Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

lehallgatás

A török maffia is előkerült a Pegasus-ügyben, magáncégeknél is lehet kémszoftver

Törökországban már a nemzetközi botrány kirobbanása előtt beszélt arról egy, korábban a hatalomhoz közel álló maffiafőnök, Sedat Peker, hogy a török kormány emberei Izraelből vásárolt eszközt használtak mások megfigyelésére. Később a Pegasus kémszoftver által megfigyelt személyek között török politikusok is felbukkantak. Peker elmondása alapján a megfigyelésre alkalmas eszköz nemcsak kormányzati szereplőkhöz, hanem magáncégekhez is eljuthatott.

Társadalmi célú hirdetés

Nem sokkal a Pegasus megfigyelési ügy előtt Törökországot egy másik politikai botrány, a Sedat Peker-affér tartotta lázban. Sedat Peker, a török alvilág egy ismert figurája májusban állt nyilvánosság elé, és a török politikai elitre, köztük Recep Tayyip Erdogan kormányának tagjaira nézve súlyos vádakat fogalmazott meg. Peker egyik korábbi állítása a Pegasus-botrány miatt újra előkerült a sajtóban, akkor a korábbi maffiafőnök egy kormányközeli üzletembernek, Cihan Ekşioğlunak címzett üzenetben azt állította: tud róla, hogy a közösségi médiában folyó beszélgetések megfigyelésére alkalmas eszközt vásárolt Izraelből, majd azt hatalmas összegért továbbadta a török kormánynak.

Ultranacionalista alvilág

Sedat Peker még a ’90-es években vált ismertté az alvilágban. Az általa vezetett bűnszervezet többek között védelmi pénz szedésében és drogügyletekben utazott. 1997-ben Peker két emberét egy drogfutár meggyilkolása miatt elítélték, maga Peker pedig Romániába menekült a körözés elől. Itt a török sajtó jelentése szerint politikusok keresték fel, akik felajánlották neki, hogy szívességekért cserébe elintézik majd, hogy enyhébb büntetést kapjon.

A következő években Peker visszatért Törökországba, ahol többször letartóztatták különböző maffiabűncselekmények miatt, ám a vádak súlyosságához képest mindig igen hamar szabadlábra került. Neve 2008-ban az úgynevezett Ergenekon-perben is előkerült: az Ergenekon egy olyan állítólagos, a török politikai elittől a hadseregen és titkosszolgálatokon át a szervezett bűnözői csoportokig ívelő, valamint a szélsőjobboldali Szürke Farkasok félkatonai szervezethez kötődő hálózat neve, amelyet egyfajta „állam az államban” szerveződésként jellemeztek.

Az Ergenekonnal összefüggésbe hozott szereplők nagyrészt ultranacionalista, szekuláris és autoriter elveket vallanak. A hálózatot számos politikus, jogász, újságíró, vallási vezető és kisebbségi (kurdok, örmények és más keresztények) közszereplő meggyilkolásával vádolták. Az Erdogan vezette AKP párt kezdetben kifejezetten az Ergenekonnal szemben pozícionálta magát, ezért is indított pert az állítólagos szerveződés felderítésére, ahol az Ergenekon tagjait még erőszakos hatalomátvétel szervezésével is megvádolták. A per azonban végül a legtöbb vádlott felmentésével zárult, és ha hihetünk a közelmúltban napvilágot látott vallomásoknak, a politikai vezetés az Erdogan-érában is együttműködött az alvilággal, köztük az Ergenekonnal hírbehozott figurákkal is.

Célkeresztben a belügyminiszter

Sedat Peker 2020 környékén egy újabb börtönbüntetés elől menekülve elhagyta Törökországot. Idén májusban viszont ismét felbukkant (elmondása szerint jelenleg Dubajban tartózkodik), és saját közösségimédia-csatornáin közzétett videókban kezdett beszélni számos török politikus és kormánytag maffiakapcsolatairól, köztük olyan alvilági üzelmekről, amikben állítólag maga is részt vett. Mint mondta, az őt korábban védő politikusok elárulták őt, ezért most elmondja, amit tud róluk. A volt maffiafőnök videóit mostanra milliók látták Törökországban, Youtube-csatornáján a legnézettebb videója 14 millió megtekintésnél jár.

Peker videóinak elsőszámú célpontja Süleyman Soylu jelenlegi belügyminiszter, illetve az ő szövetségeseinek tartott szereplők. A gengszter állítása szerint korábban a belügyminiszter különböző szívességekért cserébe védte őt a felelősségre vonástól, például előre figyelmeztette, amikor a rendőrség ellene vagy az emberei ellen nyomozott. Elmondása szerint szökése előtt Soylu megígérte neki, hogy hamarosan elsimítja az ellene folyó eljárásokat, így nemsokára visszatérhet Törökországba. Ez azonban nem történt meg, hanem Peker állítása szerint a miniszter még a török titkosszolgálat, az MIT ügynökeit is ráküldte.

A Soylu elleni súlyosabb vádak között szerepel például az, hogy több bűnözővel folytatott korrupt együttműködést, például a pénzmosásért körözött üzletemberrel, Sezgin Baran Korkmazzal, akinek Peker állítása szerint a miniszter szintén segített külföldre menekülni a letartóztatás elől. Egy másik videóban pedig azzal vádolta Soylut, hogy a  2016-os sikertelen puccskísérlet után a kormányzó AKP párt ifjúsági szervezetén keresztül gépfegyvereket csempészett, amelyeket civileknek juttattak el. A fegyvercsempészet vádját Peker máskor is felhozta Erdogan kormányával kapcsolatban, állítása szerint a török kormány a SADAT nevű „katonai tanácsadással” foglalkozó céggel együttműködve, a maffiát – Pekert és embereit – felhasználva szállított fegyvereket Szíriába, a Bassár el-Asszád ellen harcoló Al-Núszra Front dzsihádista szervezet harcosainak.

Erdogan és kormánya egyelőre tagadja Peker vádjait, Soylu mellett maga az elnök is nyilvánosan kiállt, és Pekert „Törökország ellenségének” nevezte. Erdogan számára igen érzékeny pillanatban érkeztek ezek a videók: pártja, az AKP a legutóbbi választáson nem szerzett abszolút többséget a parlamentben, ezért kénytelen volt koalíciót kötni a szélsőjobboldali MHP-vel, azaz a szekuláris nacionalistákat képviselő, a Szürke Farkasokkal és a szervezett bűnözéssel is jó kapcsolatot ápoló párttal. Süleyman Soylu, bár az AKP tagja, sokak szerint szintén inkább ezekhez a körökhöz áll közel. Erdogan politikai iszlámot képviselő pártja és a nacionalisták szövetsége az utóbbi években egyre ingatagabbá vált, és a viszonyt a Peker-affér még tovább bonyolítja.

A török kormány népszerűségét egyébként is megtépázta a koronavírus-járványt követő gazdasági válság és a líra kétszámjegyű inflációja, júliusra az AKP támogatottsága 35 százalékra csökkent. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Erdogan a közelmúltban már a kurdok szavazatainak elnyeréséért indított intenzív kampányt – ezzel azonban elidegenítheti nacionalista szövetségeseit. Mindeközben a vezető ellenzéki párt, a kemalista CHP minden adódó alkalommal felhozza a maffiavádat Erdoganékkal szemben.

Nem alaptalan állítások

Peker a videóiban legtöbbször csak mesél a bűntettekről, néhány kivételtől eltekintve nem mutat be dokumentumokat vagy egyéb bizonyítékokat. Ennek ellenére a jelek szerint a török és más országok hatóságai nem tartják teljességgel légből kapottnak a volt maffiafőnök vádjait. A szíriai helyettes külügyminiszter, Basár Dzsafári júniusban a Deutsche Wellének úgy nyilatkozott, „mindent meg tud erősíteni, amit Sedat Peker úr mondott”, és Damaszkusznak is vannak információi arról, hogy az Erdogan-kormány segítette a szíriai felkelő csoportokat.

Egy másik alkalommal egy korábbi, 1996-ban elkövetett állítólagos Ergenekon-gyilkosság, Kultu Adali török ciprusi újságíró megölésének hátteréről beszélt. Elmondása szerint Mehmet Ağar akkori rendőrfőnök (később külügyminiszter) felbérelte őt és öccsét, Atilla Pekert Adali meggyilkolására. Mint mondta, a merényletet végül nem tudták végrahajtani, de nem sokkal később egy másik bérgyilkos lelőtte az újságírót. Pár órával az erről szóló videó megjelenése után Atilla Pekert őrizetbe vette a rendőrség, majd Törökországban és Észak-Cipruson (a sziget észak-keleti felén levő, nemzetközileg el nem ismert török köztársaságban) is új nyomozás indult az egykor felderítetlenül maradt gyilkossági ügyben.

Júliusban a Spiegelnek adott interjúban Peker állításait visszhangozta Erdogan korábbi miniszterelnöke, Ahmet Davutoğlu is, aki azóta szembekerült az elnökkel. Davutoğlu szerint Peker „legalább néhány állítása hiteles”, ezért egy parlamenti vizsgálóbizottságot kellene felállítani a felderítésükre, ez azonban eddig nem történt meg, mivel „a török kormány egyes részei maffiaszerűen működnek”.

500 török személy a Pegasus megfigyeltjei között

Korábban a gyilkosságokról és terrorszervezet támogatásáról szóló vádak mellett kisebb figyelmet kaptak Peker azon állításai, miszerint az Erdogan-rezsimhez közeli szereplők digitális eszközökkel figyeltek meg embereket. A Pegasus-ügy kirobbanása után azonban a török médiában ismét a figyelem középpontjába kerültek Peker lehallgatásokról szóló vádjai, Törökország ugyanis erősen érintett a megfigyelési botrányban. Bár nincs aközött a 11 állam között, amelyek a Citizenlab által kiszivárogtatott adatok alapján megvásárolták az izraeli NSO cég szoftverét, a megfigyeltek listáján mintegy 500 török személy elérhetősége szerepel.

Közülük néhányat a Citizenlab szerint külföldi hírszerzők hallgathattak le. Ilyen például az a török ügyész, aki Dzsamál Hasogdzsi isztambulban meggyilkolt szaúdi újságíró ügyében nyomozott, illetve Abdullah Gül török igazságügyminiszter – őket a gyanú szerint Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek szolgálatai figyelhették.

Sokak szerint viszont Sedat Peker korábban olyan utalásokat tett, amelyek alapján közvetve török szervekhez is eljuthatott a kémprogram. Egy Twitter-üzenetben azt állította: tud róla, hogy Cihan Ekşioğlu, az EKBA Holding biztonságtechnikai cég igazgatója (aki szerinte Süleyman Solyu egyik, korrupciós ügyekben résztvevő bűntársa) 3 millió dollárért vásárolt egy „közösségi platformokat figyelő eszközt”, amit aztán 50 millió dollárért adott tovább a török államnak. Peker azt is állította, hogy a Belügyminisztérium 613 állami tisztviselő mobilját hallgatta le, beleértve az elnök egyik tanácsadóját, Ibrahim Kalint is.

Világszerte bevetették a Pegasus kémprogramot, újságírókat és jogvédőket is lehallgattak

Magyarországon Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója sötét fegyverüzleteket leplezett le; Indiában Paranjoy Guha Thakurta az üzleti és politikai összefonódásokat vizsgálta;…

Nemcsak állami szervek használhatták

Peker a Pegasus szoftvert vagy a gyártót magát nem nevezte meg, így nem egyértelmű, valóban az NSO kémprogramjára gondolt-e. Az EKBA Holdingról már korábban is lehetett tudni, hogy az internet monitorozására alkalmas szoftvereket szállított az MIT-nek, a török titkosszolgálatnak. Ekşioğlu 2017-ben a Klass Magazinnak adott interjúban beszélt arról: „többek között közösségi média elemzéssel és utómunkákkal is foglalkozunk. Nem mi magunk figyeljük őket, hanem a hírszerzésnek adjuk el az elemzésre szolgáló rendszereket. Ez azt jelenti, hogy például követni lehet az aktivitásokat a Twitteren, vagy le lehet követni a hívások eredetét és címzettjét a közösségi platformokon és a Whatsappon is”. Az interjúban Ekşioğlu hangsúlyozta, hogy ilyen eszközökre például a terrorizmus elleni harc miatt van szükség, valamint, hogy ilyen megfigyelést kizárólag állami szervek alkalmazhatnak, privát vállalatok vagy magánszemélyek nem.

Utóbbi állítás egybecseng az izraeli NSO kijelentéseivel, miszerint kizárólag államoknak adtak el a Pegasus szoftverből, és ellenőrizték, hogy azt nem használják törvénytelen vagy emberi jogokat sértő célokra. Ezzel kapcsolatban azonban sokan szkeptikusak. Füsün S. Nebil török IT-biztonsági szakértő a Gazeta Duvarnak például azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy kizárólag állami szereplőkhöz juttot el a kémprogramból. Mint mondta, Izraelben nagyrészt ellenőrizetlen iparág épült ki digitális megfigyelő eszközöket forgalmazó magáncégekből – az NSO mellett ilyen vállalat még például a Windowst is meghackelő program gyártója, a Candiru.

A török sajtóban felmerült, hogy az EKBA Holding által továbbadott szoftver nem a Pegasus, hanem az Allot NetXplorer nevű, szintén izraeli fejlesztésű program lehet. Ám ez a rendszer a cég saját útmutatója alapján aligha alkalmas nemzetbiztonsági célú megfigyelésre: a NetXplorer egy üzleti célú analitikai szoftver, amely webes forgalom mérésére, statisztikák készítésére használható.

Izrael és az illegális adatgyűjtés egy másik, Cihan Ekşioğlut érintő ügyben is felbukkant: 2021 elején a török rendőrség letartóztatott hat személyt, akiket azzal vádoltak, hogy a hadiipart érintő közbeszerzéseket manipuláltak kenőpénzért cserébe. A nyomozás során elhangzott az is, hogy a csoporton keresztül bizalmas információk szivároghattak ki izraeli szereplőkhöz. A letartóztatottak között volt Emre Alp Durmaz, Ekşioğlu régi üzletfelének, Mehmet Durmaznak a fia.

A lehallgatás vádja felmerült a pénzmosás miatt körözött, azóta Bécsben őrizetbe vett üzletemberrel, Sezgin Baran Korkmazzal kapcsolatban is. Ő az, akit Sedat Pekar is többször emlegetett, mint Süleyman Solyu belügyminiszter állítólagos bűntársát. A Pegasus-ügy kirobbanása után az ellenzéki CHP párt képviselője, Enis Berberoğlu azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy Korkmaz is használta a kémszoftvert. Elmondása szerint az üzletember megmutatta neki, hogy a birtokában van egy program, amivel le tudja hallgatni mások Whatsapp-beszélgetéseit. Törökországban ezek az ügyek tovább növelik a kételyt annak kapcsán, hogy miként az NSO állítja, a kémszoftvert valóban csak legitim állami szervek használják, és nem juthatott-e el üzleti és szervezett bűnözői körök kezébe is.

Panyi Szabolcs: Veszélyes bűnözőkkel helyeztek egy szintre, a kémprogramot játékszerként használták

„Nagyon örülök, hogy csak megfigyeltek és nem börtönbe zártak vagy megkínoztak. Valóban szerencsésnek érzem magam, hogy magyar vagyok és Magyarország az Európai Unió tagja,” nyilatkozta az izraeli kémprogrammal megfigyelt újságírók egyike, Panyi Szabolcs, a Direkt 36 újságírója a cseh Investigace.cz oknyomozó hírportálnak.

Zubor Zalán

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás