Mintaországból Orbán bábállama – Janez Janša kormányfő lemondását követelték Szlovéniában

Két komoly figyelmeztetést is kapott a szlovén kormány a múlt hétvégén, pénteken. A szlovén parlamentben második nekifutásra sem sikerült eltávolítani a nem kormánypárti házelnököt. Ljubljanában több tízezres tömeg követelt előrehozott választásokat. Az elmúlt hónapokban EU-s tisztségviselők tiltakoztak a szlovén kormány intézkedései ellen. A nyugat-balkáni ország június 1-től átveszi az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét. Mi történik a közép-európai régió országai között is korábban az európai felzárkózás egyik éllovasának számító Szlovéniában?

Előrehozott választásokat és Janez Janša szlovén kormányfő lemondását követelte több tízezer ember Szlovénia fővárosában, Ljubljanában, május 28-án, pénteken. A rendezők és egyes elfogult beszámolók szerint 40–50 ezer a helyi rendőrség szerint 15–20 ezer fős tömeg a kétmillió lakosú országban jelentős létszámnak számít. Az emberek a Prešeren téren gyülekeztek. Majd a tömeg a Celovška és a Tivolska utcák kereszteződéséig vonult. A környék autósforgalma néhány órára megállt.

A demonstráció résztvevői a szabadság és az ellenállás antifasiszta himnuszát éneklik Ljubljanában, 2021. május 28-án. Video forrása: twitter.

A szervezők széles, nemzeti összefogást hirdettek. A demonstráción jelen voltak a legnagyobb ellenzéki pártok. A balközép, liberális Marjan Šarec Listája (LMŠ), a balközép Szociáldemokraták (SD) és a demokratikus szocialista Baloldal (Ľavica) szimpatizánsai és politikusain kívül jelen voltak a szlovéniai országos szakszervezetek, diákok, nyugdíjasok, környezetvédelmi szervezetek, akadémiai társaságok, zenészek, művészek, a társadalom marginalizált csoportjainak képviselői is.

Az eseményt végig felügyelte egy húsz tagból álló, független jogi megfigyelő csoport. Erre azért volt szükség, hogy rögzítsék a rendezvény során esetlegesen tapasztalt rendőri túlkapásokat, a kényszerítő eszközök túlzott alkalmazását és a rendőri intézkedések során felmerülő szelektív bánásmódot. Szlovéniában tavaly március óta folyamatosan tiltakoznak az új, illiberális kormány ellen. A rendőrség több alkalommal brutálisan lépett fel. A szlovén rendőrfőkapitány pénteki közleménye szerint több esetben előre be nem jelentett csoportosulást érzékeltek, de nem avatkoztak be. A demonstrációt több mint száz rendőr biztosította.

Janez Janša szlovén kormányfő első reakciójában kijelentette, hogy amikor napi több mint 300 koronavírusos esetet regisztrálnak az ország harmadik, legfertőzöttebb régiójában, akkor egy nem engedélyezett rendezvény bűncselekmény. Janša szerint a szervező KUL (Koalicija ustavnega loka, Az Alkotmányos Összefogás Koalíciója) várhatott volna még egy hónapot, mert a fertőzés terjesztésével most a nyári turisztikai szezont veszélyeztetik. Janša később a twitteren megállapította, hogy a rendezvényen látott zászlók és beszédek alapján szlovén-ellenes megmozdulást tartottak.

A magyarországi média nem számolt be az Európában nagy visszhangot kiváltó eseményről. Ez már csak azért is feltűnő, mert a demonstráció sokat emlegetett alakja a magyar miniszterelnök volt. A nemzetközi sajtó azért kísérte nagy figyelemmel a tiltakozást, mert Szlovénia 2021. június 1-től átveszi az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Külföldi beszámolók szerint a szlovénok ezért is vonultak nagy számban az utcára, mert a megnövekedett nemzetközi figyelem segítségével tovább növelhetik a Janša-kormányon levő nyomást.

Centrista árulás

De miért demonstrálnak a szlovénok kormányuk ellen? Ahhoz, hogy megértsük, mi történik ma Szlovéniában a 2018-as választásokig kell visszamenni az időben. Hiába nyert masszív menekültellenes, nacionalista, uszító kampánnyal a Fideszhez hasonlóan egykor jobbközép, ma már jobbszélre tolódott Szlovén Demokratikus Párt (SDS), a párt elnöke, a szlovén politika doyenje, Janez Janša korábbi kétszeres miniszterelnök nem tudott kormányt alakítani.

Az SDS mellett a szlovén parlamentbe bejutott kilenc párt mindegyike kijelentette: nem köt koalíciót Janšáékkal.

Szlovénia választott: Stop, Orbán!

Újabb európai országban nyerte meg a helyi választásokat egy migrációval ijesztgető párt. Orbán Viktor személyesen is megtolta szövetségese kampányát, de Szlovénia nem orbánosodik. Milyen lehetséges koalíciós forgatókönyvekről beszélnek Ljubljanában? Miért hasonlít a szlovének története inkább a cseh-, és kevésbé a magyar belpolitikára?

Végül a vidéki polgármester és komikus Marjan Šarec pártjának vezetésével 2018 augusztusában, a Levica külső támogatásával, megalakult az új, öt pártból álló – SD, SMC, DeSuS, AAB – szlovén kisebbségi kormány. A különböző pártokból álló, instabil kormány azonban másfél év után megbukott, mert Šarec nem tudta a szlovéniai egészségügyi reformhoz szükséges törvényi elképzeléseit érvényesíteni. Először a pénzügyminiszter majd a miniszterelnök is benyújtotta lemondását. Šarec indoklása szerint kormánya összetétele nem volt alkalmas az egészségügyi reform megvalósításához, de egyes felmérések szerint a társadalom támogatta a kormány reformterveit, ezért új, előrehozott választáson szeretett volna nagyobb felhatalmazást kapni.

Počivalšek és Cerar üdvözli egymást a Modern Közép Pártja elnökválasztó kongresszusán 2019 szeptemberében. Foto: BoBo

Csakhogy időközben a Šarec-kormány két centrista, bal és jobboldal felé egyaránt nyitott pártja, az SMC és a DeSUS, elbizonytalanodott az előrehozott választásokkal kapcsolatban. Minden párttal tárgyalni szerettek volna. A tárgyalásokat Zdravko Počivalšek gazdasági miniszter kezdte meg a 2018-as választásokat megnyerő SDS-szel. Počivalšek a Modern Közép Pártja (SMC) színeiben politizált. Miniszteri posztot töltött be a Šarec-kormány előtti Miro Cerar kormányában is. Zdravko Počivalšek éppen őt, az SMC eredeti névadóját, Miro Cerar pártalapító-elnököt váltotta a párt élén 2019 szeptemberében.

Šarec kormányfő lemondása utáni hétvégén, 2020. február 28-án tüntetést tartottak Ljubljanában. A tiltakozók így próbáltak nyomást gyakorolni a balközép pártokra, hogy adják fel a közvetlen kollaborációt Janša pártjával és a szélsőjobboldallal. A demonstrálók a Gyűlölet koalíciója ellen című nyílt levélben kérték a képviselőket egy tisztességes és legitim új szlovén kormány megválasztására. Ellenkező esetben egy másik összetételű kormány Orbán Viktorral fog szövetséget alkotni, amitől a teljes európai kontinens el fog határolódni.

Mások keményebben fogalmaztak. Az SMC és a DeSUS pártokat a szlovén demokrácia sírásóinak nevezték. A tiltakozáson több neves baloldali szlovén közéleti személyiség, politikus is részt vett. Ők arra hívták fel a figyelmet, hogy az SMC és a DeSUS a 2018-as választások előtt egyértelműen megígérték: nem fognak koalíciót kötni Janša pártjával. Az SDS elnöke pökhendi stílusban reagált a tüntetésre, amelynek résztvevőit kannibálokhoz hasonlította. A kollaborációval megvádolt SMC azzal védekezett, hogy Marjan Šarec miniszterelnök lemondása nélkül el sem kezdődhettek volna a tárgyalások egy új koalícióról.

Szlovénia 14. kormánya 2020. március 13-án kapta meg a szükséges támogatást a ljubljanai parlamentben. Az új Janša-kormány megalakulása megrázta a szlovén közéletet.

A centrista SMC pártot a politikai irányváltás után többen elhagyták. A harmadik Janša-kormány megalakulása napján az SMC tiszteletbeli elnöke, Miro Cerar lemondott parlamenti mandátumáról. Az egykori miniszterelnök-pártelnök bejelentése szerint a nevét is viselő párt már nem az ő pártja és nem is a modern, centrista párt többé.

Túlárazott lélegeztetőgépek

Az orbánista fordulatot végrehajtott szlovén kormány a koronavírus-világjárvány idején korrupciógyanús, túlárazott módon szerzett be lélegeztetőgépeket és különböző védőfelszereléseket. Érdekesség, hogy a szlovéniai beszerzést intéző cég (Geneplanet) a magyar külügyminisztériummal is szerződött lélegeztetőgépekre.

A szlovén korrupciós botrány az országos rendőrfőnök és a belügyminiszter bukását eredményezte. Počivalšek felelőssége tárgyában a szlovén ellenzéki pártok 2020. június 11-én interpellációt intéztek. A lélegeztetőgépek és egyéb védőfelszerelések beszerzését átláthatatlannak, gazdaságilag veszteségesnek ítélték. A szlovén ellenzék szerint Počivalšek szándékosan eltitkolta a lélegeztetőgépek megvásárlásával kapcsolatos tényeket, megtévesztette a nyilvánosságot és az ajánlattétel során előnybe részesítette ismerőseit. A szlovén parlament 31 igen és 51 nem ellenében nem fogadta el az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Počivalšek így megkönnyebbülten látogathatott Budapestre és találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel 2020. július 2-án. A közös sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető hangsúlyozta, hogy a két állam gazdasági együttműködése erős, sikerük ezért kölcsönösen függ a másik féltől.

Utcai tiltakozások

Az, hogy az SMC megszegte választási ígéretét és kormányzati szerepet vállalt a Janša-kormányban, a 2020. március 13-tól kirobbant kormányellenes megmozdulások egyik fő mozgatórugója.

Az új szlovén miniszterelnök ellen megfogalmazott egyik leggyakoribb kritika, hogy Szlovéniában a magyarországi autorier rezsimhez hasonló fordulatot hajt végre. Ez a kormánytól független sajtó, valamint az újságírói és civil szervezetek elleni támadásban nyilvánul meg. Janša a vele szemben kritikus sajtó ellen szó szerint háborút hirdetett. A szlovén ellenzék egyértelműen a magyar miniszterelnökhöz köti a jelenlegi szlovén kormány megosztó politikáját. Az orbanizáció politikai szitokszó Szlovéniában.

A tüntetéseket a Janša-kormány létrejöttének napjától (március 13.), minden pénteken megtartják. A koronavírus-világjárvány miatti lezárások és karantén-rendelkezések miatt az emberek házaik ablakaiban és az erkélyeken kezdtek el tiltakozni. Áprilistól októberig a pénteki tiltakozásokat már az utcákon, kerékpárokkal majd később gyalog folytatták. Tavaly október végétől a COVID19 második hulláma idején a tiltakozások újra visszaszorultak a lakásokba.

November első péntekén a hagyományos kerékpáros tüntetés mellett, két egymástól eltérő társaság jelentett be demonstrációt Ljubljana központjában. Az Anonymus Szlovénia majd a Felébredt Szlovén Emberek (OPS) elnevezésű csoportok ugyanarra a helyszínre hirdettek meg tiltakozást. Utóbbi csoport tagjai a COVID19 járványt összeesküvés-elméletnek tartották, tagjai futballhuligánok és nem a Janša-kormány ellen tiltakoztak, hanem a rendőrség elleni erőszakra szólítottak fel.

A videón azt a pillanatot látják, amikor egy futballhuligán az eseményről tudósító újságíróra és felszerelésére támad. Video forrása: twitter.

Az összecsapásokban mindkét oldalon megsérültek. A november 6-i események után a szlovén rendőrség erőszakosabban lépett fel a békés tüntetőkkel szemben.

Kilépések és patthelyzet

Idén tavasszal újabb négy fővel csökkent a Janša-kormány parlamenti többsége. A centrista SMC frakcióból hárman léptek ki. Igor Zorčič a szlovén Országgyűlés elnöke, a kilépők legfontosabb tagja. Szerinte az SMC-t nem a pártközpontból, hanem Počivalšek Gazdaságfejlesztési Minisztériumából irányítja a párt elnökének szűk tanácsadói és külső tanácsadói köre, a többieket kizárták a döntéshozatalból. Rajta kívül ott van még Janja Sluga képviselő, aki szerint a párt irányát másképp képzelőket félreállították, valamint Branislav Rajić képviselő, aki úgy véli, az SMC immár egy modern szektaként működik. Távozott még a kormányból Jurij Lep, a DeSUS képviselője. Ők négyen egy új, független frakcióban tömörülnek.

A távozók mindegyike az SMC megváltozott politikai irányvonalával és a kormányzati propaganda független sajtót ért támadásaival indokolták kilépésüket. Šarec volt miniszterelnök a négy képviselő távozását a twitteren kommentálta:

„Gratulálok és üdvözlöm önöket a szlovén történelem jó oldalán.”

Tavaly tavasszal Jani Möderndorfer és Gregor Židan képviselők hagyták ott az SMC parlamenti frakcióját 2020 májusában. Előbbi Šarec pártjában, utóbbi a szociáldemokratáknál folytatja.

Itt vált az elmúlt hónapok egyik kulcsszereplőjévé a szlovén parlament elnöke. Igor Zorčičot az új Janša-kormány megalakulásakor választották a szlovén Országgyűlés elnökévé. Akkor még SMC képviselőként. Csakhogy Zorčič otthagyta a kormányt, és elnöki feladatát hónapok óta kvázi a kormány ellenében tölti be. A koalíciós kormány kétszer is indítványozta, hogy Zorčič elnököt váltsák le posztjából. Először idén március 30-án szavaztak, de a szükséges 46 szavazat helyett csak 45 képviselő támogatta az országgyűlés elnökének visszahívását.

A szlovén kormánykoalíció politikusai és a kormánypárti média május elején bejelentette, rendelkezésre áll a Zorčič visszahívásához szükséges 47 szavazat. Az ellenzéki pártok nem hitték el a blöfföt. A szlovén kormány május 28-án másodszor próbálkozott, miközben több tízezer embert követelte az utcán az előrehozott választásokat. Titkos szavazáson a jelenlegi házelnök visszahívását 45 képviselő támogatta.

Amikor péntek este kiderült, hogy másodjára sem tudta a Janša-kormány visszahívni a parlament elnökét, a demonstráció résztvevői hosszan tartó tapssal üdvözölték a végeredményt. Az ellenzéki politikusok azt hangsúlyozták, hogy sikeresen ellenálltak a kormány irányából érkező nyomásnak. A kormányzó párt SDS bejelentette: harmadszorra is megpróbálják Zorčič visszahívását.

Janša vs. európai ügyészség

A parlamenti patthelyzet akkor is érvényesül, amikor az ellenzék – LMŠ, SD, Levica, SAB és a NeP – kezdeményezéséről szavaznak a ljubljanai parlamentben. Május végén 42 képviselő támogatta és 44 ellenezte, hogy a szlovén Alkotmánybíróság indítson vizsgálatot Janša kormányfő ellen. Az ellenzéki pártok szerint a miniszterelnök ellehetetleníti a Szlovén Távirati Iroda (SPA) anyagi támogatását, valamint beavatkozik a szlovéniai ügyészség munkájába.

A szlovén kormányfő a héten csütörtökön azt tervezi, hogy felülvizsgálja a Szlovénia által delegált európai ügyészek kinevezésének eljárását. Drago Šketa szlovén legfőbb ügyész szerint, ha a szlovén miniszterelnök megakasztja a szlovén ügyészek delegálását az európai színtérre, az alkotmányellenes lépés lehet. Állítása szerint, ha a kormány beavatkozik a kinevezési folyamatba, akkor a szlovéniai ügyészség függetlensége és autonómiája sérül. Ismert, hogy az Európai Ügyészség 2021. június 1-től kezdi meg működését.

Janša korábban újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy problémákat lát az ügyészek kiválasztási folyamatában, de a vizsgálatok nem fogják akadályozni az Európai Ügyészség működésének megkezdését. Szlovén sajtóértesülések szerint a kormányfő titkárságán elkészült az a határozat, amelyet ha a kormány miniszterei is jóváhagyják, teljesen leállíthatják Matej Oštir és Tanja Frank Eler szlovéniai ügyészek kinevezésének folyamatát. Janša számára a két jelölt nem megfelelő.

Június 1.: Szlovénia az ET élén

Marcelo Rebelo de Sousa portugál, Borut Pahor szlovén és Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök beszélgetnek az európai gondolatról a szlovéniai Kranj melletti Brdo kastély kertjében. Fotó: Borut Pahor, Facebook

Múlt hét vasárnap, május 30-án a szlovéniai Kranj melletti Brdo reneszánsz kastélyában találkozott Szlovénia, Portugália és Németország elnöke. Borut Pahor, Szlovénia elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón kijelentette: Szlovéniában nincs politikai válság, csak politikai bizonytalanság. Hozzátette: a kormány sorsáról a kormányfő és a parlament, nem pedig a köztársasági elnök dönt. A szlovén elnök szerint most az a legfontosabb, hogy a szlovének közötti politikai nézetkülönbségek ellenére, Szlovénia felelős az Európa Tanács vezetéséért is.

A szlovén ellenzéki pártok bírálták Pahor elnök szavait. Nik Prebil (LMŠ) szerint a köztársasági elnök nincs tisztában pozíciójával, mivel „nemcsak Szlovénia van politikai válságban, hanem a demokratikus berendezkedés egésze van politikai válságban”. Hozzátette: az elnök hallgatása nemcsak rossz fényben tüntet fel minket, hanem veszélyt is jelent. Az ellenzéki képviselő szerint pénteken két szimbolikus bizalmatlansági indítványt láthattuk. Az első az országgyűlés elnökének újabb sikertelen visszahívási kísérlete, a másik a tömegdemonstráció a szlovén fővárosban. A képviselő szerint, ha harmadszorra is megpróbálják visszahívni Zorčič elnököt, azt Počivalšek bevetésével fogják tenni, ami azt mutatja, hogy a miniszter Janez Janša alattvalója.

Miha Kordiš (Baloldal) szerint Pahor és Janša között a politikai szövetség továbbra is tartós és erős, ezért előbbi úgy tesz, mintha nem látná a szlovén belpolitikai válságot, valamint azt, hogy a kormány elvesztette a polgárok bizalmát. „Nem látja a 40 ezer tüntetőt és nem látja a kormány beavatkozását a szlovén média világába sem. Ez pedig azt jelenti, hogy politikai válság van Szlovéniában.”

Vezető képünkön a 2021. május 28-i ljubljanai össznemzeti demonstráció gyülekezési pontját látják Ljubljana belvárosában. Kép forrása: twitter.

Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!