Bezárás
gazdasági gyarmatosítás

Kettős élelmiszerminőség: ez a Fanta nem ugyanaz, mint amit Ausztriában kapsz

Pálmaolaj vagy napraforgóolaj? Glükóz-fruktóz szirup vagy cukor? Az azonos márkájú, nevű és csomagolású élelmiszereknek elméletben összetételükben is ugyanolyannak kellene lenniük, akármelyik ország üzleteiben is járunk az Európai Unióban. Ez azonban a valóságban nem minden esetben van így. 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Az élelmiszerek eltérő minősége nagyjából egy évtizede téma az Európai Unióban. Az első ilyen jellegű vizsgálatra 2011-ben került sor Szlovákiában, ekkor nyolc uniós országban vizsgálták meg különböző termékek, többek között üdítőitalok, édességek összetételét. Az eredmények a legtöbb termék esetében egyértelmű minőségbeli különbségeket mutattak Kelet- és Nyugat-Európa között.

Azóta számos kutatás készült a témában – 2017-ben többek között a NÉBIH is végzett egy felmérést a lakosság körében, amely szerint körülbelül minden második ember (a megkérdezettek 49%-a) tapasztalt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és Magyarországon kapható élelmiszerek minősége között. A különbségek a legtöbb esetben kedvezőtlenek voltak a hazánkban kapható termékekre nézve.

„A szlovákok sem érdemelnek kevesebb halat a halrudakba”

Az eltérő minőség heves tiltakozást váltott ki több ország vezetőjétől is – Marian Jurečka cseh agrárminiszter például úgy nyilatkozott, hogy Kelet-Európa megunta, hogy „Európa szemetese” legyen. Az élelmiszerbotrányt követően végül az Európai Bizottság 2017-ben megígérte, hogy változni fog a helyzet.

Ekkor Jean-Claude Juncker évértékelő beszédében így fogalmazott: „Nem tudom elfogadni, hogy Európa egyes részein, Közép- és Kelet-Európában alacsonyabb minőségű ételeket árulnak az embereknek, mint más országokban, annak ellenére, hogy a csomagolás és a márkanév megegyezik. (…) A szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskáikba, a magyarok kevesebb húst az ételeikbe vagy a csehek kevesebb kakaót a csokoládéjukba.”

Négy évvel később az Investigate Europe munkatársai és nemzetközi partnerei vásárolni indultak, hogy kiderítsék, mi változott azóta a tagállamokban. Összesen 24 élelmiszerből álló kosarat vizsgáltak meg 15 európai országban, keleten és nyugaton egyaránt. A termékekkel kapcsolatos információk egy részét szupermarketekben való vásárlás során, míg másokat online élelmiszerboltokból gyűjtötték össze. A cél az volt, hogy olyan termékeket hasonlítsanak össze, amelyek számos országban megtalálhatóak – így került a kosárba lekvár, mogyorókrém, fagyasztott pizza, csokoládé és a legnépszerűbb szénsavas üdítőitalok is.

A kutatás során a lap arra jutott, hogy továbbra is vannak eltérések az ugyanazon gyártó által, azonos márkanév alatt értékesített termékek összetétele között egyes országokban, sokszor jelentős mértékben.

Azonban a nagy botrányt okozó kelet-nyugati különbségeket nem minden esetben erősítették meg vizsgálódásaik.

Forrás: Investigate Europe

A kevésbé tehetős országoknak pálmaolaj jut

Az Investigate Europe az egyes országok összehasonlításakor felfigyelt arra a tendenciára, hogy egyes kevésbé tehetős tagállamokban (jellemzően keleten) értékesített élelmiszerek pálmaolajat tartalmaznak más növényi olajok helyett. Öt ország közül például egyedül a Bulgáriában forgalmazott Leibniz csokoládés keksz összetevői között szerepel a pálmaolaj, de a Cornetto fagylaltot kókuszolajjal és napraforgóolajjal készítik kilenc ország közül nyolcban, kivéve Lengyelországot, ahol a kókuszolaj mellett pálmaolajat is használnak.

„A pálmaolaj messze a legolcsóbb, legelterjedtebb növényi olaj. Repceolajat Európában is termeszthetünk, míg a pálmaolajat a föld másik oldaláról szállítjuk, de még így is jobban megéri” – mondta el Björn Bernhardson, a svéd Äkta Vara civil szervezet vezetője és társalapítója.

A pálmaolajat nemcsak azért kritizálják sokan, mert magas telített zsírsav tartalma miatt egészségtelen, gyakori érv ellene környezetre gyakorolt hatása is. A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint „napjainkban is zajló, ökológiai katasztrófával fenyegető iparág a pálmaolaj termesztés. Olajpálma ültetvények telepítése céljából naponta 20 hektárnyi esőerdőt vágnak ki”.

Az Investigate Europe által összehasonlított élelmiszerek közöt több esetben is voltak arra utaló jelek, hogy a gyártók a keleti piacokon korábban pálmaolajat használtak, azonban fokozatosan kivonták őket a forgalomból. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Magyarországon és Észtországban az online üzletekben forgalmazott Oreo keksz összetevőinek listája és tápanyag (kalória) táblázata nem felelt meg a ténylegesen üzletekben árult termékekkel.

Előbbiekben ugyanis jóval több pálmaolaj és kétszer annyi telített zsír volt, mint ami a termékek valódi csomagolásán szerepel.

Ezt a kekszet gyártó Mondelez is megerősítette, hozzátéve, hogy a termék újraforgalmazás alatt áll, emiatt fordulhatnak elő eltérések az online üzletekben és a tényleges csomagoláson. Hasonló tendencia volt megfigyelhető Észtországban a Doritos chips esetében is.

Telített zsír az Oreo kekszben. Forrás: Investigate Europe

A gyártók szerint csak a fogyasztói igényekhez alkalmazkodnak

Az élelmiszergyártók nem értenek egyet azzal a váddal, hogy szándékosan tévesztik meg a fogyasztókat. Az eltéréseket azzal magyarázzák, hogy kínálatukat az egyes országok kulturális különbségeihez és a fogyasztói preferenciákhoz igazítják.

Alicja Michałowska varsói élelmiszerjoggal foglalkozó ügyvéd azonban más véleményen van: „a repceolaj pálmaolajjal való helyettesítése minőségi változás, amelyet nem lenne szabad bevezetni” – mondja. „Nem láttam olyan tanulmányt, amelyben a fogyasztók dicsérnék vagy előnyben részesítenék a pálmaolaj ízét más olajokkal szemben” – tette még hozzá.

Joanna Wosinska, a varsói Pro-Test Alapítvány munkatársa egyenesen úgy gondolja, hogy a kettős minőségű termékekről szóló uniós irányelv nem volt sikeres. „Van egy kiskapu az irányelvben, ennek az a hátránya, hogy a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy egy kettős minőségű termék megtévesztette. Nyilvánvaló, hogy senki nem fog bírósági csatákat vívni egy csomag keksz miatt.”

Isabel Januário, a Lisszaboni Egyetem munkatársa szerint sem a fogyasztói preferenciákban kellene keresni a különbségek eredetét (ahogy azt a gyártók állítják), hanem inkább a gazdasági érdekekben. A vállalatok ugyanis az alapanyagok és a végtermék ára közötti különbséggel próbálnak profitot elérni.

A pirossal jelölt országokban glükóz-fruktóz szirupot is találunk a Fantában. Forrás: Investigate Europe

Cukor vagy glükóz-fruktóz szirup?

Ami az üdítőket illeti, a Coca-Cola, Fanta és Sprite italok összetétele sem egyezik mindenhol.  A nyugati országokban az üdítőket vagy hagyományos fehér cukorral, vagy mesterséges édesítőszerekkel édesítik, míg a keleti országokban a cukrot egy jóval olcsóbb alternatíva – a glükóz-fruktóz szirup váltja fel.

„Az általunk használt édesítőszert elsősorban helyi szempontok, például az összetevők regionális elérhetősége alapján választjuk” – kommentálta a Coca Cola az ügyet.  Ugyanakkor érdekes, hogy a rivális Pepsi és a 7UP üdítők amelyeket Pepsico készített ugyanazt az édesítőszert használják keleten és nyugaton egyaránt.

A pálmaolajhoz hasonló helyzet áll elő ebben az esetben is: a glükóz-fruktóz szirup ugyanis jóval olcsóbb, mint a cukor. Ráadásul az ízben is okozhat eltéréseket.

„A közönséges cukrot cukorrépából vagy cukornádból készítik, ami nem állítható elő bárhol. Ezzel szemben glükózszirup kukoricából, burgonyából vagy búzából is készíthető” magyarázza Ivar Nilsson a svéd Äkta Vara civil szervezettől.

A Starch Europe szerint a glükóz-fruktóz szirup szélesebb körű használata a kelet-európai tagállamokban nem utal kettős élelmiszerminőségére. A különböző piacokon használt cukrok közötti eltérés a cég szerint annak tudható be, a kukorica, amelyből kukoricaszirup származik, igen elterjedt élelmiszer Kelet-Európában.

Nincs egyértelmű kelet-nyugati minta

Akár minőségbeli különbségekről van szó, akár nem, egyértelmű a keleti-nyugati mintázat, a cukor és a glükózszirup használatában, de a pálmaolaj és más növényi olajok esetében is. Emellett azonban vannak más földrajzi eltérések is, például a csokoládét tartalmazó termékek általában jobb minőségűek Portugáliában, mint a többi országban.

A Fanta üdítőital leginkább a narancs- és citromlé mennyiségében tért el a vizsgált országokban. Itt inkább észak-déli megosztottság figyelhető meg: a dél-európai országokban (Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, vagy Portugáliában) jóval nagyobb a gyümölcslé tartalma a szénsavas üdítőnek (8-20%), mint az északi, vagy keleti országokban (4-6%).

Az élelmiszerek nagy részénél azonban az összetételbeli különbségek nem követtek semmilyen sajátos földrajzi mintát. Például az Iglo halrudacskákban a halmennyiség 58% és 65% között változik, de nyilvánvaló földrajzi mintázat nincs, vagyis semmi sem utal arra, hogy a szlovákok kevesebb halat kapnának, mint mások, amit például Juncker említett 2017-ben. A Barilla bolognai szószának hústartalma tizennégy ország adatait vizsgálva 16 és 19% között változik, a Milka mogyorós csokoládéjában a mogyorótartalom  17 és 20% között van.

A sajátmárkás termékek esetében is fordultak elő különbségek. A Lidl Maribel néven forgalmazott málnalekvárjánál például a málna, a cukor, a víz és az adalékanyagok mennyisége is eltér a hat országnál, ahol a termék kapható.

A Lidl szerint azonban a Maribel málnalekvár minden piacon azonos. Amikor a lap fényképekkel is alátámasztotta a különbségeket, a Lidl elismerte, hogy ezek a lekvárok valójában különbözőek, azonban azt is hozzátette, hogy ezek a saját márkájuk, a Maribel „egyéb termékei” – erre azonban semmi nem utal, hiszen a csomagolás minden országban tökéletesen ugyanolyan.

Magyar szemszögből érdekes, hogy a hazai Maribel lekvár több gyümölcsöt tartalmaz, mint például a svédeknél elérhető változat, de a Barilla bolognai szósz rajongói is örülhetnek, ugyanis nálunk alapvetően valamivel magasabb a termék hústartalma, mint más európai országokban.

A Barilla bolognai szósz hústartalma egyes országokban. Forrás: Investigate Europe

Jelentős különbségek

Az Investigate Europe által összehasonlított termékek több mint a fele vagy különböző összetevőket, vagy azonos összetevőket, de eltérő arányban tartalmazott, de tápértékbeli különbségek is előfordultak.

A 24-ből mindössze néhány termék, például a Heinz ketchupja és a Nutella mogyorókrémje tűnik azonosnak az összetevők és a tápértéktáblázat alapján.

Az Európai Bizottság 2017-ben kérte fel az EU Közös Kutatási Bizottságát (JRC), hogy az egységes vizsgálati módszer alkalmazásával hasonlítsa össze a termékeket az egész EU-ban. A jelentés 2019-ben jelent meg és megállapította, hogy a több mint 100 vizsgált élelmiszer csupán harmada egyezett meg teljes mértékben.

De vajon ugyanannak a termékeknek ugyanolyannak is kellene lennie minden EU-s országban? Isabel Januário szerint igen. „Nem számítanék arra, hogy a Portugáliában vásárolt üdítőnek Spanyolországban vagy Franciaországban különböző összetevői és tápértékei vannak. Ez zavarba ejtheti a fogyasztókat, különösen azért, mert az átlagemberek ritkán férnek hozzá az összetevők összehasonlításához különböző országokban” – mondta el.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós irányelv (UCPD) értelmében a vállalatoknak tilos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat folytatniuk, amelyek károsítják a fogyasztó gazdasági érdekeit. 2019-ben ezt az irányelvet módosították és a kettős minőség tiltásáról szóló rendelkezést is hozzáadták. Az uniós jogszabályok szerint félrevezető, ha egy árut azonosként forgalmaznak az EU országaiban ugyanakkor „jelentősen eltér az összetétele vagy jellemzői” kivéve, ha ezt „jogos és objektív tényezők indokolják”.

Mint minden uniós törvényben, az ördög ebben az esetben is a részletekben rejlik. Így tehát értelmezés kérdése, hogy a pálmaolajjal készült lengyel Cornetto fagylalt „jelentősen eltérő összetételű vagy tulajdonságú”, mint a portugál Cornetto, amely kakaóvajból és tejszínből készül. Vagy éppen hogy hogy a cukor ára, vagy és a kukoricakeményítő rendelkezésre állása „jogos és objektív tényező” lesz-e a glükóz-fruktóz szirup magyarországi Coca Cola-ban történő felhasználása, miközben az osztrák üdítőital cukrot tartalmaz.

Az eredeti, részletesebb angol nyelvű cikk az Investigate Europe oldalán jelent meg, és itt olvasható. Szerzők: Wojciech Cieśla és Sigrid Melchior. A magyarországi adatokat az Átlátszó szolgáltatta. A címlapkép illusztráció, forrás: pixabay.com. Fordította. Szopkó Zita

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom