dezinformáció

Heti dezinfó – A pápa a globalisták embere, az orosz járványkezelésből az EU is tanulhatna

Az elmúlt hét is mozgalmas volt álhírek tekintetében: téma volt például, hogy a járvány elleni védekezésről mit tud Oroszország, amit az EU nem, de arról is hallhattunk, hogy miért nem lehet számítani a hazai ellenzékre válsághelyzetekben. Ismét itt a heti dezinformációs összefoglalónk a legfrissebb hazai és nemzetközi álhírekkel.

 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Nemzetközi dezinfó

Az EUvsDisinfo adatbázisa ezen a héten 90 álhírt azonosított, amelyek többsége a koronavírus-vakcinára, és az EU „oroszellenes” üzeneteire fókuszáltak.

Az utóbbi kapcsán a Kreml a jól bevált taktikát választotta: ahelyett, hogy bármilyen formában reagálna az egyre növekvő elégedetlenségre, inkább külső ellenségképekkel próbálja menteni a helyzetet. Jó pár dezinformációs mese is született a témában, így megtudhattuk például, hogy Amerika és az EU világszerte szervez tüntetéseket, de a finn külügyminiszter moszkvai látogatását is az ország ellen irányuló titkos szervezkedésnek tudták be az oroszbarát csatornák.

Az oroszellenességére pedig újabb példát szolgáltat az az álhír, ami szerint az EU szándékosan teszi tönkre a Moszkvával fennálló kapcsolatokat, aminek az az oka, hogy tagállamai szélsőséges ideológiájú, agresszív nemzetek, akiket a konfliktus és a háború éltet. Ennek egyik eszköze Navalnij ügyének felhasználása is.

Álhírek a vakcinákról

A hét másik fontos pillanata a Sputnik-V vakcina európai jóváhagyásához kapcsolódott. Az állami irányítású sajtóban még február elején terjedt el a hír, hogy az orosz vakcinát finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) benyújtotta a kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) a vakcina felülvizsgálatához és uniós forgalomba hozatalához.

Másnap azonban kiderült, hogy az EMA nem tud ilyesmiről. Azóta arra is fény derült, hogy mi áll a háttérben: az RFPI egy 2015 óta nem használt felületen küldte el a kérelmét – erről a hibáról azonban már nem számoltak be a propagandamédiumok. Sőt, február 9-én még arról szóltak a hírek, hogy sikeresen lezárult a konzultációs szakasz, és az EMA készen áll a kérelem felülvizsgálatára.

Korábban is láthattunk már példákat arra, hogy használja a Kreml-barát média a járványhelyzet miatti bizonytalanságot arra, hogy a nyugati oltásokba vetett bizalmat rombolja. Ez a tendencia a héten is folytatódott, olyannyira, hogy egészen bizarr dezinformációs mesék is napvilágot láttak.

Az egyik álhír szerint például hiába hirdeti Ferenc pápa, hogy beoltatta magát a koronavírus elleni vakcinával, erre semmilyen bizonyíték nincs, ráadásul azt sem lehet tudni, hogy pontosan milyen oltóanyagot kapott.

A dezinformáció szerint az egyházi vezető a globalisták és a gyógyszeripari érdekeit szolgálja, ezért propagálja annyira a nyugati vakcinákat, amik a cikk állítása szerint súlyos mellékhatásokkal is járhatnak: Svédországban például több, mint 60 ember halálát okozta a Pfizer vakcina.

Egy másik hamis elbeszélés pedig egészen odáig megy, hogy kijelenti: a Pfizer és a Moderna nem is tekinthetők valódi vakcináknak, mert RNS-alapúak, szemben az AstraZeneca és a Sputnik vektorvakcinákkal.

És ha már a pandémiáról van szó, a propagandagépezet arra is jó pár dezinformációs narratívát gyártott, hogy mennyivel hatékonyabban kezeli Oroszország a járványt, mint az európai országok. Az álhírek szerint az oroszoknak sikerült visszaszorítani a vírust, ami a hatékony covid-gyógyszereknek, és a Sputnik V vakcinának köszönhető, de természetesen az emberek fegyelmezettsége, és Putyin vezetői képességei is szerepet játszottak benne.

Forrás: Our World in Data

A valóság ugyanakkor kicsit másként fest: az Our World in Data adatai szerint az oroszoknál az egyik legsúlyosabb a helyzet Európában, és arra is érdemes emlékezni, hogy tavaly év végén kiderült:

Oroszországban a többlethalálozás 80%-a a COVID-19-hez volt köthető, azaz nagyjából háromszor annyian halhattak meg a vírusban, mint ami az ország hivatalos statisztikáiból látszódott.

Érdekes megállapítás ugyanakkor, hogy az AP elemzése szerint a járvánnyal kapcsolatos álhírek legnagyobb terjesztői nem az oroszok voltak, hanem Kína. A kutatás arra világít rá, hogy a dezinformációs üzenetek többsége a nyugati fogyasztókat célozta – nem véletlen, hogy kétszer-háromszor annyi kínai diplomata Twitter-fiók jött létre az utóbbi időben az országban, ahol egyébként be vannak tiltva ezek a platformok.

Hazai dezinfó

A nemzetközi terephez hasonlóan a hazai színtér is tartogatott izgalmakat: nálunk újra az ellenzék került a középpontba a járványhelyzet kapcsán.

A Schmidt Mária igazgatása alatt működő XXI. Század Intézet friss elemzése például azzal foglalkozik, hogy miért nem lehet a baloldalra számítani válsághelyzetekben. Példaként a gazdasági világválság mellett a 2015-ös migrációs krízist, valamint a koronavírus-járványra adott ellenzéki reakciókat hozza fel.

Forrás: XXI. Század Intézet

A pandémia megjelenése kapcsán az elemzés azt rója fel az ellenzéknek, hogy

„a baloldal a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta megállás nélkül támadja a kormány intézkedéseit, álhíreket terjeszt és a Soros-hálózat segítségével nemzetközi médiaháborút indított Magyarországgal szemben.”

De azt is kifejtik, hogy az ellenzék folyamatosan rombolja az egészségügyi ellátórendszerbe vetett bizalmat, és oltásellenes hangulatkeltésük sem tesz jót a védekezésnek. Zárszóként a szerző arról beszél, hogy a koronavírus-járvány első hulláma után nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága, amire ezt követően is számítani lehet, méghozzá a sikeres válságkezelésnek köszönhetően.

A hét másik fontos sztorija a Színház és Filmművészeti Egyetemhez kötődik: az új vezetés alatt álló SZFE a napokban tette közzé honlapján, hogy csupán 4 hallgató távozott a megújult egyetemről az első félév után. Arról is beszámoltak, hogy 86 hallgató változtatta státuszát passzívra, ami nem kiemelkedően magas arány. „Ők olyan hallgatók, akik nem tanulnak ebben a félévben, számuk mértéke átlagos” – számol be a közlemény a friss adatokról.

Azonban Kárpáti Péter, az egyetem korábbi docense szerint korántsem olyan jók ezek a számok, mint ahogy az új vezetés kommunikálja: Kárpáti Facebook-posztjában például arról ír, hogy két évvel ezelőtt, 2018-ban átlag 5 ilyen hallgató volt, azaz majdnem meghússzorozódott a passziváltatók száma.

Szopkó Zita

Címlapkép: EUvsDisinfo

Megosztás