Bezárás
Lengyelország

Magyar mintára lehetetlenítenék el a független lengyel médiát

Vezető képünk azt mutatja, hogy nem minden televíziós csatorna csatlakozott az egy napos sztrájkhoz. A kormányközeli köztévén éppen egy szimbolikus jelenetet láthatunk. A lengyel ellenzéki pártok szerint a lengyel média megadóztatása magyar mintára történik. Forrás: Twitter, Maciej Sokołowski a TVN kereskedelmi csatorna brüsszeli tudósítója.

Elsötétült a lengyel médiavilág egy része szerdán. A médiában dolgozók győzelmével végődött 2016-os ellenállás után legerősebb tiltakozásnak tartott akció huszonnégy óráig tartott. Varsóban továbbra is a „magyar utat” járja a Morawiecki-kormány. 

Támogatási kampány

„Itt lenne olvasható kedvenc weboldala”, „Az ön kedvenc televíziós műsorát itt láthatná” – ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel találkozik szerda reggel óta a lengyel állampolgár, ha tájékozódni szeretne és bekapcsolná tévéjét vagy betöltené kedvenc honlapját. Csakhogy a népszerű rádió-, és tévécsatornák, internetes portálok jó része egyáltalán nem elérhető. Mindenhol egyetlen üzenet olvasható:

„Média választás nélkül”

„Média választás nélkül”

A független műhelyek így tiltakoztak a lengyel kormány új reklámadó-tervezete ellen. Az akcióval azt megmutatták meg, hogy milyen érzés az, ha egy napig a választópolgár nem ér el kormánykritikus felületeket, rádiót, televíziót. A tiltakozó média-felületeken csak a Morawiecki-kormány ötletét kritizáló nyílt levelet olvashattunk.

„Tisztességtelennek és átgondolatlannak tartjuk a kormány új reklámadó tervét. Felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza javaslatát, mivel bevezetése a sajtószabadság intézményeire, a lengyel gazdaságra és demokráciára halálos következményekkel jár” – áll a Rzeczpospolita weboldalán. A jobbközép szerkesztőség egyike annak a több tucat magántulajdonban álló médiának, amely csatlakozott az országos tiltakozáshoz.

A lengyel médiaházak és kiadók a szabad nyilvánosság és a közéleti viták ellehetetlenítésére tett kísérletnek tartották a kormány tervét. A tiltakozók között a két legnagyobb tévé, a TVN és a Polsat, különböző ideológiai hátterű újságok, és független televíziók szerepeltek. A bírálók szerint a kormányhoz közel álló médiumokat a törvénytervezet kevésbé sújtja. A kormányzati szándék az oknyomozó újságírói munka és az ellenzékkel szimpatizáló emberek tájékoztatásának ellehetetlenítése, állítják.

„A lengyel piacon működő média számára a koronavírus kapcsán megtévesztően „szolidaritási adónak” nevezett intézkedés csak egy újabb tehertétel,” írják. „Ez valójában zsarolás” – fordult Mateusz Morawiecki miniszterelnökhöz nyílt levélben a 43 médiaház képviselője.

De tényleg „szolidaritási adó”?

A kormány terve az volt, hogy a reklámbevételek megadóztatásával próbál új bevételhez jutni. Miközben az olyan globális óriások, mint a Facebook vagy a Google a javaslat szerint öt százalék adót fizetnének, addig a lengyel nyomtatott sajtó, televízió, rádió, mozi és kültéri reklámfelületek üzemeltetőinek akár 15 százalékot is fizetni kellene, amihez még a 23 százalékos áfa is hozzájön.

Mateusz Morawiecki nyilatkozatai alapján a kormány célja a nagy tech cégek elleni küzdelem volt, de szerintük végül az Apple, Google, Facebook vagy az Amazon vállalatokkal folytatott párbeszéd csak elvesztegetett időnek bizonyult. Az új adó mindenkire érvényes lenne, aki reklámbevételekkel rendelkezik. A nagy kiadóvállalatok máris jelezték, hogy a javaslat szerint az olyan nagy internetes vállalatok, mint a Google vagy a Facebook lényegesen kevesebbet fizetnének.

Az új törvény a propaganda-csatornává süllyesztett lengyel köztévére is vonatkozik, amelynek azonban a reklámbevételek mellett licencdíjak is biztosítják működését. A törvénytervezet kritikusai szerint a kormányzó ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párthoz közel álló média és propaganda-felületek többsége olyan kicsi, hogy ezek a cégek minimális összeget vagy egyáltalán semmit nem fizetnének.

„Itt kedvenc műsorodnak kellene lenni” - szerdai napon sok lengyel egész nap ennyit lát, ha kedvenc tv-csatornájára kapcsol. Forrás: Twitter, ????? ??????

„Itt kedvenc műsorodnak kellene lenni” – szerdai napon sok lengyel egész nap ennyit lát, ha kedvenc tv-csatornájára kapcsol. Forrás: Twitter, ????? ??????

A lengyelországi média világa erősen polarizált. Az állami média és a konzervatív felületek többsége a jelenlegi kormányhoz áll közel. A magántulajdonú lengyelországi média jó részét németországi és amerikai cégek birtokolják. A kormánypárti közszolgálati tévé a magánmédia-vállalkozások tiltakozásáról úgy számolt be, mint a „német média ellenállásáról és a lengyel egészségügy és kultúra támogatásának elutasításáról.”

Morawiecki miniszterelnök is reagált a időközben elhangzott kritikákra. A lengyel kormányfő szerint a tervezett adók beszedése csak kiegyenlítenék a lengyelországi vállalkozói környezetet. Érvelése szerint a plusz bevételekre a koronavírus miatt lett szükség, és a tervezett új adónem bevételét az egészségügyre és a kultúrára fordítják. „Nem elfogadható, hogy a szegények tovább szegényednek, a gazdagok tovább gazdagodjanak,” jelentette ki a lengyel kormányfő még kedden.

A PiS szerint nincs semmi látnivaló, hiszen csak az ellenzéki média tiltakozik.

A EU mossa kezeit, az USA bírál

Mateusz Morawiecki még múlt hét szerdán jelentette be a PiS-kormány által ellenőrzött lengyel közszolgálati televízióban, hogy a média világában bevezetnek egy minden műsorszolgáltatóra és kiadóra vonatkozó, úgynevezett „szolidaritási adónemet.” A konkrét összeg kiszámításának alapja az adott cég reklámbevétele lesz. Morawiecki azt is elárulta egy hete, hogy a témában már megegyeztek az Európai Unió illetékeseivel és jelenleg a törvény előkészítési szakaszában tart.

Tiltakozott az új médiaadó esetleges bevezetése ellen Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, aki a demokrácia és a jogállamiság elleni támadásnak, illetve a szabad média elnyomásaként értékelte a PiS-kormány tervét a Twitteren.

Adam Bodnar ombudsman szerint nem kétséges, hogy a kormányzati szándék a független média megtörése.

„Az Egyesült Államok mindig védeni fogja a média függetlenségét,” írta a Twitteren Bix Aliu, az Egyesült Államok lengyel nagykövetségének ügyvivője. Hozzátte: a szabad média a demokrácia alapköve.

A „magyar utat” járják Varsóban

Az új adó kritikusai a „magyar példára” hivatkoztak. Amikor 2014-ben Magyarországon is hasonló reklámadót vezettek be, az anyagilag kivéreztetett médiát a magyar miniszterelnökhöz közel álló oligarchák fokozatosan felvásárolták. A két illiberális kormányfő intézkedésében és lehetőségeiben mindössze annyi a különbség, hogy Lengyelországban nem oligarchák, hanem állami vállalatok vásárolják fel a médiát. Mint az történt tavaly év végén, amikor az Orlen petrolkémiai holding felvásárolta a vidéki lengyel sajtót a Polska Press német tulajdonosától.

Jarosław Kaczyński, PiS elnöke „az elmúlt évek legjobb hírének” nevezte a vidéki lapok felvásárlását idén januárban. Hozzátette: „saját médiával kell rendelkeznünk, a külföldi tulajdonú média kivételes esetben fordulhat elő.” Ismert: tavaly a Lengyel Televízió és a Lengyel Rádió nagyjából 150 milliárd forintnak megfelelő összegű közvetlen állami támogatást kapott. Lengyelországban hosszabb ideje nem működik a koncessziós díjak beszedésének rendszere. A lengyel pénzügyminiszter számítása szerint az új adóból nagyjából 800 millió zloty bevétel jöhet be. Az összeg egy részét a PiS az általa ellenőrzött közmédiába öntené.

Dr. Piotr Łuczuk, a Stefan Wyszyński bíboros egyetem médiaszakértője azt nyilakozta a Kaczinski-párti DoRzeczy.pl weboldalnak, hogy leghangosabban csak a lengyel médiapiac legnagyobb szereplői kiabálnak. A kormánypárti érvelés szerint most mindössze a legnagyobb médiák feldarabolása történik. A törvény szerint legnagyobb szereplőkön kívül másra nem vonatkozik. A politikai indíték gyanúja sem áll meg Łuczuk szerint, hiszen számtalan kisebb jobboldali, középen álló vagy baloldali média semmit nem fog fizetni, csak az olyan nagyobb vállalatok, amelyek egyszerre több portált is üzemeltetnek.

Katarzyna Lubnauer az ellenzéki Nowoczesna politikusa a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a PiS-kormány a nagy médiacégek megadóztatásával akarja megsemmisíteni a szabad lengyel médiát. Az ellenzéki képviselő szerint a lengyel közmédia a kormánytól 2 millió zlotyt kap, amíg a piacról élő szabad médiáktól reklámok után járó. bevételeiből nagyjából 1 milliárd zloty nagyságú összeget vonna el. A képviselő szerint a lengyel számára ez azt jelenti, ha a törvény életbe lép, a jövőben kevesebb értékes tartalom közül válogathatnak.

„Hasonlóképp cselekszik a kormány, ahogy tették Magyarországon, ahol elvették az újságírók, a média becsületét. Szolidáris vagyok a mai nap tiltakozó újságírókkal,” tette hozzá a legnagyobb ellenzék párt politikusa, aki más témában nem volt hajlandó nyilatkozni szerdai sajtótájékoztatóján, csak a média megadóztatásáról.

Repolonizáció

Ismert, hogy a kormányzó PiS a legutolsó országgyűlési választás után elhatározta a lengyel média repolonizációját, azaz ellengyelesítését. Ez gyakorlatilag államosítást jelent. Többen most tudni vélik, hogy a médiaadó bevezetésével a független média gyengítése a cél. A törvényalkotók várakozása szerint hamarosan több műhely csődöt jelenthet be, amely megnyithatja az utat a PiS-közeli állami vállalatok előtt, amelyek egyszerűen felvásárolják az adóval tönkretett cégeket.

Az új adó sorsa egyelőre bizonytalan. A PiS-kormányon belül létrejött kisebb szélsőjobb csoportosulás „aggodalommal figyelte az új médiaadó-javaslattal kapcsolatos visszhangot.” Állítólag a PiS-frakcióval együtt szavazó, de politikailag különálló Megállapodás nevű tömörüléssel a Kaczyński-féle többség nem egyeztetett. Ők most állítólag folyamatosan figyelik a választópolgárok véleményét az ügyben. Elképzelhető, hogy a Megállapodás a törvényjavaslat jelenlegi formáját elutasítja. A minipártot vezető Adam Bielan nevű politikusnak azonban hasonló ambíciói vannak, mint a más ügyekben a PiS kormánypártot szélsőjobbról zsaroló Ziobro igazságügyi miniszternek: az idős Kaczyński pártelnök politikai örökségének átvétele. Ez a körülmény tehát némileg ront az új adónem esetleges bukásának esélyén.

Věra Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a lengyelországi fejleményeket „nagyon veszélyes tendenciának valamint a demokrácia és az emberi szabadságjogok gyengítésének részeként értékeli.” Az Eb-alelnök hozzátette: „Vizsgáljuk, mit tehetünk az ügyben, támogatva minden ország független médiáját. Az irány mindenesetre negatív,” nyilatkozta egy Checkpoint elnevezésű cseh podcastban.

A szerdai esemény 2016 óta a legnagyobb médiatiltakozás Lengyelországban. Akkor a magántulajdonban álló médiák egy napig nem adtak semmilyen politikai hírt. A tiltakozás oka az újságírók parlamenti munkavégzési körülményeinek megváltoztatása volt. A hírblokád hatott: a lengyel parlament alsóháza, a Szejm, visszalépett az új szabályozás bevezetésétől. Emlékezetes, hogy az újságírók aktív ellenállásának hatására tüntetéshullám bontakozott ki Varsóban, és a demonstrálók elfoglalták a Szejm épületét is.

Lengyelországban már évek óta léteznek aggályok a szólásszabadság zavartalan működésével kapcsolatban. A PiS 2015-től tartó kormányzása ideje alatt Lengyelország a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi civil szervezet 180 országot figyelő ranglistáján a 18. helyről a 62. helyre zuhant.

Vezető képünk azt mutatja, hogy nem minden televíziós csatorna csatlakozott az egy napos sztrájkhoz. A kormányközeli köztévén éppen egy szimbolikus jelenetet láthatunk. A lengyel ellenzéki pártok szerint a lengyel média megadóztatása magyar mintára történik. Forrás: Twitter, Maciej Sokołowski a TVN kereskedelmi csatorna brüsszeli tudósítója.

Írta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom