Bezárás
Szerbia

Kínai segítséggel, hidegháborús hangulatban dönt oltási rekordot Szerbia

Vezető képünkön Aleksandar Vučić Szerbia elnöke és a Chen Bo szerbiai kínai nagykövet pózol fotósoknak az egymillió kínai vakcina szállítmánnyal percekkel korábban landoló Air Serbia repülőgépe előtt. Forrás:

Február elején Európában Szerbiában oltották be lakosságarányosan a második legtöbb embert Nagy-Britannia után. De érdemes-e sietni az oltással? Vajon a vakcina-nacionalizmus lerövidíti a világjárványt? 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

„Nagy siker küszöbén áll Szerbia: csaknem félmillió embert oltott be elsőként a régióban, másodikként Európában,” ilyen és ehhez hasonló címeket lehet a napokban déli szomszédunk sajtójában olvasni. Valóban: február 5-ig 526 930 ember kapta meg a Covid-19 elleni vakcinát Szerbiában. Ez az oltási arány nemcsak Európa keleti felén kiemelkedő. A délkelet-európai régióban Szerbia messze az első, Európában a második Nagy-Britannia után, globális méretekben pedig az USA és Izrael után a harmadik helyen áll pillanatnyilag az átoltott lakosság arányát tekintve az országok rangsorában.

A szerb média tanulmányozásakor az embernek olyan érzése támad, mintha oltási olimpiát rendeznének, csak most nem a sikeres sportolók eredményeivel és éremtáblázatokkal, hanem mindenhol a beoltott emberek arányát mutató grafikákkal találkozni. A bulvárlapok nem sajnálják a karakterszámot és részletesen felsorolják azokat az országokat, amelyeket megelőzött Szerbia. A szerb kormányzati propaganda fő narratívája szerint mindenkit megelőztek Európában a vakcinák beszerzésében, míg az Európai Unió (EU) elbukott. Mi az oka a szerbiai gyorsaságnak? És milyen mellékhatásokkal jár az oltási folyamat „szerb útja”?

Amikor az EU és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megállapodott, hogy a vakcinák három-négy hétig tartó regisztrációs folyamatát nem rövidítik le, akkor biztonsági és hatékonysági szempontok alapján döntöttek. Azokban az országokban, ahol pillanatnyilag előrébb tartanak az oltási folyamatban, az EMA által nem jóváhagyott (Szerbia) vagy sürgősségi eljárásban jóváhagyott (Nagy-Britannia) vakcinát adnak be. Izrael pedig egy széles körben digitalizált ország, ahol a gyógyszergyártók hozzáférést kaptak az emberek egészségi adataihoz, ami az EU-ban jelenleg elképzelhetetlen. Az EU másik utat választott, a tagállamok közösen mozognak. Ezt diktálja a közös piac érdeke. Ahogy Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója is mondta:

„Jobb néhány embert beoltani minden országban, mint minden embert beoltani néhány országban.”

Az EU tagállamai még tavaly december 27-én indították el hivatalosan együtt az oltási folyamatot. Az EU-s tagsággal nem rendelkező dél-kelet európai országok többsége nem volt az EU-s tárgyalódelegáció része, így ott az emberek nem is reménykedhetnek a tömeges oltásokban. Többségük 2021 elején is még csak az első vakcina-szállítmányra várt, oltási tervvel nem rendelkeztek. Egyesek szerint az EU a döntő pillanatban ismét magára hagyta az EU-hoz csatlakozni kívánó régiós országokat. Január első napjaiban a balkáni országok kétségbeesett nyilatkozatban fordultak Brüsszelhez az oltóanyag-hiány enyhítése érdekében. Február elsejéig hivatalosan Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Észak-Macedónia nulla adag vakcinát kapott.

A videón a Pfizer/BioNTech amerikai vakcina első szállítmányának érkezését láthatják a belgrádi  Nikola Tesla Repülőtéren 2020 december 22-én. Forrás: Szabad Európa Rádió, Szerbia.

Szerbia volt az egyetlen ország, ahová érzékelhető mennyiségű vakcina érkezett december végén, január közepén. Tavaly december 22-én kapták meg az első 4700 adagot tartalmazó Pfizer/BioNTech vakcinaszállítmányt. Az amerikai vakcinából hasonló nagyságrendben hetente érkezett újabb adag. Egy hónappal később 54 ezer adag Pfizer vakcinával rendelkeztek a szerbek. Az orosz Szputnyik V vakcinából tavaly december végén kaptak 2400 darabot. Az orosz gyártó január második felében 60 ezer adag vakcinát küldött. Ígéretek alapján a brit AstraZeneca 460 ezer vakcinát küld a COVAX rendszerén belül. Ez utóbbi a Covid-19 elleni vakcinák globális hozzáférést biztosító eszközrendszer.

Mindezek ellenére a szerbiai kormányzati propaganda az országot régiós vakcina-dealernek mutatta és olyan hangulatot próbált teremteni, mintha az első vakcinák megérkezése után már csak néhány hónapot kellene várni a szerbiai társadalom teljes átoltottsághoz. Vučić „dühös és ideges” lett, amikor belegondolt, hogy hiába rendelt be Szerbia 6,5 millió oltóanyagot és fizetett ki 2,1 millió eurót, nagy mennyiségű oltóanyag nem állt rendelkezésükre. Majd harcias tempóban hozzátette, hogy küzdenek azért, hogy máshonnan is szerezzenek be vakcinát. Bejelentette: Kínától kérnek segítséget.

Január 16-án landolt a Nikola Tesla belgrádi reptéren az Air Serbia repülőgép, fedélzetén egymillió adag Sinofarm kínai oltóanyaggal. Sem az orosz, sem a nyugati vakcina érkezését nem fogadta szerb kormánydelegáció. A kínai szállítmányt személyesen fogadta Aleksandar Vučić szerb elnök, Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter, Bratislav Gašić védelmi miniszter és Chen Bo szerbiai kínai nagykövet is. A reptéren újságírói kérdésre a szerb elnök elárulta, hogy nem tervezi egyből beoltani magát. „Fontos számomra, hogy az emberek lássák, nem magam akarom menteni,” mondta. Vučić a reptéren azt is kijelentette, nem számít semmilyen kritikára a EU részéről, mert „népünk életéért harcolunk.”

Aleksandar Vučić és a kínai vakcina

Különös módon alakul a szerb elnök oltási kedve. Amikor január 28-án a szerb elnök újabb nagyobb kínai vakcina beszerzését jelentette be, újságírók érdeklődtek az elnöki oltás felől. Kiderült, hogy Vučić még mindig nem oltatta be magát, majd közölte, hogy bizonytalan ideig újra elhalasztja a Simofarma oltás beadását. A válasz azért is meglepő, mert éppen ő az, aki naponta kéri a szerbeket, hogy oltsák be magukat.

Vučić először még 2020 augusztusában ígérte meg, hogy amint megérkezik a kínai vakcina, biztosan beadja magának. Még ugyanabban a hónapban jelezte, hogy biztosan nem mond le az oltásról, érkezzen az elsőként bárhonnan. Négy hónappal korábban úgy nyilatkozott, hogy már csak azért is beadná magának a kínai vakcinát, hogy megmutassa az embereknek, minden oltás működik. Január 16-án megérkezett a kínai vakcina. Vučić jelezte, 7-8 nap múlva megkapja az oltást, de nem akarja, hogy azt lássák, tolakszik érte. A nyilvánosság azonban nem látta, amit az elnök ígért.

Új határidő következett. „Kissé beteg voltam, ezért az orvosom hétvégére pihenőre küldött, így valószínűleg a hétvégén megkapom a kínai oltást” – mondta január 19-én. Eljött a hétvége, eltelt egy egész hét. Az elnök újra meggondolta magát. „Ami az oltást illeti, még nem hoztam döntést a napról, de nem sürgős, hiszen tőlem vannak veszélyeztetettebb helyzetben lévő emberek. Nem csinálok ügyet, ma is vagy holnap is beolthatnak” – nyilatkozta január 24-én.

Egyes szerbiai kommentárok szerint az elnöki időhúzás csak politikai marketing.

A legfontosabb szerbiai közjogi méltóságok, politikusok különböző típusú vakcinákkal oltották be magukat. Ana Brnabić miniszterelnök az amerikai, Ivica Dačić a szerb parlament elnöke és Aleksandar Vulin rendőrfőnök az orosz vakcinával oltatta be magát. Január 15-én megkezdték az egészségügyi dolgozók, az idősotthonok alkalmazottainak és a 75 évnél idősebb emberek beoltását is. Ők a szerb kormány e-portálján regisztrálhattak. Vučić egyébként jelezte, hogy a szerbiai újságírók a kiemeltek között vannak és el is várja, hogy ezt a felajánlást elfogadják és január 18-tól megkezdődjön oltásuk.

A Szerbiában rendelkezésre álló különböző gyártású vakcinák közül egyedül az amerikai Pfizer rendelkezik az EMA engedélyével. A szerb állami hatóságok a Pfizer, a Sinopharm és a Sputnik V szerbiai használatát is jóváhagyták. Utóbbi két vakcina esetében politikai nyomásra, rohamtempóban. Idén január közepén, a tömeges oltások szerbiai megkezdése előtt néhány nappal, az orosz vakcina mindössze ideiglenes engedménnyel rendelkezett. A szerbek első körben a Sinopharm vakcinára csak ideiglenes engedélyt adtak ki, amely az első hetekben csak százezer adag felhasználását tette lehetővé. Több európai politikus, többek között a magyar és a cseh miniszterelnök is szorgalmazta, hogy az EU hagyja jóvá a Sputnik V-t, de az Európai Gyógyszerügynökség vezetője úgy reagált: eddig nem kaptak kérvényt az orosz féltől a forgalombahozatal engedélyeztetésére.

A Sinopharm előnye, hogy a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinákkal ellentétben hosszabb ideig tárolható és elméletileg az ára is alacsonyabb. Azt azonban a helyi, szerb szakemberek nem tudják megmondani, hogy a Sinopharm vakcina meddig védi a beoltott pácienst. Az általános hozzáállás szerint elképzelhető, hogy néhány hónap alatt valamennyit csökken a szervezetben az antitest szintje, de közben olyan tartalékok is kifejlődnek, amelyek évtizedekig védik az embert.

Srđa Janković immunológus úgy fogalmazott, hogy a Szerbiában regisztrált összes vakcina egyformán biztonságos és „megközelítőleg” azonos hatékonyságú. A bahreini és a perui információk szerint a Szerbiába szállított Sinopharm vakcina 75 és 80 százalék hatású. E vakcina hatékonyságáról szóló vitákat végül a szerb államigazgatási és önkormányzati miniszter zárta le. „Az a legjobb vakcina, ami rendelkezésünkre áll,” jelentette ki. Becslések szerint január második felétől mintegy napi 35 ezer Sinopharm vakcinát adtak be déli szomszédunknál.

A Sinopharm vakcina ára Szerbiában államtitok. Tudjuk, hogy egy másik kínai oltóanyag, a Sinovac egyes források szerint relatív drága, a Financial Times szerint két adag 60 dollárba kerül. De az ukrán média szerint ugyanebből a vakcinából 18 dollár/darabáron vettek egy millió darabot. Aznap, amikor a tömeg oltás elindult a szerb oltási operatív törzs megbeszélést tartott az állami vezetéssel. Az egyeztetés végén szerb elnök bejelentette: a kínai Sinopharm vakcinát “áron alul szereztük be.”

Szerbiában nem hozták nyilvánosságra a tavaly beszerzett orvosi eszközök és maszkok árát sem. Ennek oka az, hogy a kínaiak nem a nyugat-európai szabad piac szabályai alapján üzletelnek. Projektjeik és együttműködésük kizárólag a szuverén kormányok és kormányzó elitek közötti politikai megállapodások keretén belül zajlanak. Kína a nem nyilvános üzletkötések terén a belgrádi – és a budapesti – kormányban partnerre talált.

Vakcina-nacionalizmus Koszovóban

Képünkön az észak-koszovói Leposavic kórház egyik várótermében gyülekező embereket látják, akik a Szerbiából érkező vakcina beadására várnak 2020 december 25-én. Fotó: Maja Fićović, Szabad Európa Rádió.

Képünkön az észak-koszovói Leposavic kórház egyik várótermében gyülekező embereket látják, akik a Szerbiából érkező vakcina beadására várnak 2020 december 25-én. Fotó: Maja Fićović, Szabad Európa Rádió.

A koronavírus világjárvány elmélyítette az etnikai megosztottságot a Koszovó és Szerbia közötti, egyelőre megoldatlan konfliktusban. Szerbia nemzetpolitikája, hasonlóan a magyarországihoz, nem állampolgársági, hanem etnikai-kulturális alapú. Koszovó függetlenségét hiába ismerte el az ENSZ tagállamok fele, Szerbia hivatalosan továbbra is saját területének tartja. A szerb álláspontot támogatja, többek között, Oroszország, Kína, India is. Senkit nem ért váratlanul tehát, hogy a szerb kormány nemcsak határon belül, de határain kívül is oltani kezdte az embereket. Tavaly év végén Vučić elnök a 75 év feletti koszovói szerbek beoltását ígérte meg. Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök a szerbiai oltási kampányt törvénytelennek nevezte.

Észak-Koszovóban lényegében egy párhuzamos albán-szerb egészségügyi rendszer működik. A kórházak és az orvosi központok a szerbiai egészségbiztosításon keresztül számlázzák az ügyfeleket – vagyis koszovói szemszögből, egy idegen ország határozza meg, hogy az emberek hogyan kapnak orvosi ellátást. A szerb kormány nem tájékoztatta oltási szándékáról a koszovói hatóságokat. Amikor Pristina tudomást szerzett a Szerbia szándékáról, kijelentették: ha nem kapják meg a küldeményekről a szükséges információkat, beleértve az oltóanyag esetleges mellékhatásait, az akciót törvénytelennek tekintik. Armend Zemaj egészségügyi miniszter vizsgálatot rendelt el. A szaktárca vezetője szerint Szerbia átpolitizálta oltási programját, egyben figyelmeztette Észak-Koszovó lakosságát, hogy a szerb ajándék veszélyeztetheti az emberek egészségét.

Összesen három kamion érkezett Szerbiából Koszovóba 2020 december utolsó napjaiban. A szerbek azt állították, hogy a koszovói egészségügyi dolgozók számára küldtek vakcinákat. A koszovói állami tévében bejelentették, hogy Pristina nem fogadja el Belgrád segítségét. Szerbia szerint a koszovói kormány politikai okok miatt utasította el a vakcinákat. Egy albán think-tank intézet elemzője szerint Belgrád Koszovó stabilitását próbálta aláásni és az akciót politikai jellegűnek tartotta. A koszovói kormány visszaküldte a kéretlen oltóanyagot Szerbiába. Vučić újra megszólalt, és ígéretet tett, hogy országa nemzetiségtől függetlenül segít mindenkin függetlenül az illető nemzetiségétől.

A határon túli etnikai szerbek oltása ezek után szerb állami területen folytatódott. Január 29-én több busznyi etnikai szerb érkezett Koszovóból a dél-szerbiai Kuršumlija településre. A település egészségügyi rendelőjében mindenki oltásra várt. Sokan több mint két órát utaztak. Azon a hétvégén összesen 900 koszovói állampolgárt oltottak be Szerbiában. Aki rendelkezett szerb személyi igazolvánnyal, kiválasztották és átvitték oltani. Kiderült, hogy a busz sofőrje albán nemzetiségű volt. A koszovóiak szerint először fordult elő buszoztatás. Sok idős embernek nagy fizikai megterhelést jelentett a vakcina-turizmus. A koszovói etnikai szerbek a koszovói hatóságokat hibáztatták a kényelmetlenségekért.

A szűkebb régióban továbbra is egyedül Szerbia rendelkezik oltóanyaggal. A szerb kormány Koszovón kívül segítséget ígért Bosznia-Hercegovinának és Észak-Macedóniának és Crna Gorának is. De az önzetlennek látszó segítségnyújtás inkább geopolitikai akciónak tűnik, szerb nacionalista érdekek mentén.

A szerb kormányzati propaganda

A gyors tempó érthetően az Európai Unió vezető államában is feltűnt. A Focus magazin hosszú interjút készített Ana Brnabić szerb miniszterelnökkel. „Szerbia soha nem politizálta át a koronavírus elleni oltások beszerzését, még az oltóanyagok származási helye sem volt számunkra fontos, ez a szerb oltási folyamat sikerének fő titka” állította Brnabić. Amikor a magazin a koszovói jelenetekre is rákérdezett, a szerb kormányfő kijelentette: a járvány elleni küzdelem kizárólag az életmentésről szól és nem a geopolitikáról. Hozzátette: a koszovói szerbek szabad akaratuk ellenére kerültek egy határvita rossz oldalára, ezért nem lehet őket büntetni. Állítása szerint figyelni kell Pristinát, nehogy az oltási lista aljára sorolják be a koszovói szerbeket. Nem akarják megengedni ezt a kockázatot.

A szerbek Vučić elnökről „a nemzet megváltójáról” beszélnek. A kormányzati propaganda úgy mutatja, mint aki a nap 24 órájában tárgyal, pörög a világban, és egyetlen cél vezérli: oltást szerezzen népének. Az egymillió Sinopharm vakcina érkezését a szerb és a kínai elnök szoros barátságának gyümölcseként mesélik el és hetek óta harsogják a kínai oltások és a testvéri kommunista kormány dicséretét. Igaz, a szerbiai kormányzati propaganda arról már nem számol be, hogy az országban sokan nem hiszik el a közzétett adatokat, az elhunytak vagy a fertőzöttek számát. A hivatalos adatok szerint Szerbiában 400 837 fertőzött és 4071 halottról tudni.

Branko Vučković, a közép-szerbiai Kragujevac város újságírója a cseh sajtóban a szerbek hozzáállását úgy mutatta be, hogy vannak, akik szimpátia alapján választanak oltóanyagot, de az emberek többségének mindegy melyiket kapják, nem törődnek velük. A kormánymédia riportjaiban megszólított utca emberének mindegy, melyik vakcinát adják, csak legyenek túl a víruson. A szerbek egy része pedig kifejezetten az orosz vakcinával szimpatizál, mert nem bízik a nyugatról érkező oltóanyagokban.

A szerbek a regisztráció során azt is megadhatják, melyik vakcinát fogadják el, írta a január 11-én a Telex.hu. De a szerbiai gyakorlat mást mutat. Az oltási folyamatról beszámoló szerbiai cikkek alatt több olyan kommentet is olvasni, amelyben leírták, hiába kérték a Pfizert, a rendszer visszadobta őket, és csak a nagyságrendekkel nagyobb mennyiségben érkező Sinopharm vakcina állt csak rendelkezésre. Egy másik kommentelő szerint az elit majd beoltja magát a Pfizerrel, a népnek marad a kínai és az orosz vakcina.

A szerbiai illiberális rezsimben nyílt negatív kampányt nem folytattak a nyugati oltásokról, de a bulvármédiát lapozgatva feltűnő, hogy a nyugatról érkező oltószerről több negatív hangvételű írást található, a Sinopharm oltóanyagot gyakorlatilag dicshimnusz övezi. Több olyan cikk is található, amelyben a Pfizer mellékhatásait részletezték, míg a Sputnik V és a Sinopharm vakcinák mellékhatásait nem tárgyalták külön cikkben.

A szerb sajtóban napok óta nagy terjedelemben idézik Orbán Viktor magyar miniszterelnök Szerbiát és a szerbiai oltási erőfeszítéseket dicsérő és az EU vakcinabeszerzési lassúságát kiemelő szavait.  A szerbiai napi sajtóban Magyarországgal kapcsolatban kizárólag a Fidesz-közeli Magyar Nemzet napilapból és a köztévé műsoraiból vettek át nyilatkozatokat, írásokat.

Mire figyeljen az EU?

A választási vereségtől tartó cseh kormányfő budapesti látogatásán Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől kért tájékoztatást a Sputnik V vakcinával kapcsolatos magyarországi tapaszztalatokról. Fotó: Andrej Babiš, Facebook.

A választási vereségtől tartó cseh kormányfő budapesti látogatásán Orbán Viktor miniszterelnöktől kért tájékoztatást a Sputnik V vakcinával kapcsolatos magyarországi tapasztalatokról. Fotó: Andrej Babiš, Facebook.

Pénteken Csehország miniszterelnöke Budapestre látogatott, hogy érdeklődjön az oroszországi vakcina beszerzésének magyarországi tapasztalatairól. Andrej Babiš jövő hét szerdán a kínai vakcináról szerez tapasztalatokat Belgrádban. Prágából nézve tudható, hogy a cseh kormányfő útja belpolitikai jellegű, ősszel országgyűlési választásokat tartanak és Andrej Babiš kormányát már csak a cseh társadalom kisebb része támogatja. Ugyanakkor a cseh kormányfő útja jelzi: az EU-nak figyelni kell, ha nem szeretné, ha a kontinens keleti része még jobban a keleti autoriter rezsimek befolyása alá kerüljenek.

Az EU által szabadon hagyott geopolitikai térben azonnal megjelent Kína és Oroszország. A délkelet-európai régióban egyedül Szerbiába érkezett értelmezhető mennyiségű oltóanyag. De a rendelkezésre álló mennyiség nem elegendő a teljes lakosság beoltásához. Mi motiválhatja a szerb elnököt a kínaiakkal folytatott együttműködésben? Ezt már a szerb nyelvű Szabad Európa Rádió hírportálja kérdezte Vuk Vuksanović elemzőtől, a londoni Közgazdaság- és Államtudományi Kar doktoranduszától, a térség alapos ismerőjétől.

„Egyértelmű, hogy az elnök egyik fő motivációja a pánik és a sietség, hogy minél több embert oltsanak be, akármilyen forrásból származó vakcinákkal, mert Vučić fél a lakosság pszichés szorongásától és a gazdasági visszaeséstől. Látja, hogy nem könnyű európai és amerikai vakcinát beszerezni az ottani piacok túlterheltsége miatt” – magyarázta Vuksanović.

A másik elem, hogy Vučić megpróbálja Kínát arra felhasználni, hogy Szerbia jobb alkupozíciót érjen el Európával és a Nyugattal szemben, mert a kínai befolyással ijesztgetni lehet Európát, hogy Szerbiának több vakcinát juttasson, véli a régiós szakértő, aki szerint Vučić számára a harmadik és nagyon hasznos tényező a kínai oltóanyaggal kapcsolatban a belpolitikai marketing.

A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint ideológiai háború zajlik az amerikai Pfizer és az orosz Szputnyik vakcinák körül Szerbiában. Noha papíron az emberek beoltásáról lenne szó, Szerbia a „hagyományos” jugoszláv, Tito-féle hintapolitika hagyományát választotta: megbízni egy kicsit az amerikaiakban, aztán újra Oroszország felé fordulni. Másrészt Szerbia megpróbálja magához kötni a balkáni országokat vakcina-politikájával. „Ez most számukra egy igen kényelmes helyzet, mivel mindenki a kedvükben akar járni,” írja a svájci lap, majd hozzáteszi: a vakcina egyféle ideológiai eszközzé vált Délkelet-Európában.

Vezető képünkön Aleksandar Vučić Szerbia elnöke és a Chen Bo szerbiai kínai nagykövet pózol fotósoknak az egymillió kínai vakcina szállítmánnyal percekkel korábban landoló Air Serbia repülőgépe előtt. Forrás: Szabad Európa Rádió.

Írta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom