Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

Oroszország

Brutálisan verte vissza az orosz rendőrség a Putyin palotája miatt kirobbant tüntetéshullámot

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus személyes bátorsága és mérsékelt populista fordulata jelenti Vlagyimir Putyin rendszere számára az elmúlt évek legnagyobb politikai fenyegetését. De akarnak-e változást az emberek Oroszországban?

Tüntetések robbantak ki két hete Oroszországban. A börtönbe zárt Alekszej Navalnij hívei az orosz ellenzéki politikus szabadon bocsátását követelték a múlt hét vasárnapján is. Az előző héthez képest a rendőrség több helyen is brutálisan lépett fel. A tüntetések kisebb létszámúak, de feszültebb hangulatúak voltak. Több mint ötezer embert letartóztattak. Az Egyesült Államok és emberi jogi szervezetek elítélték az orosz rendőrség erőszakos fellépését. Az erőszakot egységesen ítélte volna el az Európai Unió is, de végül csak 26 ország írta alá a nyilatkozatot.

A Szabad Európa információja szerint a kimaradó tagállam Magyarország volt.

A beszámolók alapján a január 23-i megmozdulások után a január 31-i tüntetéshullám ismét országos kiterjedésű volt. Egy héttel korábban mintegy 110 oroszországi városban mentek ki az utcára tiltakozni az emberek, akik közül akkor négyezret tartóztattak le. A több mint száz városban regisztrált kormányellenes tiltakozás földrajzi kiterjedtsége mindenképp újdonság Vlagyimir Putyin 1999-es hatalomátvétele óta. A múlt heti tüntetések létszámáról azt írták, hogy Moszkvában ezúttal kevesebben, a régiókban több ember vett részt.

A moszkvai rendőrök a fehérorosz rezsim forgatókönyve alapján próbálták a tüntetések eszkalálódását megakadályozni, amikor hét metrómegállót és több utcát is lezárt. Forrás: orosz belügyminisztérium.

A moszkvai rendőrök a fehérorosz rezsim forgatókönyve alapján próbálták a tüntetések eszkalálódását megakadályozni, amikor hét metrómegállót és több utcát is lezárt. Forrás: orosz belügyminisztérium.

Valóban szürreális jeleneteket láthattunk a távol-keleti és a szibériai városokban, ahol a tüntetők fagypont alatti hőmérsékletben rohamrendőrökkel néztek farkasszemet. Skandáló tömegek Vlagyivosztokban, több tucat letartóztatott ember Irkutszkban, masszív rendőri készültség az európai Oroszországban található Perm városban és Tatárföld fővárosában, Kazanyban. Az orosz fővárosban több száz embert tartóztattak le, köztük Navalnij feleségét, Júliát is. Az orosz médiában dolgozók jogainak megsértését figyelő központ szerint vasárnap összesen 35 újságírót vettek őrizetbe.

Antony Blinken, az USA új külügyminisztere a demonstrációk idején a twitteren közzétett üzenetében kijelentette, hogy az Egyesült Államok „elítéli a békés tüntetők és újságírókkal szemben az orosz hatóságok által immár második héten alkalmazott erőszakot.” Blinken megismételte Alekszej Navalnij szabadon bocsátását követelő felhívását is.

A putyini rendszer éveiben korábban is láthattunk tiltakozó akciókat. Korábban 2011 és 2013 között tiltakoztak Moszkvában az oroszok az elcsaltnak minősített országgyűlési választások majd a fokozatosan kiépülő putyini rezsim demokrácia-ellenes intézkedései miatt. Emlékezetes volt Borisz Nyemcov ellenzéki politikus meggyilkolása és a 2019-es moszkvai önkormányzati választásokat követő tiltakozási hullám is.

Moszkváért harcol a Kreml és az orosz ellenzék – Putyin egyre erőszakosabban védi a hatalmát

Nem engedi elindulni az őszi moszkvai helyhatósági választáson az ellenzéki politikusokat a Kreml, az orosz fővárosban élők egy részének pedig elege lett. Több mint ezer letartóztatásról, hetek óta tartó zavargásokról, állandó zaklatásnak kitett ellenzéki politikusokról, évek óta nem látott rendőri erőszakról szólnak a hírek. Az eszkalálódó politikai események kivizsgálását átvette a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a Kreml által felügyelt orosz titkosszolgálat. Mi történik az orosz fővárosban?

Idén szeptemberben Oroszországban országgyűlési választásokat tartanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége 2021 januárba 53 százalékra csökkent. A jelenlegi elnök 2024-es újraválasztásához egy Putyinhoz teljesen hűséges parlamenti összetételre van szüksége.

Miért mentek ki az oroszok tüntetni? Miért volt képes Navalnij utcára vinni embereket? Mi történik Oroszországban: inog Putyin hatalma vagy csak egy újabb elvetélt ellenzéki erődemonstrációt láthatunk, ami előbb-utóbb kifullad? Egyáltalán, kicsoda Alekszej Navalnij és miért ellentmondásos megítélése Oroszország szomszédainál?

Az utóbbi években korrupcióellenes munkásságáról megismert orosz ellenzéki politikust idén január 17-én vették őrizetbe, amikor visszatért hazájába Németországból. Emlékezetes, hogy éppen az Európai Unió vezető államában gyógyult fel egy csúnya mérgezésből, amit Navalnij szerint Putyin parancsára az orosz titkosszolgálat hajtott végre. A Kreml visszautasította a vádakat és nem engedték ki a börtönből Navalnijt sem. Egy nappal visszatérése után a rendőrség rögtönítélő bírósága 30 nap börtönt szabott ki rá. Navalnij tárgyalása február 2-án kezdődik. Akár 3,5 év szabadságvesztésre is ítélhetik.

A Moszkva aglomerációjában felnövő Navalnij, egyetemi jogi tanulmányai után, a szociálliberális Jabloko pártban kezdett el politizálni. Navalnij érzékelte, hogy Oroszországban liberális párttal nem fog hatalomra jutni. Amikor 2007-ben részt vett az orosz szélsőjobb által szervezett „Orosz Menet” elnevezésű demonstráción, a gazdasági jobboldali, szabadpiac-barát politikust pártja 2007-ben „nacionalista tevékenység” miatt kizárta. Navalnij ellenezte a Kaukázusból és Közép-Ázsiából érkező muszlim vallású menekültek oroszországi befogadását. Ettől az évtől „nacionalista demokratának” azonosította magát.

Navalnij egy évtizeddel korábban, 2011-től szerzett nagyobb hírnevet magának. Az orosz szélsőjobb táborából úgy emelkedett ki, hogy attól elfordulva, korrupcióellenes profilt alakított ki maga körül. Különböző nagyvállalatok és kormányzati beszerzések furcsa gyakorlatait mutatta be munkatársaival. Később a 2011-es parlamenti választásokon észlelt csalások, majd Putyin ismételt elnöki kinevezése ellen tiltakozott, mint a Kreml-ellenes politika egyik informális vezetője. Emlékezetes, hogy Putyint két elnöki ciklus (2000-2008) és kormányfői pozíció (2008-2012) után Dmitrij Medvegyev elnök utódjának javasolta.

Tényfeltáróként is sikeres volt a megmérgezett orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij

Putyin titkos dácsájáról és a korábbi orosz miniszterelnök, Medvegyev különös módon szerzett vagyonáról szóló oknyomozó videókat is készített Alekszej Navalnij, akit a múlt héten nagy valószínűséggel megmérgeztek. Az orosz ellenzéki politikus jelenleg egy berlini kórházban fekszik kómában, szigorú rendőri felügyelet mellett.

A putyini autoriter rezsim kiépülését azonban Navalnij sem tudta megakadályozni korrupcióellenes jelszavak mentén. Moszkvában és a nagyobb városok liberális gondolkodású középosztálya jórészt támogatta, de nem tudta megszerezni a munkásosztály és általában a szegényebb sorban élő emberek támogatását. A 2011 és 2013 közötti Putyin-ellenes tüntetéssorozaton a nemzeti liberálisokon kívül mellett baloldaliak is tüntettek. Szergej Udaltszov, baloldali ellenzéki vezető és társai egy szociáldemokrata fordulatot képviseltek, de Navalnijhoz hasonlóan – a Krím elfoglalását támogatva – szintén pánorosz nacionalisták.

Csakhogy Navalnij csapata nem látott a baloldali tüntetőkben akkor szövetségest. A két ideológiai irányzat képviselői közötti viszonyt Navalnij egyik közeli munkatársának szavai jellemezték: fontos lenne megszabadulni a korrupt Putyin-kormánytól, de a baloldali ellenzék nélkül, mert ők csak elrettentik a tőkét és az üzleti lehetőségeket. A baloldaliak Navalnijt a Nyugattal való flörtöléssel vádolták. Az orosz ellenzék megosztottsága a hatalomnak kedvezett, ugyanakkor Navalnij egy dolgot érzékelt: a szociális populista jelszavak népszerűbbek, mint korrupcióellenes agendája. Az egykor a politikai szélsőjobboldalon is helyezkedő volt liberális politikus ma már az amerikai Bernie Sanders politikáját tekinti példának.

Navalnij mérsékelt populista fordulatára jó példa e cikk leadásának pillanatában több mint 105 millió ember által megtekintett videó a youtube-on. Pedig a Fekete-tenger partján felépített Putyin palotáról készített anyag összességében nem sok újdonságot tartalmazott. Az épületről környezetvédelmi aktivisták számoltak be először részletesen 2011 februárjában. A Navalnij-féle videó narratívája azonban újdonság. A korrupciós jelenségeket már nem az állami szervek működésképtelenségének bizonyítékaként mutatták be. Helyette a putyini oligarcha-világ gazdagságát egy átlagos orosz állampolgár szegénységével hasonlította össze. Tehát a korrupció mint a társadalmi egyenlőtlenség oka jelent meg a nagy nézettségű videóban.

Saját kikötő, kaszinó, templom és sztriptízbár: ilyen Putyin titkos palotája a Fekete-tengernél

A január 23-i első tüntetés egyik érdekes részlete, hogy a résztvevők 42 százaléka először ment ki tüntetni Moszkva utcáira, emelte ki az Echo Moscow rádió főszerkesztője. A figyelemreméltó adatot az Otkrityije media hozta nyilvánosságra Alexandra Arhipova szociológus felmérésére hivatkozva. A kutatást a tüntetésen résztvevők között végezte el 460 embert kérdezett meg stábjával. Az adat mindenesetre mutatja, hogy Navalnij bebörtönzésének híre kilépett az ellenzéki aktivista rajongóinak buborékjából és a hír rezonált a közömbös lakosság tagjai között.

A moszkvai demonstrálók többsége 25 és 35 év közötti fiatal, négy százaléka kiskorú és hét százaléka nyugdíjas. A korosztályos megoszlás az esemény másik meglepetése, mert a megmozdulás előtt a rendőrség, az oktatási minisztérium és az orosz kormányzati propaganda megvádolta Navalnijt, hogy a moszkvai demonstráción résztvevő gyerekeket pajzsként használták. Az orosz állam hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy a diákok figyelmét eltérítsék a tiltakozó megmozdulásokról. Például iskolából való kizárással fenyegették meg a fiatalokat.

Összességében tehát a január 20-án bemutatott videó tehát már nemcsak Navalnij hagyományos városi, nemzeti-liberális szimpatizánsait szólította meg, de baloldaliakat is és a már csalódott, korábbi Putyin-szavazókat is. Navalnij népszerűsége tagadhatatlan. YouTube csatornáját 3,5 millió ember követi. A tiltakozások földrajzi kiterjedtsége megerősíti az ellenzéki politikus országos ismertségét. A tiltakozók létszáma azonban azt mutatta, hogy még küzdenie kell a nagyobb népszerűségért úgy, hogy ne fordítsa teljesen maga ellen az uralkodó elitet.

Navalnij baloldali, populista fordulata mellett említsük meg röviden politikája körüli ellentmondásokat is. Tarta magát a nézet, hogy az orosz elit egyes oligarchái pénzelik akcióit, gondolkodásában pedig etnikai elvek mentén, a putyini orosz imperialista világot képviseli. Navalnij helyzete bizonyos értelemben a magyarországi ellenzékkel vethető össze. Ahogy a magyar Orbán-ellenes összefogás beállt a kormány etnikai magyar alapon megfogalmazott nemzetpolitikája mögé, Navalnij is az „orosz világot” etnikai alapon képzeli el. Például 2008-ban támogatta Putyin háborúját Grúzia ellen, 2014-ben pedig az ukránokat győzködte, hogy fogadják el a Krím orosz fennhatóságát. Az orosz nacionalizmustól való félelem miatt érthetően Oroszország szomszédaiban tartják leginkább ellentmondásosnak az orosz ellenzéki politikáját.

Egészen másképp látják Navalnijt Nyugaton. Az Európai Unióban uralkodó liberális demokrata álláspontot talán legjobban Mikuláš Dzurinda volt szlovák miniszterelnök foglalta össze. A Szlovákiát a NATO-ba és az EU-ba elvezető politikus szerint Navalnij most olyan ideákért, értékekért és alapelvekért küzd, amelyekre a szabad Nyugat népének is szüksége lenne. Dzurinda úgy látja, hogy Navalnij benevezett az oroszországi politikai harcokba, mert rájött, hogy külföldről nem érhet el változásokat. A volt szlovák kormányfő szerint Navalnij a kommunista rezsimek börtöneiben szenvedő Walesa, Havel és Landsbergis útján indult el, ami a jólétben cinikussá és önzővé váló Nyugaton tiszteletet érdemel.

Ha csak a matekot nézzük, akkor kijelenthető: Oroszországban nem történt forradalom, és a múlt hét szombat oroszországi eseményei érdemben nem változtatnak az ország sorsán. Az orosz emberek többsége továbbra is otthon maradt, hiába látta sok millió orosz állampolgár Navalnij legújabb tényfeltáró munkáját az orosz elnök dácsájáról. Ha lakosságarányosan átszámoljuk a múlt heti tüntetések 150 ezres becsült összlétszámát, akkor Oroszországban annyian tüntettek, mintha Magyarországon hétezer ember ment volna ki országosan az utcára. A moszkvai 40 ezres megmozdulás egy négyezer fős megmozdulásnak felelt volna meg a budapesti Hősök terén.

Az oroszországi tüntetésekről véleményt mondott Instagramján az orosz politika egyik legjobb elemzője, Michail Zigar író, újságíró, akit Magyarországon a „Putyin ​metamorfózisa – Semmi sem úgy történt, ahogy gondoljuk” című könyv szerzőjeként ismerhetünk. Az író szerint a legújabb oroszországi demonstrációk nem vezetnek forradalomhoz. Nem is olyan jellegű akciókról van szó, amely államfordulat felé mutatna. Zigar inkább a tiltakozás tényét emelte ki. Szerinte már ez is komoly fejlemény, hiszen ha egy társadalomban nem szoktak tiltakozni, akkor az a társadalom kómában van és totálisan erkölcstelen vagy közömbös emberek alkotják. Az író szerint az orosz emberek önképzését látjuk, hiszen egy demonstráción nem lehet mindig elérni a követeléseket. Példaként az 1968-as nyugat-európai és amerikai tiltakozó mozgalmakat említette.

„Az orosz társadalom is él, nem közömbös és nem erkölcstelen, de hosszú utat kell még megtennünk ezerkilencszázhatvannyolcunkért. Semmi nem lesz hiábavaló” – írta végül Zigar Instagram csatornáján.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Mikhail Zygar (@zygaro) által megosztott bejegyzés

Vezető képünkön azt látják, amikor a Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus szabadon engedéséért demonstrálókat a rendőrség körbevette az oroszországi Krasznojarszkban, 2021 január 31-én, vasárnap. Kép forrása: Twitter.

Írta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás