Bezárás
V2

Perifériára sodródik és elszigetelődik a magyar-lengyel páros az EU-ban

Vezető képünkön Orbbán Viktor és Mateusz Morawiecki hétfő esti tárgyalás közben 2020 november 30-án a hétfő esti órákban. Forrás: Mateusz Morawiecki, Facebook. Fotó: Adam Guz, lenggyel miniszterelnöki kancellária.

Varsó és Budapest teljesen egyedül maradt Európában. Korábbi lapértesülésekkel szemben nem támogatja Portugália sem a magyar-lengyel páros vétóját. Miközben a lengyel belpolitika urát pártjának keménymagján kívül lemondatná a lengyel társadalom többsége is, az EU tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy a jogállamiság alapértékeinek betartásában nem lát kompromisszumos lehetőséget. A két vétózó eurómilliárdokat bukhat.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Kifütyülték a varsói reptérről a lengyel miniszterelnöki kancellária épülete felé tartó magyar kormányküldöttséget, az épület előtt páncélozott járművek, a környéken található parkot lezárták, számolt be az OKO.press baloldali hírportál a twitteren. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök találkozója előtt Piotr Müller, a lengyel kormány szóvivője tartott sajtótájékoztatót hétfő este. Az Európai Unióval folytatott tárgyalási taktikáról lesz szó – közölte a kormányszóvivő, aki azt is bejelentette, hogy az esemény után a tárgyaló felek nem tartanak sajtótájékoztatót. A lengyel sajtó arról is beszámolt, hogy a magyar miniszterelnök érkezését a kancellária bejáratáig tartó útját eltakarták.

A lengyel-magyar miniszterelnöki találkozó idején rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be Varsóban 2020 november 30-án. Kép forrása: Oko.press, Twitter.

A lengyel-magyar miniszterelnöki találkozó idején rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be Varsóban 2020 november 30-án. Kép forrása: Oko.press, Twitter.

A lengyel kormányszóvivő csütörtökön megismételte, hogy továbbra is várnak és nyitottak az EU-alapszerződésével összhangban álló német elnökség ajánlatára. Hozzátette: a magyar és a lengyel kormány is kitart álláspontja mellett. Emlékezetes: Morawiecki múlt hét csütörtökön Angela Merkel német kancellárral tárgyalt. Az EU jelenlegi elnöki tisztségét betöltő Németország vezetőjétől a lengyel-magyar tandem új ajánlatot nem kapott. A szóvivő szerint tárgyalásokban állnak más országok képviselőivel is, akik szerint a jogállamiság és az EU-s költségvetés elfogadásának összekötése veszélyes. A szóvivő szerint a lengyel és magyar álláspont „egyre inkább érthető” más országokban is.

A lengyel sajtó kérdésére a szóvivő nem nevezett meg egyetlen országot sem, amely a magyar-lengyel álláspontot támogatná. Nem hivatalosan a lengyel kormánypárti propaganda és egyes lengyel kormánypárti politikusok napok óta hat támogató országról beszéltek. Ezek: Portugália, Szlovénia, Csehország, Litvánia, Bulgária és Horvátország.

Portugália kiáll a jogállamiság mellett

A Politico európai hírportál hétfői cikkében a portugál álláspont esetleges megváltozásának járt utána. Ismert, hogy Portugália az egyik olyan déli ország, amelynek óriási szüksége lenne a rendkívüli egészségügyi segélycsomagból érkező támogatásra. Ugyanakkor Lisszabon álláspontja a jogállamisági feltételekhez kötött 2021-2027-es EU-s költségvetés elfogadásáról Berlin szerint is kritikus volt. Az Európai Néppárt frakciójához közel álló hírportál viszont már azt írta, hogy Portugália a lengyel-magyar páros oldalán áll. A lap mindezt Witold Waszczykowski a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárti képviselő kijelentésére alapozta.

Waszczykowski EP-képviselő telefonon beszélt a lengyel külügyminisztériummal. E párbeszéd egyik mondata szivárgott ki és idézte a portugál sajtó, miszerint „Portugália ebben az ideológiai háborúban a lengyel-magyar oldalon áll”. Ezt a kijelentést vette át aztán és kezdte terjeszteni minden létező csatornán a lengyel PiS-es kormánypropaganda is. Állításuk szerint ez a fejlemény bizonyítja, hogy a magyar-lengyel páros álláspontja nem elszigetelt jelenség Európában, támogatottságuk növekedik. Magyarországon a sztoriról a Mérce baloldali hírportál számolt be részletesen „Bár nyilvánosan mást mond, zárt ajtók mögött a portugál kormány is Orbánék mellé állt jogállam ügyében” címmel.

Csakhogy a szocialista Costa-kormány határozottan cáfolta a Politico portugál nyelvű cikkét. A jogállamiság tiszteletben tartása mindig is vörös vonal volt a portugál kormány számára, és nem igaz a híresztelés, miszerint ezzel kapcsolatos véleményünk megváltozott volna – jelezte a portugál külügyminisztérium. A nyilatkozat szerint Costa miniszterelnök többször nyilvánosan is kijelentette, hogy akik nem akarják követni az EU alapvető értékeit, azoknak ki kell lépni az Európai Unióból.

A portugál álláspont szerint a két visegrádi ország álláspontjának megértése nem kompromisszumot jelent. Szerintük a lengyel és magyar sajtóban megjelenő olyan hírek, amelyek a megértő portugál álláspontról szólnak, valójában nyomásgyakorlás Berlinre, hogy az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország még idén december 31-ig döntést hozzon. A portugálok azért beszélnek a magyar-lengyel álláspont megértéséről, mert nem akartak határozott álláspontot elfoglalni a témában. Ennek oka az, hogy a portugál kormány szerint a kontinens életében országuk nem játszik olyan jelentős szerepet, mint Németország. Ráadásul, ha idén nem születik döntés, az a következő, portugál elnökség időszakára tolódna.

Mit jelent a portugál álláspont?

A szemben álló felek elsősorban értelmezési csatát vívnak. A kommunikációs félreértés elsősorban abból fakad, hogy az adott szereplő politikai érdekeinek megfelelően összekeveri-e a jogállamiság védelmi mechanizmusát kulturális és etikai kérdésekkel vagy a migrációval. Nyilvánvaló, hogy a lengyel és magyar kormány politikai érdekeinek megfelelően így tesz, amikor a bevándorlásra hivatkozva elutasítja a jogállamisági kritérium elfogadását. De Tomáš Valášek szlovák diplomata szerint hasonló kommunikációs fegyverrel élt a holland Judith Sargentini EP-képviselő is a Magyarországról szóló jelentésében, amikor ideológiai kérdések mentén helyezte nyomás alá Budapestet.

Valášek szerint a Sargentini-jelentés összekevert a jogállamisági alapelvekkel olyan kulturális-etikai értékekről szóló témákat, amelyek természetesen az egyes EU-s tagállamokban különböző megítélés alá esnek. A szlovák diplomata szerint ugyanakkor most megállapodás van az EU-s országok között, hogy a jogállami mechanizmus elfogadását nem használják fel a kulturális háborúban. Valášek ugyanakkor jelezte, ha Franciaország, Hollandia és Belgium EP-képviselőinek nyomására kulturális-etikai értékeket is keverni kezdenek a jogállamiság védelmével, akkor Szlovákia is ellene szólalna fel – árnyalta a diplomata a szlovák álláspontot a Denník N hírportálnak.

A lengyel PiS-es kiszivárgott telefonbeszélgetés-részlet az „ideológiai háborúról” valójában több ország álláspontjával azonos, de a költségvetés és egészségügyi segélycsomag elfogadása nem kulturális-etikai értékekről szól. Az „ideológiai” értelmezés csak Varsó és Budapest érdeke, hiszen így több országot is maguk mögé tudnának állítani. Waszczykowski nyilatkozata a portugál médiában valójában ellenkező hatást váltott ki, mint ami ami Orbán és Kaczyński érdeke lett volna: véget vetett Portugália árnyalt megközelítésének és határozott álláspont megfogalmazására kényszerítette a portugál külügyminisztériumot, hogy nem fog kompromisszumot kötni a jogállamiság területén.

Hogyan kezdődött?

Emlékezetes, hogy először Magyarország vétózta meg az EU 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetés és a COVID-19 világjárvány miatt létrehozott segélycsomag elfogadását. Előzetesen a költségvetést támogató Lengyelország idén júliusban csatlakozott a magyar vétóhoz, amelyet azért jelentett be Budapest, mert az EU a jogállamisági kritériumok elfogadásától tenné függővé az EU-s pénzek kifizetését a következő hétéves pénzügyi ciklusban. Az első csúsztatást otthonukban követte el a magyar és lengyel kormányfő, amikor Budapesten „Soros Györggyel” és a „migrációval”, Varsóban „a lengyel szuverenitás veszélyeztetésével” indokolták vétójukat, ami egyébként mintegy 2000 milliárd eurós értékű költségvetés-tervezetet blokkol.

Cáfolja Orbánt a szlovák külügyminiszter, az EU nem zsarolja menekültekkel a tagállamokat

Nincs egységes visegrádi álláspont az európai költségvetés vitájában. Miközben a Fidesz EP-képviselője szerint az EU-s intézmények össztűz alá vették a visegrádi országokat, ebből Pozsony és Prága semmit nem érzékel. Ellenkezőleg: a lengyel és a magyar álláspontot nem támogatják sem a csehek, sem a szlovákok, de még a románok és a szlovénok sem.

A tét tehát láthatóan óriási és a felek elszántaknak tűnnek. Amíg a magyarországi közvélemény ebből szinte semmit nem érzékel, Lengyelországban az emberek tudják, ha nem sikerül megállapodni, hatalmas támogatásoktól esik el az ország. A lengyel miniszterelnök még a vétó bejelentés jelezte: tisztában van vele, hogy vétó esetén kevesebb újévi üzenetet fog kapni, de arra számít, hogy jövőre újra csöng majd a telefonja, mert meg kell állapodniuk.

A lengyel vétó hátterében az áll, vajon ki lép Jarosław Kaczyński PiS pártelnök és miniszterelnök-helyettes helyére. A PiS elnöke Morawiecki miniszterelnököt támogatja, kihívója Zbigniew Ziobro, igazságügyi miniszter még tőle és Kaczyńskitől is jobbra áll. Ziobro szerint az esetleges vétó miatt Lengyelország nem fogja elveszíteni teljes hitelét, mivel szerinte nem a jogállamiságról van valójában szó, hanem politikai alávetettségről és az ország szuverenitásának radikális megvágásáról. A lengyel sajtó szerint Morawiecki fél évet kapott a belső konfliktus megoldására.

A lengyel sajtó értesülése szerint egyébként még a kormányzó PiS táborában sem tudják, hogyan nézne ki egy végső, mindenki számára elfogadható kompromisszum. Az EU-s országok döntő többsége elfogadja a „pénzt jogállamiságért” elvet, támogatja az elképzelést az Európai Parlament is. A magyar-lengyel vétó tehát elsősorban az egészségügyi segélycsomag életbelépését blokkolná. Ezt a blokkolást a 25 európai ország úgy tudja kikerülni, hogy az eurózónához hasonló, kisebb körben állapodnak meg. Magyarország és Lengyelország pedig kimarad. Varsóban ez utóbbi forgatókönyvvel komolyabban 2020 tavaszától számolnak.

A kompromisszumkötés utolsó esélye az EU-s államok képviselőinek december 10 és 11 közötti tárgyalása.

Mi történik, ha nem sikerül idén megállapodni?

Ha 2020 december 31-ig nem sikerül a feleknek megállapodni, akkor életbe lép az EU ideiglenes és évenként meghosszabbítható költségvetése. A német elnökség után 2021 januárjától Portugália veszi át hivatalosan az EU elnöki tisztségét Berlintől. Ha a portugál elnökség idején sem sikerül megegyezni, akkor a lengyel-magyar tandem úgy számol, hogy júliustól az a Szlovénia veszi át az EU elnöki tisztségét, ahol egy ultrakonzervatív kormányfő irányítja az országot. Janez Janša nem mellesleg Orbán Viktor regionális szövetségese.

Ha az ideiglenes költségvetés életbe lép, akkor az EU történelme során először működne ilyen feltételek alapján. Ez konkrétan azt jelentené, hogy a 2020-as kiadási határidőket egy évvel elhalasztják. Ha a magyar-lengyel tandem végül megvétózza a költségvetést, a nettó kedvezményezett – például Magyarország és Lengyelország – tagállamok számára kedvezőtlen hatással járna. Néhány, már elindított EU-támogatási program, bizonyos kiigazítások után, még pénzhez juthat, de a 2021-től kezdődő programokra és beruházásokra már egyáltalán nem indulnak el a támogatások.

Nagyon komolyan veszik Orbán és Kaczyński által belengetett vétót, mert ezt a lépést a magyar és lengyel polgárok is saját bőrükön éreznék, ezt Katarina Barley az Európai Parlament alelnöke nyilatkozta a lengyel Gazeta Wyborcza kérdésére. Hozzátette: a koronavírus nagyon kemény pusztítást végzett Európában, amit a lengyel statisztikai adatok is alátámasztanak. Barley éppen ezért értelmetlennek tart egy ilyen nagyságú segélyt megtagadni a lengyelektől. Az EP alelnöke szerint ha Lengyelország és Magyarország nem hajlandó az együttműködésre, akkor a nekik járó pénzt egymás közt felosztják. Ez egy fatális következmény lenne, mert a lengyelek és a magyarok is megérdemlik a szolidaritást és nem lehet büntetni őket kormányaik lépései miatt, tette hozzá Barley.

A lengyel lap egy lehetséges kompromisszumról is kérdezte az EP alelnökét, miszerint az Európai Bíróságon tárgyalhatnák meg a felek a vitatott kérdéseket. Ami azt is jelentené, hogy az EU további két évig tolerálná a magyarországi korrupciót és a lengyel igazságszolgáltatás szétverését. Válaszában Barley leszögezte, hogy a felvetést nem tartja rossz ötletnek, mert az Európai Bíróság képes megfellebbezhetetlen tekintély Európában az EU-s jogi viták eldöntésében. Ugyanakkor reméli, hogy az ügyet hamarabb le tudják zárni, mivel

Magyarországon az EU évtizede tolerálja a korrupciót, amelynek következtében Orbán Viktor az ország leggazdagabb embere lett. „Itt döntő lépésekre van szükség”, tette hozzá.

Megunta a Nyugat Varsót és Budapestet?

Minden virtuális fronton zajló fejlemény abba az irányba mutat, hogy igen. Orbánék korábban kijátszották a szlovén-kártyát és most a portugál-kártyát húzták elő, a jelek szerint sikertelenül. Huszonöt európai állam nem akarja feláldozni az Európai Unió egységét, ami azt is jelenti, hogy lemond Lengyelországról és Magyarországról. Budapestet és Varsót hetek, hónapok, évek óta figyelmeztették, hogy tartsa tiszteletben az igazságszolgáltatás vagy a média függetlenségét.

A két posztkommunista, kelet-európai ország újra a kontinens perifériáján köthet ki. Orbán és Kaczyński számára gyakorlatilag napok vannak hátra és nem lesz visszaút. A két visegrádi politikus nem érzékeli a nyugati országokban bekövetkezett hangulatváltozást. A nyugati politikai pártok nyíltan vagy konferenciák szüneteiben egymás között már a kétsebességes Európai Unió kialakításáról beszélnek. A nyugati emberek már nem is értik, milyen közös értékeik vannak Kelet-Európával.

Ha akarnak, hadd menjenek a maguk útján, míg a Nyugat visszatér a Karoling Európa gondolatához.

Közép-Európa a Karoling időszakban. Készült: Lipcse, 1877. Forrás: Wikipédia.

Közép-Európa a Karoling időszakban. Készült: Lipcse, 1877. Forrás: Wikipédia.Közép-Európa a Karoling időszakban. Készült: Lipcse, 1877. Forrás: Wikipédia.

Egy másik, vélhetően Orbánék által félreértett fejlemény, hogy a magyar és lengyel kormány viselkedése érveket ad a nyugat-európai országok populista pártjainak kezébe is. Ezek a pártok a lengyelek és a magyarok jogállamiságot sértő politikája ellen hangosabban tudnak érvelni az EU-s pénzek szétosztásának jogállamisághoz kötött feltételei mellett. A magyar és lengyel álláspont elleni harc miatt egyre népszerűbbek ezek a nyugati populista pártok. Orbán és Kaczyński Nyugat-Európa madárijesztője lett. Felmérések szerint minden harmadik holland, dán, svéd, finn megkérdezett attól fél, hogy a kelet-európai országok visszaélnek az új költségvetéssel. A fősodratú nyugat-európai pártok nyomás alá kerültek.

Mindeközben a magyar választópolgár alig érzékeli, hogy Magyarország teljesen elmagányosodott Európában. Egészen az utolsó időkig Orbán Viktorról még egykori politikai szövetségesei is elismerték – például a szlovák Mikuláš Dzurinda – hogy remek kapcsolatai vannak Németországgal. Ez nagyrészt köszönhető volt annak a politikai tőkének, amit a demokratikus rendszerváltás idején Magyarország megszerzett a keletnémet állampolgárok megsegítésével. De Orbán ezt a szűkebb régiónkban gyakorlatilag behozhatatlan magyar diplomáciai előnyt képes volt eljátszani. Magyarország vezetője Európa alienje lett. Nem hívták már meg a CSU minden évben megrendezett bajorországi kongresszusára sem.

Mikuláš Dzurinda: megértem Viktort, de ennek az útnak nem lesz jó vége!

Három tényezőre vezette vissza Mikuláš Dzurinda, Szlovákia volt miniszterelnöke, az Európai Néppárt think tank intézetének főnöke a Denník N szlovák hírportálnak adott interjújában, miért sikerült egyelőre Orbán Viktornak politikai értelemben a felszínen maradnia. A szlovák kereszténydemokrata politikus az Orbánnal való kapcsolatáról, a Fidesz jelenlegi európai megítéléséről, az európai liberális elit tévedéséről, és arról beszélt, hogy miért nem működik a Soros-ellenes kampány Szlovákiában.

Donald Trump vereségével az amerikai-magyar jó kapcsolatoknak is vége lett. A lengyel kormánypropagandában és Magyarországon is megjelent hír alapján állítólag a déli országok kiállnak a magyar-lengyel tandem mellett. Olaszország és Spanyolország nem erősítette meg, Portugália tagadta a hírt. Lengyelország és Magyarország dél-európai támogatása számukra öngyilkossággal érne fel, mert a mentőcsomag anyagi támogatására nagy szükségük van. Ha Orbán és Kaczyński vétóz, az USA és Nyugat-Európa (Németország) után a déli államok szimpátiát is elfelejthetjük.

Ráadásul nincs már egyben az egykor a menekültek ellen egységesen uszító visegrádi csoport sem. Csehország és Szlovákia is elhagyta a szakadék felé tartó V4-es lokomotívot, amikor határozottan kijelentették, hogy nem támogatják a magyar-lengyel álláspontot sem. Matovič és Babiš kormánya is egyértelművé tette, hogy a vitában a Nyugat oldalán állnak. November 30-án Zuzana Čaputová Szlovákia köztársasági elnöke és a csehországi Věra Jourová az Európai Bizottság alelnöke Pozsonyban tárgyalt az újjáépítési alapról szóló tárgyalások állásáról, számolt be az elnökasszony Facebook oldalán.

„Věra Jourová elnökasszonnyal beszélgettem a jogállamiságról és azokról az értékekről, amelyek összekötnek minket az Európai Unióban. Konzultáltunk az uniós költségvetés körüli tárgyalásokról. E gazdasági csomagot jelenleg Magyarország és Lengyelország blokkolja, mert elutasítják, hogy az európai forrásokból származó pénzek felhasználását a jogállamisági alapelvekhez kössük. Régóta az a véleményem, hogy az Európai Uniós tagság előnyei és felelősségvállalásai kéz a kézben járnak. A bíróság függetlensége, a média sokszínűsége, a korrupció elleni küzdelem vagy a fékek és ellensúlyok működő rendszere a politikai hatalmi berendezkedés olyan alapelvei, amelyeken az európai közösség áll.”

Čaputová beszámolt még arról, hogy Jourová biztos tájékoztatása szerint nem történt előrelépés a magyar-lengyel párossal folyó tárgyalásokon. Jourová szerint még számos megoldási lehetőség létezik, de ezek megvalósulása a blokkoló országok szándékán múlik, hogy hajlandóak-e olyan megoldást választani, ami a lehető legkevésbé károsítja a többi európai országot. Čaputová szólt a visegrádi négyek közösségéről is. A szlovák elnök szerint ez négy szuverén állam csoportja, amelyben nézetazonosság esetén együttműködnek. Ahol viszont nincs egyetértés, ott külön járnak el, mint a jogállamiság témájában is. Jourová biztosította Čaputová elnököt, hogy Szlovákia álláspontja egyértelmű, amelyet oszt a kormány és a többi alkotmányos szereplő is.

A lengyelek többsége visszahívná Kaczyńskit

Magyarország kormányfőjének azonban érdemes közvetlen lengyel partnerére is figyelni. A lengyel kormánypárt társadalmi támogatottsága ugyanis vészesen fogy. Ezt jelzik a különböző közvéleménykutatási eredmények is.

A lengyelek többsége azt akarja, hogy Kaczyński kiszálljon a politikából és végleg nyugdíjba vonuljon. Legalábbis ez derült ki az Ipsos közvéleménykutató cég legfrissebb felméréséből, amelyet a baloldali OKO.press magazinnak készítettek. A felmérés november közepén készült, azután, hogy Kaczyński és az ellenzéki képviselők kölcsönösen börtönnel fenyegették meg egymást. A megkérdezettek több, mint 80 százaléka igennel válaszolt a kérdésre, miszerint a lengyel kormánypárt elnöke és a mai lengyel politika irányítója, kérje-e politikai nyugdíjazását.

Lengyelországban továbbra is minden nap tüntetnek az emberek. A rendőrség egyre brutálisabban avatkozik be. A Gazeta Wyborcza értesülése szerint a hatóságok keményebb beavatkozását Kaczyński kérte. Ő egyébként mint miniszterelnök-helyettes három minisztériumot – védelmi, belügy és igazságügyi – irányít.

Az OKO.pressben megjelent felmérés szerint nem csak az ellenzéki szavazók 93 százaléka szeretné a PiS elnökének politikai visszavonulását, de Kaczyński pártja szavazóinak 42 százaléka is. A PiS szavazók mindössze 52 százaléka támogatja, 6 százalék nem tudott válaszolni. Michał Danielewski, a baloldali magazin újságírója cikkében úgy fogalmazott, hogy „ma már nem létezik Lengyelországban egyetlen társadalmi csoport sem a PiS szavazóin kívül, aki ne akarná Kaczyński távozását. Minden korosztályban, az alacsonyabb és a magasabb műveltséggel rendelkezők körében, de még a híres kelet- és nyugat-lengyelországi felosztás alapján is többségben vannak ezek az emberek. De létezik a PiS párt körüli keménymag, amely minden áron kitart Kaczyński mögött.

Az OKO.press felmérése rövid időn belül már a második Lengyelországban, amely azt mutatja, hogy az embereknek elegük van a 71 éves pártelnökből. Korábban a Kantar közvéleménykutató-intézet felmérés azt jelezte, hogy a lengyel választópolgárok 69 százaléka támogatja Kaczyński visszahívását pozíciójából. Egy harmadik kutatás, a SW Research felmérője hasonló kérdésre 64 százalékot mért. Az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) és a Baloldal a napokban kezdeményezte Kaczyński miniszterelnök-helyettes visszahívását.

Vezető képünkön Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki hétfő esti tárgyalás közben 2020 november 30-án a hétfő esti órákban. Forrás: Mateusz Morawiecki, Facebook. Fotó: Adam Guz, lenggyel miniszterelnöki kancellária.

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom