Bezárás
Visegrádi Négyek

Cáfolja Orbánt a szlovák külügyminiszter, az EU nem zsarolja menekültekkel a tagállamokat

Vezető képünkön Ivan Korčok szlovák külügyminiszter magyarázza Facebook oldalán a lengyel-magyar vétó hátterét: "Gyakran hallanak sok hazugságot a jogállamiság kérdésében. A közbeszédben megjelentek olyan állítások, hogy a tagállamok felé elvárásokat támasztanak, de egyik sem igaz. A jogállamiság nem kulturális-etikai kérdésekről és nem a migrációról szól. Ezek ugyanis nem olyan kérdések, amelyekben egységes véleményt kellene alkotnunk, mint az EU-s alapok hozzáférésének a feltételében, a jogállamban." Kép forrása: Ivan Korčok, Facebook

Nincs egységes visegrádi álláspont az európai költségvetés vitájában. Miközben a Fidesz EP-képviselője szerint az EU-s intézmények össztűz alá vették a visegrádi országokat, ebből Pozsony és Prága semmit nem érzékel. Ellenkezőleg: a lengyel és a magyar álláspontot nem támogatják sem a csehek, sem a szlovákok, de még a románok és a szlovénok sem.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A V4-ek mindegyik országa tűz alatt van az EU-s intézmények részéről – nyilatkozta Deutsch Tamás a Fidesz EP-képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorban csütörtök este. A kormánypárti európai politikus állította: a lengyelek, a magyarok és a csehek is tűz alatt állnak, a szlovákokkal egyelőre kesztyűs kézzel bánnak. Állítólag az EU-s intézményekben a cseh miniszterelnök bibliai utálatnak örvend és Babišt jobban támadják, mint a magyar miniszterelnököt.

Néhány órával korábban Deutsch megszólalása előtt videokonferenciát tartottak az Európai Unió országainak államfői és minisztrelnökei. Az eredeti tervek szerint a COVID-19 világjárvánnyal kapcsolatos intézkedésekről lett volna elsősorban szó. De a lengyel-magyar vétó-szándék átírta a napirendi pontokat. A találkozó előtt a visegrádi országok miniszterelnökei külön videókonferencián vitatták meg, hogy Magyarország és Lengyelország megvétózná az EU 2021-2027-es időszakára vonatkozó költségvetést és rendkívüli segélycsomag tervezetét.

A találkozón ugyanakkor az derült ki, hogy a visegrádi országok véleménye megoszlik a vétóval kapcsolatban.

Szlovákia: nincs kompromisszum

„Szlovákia nem csatlakozik Budapest és Varsó vétójához az európai uniós költségvetés és mentőcsomag témájában” – jelentett be Ivan Korčok szlovák külügyminiszter a csütörtök délutáni videokonferenciák után.

„Szlovákia a jogállamiság területén nem hajlandó semmilyen kompromisszumra” – mondta Korčok.

A szlovák külügyi vezető szerint a jogállamiság az Európai Unió alapja, ez az, ami összeköti mindannyiukat. Hozzátette: irreális megbontani az EU-s alapok és a jogállamiság közötti kapcsolatot majd felszólította magyar és lengyel kollégáit, hogy ne akadályozzák az európai költségvetés elfogadását.

„Bár a varsói és budapesti vétó nem jelenti a tárgyalások végét, hamarosan dönteni kell. Az Európai Unió nem egy olyan patthelyzetben van, amit magától ne lenne képes megoldani, mondta Korčok. Szerinte a megoldás kulcsa, hogy a felek képesek legyenek a megegyezésre és a tudatosítsák a helyzet komolyságát.

„Nem szórakozhatunk a gazdaság fellendítésével, tárgyalni fogok a V4-es kollégákkal a lehetséges megoldásokon. Megpróbálom nekik elmagyarázni, anélkül, hogy nyomást gyakorolnék rájuk, hogy jelen pillanatban minden ország előtt hatalmas lehetőség áll, hogy az Európai Unió egészét átsegítsük a válság okozta gazdaság nehézségek következményein,” jelentette be csütörtök délután a szlovák külügyminiszter.

Csehország: nincs támogatás

Nem támogatja a magyar és lengyel álláspontot a cseh külügyminisztérium vezetője, Tomáš Petriček külügyminiszter sem. A mostani vita is megmutatja, hogy nem kell mindig hasonló álláspontot képviselni, tette egyértelművé a cseh álláspontot Petriček.

A cseh külügyminiszter szerint Csehország egyes számú érdeke az, hogy a jelenlegi német elnökség idején a felek megegyezésre jussanak.

Megszólalt a témában a jelenleg legnépszerűbb cseh ellenzéki párt egyik EP-képviselője is. Mikuláš Peksa, a Kalózpárt képviselője arról írt pártjuk weblapján, hogy az Európai Unió nem hajlandó tovább támogatni az EU-s polgárok pénzén a bolgár maffiózókat, a támogatásokkal visszaélő szlovák csalókat és megmenteni az Andrej Babiš csőd szélén álló, veszteséges vállalkozását. Ahelyett – írta a cseh politikus – hogy saját országaik belső működésével foglalkoznának, Lengyelország és Magyarország inkább megszegné az EU-s megállapodást, amely alapján megmenthetnénk közösségünket a gazdasági krízistől és, hogy minden tagállam egységes formában férjen az EU-s pénzalapokhoz.

Magyarország: “Soros”, “migránsok”

Csakhogy a magyar kormány és kormányzati propaganda szerint az EU-s költségvetés elfogadása és a jogállamisági alapelvek összekötése azt jelenti, hogy a tagállamok számára kötelezővé válna a migráció támogatása.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteki rádióinterjújában már azt állította, hogy az „Európai Unió bírósága mondhatja azt is, hogy ha van is kerítés, akkor is be kell engedni a migránsokat.”

„Ez ostobaság” – kommentálta a migrációval kapcsolatos magyar kijelentéseket Tomáš Valášek a szlovák parlament európai ügyek bizottságának elnöke. Hozzátette: az EU-s költségvetési tervezetben és a világjárvány miatt létrehozott segélycsomagban nincs szó a migrációról. Szlovákia is ellenzi a menekültek kényszerített áthelyezését, de támogatjuk a költségvetést és nem értünk egyet a lengyel és magyar állásponttal.

A lengyelek a magyarokhoz hasonlóan azért vétóznak, mert zavarja őket az EU-s kifizetések jogállami függése. Morawiecki lengyel miniszterelnök, Orbánhoz hasonlóan, szintén meg van győződve, hogy az EU nem egyenrangú partnerként bánik Lengyelországgal és a jogállamisági kritériumokat azért vezették be, mert Brüsszel nem ért egyet a lengyel kormány politikájával. Miközben tudható, hogy a magyar lakossághoz hasonlóan, a lengyelek is Európa-barát érzelműek, és az EU-s szervek a lengyel igazságügyi reform ellentmondásai miatt aggódnak Lengyelországban.

Korčok szlovák külügyminiszter csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a fő a probléma az, ha néhány tagállamban a jogállamiság csorbát szenved, ha gátolják a bűnüldöző hatóságok munkáját, ha az állami hatóságok jogellenes és törvénytelen döntéseit védik, ha egy tagállamban nem működik a közbeszerzések pénzügyi ellenőrzése, amikor a hatóságok nem indítanak büntetőeljárást adócsalás vagy költségvetési ellen. És előfordul az is, hogy a jogosulatlan pénzügyi támogatások visszafizetése is gondot okoz.

A szlovák külügyminiszter szerint egyes tagállamokban a fent megnevezett problémákat ideológiai nyomásnak nevezik, de Korčok állítja: senki nem vár kulturális-etikai kérdésekben vagy a migráció kérdésében megoldást az egyes tagállamoktól. A szlovák külügyminiszter sajtótájékoztatóján azért tért ki részletesen a feltételek részletezésére, mert szerdán Orbán Viktor magyar miniszterelnök már szerdán is kijelentette, hogy az EU a migránsok befogadásával zsarolja meg a tagállamokat.

A szlovák igazságügyi miniszter megdöbbent

Szlovákia már hetek óta folyamatosan azt kommunikálja, hogy az EU-val folytatott vitában nem áll Magyarország oldalán. Ellenkezőleg: azt követeli az Orbán-kormánytól, hogy kezdje el tiszteletben tartani a jogállamisági kritériumokat saját hazájában is.

Emlékezetes, hogy júliusban Varga Judit igazságügyi miniszter és Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter megállapodott egy V4 Összehasonlító Jogi Intézet és a V4 Professzori Hálózat létrehozásában. A miniszterasszony október végén jelentette be a visegrádi csoport nevében létrejött intézmények elindulását, amelynek feladata “az EU-s jog konzervatív alternatíva szemszögéből” történő bemutatása.

Akkor Mária Kolíková, szlovák igazságügyi miniszter megdöbbent magyar kolléganője bejelentésén. Kolíková szerint egyáltalán nincs zűrzavar a jogállam értelmezésében, a jogállami elveknek mindenhol érvényesnek kell lenniük. Ráadásul a szlovák miniszterasszony úgy emlékezett, hogy semmilyen “a régió szempontjából a jogállamiságot vizsgáló” jogi intézet megalapításáról nem állapodott meg a V4 csoport. Kolíková leszögezte: a visegrádi csoport elnevezés használata ebben az esetben visszaélésnek minôsül.

Románia rosszallását fejezte ki

Románia szintén nem tart a magyar-lengyel tandemmel. Ludović Orban, Románia miniszterelnöke kijelentette, hogy a jogállamisági feltételek összekapcsolása az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel “lehetővé teszi, hogy az adófizetők pénzét tisztességes és ésszerű módon használják fel az adott országok nemzetállami szinten. A jogállamiság mint olyan, hazánk értékeinek része, és egyben olyan alapelv, amit a többi európai vezető is tiszteletben tart, tette hozzá Orban.

A szlovén miniszterelnököt saját miniszterei vétózzák

Európában ezidáig egyetlen miniszterelnök támogatta a lengyel-magyar vétó-szándékot. Janez Janša szlovén miniszterelnök és Orbán Viktor politikájának regionális támogatója az ex-jugoszláv térségben, az EU vezetőinek írt levelében jelezte: ha a költségvetési vitát nem oldják meg, néhány EU-s tagállam követheti az Egyesült Királyság útját.

Csakhogy az egyébként is nehezen összeállt szlovén kormány kisebbik koalíciós partnere az Új Szlovénia Párt azonnal elhatárolódott a miniszterelnök nyilatkozatától. Matej Tonin szlovén védelmi miniszter szerint Jansa megnyilvánulása magánjellegű volt, illetve a kormányból senkivel nem egyeztetett előtte. A szlovén kormánykoalíció egy másik tagja még élesebben reagált a miniszterelnöki megszólalásra. A Szlovén Demokratikus Nyugdíjas Párt elnöke, Tomaž Gantar kijelentette, hogy Jansa megszólalása “semmilyen előnyt nem nyújt Szlovénia számára és olyan problémás országok közé sorol, amelyekhez soha nem tartoztunk.”

Szlovénia támogatja a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást és a helyreállítási segélycsomag elfogadását – állt a szlovén Külügyminisztérium közleményében. Az írás szerint az Európai Unió közös célja a megállapodás mielőbbi végrehajtása kellene, hogy legyen, úgy, hogy minden tagállam számára elfogadható megoldást találnak. A szlovén külügy leszögezte: bíznak a német elnökségben és a tagállamok legmagasabb politikai képviselőivel folytatott tárgyalások sikerességében a jogállamiság tiszteletben tartása mellett.

Janša szlovén miniszterelnök egy későbbi megszólalásában már azt fejtegette, hogy Magyarország és Lengyelország még csak a szándékát fejezte ki a vétóval kapcsolatban.

Hogy jutottunk el idáig?

Magyarország és Lengyelország a héten kedden bejelentette, hogy megvétózzák az Európai Unió következő hétéves költségvetését (1,1 billió euró) és a koronavírus világjárvány miatt bevezetett úgynevezett helyreállítási alapot (750 milliárd euró). A két költségvetési csomag összege közel kétezer milliárd euró, amit a tagállami vezetőknek 2020 december végéig kellene elfogadni. Csak ebben az esetben kezdhetnék meg a kifizetéseket a tagállamok felé 2021 januárjában.

Idén nyáron, az Európa Tanács (ET) júliusi ülésén az EU országai megállapodtak, hogy a kifizetéseket jogállamiság feltételek betartásához fogják kötni. A feltételrendszer megállapításának alapelve, hogy az autoriter vagy korrupt kormányok ne használhassák fel az európai uniós pénzeket saját oligarcháik anyagi felduzzasztására és maffiaállamuk kiépítésére. Ez azt jelenti, hogy azokat az államokat, amelyek az EU alapértékeitől eltérnek, az EU nem finanszírozza tovább a jövőben.

Novemberben hosszú tárgyalások kezdődtek a jogállami mechanizmusának gyakorlati kidolgozásáról. Az EU Tanácsának elnökségi és az Európai Parlament november elején tartott találkozója után új megállapodás született, amely szigorú feltételeket fogalmazott meg a demokratikus értékek védelmére. A magyar és a lengyel kormány e megállapodás feltételeit elutasította, majd később a költségvetés és a segélycsomag vétója mellett döntöttek.

A jogállamiságot védő feltételek elfogadásához nem kell minden tagállam szavazata. Az európai költségvetés és segélycsomag elfogadásához azonban minden tagállam támogatására szükség van. A mostani patthelyzet úgy alakult tehát ki, hogy ezt a két tételt összekötötték.

Mi várható?

Ha nem jön létre az EU-s költségvetési megállapodás, akkor a szlovák külügyminiszter szerint nehéz idők várnak a kontinens gazdaságára. Ha év végéig nem sikerül a tagállamoknak megállapodni, 2021 januártól ideiglenes költségvetést kell alkalmazni. De ebben az esetben a felújítási alapból nem lehet már támogatásokat szerezni.

Elképzelhető egy olyan megoldás is, hogy a segélycsomagot mint államok közötti megállapodás fogadnák el, az EU-s kereteken kívül, így Magyarország és Lengyelország részvétele nélkül. Az ilyen jogi kreativitás nem lenne precedens az EU történetében. Utoljára 2009-ben alkalmazták, amikor Václav Klaus nem akarta aláírni a Lisszaboni Szerződést. A cseh politikai elit egy része akkor attól félt, hogy a szudétanémetek leszármazottai a Cseh Köztársaság területén található vagyontárgyakat EU-s polgári alapjogon visszaigénylik. Végül az EU módosította a szöveget, ami kimondta, hogy a szerződés nem írhatja felül a jogi múltat. Csehország pedig csatlakozott a szerződés aláíróihoz.

Ma azonban annyival más a helyzet, hogy az EU-s tagállamok döntő többsége nem akarja a jogi kerülőutat választani.

Vezető képünkön Ivan Korčok szlovák külügyminiszter magyarázza Facebook oldalán a lengyel-magyar vétó hátterét: “Gyakran hallanak sok hazugságot a jogállamiság kérdésében. A közbeszédben megjelentek olyan állítások, hogy a tagállamok felé elvárásokat támasztanak, de egyik sem igaz. A jogállamiság nem kulturális-etikai kérdésekről és nem a migrációról szól. Ezek ugyanis nem olyan kérdések, amelyekben egységes véleményt kellene alkotnunk, mint az EU-s alapok hozzáférésének a feltételében, a jogállamban.” Kép forrása: Ivan Korčok, Facebook

Írta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom