Bezárás
Csehország

A cseh kormánypártok vereségét hozta a szenátusi választás második fordulója

Vezető képünkön a cseh parlament felsőházának a szenátus üléstermét látják. Kép forrása: wikipédia.

A cseh parlament felsőháza csaknem teljesen ellenzéki összetételűvé vált a múlt hétvégén tartott csehországi részleges szenátusi választás második fordulója után. A cseh liberális demokrácia biztosítékának is nevezett képviselő-testület tagjait alacsony részvételi aránnyal választotta meg a cseh közép- és felsőosztály.

Támogatási kampány

A cseh szenátus a következő két évben nagy többségben ellenzéki marad. A kormánypárti képviselők csak a testület díszítőelemei lesznek. Ettől függetlenül a következő években a cseh belpolitika nagy kérdései nem a cseh parlament felsőházában dőlnek el. Mégis, ez az intézmény a cseh liberális demokrácia és jogállamiság egyik fontos biztosítéka. Nem véletlen, hogy az országot 2017 óta kormányzó illiberális blokkot zavarja létezése. A szenátus beleegyezése nélkül Andrej Babiš nem tudja a cseh alkotmányt, a helyi választási törvényt átalakítani vagy a szenátus intézményét sem eltörölni.

De ez a testület akadályozza meg, hogy bevezessék a szélsőjobboldali-populista Tomio Okamura pártjának legfontosabb követelését, a közvetlen országos népszavazás intézményét. Százezer aláírás összegyűjtése után. Sokan attól tartanak, hogy Okamura kezdeményezné Csehország kilépését az Európai Unióból (czexit). Bár Andrej Babiš sem támogatja az SPD javaslatát, a cseh miniszterelnök régi terve a szenátus felszámolása. Miloš Zeman köztársasági elnök az alacsony részvételre hivatkozva támogatná a szenátusi választás egy körössé alakítását.

Szenátusi választási körzetek, Csehország. Forrás: Wikipédia

Szenátusi választási körzetek, Csehország. Forrás: Wikipédia

A szenátusi választásokat Csehországban 1996 óta tartják meg. Akkor a szenátorok harmadát hat, négy és két évre választották meg a 81 egymandátumos körzetben. Azóta az ún. részleges szenátusi választásokon a szenátorok harmadát frissítik. A szenátusi választások kétkörösök, ahol egyszerű többségel döntik el a győztes személyét. A választási részvétel hagyományosan alacsony. Ez több okra is visszavezethető. Nem segít a szenátusi választás népszerűsítésében az illiberális blokk évek óta tartó passzív hozzáállása. A lakosság nagy része nem is érti az intézmény funkciójának lényegét, ezért a szenátust egyféle politikusi elfekvőnek tartják.

A 2020-as szenátusi választás második körében a csehek mindössze 16,9 százaléka szavazott. A választási részvételi arány növekedését akadályozta a koronavírus megjelenése is. A politikusok egy része otthonmaradásra biztatja az embereket. A választásokat megnyerő Polgármesterek Pártja (STAN) elnöke bírálta a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, hogy nem biztatták kellő mértékben a polgárokat a szavazáson való részvételre.

A cseh választási törvény alapján a 2020-as részleges szenátusi választáson is a szenátorok harmadát cserélték le. A végeredmény alapján legszembetűnőbb fejlemény, hogy a kormánypártok nagyon leszerepeltek. Mindössze egy mandátumot szereztek. Parodisztikusan hagzik, de ezt az egyetlen mandátumot is úgy biztosították be, hogy a két kormánypárt, a ČSSD és az ANO jelöltje egymás ellen indult. A többi körzetben a kormánypárti jelöltek kikaptak a sok esetben szövetségben induló ellenzéki jelölttől. Sokszor jelentős különbséggel.

A jellemzően idősebb, alacsonyabb társadalmi státuszú, szegényebb kormánypárti szavazók egyszerűen nem, illetve kis számban mentek csak el szavazni.

A Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) politikai összeomlása folyamatban. Egyetlen mandátumot sem szereztek. Szimbolikus vereségnek is tekinthető, hogy Milan Štěch szocdem szenátor, aki 1996 óta a felsőház tagja, nem tudta megvédeni mandátumát. Huszonhét szavazattal kapott ki. Štěch és a többi most kikerült szocdem szenátor a jelenlegi pártvezetés irányvonalának régi kritikusai. Ők most kiszállnak a politikából. A szocdemek három szenátorral maradtak bent a felsőházában. Csakhogy ez a létszám nem volt elegendő saját frakció alapítására. Ezért mindhárman úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az ANO mozgalom szenátoraihoz. A kormánypárti frakció így kilenc taggal a negyedik legerősebb csoportosulás lesz a szenátusban.

Ellenzéki fölény a felsőházban

A 27 választási körzetben a legtöbb helyen a jobboldali-liberális STAN jelöltje győzött. Vít Rakušan pártelnök a cseh köztévében úgy fogalmazott, hogy mozgalmát látja a mostani választás győztesének. Ez a lentről építkező, a liberális demokráciát és az erős lokális beágyazottságot vegyítő jobbközép párt helyben népszerű jelöltekkel rendelkezik. A cseh ellenzéki térfélen a STAN és a Kalózpárt (Piráti) között formálódó választási szövetség megkötéséhez alighanem ez az eredmény kiváló ajánlólevél. A nagyvárosokban népszerűbb Kalózpárt szavazói bázisát kiegészítheti a vidéki polgármesterek gyűjtőszervezete.

A Kalózpárt felkerült a térképre a regionális választásokon, de a szenátusi választáson ezúttal sem jártak sok sikerrel. Az állva maradt két önállóan induló jelöltjükből egy jutott be a felsőházba. A párt számára az eredmény mindenképp figyelmeztetés: ha országos politika minden szintjén jelenlévő pártként akarnak működni, akkor a jövőben erősíteni kell szenátusi tagságukat. A legnagyobb ellenzéki pártot összesen két szenátor képviseli a felsőházban.

A cseh ellenzék másik vezető ereje, a jobboldali-konzervatív Polgári Demokrata Párt (ODS). Összességében a STAN mögött a második helyen végeztek. Öt új helyet szereztek meg, így a párt frakciója erősödött a szenátusban. A harmadik legerősebb szenátusi frakció a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárté (KDU-ČSL). Az ODS a TOP 09 párttal és a kereszténydemokratákkal próbálnak megállapodni egy szélesebb választási együttműködésről. A szorosabb együttműködés egyik jele, hogy a TOP 09 négy szenátora csatlakozott az ODS frakciójához, amely 26 tagjával most a cseh felsőház legnagyobb frakciója lehet.

A cseh felsőház tagja még egy ad hoc jellegű társaság is. A Senátor 21 – frakció a liberális demokráciáért (SEN 21) elnevezésű politikai mozgalmat 2017-ben alapította Václav Láska szenátor. A SEN 21 a szenátusi választásokon induló azon jelöltek mögé áll be, aki megítélésük szerint elkötelezettebb a liberális demokrácia vívmányainak megőrzéséért. Politikájukat a “demokrácia biztosítékának” is hívják. A mozgalom alapítója mögé a mostani választáson az összes ellenzéki párt felsorakozott.

Felfüggesztett pozícióharcok

Az ODS öröme nem volt a választás napján teljesen felhőtlen. Ők adják Miloš Vystrčil személyében a szenátus elnökét. Az eddigi demokratikus szokásjog alapján, a mindenkori szenátusi választás legerősebb pártja új elnököt nevezhet meg. Azonban ez nem automatizmus. Ha a most győztes pártot, a STAN-t érdekelte volna a poszt, akkor az egy lehetséges konfliktust jelentett volna a két ellenzéki párt között.

Miloš Vystrčil a cseh szenátus elnöke 2020 szeptember 4-én Tajpejben meglátogatta a Tajvani Tech Aréna innovációs központot. Fotó: Michal Krumpganzl, ČTK

Miloš Vystrčil a cseh szenátus elnöke 2020 szeptember 4-én Tajpejben meglátogatta a Tajvani Tech Aréna innovációs központot. Fotó: Michal Krumpganzl, ČTK

Vystrčil személye Csehországban az autoriter rezsimek elleni kiállás szimbóluma lett. A szenátus elnöke nemrég a kínai diplomácia fenyegetése ellenére elutazot Tajvanba, ahol kiállt az emberi jogokért és a demokráciáért. Emlékezetes: korábban Kína, Zeman elnökön keresztül, megfenyegette Csehországot, hogy a szenátus elnökének tajvani útjának következményei lehetnek. Vystrčil elődje, Jaroslav Kubera, idén januárban, a kínai fenyegetés után, gyanús körülmények között elhunyt. Vystrčil a baljós előjelek ellenére mégis elutazott Tajvanba.

A liberális szavazókban viszont akkor eltört valami, amikor a népszerű tajvani konzervatív “hős” a második forduló előtt támogatásáról biztosította Ivo Valenta vállalkozó-politikust, szenátort. Ő a szélsőjobboldali-populista Trikolóra színeiben indult el a választáson. Az ellenzéki szavazók buborékában vívott Facebook-kommentháborúját és a vita elmérgesdését a STAN elnöke zárta le, amikor ők is beálltak az ODS-es elnök mögé. Noha javasolhattak volna valaki mást is. Vít Rakušan elnök döntését azzal indokolta, hogy egy ilyen feszült időszakban, amikor a cseh parlament alsóházában populista többség van és Zeman elnök személye is megosztja a társadalmat, nincs idő politikai harcot vívni a szenátusi elnöki pozícióért.

A szenátus régi összetételében utoljára ezen a héten ülésezett. Andrej Babiš miniszterelnök állítólagos politikai és gazdasági összeférhetetlenségével és az ezt vizsgáló európai uniós vizsgálóbizottság munkájával foglalkoztak. A szenátus kimondta, hogy szerintük ez az összeférhetetlenség létezik és felszólították a miniszterelnököt valamint a kormányt, hogy oldják meg a problémát. Babišt meghívták a szenátus utolsó ülésére, de a kormányfő nem jelent meg.

A cseh parlament új összetételű felsőháza először október végén ülésezik.

Nem működött a gyűlöletkampány

A cseh szenátusi választás érdekessége, hogy legalább két körzet esetében nem működött a gyűlöletkampány.

Adela Šípová (Kalózpárt) Fotó: Denník N.

Adela Šípová (Kalózpárt) Fotó: Denník N.

Kladno körzetben induló Adela Šípová (Kalózpárt) ellenfele a konzervatív ODS jelöltje, Petr Bendl a roma- és a menekült-kártyát vette elő a kampány hajrájában. Az országos politikában 1998-tól parlamenti képviselőként részt vevő egykori gazdasági miniszter, Bendl a nyomtatott sajtóban azt terjesztette, hogy Šípová befogadná a menekülteket és támogatja a muszlim nők arcának eltakarását is. Ráadásul tömegesen integrálná és lakásokat osztana szét az “alkalmazkodni képtelenek” – így nevezik a cseh rasszista PC nyelvhasználatban a romákat – között is.

Bendl a konzervatív ellenzéki párt azon kisebbségéhez tartozik, amely bizonyos ügyekben együttműködött a posztkommunista és reformkommunista gyökerű hatalmon lévő cseh illiberális blokkal. Bizony, Bendl neve például az ún. Gólyafészek-ügy kapcsán is felmerült. Az Andrej Babiš nevéhez fűződő költségvetési csalás során mint Kladno regionális elnöke, aláírta a cseh miniszterelnök tulajdonában álló cégek támogatását. Šípová óriási fölénnyel, a szavazatok 67 százalékkal nyert a második körben.

Csehország másik szegletében, Morvaországban, szintén előkerült a “menekült”-kártya. A szenátusi választás második körében Znojmo város szociáldemokrata polgármestere Jan Grois (ČSSD) és az ellenzéki liberális-konzervatív TOP 09 jelöltje, Znojmo város jegyzője Tomáš Třetina nézett egymással farkasszemet. Itt a polgármester gyanúsította meg ellenfelét, hogy “migránsokat akar befogadni Znojmo körzetében” sőt, még az euró közös európai pénznem csehországi bevezetését is támogatja. A névtelen szórólapok a második kör előtt lepték el a helyi lakosok postaládáit. A lejárató kampányra az ellenzéki politikus nem reagált. Végül szűken, de Šípovához hasonlóan ő is megnyerte a második kört.

Az európai menekültválság és a menekültek befogadásának szándéka nemcsak Magyarországon, de Csehországban is döntően negatív érzelmi megítélésű. A cseh lakosság nagy többsége (80% vs. 20%) is kritikusan áll a témához. A cseh belügyminisztérium tájékoztatása szerint a hangulat érdemben annak ellenére sem változik, hogy Afrika és a Közel-Kelet térségében javult a helyzet.

A kladnoi és a znojmoi példák tehát nem a lakosság alapvető hangulatának megváltozását jelenti, hanem, hogy öt évvel a válság kirobbanása után már nem minden esetben működik a gyűlöletkampány Csehországban.

Összességében

Az borítékolható, hogy az ellenzéki többségű szenátus fokozza a nyomást Andrej Babiš kormányára. A cseh kormánypártok már két hete is pozíciókat vesztettek a regionális választásokon. Támogatásuk csökkent. A jelenlegi katasztrofális egészségügyi helyzet következményei miatt a cseh kormányfő és a kormánypártok támogatása valószínűleg nem fog nőni. Az alacsonyabb státuszú társadalmi rétegek egy része már munkanélküli.

A regionális és a szenátusi választásokon jellemzően a jobb módú cseh közép- és felsőosztály szavaztak. A gazdagabb régiókban a választási részvétel is magasabb volt. A regionális és a szenátusi választáson a jobbközép és liberális pártok is jól szerepeltek. Ezek a jobboldali pártok hagyományosan mindig visszanyesték a cseh jóléti állam szolgáltatásait és szigorúbb gazdasági politikát folytatnak a szegényebb emberekkel szemben. Utóbbiak most azt várják a korábban szociáldemokrata kötődésű Andrej Babištól, hogy megvédi szociális biztonságukat.

Ilyen szempontból érdekes lehet a balközép-elitellenes Kalózpárt helyzete és a szegényebb társadalmi csoportok felé való nyitottsága az ellenzéki térfélen a jobboldali konzervatív és liberális pártok szorításában. Ne felejtsük el, a Kalózok kladnoi jelöltje, Adéla Šípová magabiztosan a konzervatív ODS jelöltjét győzte le magabiztosan. A negyven éves, öt gyermekes ügyvéd évek óta a környéken ingyenes jogi szolgáltatást nyújt a nehéz sorsú lakosságnak és évek óta jelen van különböző karitatív jellegű programokban.

De a Kalózpárt baloldali populizmusa nemcsak az ellenzéki térfélen kapós. Andrej Babiš miniszterelnök is udvarolni kezdett a legnagyobb ellenzéki pártnak. Emlékezzünk: a regionális és szenátusi választáson a cseh kormányfő partnerei gyakorlatilag lenullázták magukat. Babiš most nagy meglepetésre kijelentette, hogy valójában ő a Kalózpártot fő szövetségesének tartotta a 2017-es választások előtt. Illetve sajnálja, hogy a balközép ellenzéki párt egyre jobban beolvad a csak a babišellenesség programját kínáló jobboldali pártok közé.

Persze, miután a Kalózpárt közölte, hogy ők a sikerért megdolgoztak és nem egy holding áll a párt mögött, Babiš viszontválaszában már a megszokott stílusban válaszolt: a Kalózpárt valójában egy „migránssimogató szélsőséges baloldali, Európát elpusztító zöld párt.

Vezető képünkön a cseh parlament felsőházának üléstermét látják. Kép forrása: wikipédia.

Írta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom