Bezárás
Csehország

Megszületett a remény, hogy a Babiš-korszak jövőre véget érhet Csehországban

Vezető képünkön három ellenzéki politikust látnak a legendás prágai Arany Tigris söröző (U zlatého tygra) asztalánál a 2020 októberi szenátusi és megyei választások első fordulójának urnazárása után, szavazatszámlálás előtt. Balról jobbra: Petr Fiala, az ODS elnöke, Markéta Pekárová Adamová a TOP 09 elnöke, Marian Jurečka, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt elnöke. Fotó: Dominik Feri/Twitter

Hiába nyerte meg Andrej Babiš miniszterelnök pártja a csehországi szenátusi és megyei választásokat a hétvégén, a kormánypárt és a hatalmon lévő illiberális blokk érzékeny veszteségeket szenvedett. Visszatértek a Zöldek, a Kalózpárt országos jelentőségű párttá nőtt. A konzervatívok is jól szerepeltek. A történelmi baloldali pártok sokadik összeomlásukat szenvedték el. A rasszista-homofób szélsőjobb egyszerűen leszerepelt. Ha az ellenzéki pártoknak sikerül a megyei szintű megállapodásokat országossá alakítani, akkor a 2021-es országgyűlési választásokon véget vethetnek a Babiš-korszaknak.

Támogatási kampány

Növekszik a választópolgárok elégedetlensége Csehországban. Hiába lett első az ANO mozgalom 21,82 %-os országos eredménnyel a pártok versenyében és nyert összesen 178 mandátumot a regionális önkormányzatokban, a győzelem inkább csalódást okozott a híveknek. Ha a jelenlegi kormánykoalíció és az őket kívülről támogató pártok eredményét nézzük, már nem sikerről, hanem vereségről lehet beszélni. Az illiberális hatalmi blokk megtört.

Míg négy évvel ezelőtt a szavazók 52 százaléka állt mögöttük, ez az arány most 39 százalékra csökkent.

Az is világos, hogy a választók a vezető kormányzó pártot kevésbé büntették. Elsősorban a kisebbik koalíciós partner, a szocdemek, valamint a kormányt kívülről támogató bal-, és jobboldali szélsőséges pártok szerepeltek rosszul. Ennek oka az, hogy korábbi választóik egy jó része otthon maradt és az ellenzéki pártok szavazói motiváltabbak voltak.

Október 2-án és 3-án a csehek a 13 országos régió önkormányzati képviselőiről döntöttek. A megyei pártlistás eredmények alapján alakulnak meg a regionális parlamentek és a tanácsok. E testületek választják meg a régió vezetőit.

Előzetesen attól tartottak, hogy a koronavírus miatt a hétvégi szavazásra sokan nem mennek el. Nem így történt. A választási részvétel a koronavírus ellenére a második legmagasabb volt a cseh helyhatósági választások történetében. A választásra jogosult polgárok 37 százaléka szavazott, 2010-ben ez az arány 44 százalék volt.

Az ANO legyőzhető

A cseh kormánypárt választási eredménye csalóka. Ha csak a számokat nézzük, egészen kiváló eredményt ért el. A négy évvel ezelőtti listás eredményhez képest országosan egy százalékkal több szavazatot kaptak, és egy megyével többet nyertek meg. Ugyanakkor a párt népszerűsége csökken. Az utolsó országgyűlési választásokhoz képest országosan 8-9 százalékkal kevesebb szavazatot kaptak. Az augusztusi és szeptemberi közvélemény-kutatási adatok is a párt népszerűségvesztését mutatták.

A kormánypárt másik nagy hátránya, ami a regionális vezetők megválasztásánál is megmutatkozott: nincs jelentős politikai alakulat a láthatáron, amellyel koalíciót tudnának kötni. Hiába nyert a regionális közgyűlések többségében önállóan az ANO, ha az utána végzett kisebb pártok összefognak és kiszorítják a kormánypártot a helyi hatalomból.

Ha az ellenzéknek sikerülne megegyezni a régiók irányításában, akkor a 13 csehországi régióból 12-ben – 5 Polgári Demokrata Párt (ODS), 4 Polgármesterek Pártja (STAN), 2 Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) és 1-1 Kalózok, ANO – az ellenzéki pártok átvennék az irányítást. Ez egyelőre még csak egy elméleti forgatókönyv, mivel a regionális koalíciók létrejöttét befolyásolhatják a helyi viszonyok és a személyiségek.

Středočeský régió: STAN 21, ODS 18,8, Piráti 14,2 = 55% vs. ANO 20%
Dél-cseh régió: ODS 16, Kalózok 13, STAN 8, KDU a TOP09 10; 47% vs. ANO 19%,
Pilzeni régió: ODS a TOP09 20, STAN 15, Kalózok 13, 48% vs. ANO 23%
Karlovy régió: STAN+TOP 13, Kalózok 11, ODS+KDU 8, 32% vs. ANO 27%
Ústi régió: STAN 10, Kalózok 9, ODS 12,5, TOP 6,5 = 38% vs. ANO 26%
Libereci régió: STAN 38, Kalózok 10, ODS+TOP09 9 = 57% vs. ANO 18%
Pardubicei régió: ODS+TOP 09 14, Kalózok 13, STAN 8 = 35 % vs. ANO 20%
Královéhradeci régió: ODS+STAN 23,Kalózok 14,KDU 9, TOP 09 7 = 55% vs. ANO 22%
Vysočinai régió: Kalózok 13, STAN 10,7, KDU 12, ODS+Starostové 12,7, ANO 18,9, (ČSSD 11); 49% vs. 30%
Dél-morva régió: KDU 14, Kalózok 14, ODS 12,5, STAN 10,4, SpM 6 56% vs. ANO 20%
Olomouci régió: Kalózok+STAN 19, ODS 10, Spojenci pro Olk. K 18, 47% vs. ANO 28%
Zlíni régió: KDU 19,5 Kalózok 13, STAN 12 ODS 9 = 44% vs. ANO 20%
Mora-sziléziai régió: Kalózok 12, ODS 14, KDU 9 = 35% vs. ANO 30% (ČSSD 7%)

A Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) meggyengülésével a cseh miniszterelnök számára egyedül a szélsőjobboldal marad a cseh politikai spektrumban mint potenciális szövetséges. Ebben az összefüggésben egyelőre közeledés nem várható. A szélsőjobb hazai pályán Babiš számára még mindig vállalhatatlan a várható negatív nemzetközi visszhang miatt. Ráadásul a cseh szélsőjobb pártok hagyományosan gyengék.

A jelenlegi hatalom számára ez veszélyes trend. Ha az ellenzéki pártok megértették, hogy az együttműködést díjazták a cseh ellenzéki pártok szavazói, akkor ez a stratégia egy év múlva Babiš bukását jelentheti. A regionális választások végeredménye figyelmeztetés az ANO kormánypárt számára a cseh parlamenti választások előtt.

Nem szorosan, de ide tartozik, hogy Radka Maxová, az ANO egyik alapító tagja, EP-képviselője otthagyja az ANO mozgalmat. A cseh Deník N megkérdezte a távozás okáról is a képviselőt, aki szerint a mozgalom eredeti céljai elhalványulóban és az ANO ma már nem más, mint pénzelosztó hely és marketing projektek tárgya.

A baloldal romokban

Tartja magát Csehországban a mondás: a baloldal nem halt meg, csak Babiš és marketing a neve. Komolyra fordítva a szót, a történelmi baloldali pártok a regionális választások után elmondhatják, hogy lassan kiszállnak a politikai pártok versenyéből. Mindkét alakulat az öt százalékos bejutási határ alatt végzett (ČSSD: 4,97%, KSČM: 4,75%) és elvesztették összes megyei közgyűlési elnöki (hejtman) posztjukat is. Mindkét baloldali párt kiesett a megyei közgyűlések többségéből is.

A cseh szocdemek újabb borzalmas veszteségeket szenvedtek. Emlékezhetünk, hogy négy évvel korábban a párt a prágai közgyűlésből bukott ki és szinte megszűnt létezni, mint komoly politika erő. Most már országosan is bezuhantak: Vysočina régión kívül tíz százalék alatti eredményeket ért el a demokratikus cseh belpolitika valamikor 20-25 százalékot is szerző váltópártja.

Szavazóik nagy részét az ANO mozgalom rabolta el, így ha a szocdemek újra nagy párt szeretnének lenni, ők is Babiš bukásában érdekeltek. A párt országos vezetése egyelőre kitart az ANO-val kötött koalíció mellett, de a mostani választási eredmény kikezdheti ezt az álláspontot.

Nagyot buktak a cseh kommunisták (KSČM) is. Mindössze négy megyében sikerült átlépni a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. A párt népszerűségvesztése is folyamatos a négy évvel ezelőtti helyhatósági választások óta. A friss eredmény nemcsak az önkormányzatokból való visszaszorulásukat eredményezheti, de a KSČM parlamenti részvétele is komoly veszélyben van.

A kommunisták kívülről támogatják Babiš-kormányt. A külső támogatás modelljét megtárgyaló jelenlegi pártelnök sorsa is bizonytalan. Őt KSČM balszárnya támadja, mert Vojtěch Filip az osztályellenséggel, a kapitalista vállalkozó Babišsal kötött megállapodást.

A cseh baloldal általános kudarcához a fiatal generáció is hozzájárult. A gombamódra szaporodó és szektás jegyeket hordozó újbalos pártok – a demokratikus szocialista Levice, a progresszív baloldali Idealisté, baloldali-liberális Budoucnosti – képtelenek voltak megegyezni vagy legalább egységfrontba tömörülni a választásokra.

Veszélytelen szélsőjobb

A “migránsok”, “LGBT-lobbi”, a nemzetállamok “eltűnése”, “Soros György” és a magyar kormánymédiából már unalomig ismert kommunikációs panelek Csehországban két-három kisebb szélsőjobb párthoz köthetők. A 2020-as szenátusi és regionális választások után kijelenthető: a japán-morva származású Tomio Okamura SPD-pártelnök továbbra sem tényező.

Ugyanakkor a jobboldali-populista és a szélsőjobb projektek relatív népszerűségét mutatja, hogy két újabb cseh oligarcha is hasonló projekttel próbál belépni a politikai térbe.

Az egyik a Telenor magyar leányvállalatát is megvásárló PPF befektető csoport vezetője Petr Kellner, Csehország leggazdagabb embere, aki ifjabb Václav Klaus pártját támogatta. Az egykori köztársasági elnök fia által alapított Trikolóra csak az Okamura-féle SPD-től vitt el szavazatokat.

A másik oligarcha-próbálkozás a Penta befektetőcsoport részéről érkezett, de a Realisták(Realisté) nevű pártnak sem sikerült az áttörés a választáson.

Ki lesz az ellenzék vezető ereje?

A választások lélektani győztese a demokratikus ellenzék. A fotón Ivan Bartoš a Kalózpárt elnöke és Vít Rakušan a STAN elnöke látható. Fotó: Ivan Bartoš, Facebook.

A választások lélektani győztese a demokratikus ellenzék. A fotón Ivan Bartoš a Kalózpárt elnöke és Vít Rakušan a STAN elnöke látható. Fotó: Ivan Bartoš, Facebook.

Jelenleg két nagyobb tömb formálódik a cseh ellenzéki pártok térfélen. Az elmúlt hetekben a balközép Kalózpárt (Piráti) és a jobbközép Polgármesterek Pártja (STAN) valamint jobbliberális TOP09 és a jobboldali-konzervatív Polgári Demokrata Párt (ODS) kezdett tárgyalni a szorosabb együttműködésről. Az óvatosan formálódó szövetségek gyakorlati kipróbálására az önkormányzati választás adott lehetőséget.

A Kalózpárt és a STAN együttműködése az olomouci régióban 19,5 százalékot hozott. Az évek óta frusztrált cseh ellenzéki pártok számára az elért eredmény visszaigazolta: érdemes választási megállapodásokat és koalíciót kötni Babiš politikai projektje ellen. E fejlemény most valóban felgyorsíthatja az ellenzéki pártok között elkezdődött tárgyalásokat. A bázisdemokrata alapú Kalózpárt országos fóruma hamarosan megvitathatja a két párt közötti együttműködés pártelnöki terveit.

Az európai Zöldek frakciójában politizáló cseh balközép-liberális párt nemcsak a nagyvárosokban ért el sikert, de országosan is. Ne felejtsük el: 2018-tól Prágát is a Kalózpárt vezeti. Választási potenciáljuk továbbra is nagy, ami tovább nőhet. A regionális választások után az eddig kifejezetten fővárosi párt országosan is jobban látható. Emlékeztetőül: négy évvel ezelőtt ugyanez a párt 1,74 (2020-ban: 12,02) százalékos országos eredménnyel 5 (2020-ban: 91) mandátumot ért el a közgyűlésekben.

Az egyik legnagyobb regionális győzelem a STAN párthoz fűződik. Csehország legnépesebb régiójában a Prágát körbeölelő Közép-Cseh Régióban nyertek nagyot önállóan 38,4 százalékkal. Ez az eredmény azt is jelentette, hogy mindössze egy mandátum hiányzott ahhoz, hogy a régiós közgyűlésben egyedül is többségbe kerüljenek. Az ANO itt csak a harmadik helyre futott be. A választási eufóriában adott első nyilatkozatok alapján a STAN máris Babiš fő kihívójának szerepében látják magukat.

Hosszú évek után az észrevétlen Zöldek (Zelení) visszatértek a politikába. Több pozíciót is szereztek. A párt összesen hét mandátumot szerzett a megyei közgyűlésekben. A hét bejutott képviselőből öt nő. Az eredményt azért lehet relatív sikerként értékelni, mert a nem is olyan régen még országos pártként funkcionáló kommunisták országosan csak tizenhárom közgyűlési mandátumot szereztek. Ráadásul a Zöldek hat, a kommunista párt mindössze négy megyei közgyűlésben lesz jelen.

A másik ellenzéki jobboldali blokk a konzervatív ellenzéki pártokból áll. Az ODS, a Néppárt vagy a TOP09 elnökei a szavazatok számlálása előtt a prágai Aranytigris legendás sörözőjében találkoztak egy sörre és a pártjaik közötti lehetséges koalícióról váltottak eszmecserét. Különösen a Polgári Demokraták örülhetnek, mert egy hosszabb időszak után, újra régiós vezetőket adhatnak. A konzervatív ODS elnöke szerint a választási eredmények azt üzenik, hogy ha az ellenzék képes együttműködésre, a változás elérhető a jövő évi országgyűlési választásokon.

Ellenzéki térfélen bonyolítja a helyzetet, hogy a tavaly nyáron Prágában és országszerte több százezres tüntetéseket szervező Millió Pillanat a Demokráciáért civil szervezet egyik vezető arca, Mikuláš Minář, a választások előtt néhány nappal jelentette be: politikai pártot alapít. Ez érthető módon nem tette boldoggá a többi ellenzéki pártot. Minář elmondása szerint a nem szavazókat és az ANO szavazóinak egy részét is meg szeretné célozni az új párttal. Ellenzéki aktivista körök szerint Minář célja, hogy a francia Emmanuel Macron mozgalmának mintájára szervezné mozgalmát.

Összességében

A cseh közéletben egyesek már a Babiš-kormány idő előtti széteséséről beszélnek, mások szerint ez az öröm egyelőre korai. Ami biztos, hogy az évek óta mozdulatlan cseh belpolitika felpezsdült. A politikai pártok totális patthelyzete szeptembertől oldódik. Az ANO mozgalom előnye még mindig jelentős a többi párt előtt, de lassan zárul az olló.

A kormánypárt a gazdagabb régiókban – Prága, Közép-cseh régió, Hradec královei régió, Libereci régió – nehezebben szólítja meg a választókat.

A kormánypárti szavazók visszafogottabb választási részvétele mellett az illiberális blokk visszaesésének másik oka a koronavírus. A betegség terjedését lassító országos intézkedéseket látványosan elengedő Babiš-kormány az ősszel tétovázott és egymásnak ellentmondó intézkedéseket hozott. Babiš kénytelen volt újra nyilvánosan elnézést kérni a kormányzati intézkedések kudarcáért a lakosságtól. Ráadásul több tavasszal a csehországi kis-, és középvállalkozások megsegítésére hozott intézkedés kifut, így az elégedetlenek száma tovább emelkedhet.

De nem a koronavírus által okozott belpolitikai káosz az egyetlen, ami álmatlan éjszakákat okozhat Babiš számára. Az Európai Bizottság illetékeseinek tájákoztatása szerint a cseh kormányfő politikai és gazdasági összeférhetetlenségével kapcsolatos vizsgálati jelentések végső változatát szerkesztik. Az EU-s dokumentum alapján várhatóan Csehországot több száz millió korona visszafizetésére kötelezik. A cseh legfőbb ügyész legújabb ígérete alapján befejezik a Gólyafészek-ügy kivizsgálását. Bár az ügy lezárásának nincs törvényi határideje.

A részleges szenátusi választáson a STAN érte el a legjobb eredményt. Děčín régióban indított jelöltjük már a választás első fordulójában nyert, de további tíz jelöltjük is továbbjutott a második körbe. A második legeredményesebb párt a szintén ellenzéki Polgári Demokraták tíz továbbjutó jelölttel, míg a jelenlegi kormánypárt eredménye a harmadik helyre volt elegendő. A második körben a szocdemeknek és a TOP 09 pártnak három, a Kalózok és a Senátor 21 mozgalom két-két jelölttel maradt állva. Egy jelölttel képviselteti magát a második fordulóban a libertariánus Svobodní, a Zöldek (Zelení), a Soukromnici, és több kisebb lokális kezdeményezés is. A szenátusi választások második fordulóját egy hét múlva tartják, de az már most biztosnak látszik, hogy a testület ellenzéki többségű marad.

Vezető képünkön három ellenzéki politikust látnak a legendás prágai Arany Tigris söröző (U zlatého tygra) asztalánál a 2020 októberi szenátusi és megyei választások első fordulójának urnazárása után, szavazatszámlálás előtt. Balról jobbra: Petr Fiala, az ODS elnöke, Markéta Pekárová Adamová a TOP 09 elnöke, Marian Jurečka, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt elnöke. Fotó: Dominik Feri/Twitter

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom