Bezárás
Franciaország

Feminista kollektívák tüntettek Macron új kormánya ellen, mert rossz hírű minisztereket neveztek ki

Pénteken több tucat francia városban is tüntettek a hétfőn megalakult új francia kormány ellen feminista csoportok kezdeményezésére, akik szerint az új belügyminiszter és igazságügy-miniszter személye elfogadhatatlan. Az előbbi ellen nyomozás folyik nemi erőszak gyanújával, az utóbbi pedig több ízben is kifejezésre juttatta, hogy sem a #MeToo mozgalmat, sem a szexuális erőszak áldozatait védő szervezetek munkáját nem becsüli sokra, sőt, veszélyesnek tartja.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Három évvel a #MeToo után, a francia állam újfent kinyilvánítja, hogy a nők biztonsága és jóléte nem prioritás. … Milyen üzenetet küld a francia kormány azoknak a nőknek, akik haboznak feljelentést tenni?” olvasható a péntek délutánra Párizsba szervezett, a „kormány átalakítás elleni feminista demonstráció” ismertetőjében.

A hétfőn este bejelentett kormánynévsort robusztus felháborodás követte a közösségi oldalakon, és a héten már több kisebb akció is zajlott, többek között a fővárosban, a belügyminiszteri tárca átadás-átvétele közben, de tüntettek Lille-ben is, ahol pénteken újra tiltakoztak, akárcsak több tucat más városban, így Grenoble-ban, Rennes-ben, Angers-ban, Marseille-ben, Nantes-ban vagy Cannes-ban, de Berlinbe, Tel-Avivba és Sydney-be is meghirdettek demonstrációt.


A női jogvédők, feminista kollektívák egyes számú célpontja a 37 éves Gérald Darmanin, múlt péntekig költségvetési miniszter, aki annak ellenére megkaphatta a belügyminiszteri tárcát, egyértelmű előléptetésként, hogy június 11-én újraindult ellene egy nyomozás egy feltételezett nemi erőszak-ügyben, amely a szexuális zaklatás és a visszaélés gyanúját is felveti. Darmanint azzal vádolja körzetének egy lakosa, a 48 éves Sophie Patterson-Spatz, hogy politikai segítségnyújtásért cserébe szexre kényszerítette, még 2009-ben, ifjú önkormányzati képviselőként.

Ifjú volt és tapasztalatlan

Az ügy részletei a nagy nyilvánosság előtt is ismertek, maga a politikus – korábban a konzervatív Les Républicains (LR), 2017 óta Emmanuel Macron pártjának, a La République en Marche-nak tagjabeszélt róla először egy tévéinterjúban 2018 januárjában, hansúlyozva, hogy a történtek idején 25 éves, “még semmi volt”.

A sajtó munkája nyomán azóta számos tény látott napvilágot, amelyek alapján a történet lényege az, hogy 2009-ben az akkor házas, korábban callgirlként dolgozó Sophie Patterson-Spatz, a konzervatív párt tagja segítségért fordult pártja helyi képviseletéhez (ahogy egyébként éveken át előtte sok más személyhez is), hogy egy régebbi ügyét töröljék a bűnügyi nyilvántartásból.

Így ismerkedett meg az ifjú önkormányzati képviselővel, aki a nő szerint első találkozójuk után félórával visszahívta, és vacsorára invitálta (állítása szerint napközben nem ért rá), a jövendőbeli segítségre hivatkozva a vacsora után pedig egy privát klubba, majd egy szállodába hívta.

Az, hogy a bíróság hogy dönt a nemi erőszak kérdésében, persze előre nem tudható, de a sajtóban megjelent, többek között sms-kel, tanúvallomásokkal alátámasztott sztori alapján elképzelhető, hogy Darmanin politikai segítségnyújtásáért cserébe várt el szexet. A miniszter egyébként nem is tagadja, hogy kronologikusan így zajlottak az események, csak épp szerinte Sophie Spatz-Patterson volt a kezdeményező, őt pedig fiatalsága miatt „zavarba hozta” ez, illetve „mély benyomást tett rá” a nála 10 évvel idősebb, „határozott személyiség”. Ezen felül azt is tagadja, hogy ellenszolgáltatást ígért volna.

Miután 2018 februárjában felfüggesztették a korábban indult előzetes nyomozást az ügyben, márciusban Sophie Spatz-Patterson feljelentést tett, majd az eljárás első fokon vádemelés nélkül lezárult. A fellebbezés nyomán azonban idén június 11-én az illetékes bíróság elrendelte annak újraindítását, az elmúlt két évben ekképp viszonylag nagy nyilvánosságot kapott ügyben.

A minisztert egyébként egy másik nő is megvádolta azzal, szintén 2018 februárjában, hogy visszaélt pozíciójával, amikor ő lakásproblémákkal küzdve, illetve állást keresve segítségért fordult hozzá, 2016-ban. Vallomásában és az újságíróknak ez a panaszos nem beszélt nemi erőszakról, úgy fogalmazott, hogy úgy érezte, kénytelen volt a szexre, hogy lakást és munkát szerezzen.

Ebben az ügyben a nyomozást szintén felfüggesztették, Darmanin nyilatkozata szerint sosem élt vissza a hatalmával, egyetlen nővel szemben sem, és feljelentést tett, mindkét esetben, rágalmazás miatt.

Természetesen a miniszter esetében is fennáll az ártatlanság vélelme, ugyanakkor politikai szempontból, különösen azt tekintetbe véve, hogy csupán a nemi erőszak ügyek töredékénél történik feljelentés, egy ilyen ügyben nyomozás alatt álló személy kinevezése Franciaország ”legfőbb zsarujává” súlyos üzenetet hordoz.


Emmanuel Macron környezetéből úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy a feljelentéssel kapcsolatban „úgy tűnik, jó irányba mennek a dolgok”, ezért ez „nem akadályozza a kinevezést” – a forrás némileg ellentmondásosan azt is hozzátette, hogy az „Élysée sosem kommentálja a folyamatban lévő eljárásokat”.

Hadüzenet a feministáknak és a bírói karnak

A feminista mozgalom kritikáinak másik céltáblája a az igazságügy-miniszter, aki nem mellesleg a bíráknál is kiütötte a biztosítékot. A terület többségi szakszervezetének (Union syndicale des magistrats) elnöke, Céline Parisot még hétfőn úgy fogalmazott, hogy „egy olyan megosztó személyiséget kinevezni, aki ennyire megveti a bírákat, az hadüzenet” a bírói karnak.

Az 59 éves Eric Dupond-Moretti büntetőjogi ügyvédként lett médiasztár, módszerének oly fontos eleme a finoman szólva karakteres kommunikáció, hogy ősztől az egyik legnagyobb magánrádió állandó kommentátora lett volna. Jellegzetes stílusának fontos összetevője a “hiperférfias” attitűd (szerinte a védőbeszéd olyan, mint ha „feláll”, a meggyőzés pedig, mint az élvezés).

Dupond-Morettire azért eshetett Emmanuel Macron választása, mert a június 28-án csúfos kudarccal végződő önkormányzati választás második fordulója után a miniszterelnök-cserétől várt lendületből nem sokra futotta. A rendkívül népszerű ügyvéd, afféle megosztó celebként segített az amúgy nem sok újat hozó kormányalakítást eladhatóbbá tenni a médiában, és esetleg további “népszerűsítő” botrányokkal is szolgálhat majd az elnök hátralévő idejében.

A közelmúltig szinte ismeretlen Jean Castex, Macron új miniszterelnöke, jobbján az igazságügy-miniszterrel. Forrás: Facebook.

Maga a kormányfő-csere, a nagyrészt ismeretlen Jean Castex előhúzása a kalapból, és a kormány szolid átalakítása – 8 új taggal bővült a kb. 30 fős miniszteri gárda, ahol többen csak tárcát váltottak, mint Darmanin – elsősorban azt üzente, hogy Macron továbbra is a jobboldallal és a jobboldalnak kormányoz. Illetve azt, hogy még ha akarna, sem tudna megnyerni balról, illetve balközépről, szocialista-zöld színezetű tagokat a nemzetinek ígért egységkormányba.

Öt év börtönre ítélték a volt francia kormányfőt, mert fiktív állásban foglalkoztatta a feleségét

A francia konzervatívok számára végzetesnek bizonyult François Fillon ex-miniszterelnök korrupciós botránya 2017-ben, amely megakadályozta, hogy visszaszerezzék a hatalmat az Élysée palotában. A felesége kamu parlamenti asszisztensi állása címén saját nyerészkedésére több mint egymillió eurót sikkasztó politikus nemcsak pártját, hanem a gall demokráciát is lerántotta a mélybe, ahonnan Macron regnálása nyomán sem tudott kikecmeregni.


Darmanin egyébként a konzervatív táboron belül is radikális véleményeket képviselt korábban, így nemcsak a „genderideológia” ellen kelt ki, de részt vett a jobb-jobbszél által a házasság azonos nemű pároknak való kiterjesztése elleni tüntetéseken is néhány éve. Mindennek még nagyobb hangsúlyt ad, hogy a parlament júliusban kezdi majd tárgyalni a minden nőnek járó mesterséges megtermékenyítés jogáról szóló törvényt.


Dupond-Morettire visszatérve, kinevezése valóban több szempontból is elgondolkodtató. Bár természetesen mindenkinek joga van az ügyvédi védelemhez, de a sztárügyvéd volt kliensei között több olyan nevet is találunk, ami legalábbis furcsán hat egy igazságügyi tárca vezetőjének életrajzában.

Kezdve a korrupt francia politikusok krémjével: a szocialista Jérôme Cahuzac-kal, akinek adócsalási és -elkerülési ügye nyomán jelentős (bár nem elégséges) reformok indultak a politikai szereplők összeférhetetlenségi ügyeinek feltárása, vagyonosodásuk ellenőrzése és az átláthatóság előmozdításának érdekében.

De itt találjuk a szintén volt miniszter Bernard Tapie-t, akinek 20 éven át húzódó korrupciós ügye, többek között Christine Lagarde, az Európai Központi Bank jelenlegi elnöke bűnrészességével, és Nicolas Sarkozy exelnökkel mint politikai haszonélvezővel máig nem zárult le teljesen. De Dupond-Moretti volt a védője az egyik leghírhedtebb tolvaj polgármesternek, a Párizs melletti Levallois-Perret volt urának, Patrick Balkanynak, és az elmúlt évtizedek politikai korrupciós ügyeinek sorában közvetítő Alexandre Djouhrinak is.

A korábban a bűnözők krémjével, többek között gyilkossági ügyekben, drogbizniszben érintettek védelmével jelentős sikereket elérő ügyvéd 2016-ban helyezte át működését Lille-ből Párizsba. Külföldi klientúrája is figyelemre méltó: a Gaboni Köztársaság és a Kongói Köztársaság mellett a marokkói király, VI. Mohammed is rábízta magát.

Dupond-Moretti az elmúlt évtizedek során gondoskodott arról, hogy a tárgyalótermeken belül és kívül is értesüljenek privát politikai véleményéről, és a most újra elővett idézetek között számos olyan van, ami kifejezetten megütközést kelthet egy igazságügy-miniszter részéről.

Az ügyvéd pl. több ízben kikelt a Cahuzac-botrány uszályán létrejött, a politikusok vagyonbevallásait ellenőrző hatóság (HATPV) ellen, gúnyt űzve annak elvárásaiból. Azt is kinyilvánította, hogy nem sokra tartja a transzparenciát, a közérdekű szivárogtatókat besúgókhoz hasonlította. A “bírák kasztja” mellett a sajtó e téren végzett munkájával kapcsolatban is hangot adott megvetésének, egy tavaly februári interjúban pl. az oknyomozásairól híres Mediapart portál újságíróit kritizálta, akik „méltatlan, gusztustalan, sztálini módszerekkel”, „kéz a kézben dolgoznak a bírákkal, akik hozzájuk hasonlóak”.

Moretti szerint a bírák arra használják ezeket a túlbuzgó sajtómunkásokat, „akik úgy viselkednek, mint a zsaruk”, hogy legálisan nem megszerezhető bizonyítékokat szellőztessenek meg, pl. jogtalanul készített hangfelvételeket.

A nőjogi és szexuális áldozatokat védő szervezetek is elsősorban hasonló stílusú kijelentései miatt érzik úgy, hogy Dupond-Moretti kinevezése felér a „szembeköpéssel”.

Az ügyvéd az elmúlt évtized egyik legbizarrabb politikai-szexuális visszaélés ügyében védte Georges Tron volt államtitkárt, polgármestert, akit 2 volt önkormányzati dolgozó azzal vádolt, hogy szexuális jellegű aktusokra kényszerítette őket. A nagy port keltett ügyről egykor mi is írtunk, Georges Tront végül 2018 novemberében felmentették, a panaszosok fellebbeztek.

Talpmasszázs vagy nemi erőszak? Felfüggesztették a szexuális zaklatással vádolt francia államtitkár tárgyalását

Múlt pénteken váratlanul felfüggesztették és bizonytalan időre elhalasztották annak a pernek tárgyalását, amelyben egy volt francia államtitkár, Georges Tron akár 20 évnyi börtönt is kaphatott volna, amennyiben a bíróság bűnösnek találja a szexuális erőszak és többed magával elkövetett nemi erőszak vádjában.


Dupont-Moretti a per során nemcsak a két nőt állította be hazug manipulátornak, akik „be akarják írni nevüket a jogtörténelembe”, de a szintén felperes áldozatvédő szervezetek képviselőinek többek között azt mondta, hogy kliense nagyon türelmes, ő viszont „bizony a torkuknak ugrana”. A szerinte a DSK, azaz Dominique Strauss-Kahn ügyével kezdődött és a #MeToo-val végződő folyamat jó, hogy felszabadítja a nők megnyilatkozásait, de „furcsa életmódot készít elő a jövendő nemzedékek számára”.

A szexuális visszaélések elleni mozgalomról magánemberként is több ízben kifejtette lesújtó véleményét, szerinte manapság, ha 25 éves fia egy hazakísért lány térdére teszi a kezét, az már bűnténynek számít.

Ha [a válasz] nem, akkor persze nem. De honnan lehetne tudni?” teszi fel a kérdést 2018-ban megjelent könyvében. Jelenleg, amikor a beleegyezés kérdése az egyik legégetőbb dilemma a szexuális erőszak áldozatok védelmét illetően – a szomszédos Spanyolországban a tavalyi választási kampány kiemelt motívuma volt „a nem, az nem” szellemében lehetséges törvényalkotás – Dupond-Moretti álláspontja minimum durva anakronizmusnak tűnik.

Az elmúlt évek nagy nyilvánosságot kapott megnyilatkozásaiból egy olyan férfi portréja rajzolódik ki, aki nem csupán arra kész, hogy ellenfeleit megalázza és így destabilizálja, de aki nyilvánvalóan semmit sem értett meg abból, hogy a mindennapi szexizmus és a szexuális visszaélések hogyan erősítik meg azokat az intézményesedett viszonyokat, amelyek bebetonozzák a nők alárendeltségét és sok esetben akár évekre vagy egy életre meghatározó traumákat okoznak az áldozatoknak.

El kell kerülni, hogy a férfiak zavarba legyenek

A kormány feministák által állított „szégyenlajstromja” azonban itt sem ér véget. Szerepel még rajta Élisabeth Moreno, a nők és férfiak közti egyenlőség, a diverzitás és az esélyegyenlőség új minisztere, a kormány egyetlen nem fehér tagja. A rendkívül sikeres vállalatvezető – ez Macron választottjainak egyik jellegzetes típusa – a szexizmus elleni küzdelem fő ellenszereként elsősorban egyéni stratégiákat jelölt meg néhány évvel ezelőtt készült interjúiban.

Minél több felelősséget vállalunk, minél magasabbra emelkedünk a hierarchiában, annál kevésbé konfrontálódunk a szexizmussal – tanácsolta, és valljuk be, ki ne lehetne hálás egy ilyen egyszerű, de nagyszerű tanácsért?

Moreno szerint nem kell kiirtani a „kávégépnél elhangzó vicceket”, hanem főleg azt kell elkerülni, hogy „a férfiak zavarban legyenek”, nem szabad, hogy úgy érezzük, már nem fejezhetjük ki magunkat szabadon. Tekintve, hogy az elmúlt években több olyan ügy is nyilvánosságra került, ahol az egyes vállalatoknál, sőt, szektorokban, így pl. a sajtóban, legutóbb a köztévé sportrovatánál, illetve a videójáték-gyártásban éppenséggel a szexista kávégép-viccek alapozták meg a súlyos visszaélésekhez vezető szituációkat, amelyek a nőknek a hierarchiában való előmenetelét is blokkolták, az újdonsült egyenlőségi miniszter is mintha egy másik bolygóról érkezne.

A köztársasági elnök üzent nekünk

A pénteki párizsi tüntetés. Forrás: Twitter.

Kérdés persze, hogy az elmúlt év során kifejezetten látványos megmozdulásokra képes francia nőjogi és feminista kollektívák mennyire tépázhatják meg az új kormány legitimitását. Miközben a nők elleni erőszak kérdése elvben Macron ötéves mandátumának egyik kiemelt ügye, az elnök, sok más fontos társadalmi problémához hasonlóan, e téren sem biztosította azokat a forrásokat, amelyek valódi, jelentős előrelépést hozhatnának.

Nehéz cáfolni Caroline de Haas aktivista Twitteren megosztott fejtegetését, aki szerint a mostani kinevezések csak beigazolják, amit már tudni lehetett, a nemek közti egyenlőség, az erőszak elleni küzdelem prioritássá való kinevezése 3 éve csak szemfényvesztés volt:

“A feminista aktivisták évek óta dolgoznak, hogy az áldozatok szavát meghallják. A megmozdulásainkkal, a tüntetésekkel, a kampányainkkal elértük, hogy az erőszak kérdése elsődleges politikai ügy legyen. Hogyan fogunk panaszt tenni, ha magát a belügyminisztert is egy feljelentés célozza? Hogyan fogunk feljelentést tenni, ha az igazságügy-miniszter nyíltan megveti az áldozatokat?

Hogy lehetne azt képzelni, hogy biztonságban érezhetjük magunkat egy országban, amelyet olyan férfiak vezetnek, akik banalizálják az erőszakot, és leértékelik azokat, akik nap mint nap küzdenek az áldozatok védelméért?

A köztársasági elnök üzent nekünk. Nehezen lehetett volna világosabb. Nők, akik erőszak áldozatai vagytok: megvetünk titeket. Feministák: a véleményetek nem érdekel bennünket. Nők: hallgassatok!”

Dobsi Viktória

Kiemelt kép: A július 7-ei tüntetés Párizsban, forrás: Twitter.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom