Átállt Csehország a tömeges tesztelésekre. Az országos akció április végén zárul. Eredmények május elején. Hiába reagáltak a csehek időben a koronavírus járványra és értek el eredményt a védekezésben, a közvélemény és a kormány is elbizonytalanodott. Egy félig nyilvános parlamenti meghallgatáson a járványról elhangzott mondatok sokkolták Csehországot.
„Nem irigylem önöket, iszonyatosan félek én is. Minden koronavírusról szóló előadásom előtt egy órán át gondolkozom, hogy pozitív legyek, mosolyogjak, vagy inkább megijesszem a hallgatóságot. De ez mind hülyeség. Bármit, amit mondok, az hülyeség. Mert nem lehetünk bezárva tíz évig egy börtönbe, miközben semmit nem tudunk tenni,” – hozta nyilvánosságra a cseh közrádió április 21-én a parlament alsóházában Ladislav Dušek, a cseh Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézet vezetője mondatait.
A beszélgetés során Dušek joviálisan viselkedett és nyíltan fogalmazott. De a fenti mondatok nem a széles nyilvánosság előtt hangoztak el. A cseh országgyűlés honlapján elérhető parlamenti bizottsági ülés hanganyagát a cseh közrádió vette észre. A statisztikai hivatal vezetőjét általános tájékoztatásra hívták meg a parlamenti képviselők. A kötetlen hangvételű tájékoztatónak nagy visszhangja volt Csehországban.
A meghallgatás pillanatában a cseh közvéleményben jó hangulat uralkodott. Hetek óta zajlott az országban egyféle pozitív kormánypropaganda, amely szerint a csehek védekeztek a világon a leghatékonyabban, és módszereiket az egész világon átvették. A szegény kelet-európai országok hatékony védekezéséről ír a The Wall Street Journal. A brit Financial Times a csehek és a szlovákok vírusra adott gyors reagálását emeli ki. Valóban: a csehek a koronavírus ellenőrizetlen terjedését sikeresen megállították öt hét alatt, a reprodukciós szám napok óta 0,7 és 0,8 között mozog az országban. Egyre többen kezdtek el a gazdaság újraindításáról beszélni. Április végén megérkezett a kellemes tavaszi időjárás is.
A hírek szerint a képviselők megköszönték a szakember őszinteségét, aki így folytatta: „mondják el az igazat az embereknek, hadd döntsenek ők. Az igazság az, hogy nem tudjuk, mennyire fertőződött át társadalmunk. Nem ismerjük a lappangási idő tartalmát. Nem tudjuk, hogy mennyi ideig tart pozitívvá válás. Nem ismerjük a tünetmentes esetek arányát. A legtöbb ismert modell alapján úgy tűnik, hogy legjobb esetben is a társadalom tíz százalékáról beszélhetünk”, mondta Dušek, aki azt is elárulta, hogy folyamatosan kereste a bátorságot, hogy úgy beszéljen erről a parlamentben, mintha „otthon mondanám el a feleségemnek.”
A szakembert azért hallgatták meg a parlamentben, mert a cseh koronavírus elleni küzdelem április közepére elvesztette korábbi lendületét. Egyre kevésbé lehetett érteni, mi lesz a vírus elleni védekezés következő szakasza. Az országban március 16 óta szükségállapot és országos vesztegzár van érvényben. Prágában március 16 óta kötelező a maszk viselése, országosan március 20-án vezették be. Az előírásokat az emberek az első hónapban szigorúan betartották, az állam nagy mennyiségben szerzett be védőfelszereléseket.
Maszkot fel: háború a koronavírus ellen – így szerzett be több millió darabot Csehország
A második világháború óta eltelt időszak legnagyobb nemzetbiztonsági válsága fejeződhet be Csehországban a hétvégén. Az országban sem az orvosok sem a polgárok nem jutnak hozzá az alapvető egészségügyi védőfelszerelésekhez a koronavírus ellen. A Babiš-kormány hónapok óta ígérte az eszközök beszerzését, hiába. Mindeközben országos polgári kezdeményezések formájában a lakosság házilag kezdett maszkokat gyártani. Végül több millió egészségügyi eszköz beszerzése több minisztérium, a nemzeti bank, egy fapados cseh légitársaság, Ukrajna és a kínai fél bevonásával valósult meg.
Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb igény fogalmazódott meg a határok újbóli megnyitására és a gazdaság újraindítására is. Mind gyakrabban hangzott el az úgynevezett okos-karantén ötlete. A terv lényege, hogy a fertőzötteket folyamatosan kiemelik, karanténba zárják, és a többieket fokozatosan visszaterelik a munka világába. A társadalom legveszélyeztetettebb tagjaira fokozottan figyelnek. Ehhez viszont olyan alapvető információk nem álltak rendelkezésükre, mint a lakosság általános fertőzöttségének aránya.
A csehek átlagosan hat-nyolcezer tesztet végeztek az elmúlt hetekben naponta. Szélesebb körben idősotthonokat, hajléktalanszállásokat teszteltek le. Ismert: a COVID-19 vírussal megfertőződött emberek között olyanok is lehetnek, akik tünetmentesek és mégis továbbadják a betegséget, anélkül, hogy tudnának róla.
A cseh kormány április 21-én határozott arról, hogy a fent idézett Dušek részvételével, egy tudományos akció részeként tömeges tesztelést végeznek az országban. Az akció célja a koronavírus antitesteket vizsgálnak és a teljes cseh társadalom fertőzöttségi arányának feltérképezése. Ezen kívül a megbetegedett, de tünetmentes emberek szervezetében kifejlődött antitesteket is szeretnének begyűjteni.
Bár a magyar kormányzat az ausztriai helyzetet tekinti “laboratóriumának”, a magyarországi helyzet jobban összevethető Csehországgal. A két ország közel hasonló méretű és a lakosság száma is gyakorlatilag megegyezik (9,9 millió vs 10,6 millió), ráadásul kulturális, gazdasági és politikai téren is hasonló hatások érték az elmúlt évtizedekben. Jelentős különbség az aktuális politikai berendezkedésben érzékelhető: Magyarországon Orbán Viktor teljhatalmat épített ki, Csehországban a polgári demokrácia ha döcögve is, de működik.
Leginkább a magyarok pánikolnak a régióban a koronavírus miatt és kevésbé bíznak az államban
A magyarok estek pánikba leginkább a visegrádi országok lakosai közül és a lengyelekkel együtt a kevésbé bíznak az állami intézkedésekben – derült ki a Stem/Mark közvéleménykutató cég által készített egyedülálló közép-európai projekt legfrissebb felméréséből. A National Pandemic Alarm elnevezésű felmérés Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Bulgária lakosságának hangulatát vizsgálja a koronavírus járvány idején. A panel több mint százezer válaszadóval rendelkezik.
Csaknem két hónappal az első magyarországi koronavírusos beteg beazonosítása után, április 26-án, vasárnap egy meglehetősen eldugott platformon, különösebb előzetes tájékoztatás a magyar kormányzat is megkezdte az érdemi tájékoztatást a betegség magyarországi alakulásáról. Úgy tűnik, a magyar kormány feladta a tömeges tesztelésekkel szembeni ellenkezést. Budapest főpolgármestere kötelezővé tette a maszkot április 27-től. A hírek szerint az intézkedést országosan is kiterjeszthetik.
Hétvégén Palkovics László innovációs miniszter bejelentette: 30 ezer tesztet végeznek el az ország fertőzöttségi szintjének felmérésére. Április 28-án jelentették be, hogy május elsejétől 17 000 fős reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatot végez a Semmelweiss Egyetem vezetésével négy hazai orvosképző. A magyarországi vizsgálat célja megegyezik a csehországi tesztelések céljával.
A jó hír az, hogy a közép-európai országok, így Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország is időben léptek az első megjelent vírusfertőzött megjelenése után. Ennek oka azonban az Olaszországban már hetek óta berobbant vírus és magas halálozási számok voltak. Csakhogy ezután szétváltak az adott országok vírusellenes intézkedései. Magyarországon gyakorlatilag az elmúlt öt hétben nem álltak rendelkezésre az alapvető védekezési felszerelések.
Erre bizonyíték, hogy a kötelező maszkhordást 44 nappal később tudták csak bevezetni Budapesten és országosan. Magyarország most érte el az egy hónappal ezelőtti cseh védekezési képességet. A probléma az, hogy a vírus terjedése nem indokolná a magyarországi lazítást. Amíg Csehországban napok óta 0,7-0,8 között van a reprodukciós szám (R) és folyamatosan csökken a fertőzött emberek száma, szerdán senki nem halt meg, addig Magyarországon ez nem mondható el. Ezért is különös, hogy Magyarországon a napokban egyszerre hallani szigorító és a lehetséges lazító intézkedésekről is.
Érdekes összehasonlítani az érettségi körüli bizonytalanságot mindkét országban. A jelek szerint Magyarországon a járvány csúcsának idején megtartják az érettségit, míg Csehországban azt mondják, ha az iskolákat nem tudják megnyitni június elején, akkor idén nem tartják meg az érettségit, és az érdemjegyek átlagából állítják ki az érettségi bizonyítványt.
A magyarországi olvasó számára azért lehet érdekes a cseh tömegtesztelés története, mert ez alapján látható, hogy mi várható tesztügyben a következő napokban, hetekben Magyarországon. Már amennyiben a budapesti kormány valóban megkezdi a tömeges teszteléseket.
Az egyelőre nem világos, hogy a múlt vasárnap hallott tudományosan megalapozott tájékoztató mennyire válik a jövőben hagyománnyá. Az azóta eltelt néhány napban a nagyvenyimi Nagyboldogasszony Plébánia világi lelkipásztori munkatársa visszatért a tájékoztatás élvonalába.
A kollektív immunitás vizsgálatát célzó felméréseket már végeztek, Ausztriában, Svédországban vagy Izlandon is. Skóciában minden hetven év feletti, kórházba beutalt embert leteszteltek. Luxemburgban egy hónapon belül, mindenkin el akarják végezni a koronavírus tesztet. Más országokban, például Németországban, szintén készülnek tesztelésekre. A csehek az ázsiai példákon kívül Németországra figyelnek. Az egyik német szakértő szerint nem kell mindenkit tesztelni a társadalomban.
Az április 21-én bejelentett területi alapú tesztelésben Csehországban nagyjából 28 ezer ember vesz részt. Ezek úgynevezett nagy kohortok, meghatározott embercsoportok lesznek, de önmagukban nem lesznek nagyok. Egy-egy csoport három-ötezer ember adatait fogja felölelni. Célzottan kerestek minél különbözőbb adottságú területeket.
A tudósok olyan országrészeket, városokat választottak ki, amelyek helyzete járványtani szempontok alapján jelentős eltérést mutat. Így esett a választás a dél-morvaországi Brno, Prága (123), Olomouc (161), Litoměřice (400), Uničov és Litovel (665) településekre. A zárójelbe tett számok a százezer főre eső fertőzött emberek számát mutatja.
Fontos szempont volt a megfelelő helyek kiválasztásában, hogy az adott terület minél fertőzöttebb legyen. A kutatóknak így van a legnagyobb esélyük megérteni a társadalom immunitásának mértékét. Ráadásul a járvány minden egyes vizsgált területen külön történetet fut be, ezért a szakemberek jobban megérthetik a vírus viselkedését. Mivel reprezentatív országos kutatásról van szó, tehát a tanulmányhoz bevontak más adottságú területet is.
Litoměřicében például egy idősotthonban terjedt szét a vírus: nagyjából 70 bentlakót és alkalmazott fertőződött meg. Uničov és Litovel településeket a vírus csehországi megjelenése után két hétig teljes karanténban tartották, mert rengeteg fertőzöttet mutattak ki. A teszteket itt kétszer kétszer végzik el.
„Nem emlékszem, hogy Csehország modern története során akárcsak ehhez hasonló vizsgálatot is készítettek volna,”
mondta Adam Vojtěch (ANO) cseh egészségügyi miniszter a projekt bemutatása napján. Az akció április 23-án indult el és 30-ig tart. A részvétel ingyenes és önkéntes. A tesztelésen átesett emberek reprezentatív mintájával hasonlóan fognak dolgozni, ahogy azt a közvéleménykutató cégek is teszik, amikor az emberek véleményét különböző nem, korcsoport és lakóhely szerint, nagyjából ezer fős minta alapján mérik fel.
A projekt lebonyolításában egyébként több ezer ember vesz részt: katonák, egészségügyi személyzet, orvosok, önkéntesek, több tucat tudós és szakértő. Ahogy a fenti videón is látszik lakosság részvétele egyébként elképesztő volt, több helyszínen tömegek gyűltek össze. (Én is kinéztem a Béke térre, de olyan elképesztő tömeg fogadott, hogy inkább hazamentem.)
A kutatásban a Cseh Statisztikai Hivatal, az IKEM és a Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársai vesznek részt. A kutatás tehát a tudományos intézetek rendelkezésére állnak a válaszadók reprezentatív csoportjai.
A tesztet május első felére értékelhetik ki. Az egészségügyi miniszter szerint ez egy hatalmas projekt, képtelenség pontos időpontot mondani. A cseh egészségügyi minisztérium korábbi tájékoztatása alapján tudjuk: a projekt megvalósulásán több, mint száz ember dolgozott. Normális esetben fél évig dolgoztak rajta, most három hét alatt készítették el a kivitelezés menetét.
Csehországban a koronavírussal kapcsolatos összes adat nyilvános, így a területi alapú tesztelés is saját honlappal rendelkezik: covid-imunita.uzis.cz
Hogy milyen elképesztő tempóban dolgoznak a projekt körül, érdemes megemlíteni, hogy a kutatók a tervek szerint egy hét alatt gyűjtik be az adatokat, és az adatok feldolgozására öt napjuk van. Ez persze azt is jelenti, hogy május elején Csehországban fogják tudni, hogy hány fertőzött ember van az országban, másrészt a tudományos munkatársak számára ez őrült tempónak ígérkezik. Arról nem is beszélve, hogy az eredmények továbbra is hordoznak magukban bizonytalansági faktort.
A cseh Válságstáb és a kormány intézkedései bírálatokat is kiváltottak. Daniel Münich, vezető cseh közgazdász az Idea think tank igazgatója szerint több ponton nem állnak rendelkezésükre tudományos és elemzési célokra használható adatok. A közgazdász bírálta a cseh tesztelési terveket is. Münich szerint a kormány nem rendelkezik egy valóban nagy mennyiségű tesztelést lebonyolító országos stratégiával. Szerinte április végén már naponta húszezer tesztet kéne elvégezni, de még a napi tízezer tesztszámot sem produkálják.
Kiszámoltuk: a csehel az elmúlt két hétben átlagosan naponta 6223 darab tesztet végeztek.
Münich szerint a cseh kormány kapkod, amikor a korlátozó intézkedések feloldásáról dönt. A közgazdász szerint érdemben nem változott a helyzet március óta, amikor Csehországban vesztegzárat rendeltek el. A vírus működéséről sem tudnak többet, mint márciusban. Véleménye szerint a mostani területi alapú tesztelések nem fognak új információt hozni, mert külföldi tanulmányok alapján tudjuk, hogy a cseh társadalom nincs átfertőződve. Ráadásul az új megfertőződött emberek száma újra elérte a márciusi létszámot. Szerinte a csehek hat hétre bezártak egy harapós kutyát, akit most kiengednek és becsukják a szemüket.
Münich ugyanakkor dicsérte a kormány márciusi gyors intézkedéseit és a társadalom fegyelmezettségét. Elkerülték az egészségügy összeomlását és tudósok bevonásával kialakítottak egy tesztelési alapfolyamatot. Az első hat hét sikeres lépései során azonban nem sikerült az okos-karantén-rendszerre átállni. Münich szerint az országos karantén nagyon drága, ezért alapvető fontosságú lenne az olcsóbb okos-karantén bevezetése. A probléma az, hogy egyelőre külföldi példák sem állnak rendelkezésükre, mivel sehol nem sikerült még bevezetni, ráadásul minden ország más sajátosságokkal rendelkezik.
A cseh tömeges tesztelés egyik fő célja tehát az, hogy pontosabb számokat kaphatnak a helyi lakosság egészségügyi állapotáról, amely adatok máshonnan nem állnak rendelkezésükre. A cseh szakemberek előzetesen kétféle forgatókönyvvel számolnak.
Ha az derül ki, hogy csak a társadalom kisebb aránya fertőződött meg, az egyrészt jelzés lehet, hogy a korlátozó intézkedéseken lazítsanak, hogy többen fertőződjenek meg. Másrészt mondhatják azt is, hogy a vírus elterjedése tulajdonképpen még előttünk van, ezért a korlátozó intézkedéseket kell továbbgondolni. Ami a cseh állam összeomlásának elkerülését jelenti. Ugyanakkor, ha az derül ki, hogy a társadalom nagy része már találkozott a vírussal, akkor újra felmerülhet a korlátozó intézkedések átszervezése.
A nemzetközi példák mindenesetre nem erősítik meg a csehek várakozásait. Azokban az országokban, ahol végeztek már tömeges teszteléseket, a vizsgálatok eredménye csak a társadalmi átfertőzés nagyon alacsony szintjét mutatta ki. A magyar magánklinikák teszteredményei is ezt a nemzetközi trendet erősíti: alig találtak tünetmentes fertőzöttet.
A legfrissebb svédországi beszámolók ugyanakkor arról szólnak, hogy a svéd főváros lakossága már 30 százalékban átfertőződött és néhány héten belül elérhetik a teljes immunitás állapotát is.
A cseh Válságstáb (aka „Operatív Törzs”) szerint amennyiben kiderül, csak alacsony arányban fertőződtek meg a csehek, semmiképp nem fogják az átfertőzési folyamatot erőltetni. A csehek terve az, hogy a fertőzött és fertőzöttségre veszélyes csoportokat úgynevezett okos karanténba fogják terelni. Tehát egy olyan rendszert próbálnak kiépíteni, ami a kiszolgáltatottabb csoportokat védi és egyben megakadályozza, hogy a vírus terjedése kezelhetetlenné váljon. Másrészt, a cseh gazdaságot is fokozatosan újra tudják indítani.
A probléma itt az, hogy az okos-karantén terve egyébként már hetekkel korábban felmerült, de egyelőre nem állnak rendelkezésre a terv végrehajtásához szükséges feltételek. A kormányzati Operatív Törzs kritikusai hetek óta ezt a tervet hangoztatják.
Persze, az sem meglepő, hogy egy ország várja most az eredményeket és a projekt sikeres lebonyolítását. Miközben Prágában az utcákon egyre többször látni embereket, akik lecsúsztatják orrukról-szájukról a maszkot. Hat hét után az emberek fegyelme lazult.
A cseh közszolgálati rádió a nem nyilvánosságnak szánt beszéde után ismét megkérdezte Ladislav Dušeket, mi az, amit az embereknek el kell fogadniuk.
„Ha ebből a szemszögből közelítjük meg a jelenséget, akkor két lehetőség közül választhatunk: megcsináljuk a vakcinát. Ebben az esetben megtanulunk együtt élni ezzel a betegséggel, ahogy azt az influenzával tettük, amelyre szintén létezik oltás. Ez az első lehetőségünk, de nem érzem úgy, hogy ez hamarosan megtörténhet. Második lehetőségünk: megcsináljuk a társadalom természetes átfertőzését és egyfajta kollektív immunitási egyensúlyt hozunk létre. De a helyzet az, hogy a vírus a természet, és alapvetően mindegy, hogy mi mit gondolunk.”
Vezető képünkön sorban álló embereket látnak a prágai Béke-téren (Námestí míru), ahol 2020 április 23-án megkezdődött az országos területi tesztelés a koronavírus ellen. A sorban várakozók két méter távolságot tartanak be egymás között. Fotó: Michaela Danelová, Forrás: Český rozhlas.
Írta: Bőtös Botond
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
