Bezárás
Brazília

Bolsonaro náthácskának nevezte a koronavírus-járványt, válságkezelése a bukásához vezethet

Ritkán fordul elő, hogy egy igazságügyminiszter nyílt színen üzenjen hadat egy államfőnek: Brazíliában a koronakrízis mellett még durva politikai harcok is nehezítik a válságkezelést. Igaz, Jair Bolsonaro szerint ő semmit sem tehet a járvány feltartóztatása, a halottak számának csökkentése érdekében – de ezzel a stratégiával elnöki székét is kockáztatja.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

A koronavírus járvány kiteljesedésével egyre több jel utal arra, hogy Jair Bolsonaro hatalma veszélybe kerülhet, és nemcsak a közvélemény, de az elnökké választásában meghatározó elitek, gazdasági, vallási és ideológiai érdekcsoportok, illetve saját szövetségesei is ellene fordulhatnak. Az elmúlt napokban mintha felgyorsultak volna az események, és máris elérhető távolságba került az elnök közjogi felelősségre vonásának lehetősége.

Egy ilyen impeachement eljárással mozdították el 2016 nyarán az ország előző választott elnökét, a baloldali Dilma Roussefet, akinek elődje és utódja is korrupciós vádak miatt került börtönbe. Azaz Brazíliában nem lacafacáznak az elnöki privilégiumokkal, ha úgy jön ki a lépés. Bolsonaro ennek ellenére offenzív taktikával próbál hatalomban maradni.

Impeachement a láthatáron?

Április 27-én hétfőn a brazil szövetségi Legfelső Bíróság egyik bírója előzetes nyomozást kezdeményezett a múlt pénteken lemondott igazságügy-miniszter, Sérgio Moro vádjai alapján. Az AFP hírügynökség szerint a szóban forgó bíró, Celso Mello 60 napot adott a szövetségi rendőrségnek, hogy feltárja az ügy hátterét: az eljárás nyomán rágalmazással vádolhatják meg Morót, de alap lehet az államfő, Jair Bolsonaro ellen indítandó vizsgálatra is.

Mello értelmezésében a Bolsonaróval szemben nyilvánosan megfogalmazott vádak „szoros kapcsolatban állnak elnöki feladataival”, ezért immunitása ezekre nem érvényes. Hét törvénysértés lehetősége merül fel, köztük a hivatallal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása.

Ha a nyomozás során komoly gyanú igazolódik be az elnökkel kapcsolatban, a képviselőháznak kell engedélyt adnia a Legfelső Bíróságnak, hogy vizsgálatot indítson, és amennyiben ez is terhelő bizonyítékokat talál, akkor a Kongresszusnak kell döntenie az impeachment eljárásról, írja az AFP. Ez utóbbi lehetőséget már meg is futtatták a közvélemény-kutatók, a Folha de S. Paulo napilapban megjelent Datafolha kutatás alapján a megkérdezettek 45% szerint a Kongresszusnak kezdeményeznie kell ez elnök eltávolítását, 48% százalék épp ellenkezőleg vélekedik.

A kutatás tehát még jelentős támogatást mért Bolsonarónak, de a tendencia nem túl kedvező: már csak a megkérdezettek 33% szerint intézi jól a dolgokat, 38% szerint pocsék a válságkezelése, 46% pedig szeretné, ha lemondana. E számok alapján decemberhez és április elejéhez képest is jelentősen romlott megítélése.

Míg szinte az összes kérdésben elég megosztottnak tűnik e felmérés alapján a brazil társadalom, abban a többség egyetért, hogy az igazságügyi miniszternek inkább hisznek, mint az elnöknek. Ez is arra utal, hogy a vizsgálóbíróként a korrupció elleni harc afféle szuperhősévé vált Sérgio Moro megkopott dicsfénye ellenére is őriz még valamennyit hitelességéből, és személyében a kormány egyik nagyágyúját veszítette el Bolsonaro, aki egy héttel korábban a szövetségi kormány másik népszerű tagját, az egészségügyi minisztert menesztette.

“Hamarosan vége lesz az egésznek, az életnek mennie kell tovább”

Henrique Mandetta, akinek a járványra vonatkozó rendelkezéseit egy másik friss Datafolha-kutatás szerint a megkérdezettek 76%-a támogatta, már hetek óta nyílt konfliktusban állt Bolsonaróval, aki a járványt kis „náthácskának” minősítette, és következetesen kitartott a közösségi távolságtartás ellenzése mellett. Emiatt került összetűzésbe több brazil állam vezetőjével is, akik elrendelték az iskolák, a közintézmények bezárását, illetve kijárási tilalmat.

A szélsőjobboldali politikus a médiát vádolta azzal, hogy „hisztériát kelt”, és kijelentette, hogy Brazília biztonságban van, mert meleg a klímája, és arányaiban sok a fiatal a lakosságban. Még március 24-én kritizálta azokat az államokat és önkormányzatokat, amelyek korlátozni kezdték az emberek mozgását. Szerinte ez a felégetett föld politikája, amely végzetes lehet a legnagyobb latin-amerikai gazdaságra. A rádiókban és tévékben is sugárzott beszédében többek között azzal érvelt, hogy „a legveszélyeztetettebb csoport a 60 felettieké, akkor miért zárnánk be az iskolákat?” Majd leszögezte: „A vírus megérkezett Brazíliába, megküzdünk vele, és hamarosan vége lesz az egésznek. Az életnek mennie kell tovább”.

Érdemes felidézni, hogy ez a hozzáállás nemcsak Bolsonaro idolját, Donald Trumpot jellemezte kezdetben, de Boris Jonhsontól Emmanuel Macronig, számos nyugati vezető is úgy gondolta, kibekkelhető a gazdaság leállítása. A Messiás nevet is viselő Bolsonaro azonban – ellentétben kollégáival – máig kitartott amellett, hogy a halálos áldozatok nem tartóztathatják fel a gazdasági tevékenységet. Luiz Henrique Mandetta menesztésére akkor került sor, amikor már hivatalosan csaknem 2000 halálos áldozata volt az országban a vírusnak, és 30 ezer fölé emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma.

A bejelentést a már szinte rendszeressé vált edénycsörgető koncertek (panelaços) fogadták – Brazíliában a lakosság így tiltakozik az elnök intézkedései és megnyilvánulásai ellen.

Az új miniszter, az onkológus Nelson Teich ugyan szintén támogatta a karantén elrendelését, amiből a legsúlyosabb konfliktus kerekedett Mandettával, de Bolsonaro azt reméli, hogy vállalati tapasztalata segíthet abban, hogy egyensúlyt tartson a járvány feltartóztatása és a gazdaság kímélésének szempontjait egyaránt érvényesítse.

Az elnök kedden azzal került fel újra a címlapokra világszerte, hogy amikor az újságírók a halálesetek számának növekedéséről kérdezték, azt válaszolta: „És akkor mi van? Sajnálom. Mit akar, mit tegyek? Messiasnak hívnak, de nem teszek csodákat. Ilyen az élet.” Az elnök azt is kifejtette, hogy a vírus a lakosság 70%-át eléri majd, „szerencsétlenségünkre ez a realitás”.

Ezzel a hozzáállással és „stratégiával” azonban nyilván sokan nem értenek egyet az országban, sokan éppenséggel azok közül, akik támogatták Bolsonaro hatalomra kerülését. A komoly kételyeket illusztrálja az a tény is, hogy három volt egészségügyi miniszter „potenciális genocídium” előidézésével vádolta meg az elnököt az ENSZ emberi jogi bizottságánál a hétvégén, mert nem volt hajlandó követni a WHO ajánlásait.

Az igazságügyi miniszter bosszúja

Mandettával ellentétben Sérgio Moro egyáltalán nem volt hajlandó elegánsan távozni, épp ellenkezőleg, lemondásának bejelentését súlyos vádak megszellőztetésére használta fel. Távozásának közvetlen oka az volt, hogy az elnök elmozdította a szövetségi rendőrség vezetőjét, Maurício Valeixót, akinek menesztését Moro nemcsak ellenezte, de végül ultimátumként kezelte: ha Valeixo megy, ő is veszi a kalapját.

A lemondása kapcsán tartott pénteki sajtótájékoztatón nem sokáig kerülgette a forró kását: „A probléma nem is annyira abban a kérdésben rejlik, hogy kit kellene kinevezni. A kérdés az, miért kell valakit meneszteni és megengedni a politikai beavatkozást a szövetségi rendőrség működésébe.”

Ha még emlékszünk, Moro nimbuszát erősen kikezdték azok az információk, amelyek szerint a Lava Jato korrupciós megadosszié bírájaként komoly befolyást gyakorolt annak érdekében, hogy az ország volt baloldali elnöke, és a 2018-as kampányt megelőzően a legnépszerűbb politikus, Luiz Inácio Lula da Silva ne tudjon elindulni a választásokon.

Bolsonaro igazságügy-minisztere összejátszott az ügyészekkel Lula elítélése érdekében

Jair Bolsonaro brazil elnök kormányának egyik nagyágyúja, az igazságügyi tárcát vezető Sergio Moro még bíróként összejátszott ügyészekkel annak érdekében, hogy börtönbe kerüljön az elnöki verseny legesélyesebb indulója, Luiz Inácio Lula da Silva – lényegében ezt állítja kiszivárgott dokumentumok alapján az amerikai újságíró, Glenn Greenwald alapította The Intercept portál. [featuredbox text=


A The Intercept portál tavaly nyáron tett állításait, amelyeket kiszivárgott üzenetek igazoltak, Moro és egykori kollégái nem cáfolták érdemben, azaz a volt bírónak komoly tapasztalatai vannak a politikai jellegű beavatkozások terén.

A magyarázatot tehát máshol érdemes keresni: Bolsonaróval való konfliktusa a válságkezelés kapcsán is megnyilvánult, de a lemondásban közrejátszhatott az is, hogy a neki beígért szuperminisztérium helyett, Moro a vártnál kevesebb hatalmat kapott.

Az sem kizárható, hogy a miniszter megérezte, fordulnak a szelek, a brazil elit és a közvélemény jelentős része elfordult az elnöktől, akit két éve még nagy bizakodással várt: elsősorban saját gazdasági gyarapodását remélve. Ebben a változó helyzetben pedig Moro újra királycsináló lehet, vagy legalábbis sok olyan kártya van a kezében, amellyel befolyásolhatja a dolgok menetét – vagy segítségére lehet azoknak, akik Bolsonaro ellen akarnak fellépni.

A legkomolyabb vád szerint az államfő megpróbált betekintést nyerni a szövetségi rendőrség titkos jelentéseibe, ez a brazil jogrend szerint elég fajsúlyos ahhoz, hogy az elnökkel eddig kifejezetten elnéző főügyész kezdeményezze a Legfelsőbb Bíróságnál elrendelt előzetes nyomozást.

Bolsonarónak egyébként régen a begyében volt a szövetségi rendőrség vezetője – nem utolsósorban azért, mert számos családtagja és ő maga is érintett többé-kevésbé súlyos ügyekben. Már elnökségének második hónapjában olyan botrányba keveredett egyik politikus fia, Flávio és saját kapcsolatai révén, amely egészen a 2018 márciusában meggyilkolt, és halála után valóságos ikonná vált riói képviselőnő, Marielle Franco gyilkosaiig terjedt.

Pénzmosás és bérgyilkosok: máris hatalmas botrányba keveredett az új brazil elnök

Kispályás korrupciós ügyként indult, de idővel a szervezett bűnözés árnyai, és profi bérgyilkosok is felbukkantak abban az egyre dagadó botrányban, amelynek központi szereplője Flávio Bolsonaro, a január elsején beiktatott brazil elnök legidősebb fia.

Valeixo leváltása már 2019 augusztusában felmerült, amikor Fláviót fenyegette egy szövetségi rendőrségi nyomozás Rio de Janeiróban. Nemrég pedig Bolsonaro arról értesült, hogy egy másik fiáról, a kampányában szintén jelentős szerepet vállaló Carlosról gyűjtöttek kompromittáló dokumentumokat, melyek szerint az elnök ellenfelei ellen irányuló virtuális támadásokat végrehajtó „digitális milíciákban” vett volna részt. Ugyanebben a nyomozásban az elnökkel szövetséges vállalkozókról is kiderült volna, hogy virtuális kampányokat finanszíroznak a Kongresszus és a Legfelső Bíróság ellen.

A szélesebb nyilvánosság számára február végén derült ki, hogy Bolsonaro támogat egy március 15-ei tüntetést, ahol a diktatúrát éltető szélsőjobboldali csoportok a törvényhozás és a Legfelső Bíróság bezárását követelték. Ezek a csoportok a demonstrációra hívó anyagaikban rendre Bolsonarót éltették, a Magyarországon is ismerős retorika szerint a haza és a nép ellenségének titulálva ellenfeleit: „A korrupt és gyilkos baloldal ellen küzd értünk. Rágalmak és hazugságok céltáblája, mert a legjobbat akarja nekünk… Mutassuk meg, hogy támogatjuk Bolsonarót, és verjük vissza Brazília ellenségeit” – szól egy egyik propaganda-videó szövege, amelyet maga az elnök is megosztott WhatsApp csatornáján.

De a sajtó szerint a neoliberális irányultságú a gazdasági miniszter, Paulo Guedes is részt vett egy olyan WhatsApp-csoportban, ahol cégvezetők, pénzügyi befektetők, politikai kommentátorok, bloggerek a március 15-ei tüntetés támogatását tervezték.

Befektetők, farmerek és hittérítők: Bolsonaro újabb offenzívája az őslakosok ellen

Világtérkép Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Nemcsak az őslakos törzsek területeit, életmódját és kultúráját, de egészségüket és az életüket is veszélyeztetik a brazil elnök és kabinetjének legújabb lépései. Az elvben az indiánok kulturális és gazdasági “integrációját” célzó döntések, amelyek a gazdasági érdekcsoportok mellett egyes vallási szervezetek kedvét is keresik, a népirtás kockázatát is magukban hordozzák.

Azaz nincs abban semmi meglepő, hogy a szövetségi rendőrség kompromittáló anyagokkal rendelkezik az elnökről, családjáról, szövetségeseiről – a brazil demokrácia számos mély problémája ellenére, a sajtó egyes orgánumai még képesek az ilyen ügyek feltárására, és az igazságszolgáltatás egyes szektorai még rendelkeznek bizonyos önállósággal és jogosítványokkal. És nem utolsósorban az elnök és klánja, az antikorrupciós szólamok ellenére, köztudottan nem tartja sokra a jogállamot – ennek számos alkalommal hangot is adott.

Mindebből azonban még nem következik, hogy a küszöbön állna Jair Bolsonaro bukása. Ahogy elődjeinél is láthattuk, a hatalmi csoportok, a különféle, ideológiai vagy gazdasági értelemben korrupt és korrumpálható intézményes szereplők rendre a legnagyobb hatalmú gazdasági érdekcsoportok és a felsőbb osztályok érdekei mentén igyekeztek befolyásolni az államfő személyét.

Ezeket az érdekeket szolgálta a munkáspárti Dilma Roussef ellen indított impeachement-eljárás, majd ezután, a 2016 nyarán ideiglenes elnökké előlépett helyettese, Michel Temer hatalomban tartása, közvetlen munkatársai, majd saját korrupciós ügyei ellenére is, egészen a 2018 decemberében rendezett választásokig.  Végezetül, a kezdetben teljesen esélytelennek és vállalhatatlannak tűnő Bolsonaro mellett is egyértelműen gazdasági és ideológiai haszon reményében köteleződtek el az elit különféle csoportjai, annak ellenére, hogy a jelölt programja nemcsak a brazil társadalom jelentős része (nők, őslakosok, szexuális és etnikai kisebbségek stb.) ellenében fogalmazódott meg, de a fenntarthatóságra is fittyet hányt, nyíltan beáldozva az ország hosszabb távú esélyeit a rövid távú haszon reményében.

A piacok ünneplik, a brazil elitek bizakodva várják a szélsőjobbos Bolsonaro végső győzelmét

Brazília hajszálnyira van attól, hogy egy szélsőségesen demagóg és nem túl intelligens macsó ultra kerüljön az elnöki székbe: az elmúlt évtizedekben leginkább gyűlölködő, uszító mondásairól és a katonai diktatúra iránti csodálatáról hírhedt ex-katona, Jair Bolsonaro 17 pontos előnyét ugyanis nagyon nehéz lesz behozni az alig 3 hét múlva, október 28-án esedékes második fordulóban.


A kérdés tehát jelenleg inkább az lehet, mikor érik meg rá a közhangulat, mikor csökken olyan mértékben Bolsonaro támogatottsága, hogy a brazil hatalmi csoportoknak érdemes legyen szövetkezniük elmozdítása érdekében.

E szempontból nemcsak a nyilván értékes információkkal és kapcsolatrendszerrel rendelkező Moro távozása és direkt támadása jelzésértékű, de más hangadók kritikája is. A Folha de S. Paulo információi szerint a kormányban jelentős szerepet vállaló katonák sem örülnek annyira a fejleményeknek. A napokban a közismert evangéliumi keresztény vezetők közül – akiknek döntő szerepük volt Bolsonaro választási győzelmében – érkezett kritika, de az elnökkel kölcsönös rajongást tápláló fegyverlobbi egyik vezetője, a rendőrből lett képviselő, José Augusto Rosa kapitány is úgy fogalmazott a minap, hogy „ez a kezdet vége… Még a Munkáspárt sem mert beavatkozni a szövetségi rendőrség szervezetébe”. (Tegyük hozzá, hogy a Munkáspárt vezetőivel szemben, sok hibájuk ellenére, nem merült fel a gyanú, hogy bérgyilkosokkal, milíciákkal állnak közeli, esetleg megrendelői kapcsolatban – ellentétben az elnökkel és fiával.)

Azaz a nyílt konfrontáció megkezdődött, és a jelek szerint folytatódni is fog. Bolsonaro a brazil hírszerzés jelenlegi igazgatóját, a család barátját, Alexandre Ramagemet tervezte a szövetségi rendőrség élére állítani. Azonban a Legfelső Bíróság ezúttal is közbeszólt, és szerdán, a kinevezési ceremónia előtt 4 órával felfüggesztette a jelölést, egy ellenzéki párt kezdeményezésére, de arra hivatkozva, hogy a jelölés túlmegy az elnöki kompetenciákon.

Próféta a bűn elleni küzdelemben

Sérgio Moro utódja az igazságügyi tárcánál, az evangéliumi pásztor és ügyvéd André Mendonça kinevezésekor úgy fogalmazott, hogy az elnök „30 éve próféta a bűn elleni küzdelemben”, és még több rendőri műveletet ígért. Ehhez kapcsolódóan is érdekes, hogy a koronakrízis kellős közepén, április 17-én két olyan rendelkezést is felfüggesztett az elnök, amelyek a fegyverekkel kapcsolatos szabályozásra vonatkoznak. Az egyik a hadsereg tulajdonában álló fegyverek nyomkövetését írta elő, a másik a helyben termelt, és a belső piacra szánt fegyverek osztályozását és beazonosítását.

A döntések az illegális fegyverkereskedők érdekét szolgálhatják, ami a már említett milíciák egyik fontos tevékenysége, de más szempontból is aggasztó lehet, hogy egy éppen elszabaduló pandémia küszöbén az államfő csökkenti a fegyverek feletti maradék kontrollt is. Michel Temerrel szemben, aki Brazília legnépszerűtlenebb elnöke volt, Bolsonarónak nemcsak társadalmi támogatottsága akad még jócskán, de híveinek vannak különösen elszánt csoportjai is. Az ebből adódó kockázatok is felértékelődhetnek a következő hetekben.

Dobsi Viktória

Kiemelt kép: Bolsonaro Facebook-oldala.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom