Bezárás
Koronavírus

Koszovóban kormánybuktatásra is bevetették a koronavírus-járványt

Európa legfiatalabb államát eddig sem a jólét és a stabilitás jellemezte.  A pristinai parlament még március végén megszavazta az Önrendelkezés (albánul: Vetevendosje) párt által delegált Albin Kurti kormányfő menesztését. Nyúlfarknyi, február 5-től március 25-ig tartó kormányzásának a végét Koszovó legbefolyásosabb politikusával, a jelenleg államelnök, Hashim Thacival történt konfrontációja okozta.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

A Deutsche Welle arról számol be, hogy Thaci befolyása alatt áll a koszovói állami televízió, ahol is  a csőből is az folyik, hogy Kurti közvetve együttműködik Észak-Koszovóban a szerbiai hatóságokkal a koronavírus elleni küzdelemben, ahelyett, hogy a központi államaparátus vezetőjeként intézkedne. Thaci még a függetlenségi harcok első embere volt, valamint az országot leggyakrabban kormányzó pártban, az LDK-ban, azaz a Koszovói Demokratikus Ligában (Lidhja Demokratike e Kosoves) ő a legerősebb érdekérvényesítő.

Az albán többségű, központi koszovói állam számára az észak-koszovói szerb többségű helyi közigazgatás Szerbia iránti lojalitásának a felhánytorgatása örökzöld slágertéma. Másfelől az egykori szerb tartomány, Koszovó függetlensége a mindenkori szerb államhatalom részéről a legfőbb tabu. Koszovó szuverenitását  az  Európai Unión belül sem ismerte el az összes állam. A katalán szeparatista kisebbségétől tartó Spanyolország, illetve Románia és Szlovákia, Görögország és Ciprus. Szerbia azóta is az összes létező nemzetközi fórum előtt hangoztatja a terület nemzetközi jogilag még teljesen lefutott státusát.

Viszont Koszovó és Szerbia viszonyának rendezetlensége a szerbek európai integrációjának a legfőbb gátja. Se kiköpni, se lenyelni nem tudják a helyzetet. Felmerült egy területcserés rendezés is. Az észak-koszovói szerb többségű települések Szerbiához csatolása ellentételezéseként Szerbia viszont zömében albánok lakta területeket adna át Koszovónak. A Balkánon még a békés területcsere is annak a kockázatával jár, hogy a térképszabászathoz a számtalan válsággóc többi részén is újra kedvet kapnának és cseppet sem biztos, hogy e folyamatok mindenütt békésen zajlanának.

A Thaci és Kurti közötti feszültség egyik forrása a területcsere lebonyolítása, emellett a Szerbiából behozott árukra kivetett – nagy felháborodást kiváltott –, 100 százalékos importvám eltörlésének ütemezése, a koronavírus-kártya kijátszásával pedig Thaci emberei végül megbuktatták Kurtit.

Az ügyvivő kormányfő Szabad Európa rádiónak adott nyilatkozatából kitűnt, hogy még csak nem is vették fel a kapcsolatot az államfővel az új kormányfőjelölt személyének a megadására, hiszen a koronavírus elleni harc most mindent felülír. Valójában a realitása is kevés, hogy a jelenlegi parlament bárkit is megszavazna miniszterelnöknek, előrehozott választások kiírására pedig ki tudja, hogy mikor nyílik lehetőség a járvány miatt.

Észak-Koszovóban a koronavírus-járvány is része a politikai sakkjátszmának

Az Ibar folyótótól északra élnek a szerbek tömbben. Mitrovica megosztott város. Az Ibar északi partján levett mintákat Szerbiába küldik elemzésre. Róka fogta csukaként, míg Koszovó államiságát Szerbia nem ismeri el és olyan közintézményeket tart fent, amelyek formálisan egész Koszovóra, mint Szerbia egységes részére terjednek ki, azonban ténylegesen semmiféle érdemi befolyásuk sincs az ország albán többségű területeire. És mindez fordítva: a koszovói, immár ügyvivő kormányfő, Albin Kurti annyit mondott az északi területekről:

„Telefonáltam tíz polgármesterrel és egyik sem utasította vissza a beszélgetést” – vagyis már  az hírértékűnek számít, hogy az ország miniszterelnökével egyáltalán szóba állnak a szerb többségű területek önkormányzati vezetői.

Azt Kurti is diplomatikusan elismerte, hogy az Ibar folyótól északra Szerbia hatósága az aktívabb és, hogy az országban nem alkalmazhatnak azonos mércéket.  Már ennyi elég volt az ellene indított támadásokhoz.

A járvány előretörése

Az egymillió-nyolcszázezres lakosú országban a hivatalos adatok szerint április 12-én országosan 283 megbetegedést regisztráltak. 58-an meggyógyultak, míg 7-en hunytak el. Az első két fertőzést március 13-án regisztrálták. Egy 77 éves helyi, koszovói állampolgár férfit Vitina községből, és egy huszonéves olasz nőt Klina községből, aki egy nemzetközi segélyszervezet munkatársa. A hatóságok még aznap mindkét településen kijárási tilalmat rendeltek el.

A koszovói egészségügyi minisztérium tart fent egy koronavírus-tájékoztató honlapot. Az általános megelőzési tájékoztatók mellet –  ami a naprakész adatokat illeti –,  csupán a fenti számokat tartalmazzák. Tesztelésekről, védőfelszerelésről és lélegeztetőgépekről, egyéb felszerelésről nincs nyilvános információ.

Nem kizárt, hogy a látencia még magasabb, mint Európa fejlettebb államaiban. jelentős a Nyugat-Európában ingázó vendégmunkások száma, valamint a segélyszervezetekben is sok a külföldi. Az ország meglehetősen sűrűn lakott (149 lakos négyzetkilométerenként) az intézményrendszer – az egészségügyet is beleértve – fejletlen és jelentős a szerényen közművesített, rurális területek száma.

Arányaiban a mintegy 65 ezer lakosú Észak-Koszovóban rosszabb a helyzet. Két, idáig hivatalosan rögzített haláleset ott következett be, és 45 beteget tartanak nyilván. A kormányt buktató támadások egyik gyúanyaga az volt, hogy Albin Kurti kormánya nem veszi komolyan az észak-koszovói koronavírus-fertőzöttséget, hisz ott nem is intézkednek. Az viszont az ország összes lakosa és a régió ismerői számára nyílt titok, hogy ott a központi államhatalmi szervek csak névlegesen működnek. A mintavételeket elemzésre és a súlyos betegeket is közvetlenül Szerbiába szállítják. A négy északi tartomány lakosságának több, mint százaléka szerb.

Egyébiránt szinte mindenütt meglehetősen szigorú kijárási tilalom van érvényben. Ebben az északi területek követték Szerbia példáját. Március 24-től már országos kijárási tilalmat is elrendeltek. Délelőtt 10-től délután 4-ig és este 8-tól reggel 6-ig tilos a gyalogos és járműforgalom.

Az albán és a szerb etnikum közötti feszültség azonban itt is tetten érhető. Egy koszovói szerb újságírónőt, Tatjana Lazarevićet annak ellenére korlátozta a szabad mozgásában a kijárási tilalomra hivatkozva a koszovói rendőrség, hogy az összes engedéllyel rendelkezett, hiszen a sajtó dolgozói mentesülnek a tilalom alól.

Dobó Géza

Források: Slobodna Evropa.org, Deutche Welle, Kosovo-online,  Kossev.info, Kosova Health. Címlapkép: A koronavírus-járvány elleni védekezésképpen felállított fertőtlenítő-alagúton megy keresztül egy nő Mitrovicában 2020. április 7-én. MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom