Bezárás
Koronavírus

Diktatúra-építésre használják a koronavírus-járványt egyes visegrádi országok

Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban egyre többen aggódnak amiatt, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva diktatúrát vezet be a hatalom.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

“Az elmúlt hetekben több uniós ország kormánya is veszélyhelyzeti intézkedéseket hozott a koronavírus-járvány kitörése által okozott egészségügyi válsághelyzetben. Rendkívüli időket élünk, és a kormányoknak elvben rendelkezniük kell a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak fellépni polgáraink egészségének védelmében.” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen március 31-én.

“Rendkívül fontos, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések ne az uniós alapszerződésekben lefektetett alapvető elveink és értékeink rovására valósuljanak meg. A demokrácia nem működhet szabad és független média nélkül. […] A veszélyhelyzeti intézkedéseket minden esetben a szükséges és szigorúan arányos mértékre kell korlátozni. Nem szólhatnak határozatlan időre, a kormányoknak pedig gondoskodniuk kell rendszeres felülvizsgálatukról. ” – tette hozzá von der Leyen. Ha valaki nem értené, mire célzott az EB elnöke, elég megnézni, milyen döntéseket hozott több európai kormány az elmúlt hetekben.

Egy ember kezében a hatalom

Magyarországon Orbán Viktor kormányának mostanra igen széles jogalkotói hatásköre van, mely alapján felülírhatnak vagy felfüggeszthetnek törvényeket, jogszabályokat, így a magánélet védelmére vonatkozó jogi rendelkezéseket is. Sor is került egy ilyen esetre, amikor március 31-én a magyar hatóságok olyan módon tették közzé a koronavírusban elhunyt emberekre vonatkozó információt – korábbi betegségeik, és egészségi állapotuk részleteit nyilvánosságra hozva – hogy beazonosíthatóak voltak az esetükről szóló tudósítások alapján. Ez azért különös ironikus, mert a magyar kormány akkor még a fertőzések helyi megoszlására vonatkozó adatokat sem adta ki.

Március 30-án a magyar országgyűlés elfogadta a köznyelvben a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt (a “felhatalmazási törvényt”), ami korlátlan és határidőhöz nem kötött felhatalmazást ad a kormánynak, lehetővé téve például a jelenlegi törvényekbe ütköző rendeletek alkotását, illetve hatályos jogszabályok felfüggesztését is. Az így hozott rendeletek pedig érvényben maradhatnak a március 11-én kihirdetett “veszélyhelyzet” visszavonásáig.

Márpedig az Alaptörvény szerint a kormány dönthet arról, hogy mikor ér véget a veszélyhelyzet, így a rendeletek által bevezetett esetleges jogkorlátozások határozatlan ideig érvényben lehetnek. A kormánypártok ráadásul kétharmados parlamenti többségüknek köszönhetően tetszés szerint módosíthatnak és fogadhatnak el törvényeket.

Rendőrállam épül

Meglehetősen aggasztó a lengyelországi helyzet is. Az ott  bevezetett intézkedések több alkotmányos jogot korlátoznak, ezek között a személyi és gazdasági szabadság jogát,  szabad mozgáshoz való jogot, az ingatlan tulajdonjogot, gyülekezési szabadsághoz, tisztességes eljáráshoz való jogot.

A meghirdetett járványügyi vészhelyzet nem ugyanaz, mint  az alkotmányos jogokat szintén korlátozó, ám külön törvények által szabályozott szükségállapot, vagy a természeti katasztrófa okán meghirdetett vészhelyzet. A járványügyi vészhelyzet csak időszakosan teszi lehetővé a szabad  mozgás és a gyülekezés korlátozását, ám a közelmúltban bevezetett rendelkezések teljesen megtiltják és pénzbírsággal büntetik, a nem alapvető szükségletek intézése vagy a munkába járáson kívüli céllal történő mozgást, és csak a családi összejöveteleket engedélyezik.

Ezeket az új korlátozásokat már meglévő  törvényekkel párhuzamosan vezették be, az ezek megszegése miatti büntetést pedig bírósági eljárás nélkül róják ki.

Lengyelországban eddig, ha valaki nem volt hajlandó kifizetni egy pénzbírságot, akkor bíróság elé került az ügye és  bírák döntöttek a bírság jogosságáról. Az ilyen bírósági ügyek sokszor hónapokig tartottak. Mivel azok a bírságok, amiket  a COVID-19 helyzet miatt bevezetett szabályok megsértéséért szabnak ki, nélkülözik a jogi alapot a járványügyi vészhelyzetre vonatkozó törvény alapján, így ha ezek bíróság elé kerülnének, ott nagy valószínűséggel eltörölnék azokat.

De nem fogják. Miért? Mert a lengyel parlament elfogadott  egy törvényt, mely a koronavírus-járványhoz kapcsolódó bírságokat szabálysértési üggyé nyilvánítja, melyekért a közegészségügyi hatóság felel. Utóbbi a rendőrségi jelentés alapján jár el, – ez annyit jelent, hogy azonnali hatállyal kiveti a bírságot, a bíróság bevonása nélkül. Így mostantól a rendőrségen múlik, hogy bejelent-e egy állampolgárt a közegészségügyi hatóságnak, vagy elég nyomósnak tartja az illető által adott indokot, hogy miért hagyta el a lakhelyét.

Ha valaki nem fizeti ki a bírságot, jön a végrehajtás, mégpedig azonnal. Fellebbezésre csak korlátozottan van mód, és ha egy-egy ügy semmissé tételére kerülne sor, az elhúzódik, mivel a bíróságok nem működnek a járvány miatt.

Ráadásul nem kis összegekről van szó: az utazási tilalom megszegéséért 1100–6600 eurós bírságot szabhatnak ki, a karantén megszegése 6600 euróba kerülhet, a gyülekezési tilalom be nem tartásáért 2200–6600 eurós büntetés szabható ki.

Ha valaki nem engedi hogy teszteljék a vírusra, vagy nem vonul karanténba vagy kórházba, rendőri kényszerítést alkalmazhatnak vele szemben, vagy kényszergyógykezelésre is sor kerülhet. Ha egy koronavírussal fertőzött ember megszökik, akár 6600 euróig terjedő pénzbüntetést kaphat, sőt három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik.

A járvány elleni tevékenységekbe kötelező közösségi munka formájában bevonhatók az állampolgárok, maximum három hónapos időszakra. Egyes változtatások hosszabb ideig, a járvány után is érvényben maradnak. Ha valaki például egy rendőr vagy határőr utasításával szembemegy, mostantól komoly bírságra számíthat, de akár börtönbe is kerülhet.

Az új intézkedések egyik legbizarrabb része, hogy mostantól szigorúbban büntetik a zaklatást, vagy ha valaki tudatosan megfertőz másokat AIDS-vírussal, de hogy ezeknek mi köze a koronavírus-járványhoz, azt senki nem tudja.

Harmadszorra szerencsés?

Csehországban nem vezettek be új törvényt a járvány miatt, csak törvénytervezet született ami egyelőre  a kormány és a parlament jóváhagyására vár, és ez egyhamar nem lesz meg.

Ugyanakkor az ország miniszterelnöke két törvénymódosítást is kezdeményezett. Az első, “valódi tulajdonosok regisztrációjáról szóló törvény”  címmel, mindjárt a vészhelyzet kihirdetése után, március 16-án került a kormány napirendjére. Ez a javaslat többek között a miniszterelnök, Andrej Babiš összeférhetetlenségi ügyeinek rendezését segítené. Ha ugyanis  ezt a módosítást elfogadnák, az lehetővé tenné, hogy Babiš miniszterelnökként vagyonkezelői alapok kedvezményezettje lehessen. Márpedig cégét, az Agrofert Group-ot, Csehország legnagyobb vállalatát  épp egy ilyen alapba tette bele, melyben ő tulajdonosként nem látható.

A cseh miniszterelnök azt állítja, hogy ezt a javaslatot az Igazságügyi Minisztérium nyújtotta be egy kormányülésen, melynek témája a pénzmosás elleni szabályok voltak. Babiš többször is tagadta a személyével kapcsolatos összeférhetetlenségi vádakat, melyeket szerinte csak az ő hiteltelenítésére indított politikai kampány részeként terjesztik. Az ország igazságügyminisztere, Marie Benešová és a miniszterelnök is azt hangoztatták, hogy módosítási javaslataik az Európai Uniós pénzmosás elleni szabályok alapján születtek. Babiš nem volt hajlandó kommentálni a módosítást, és Twitter -oldalán ezt közölte:

“Kijelentem (az újságíróknak), hogy én csak a koronavírus-járvánnyal, az állampolgároktól, cégektől, intézményektől  ezzel kapcsolatban érkező több száz megkereséssel foglalkozom. Kérem, hogy a “valódi tulajdonosok regisztrációjáról szóló törvénnyel” kapcsolatos kérdéseikkel az igazságügyminiszterhez forduljanak.”

A cseh igazságügyminiszter is közleményt adott ki erről:

“Meggyőződésem, hogy mostanra bebizonyosodott, hogy nem a miniszterelnök megsegítésére születtek ezek a módosítási javaslatok. Ez olyan ostobaság, amit határozottan elítélek.”

A sok vitát kavart javaslatot végül aztán csendben levették a kormány napirendjéről.

Két héttel a fenti javaslat benyújtása után az aktualne.cz és a Respekt újságírója közölte a cseh védelmi miniszter, Lubomir Metnar egy titkosított jelentését. Metnar, aki Babiš párttársa, egy olyan javaslatról ír a dokumentumban, ami a miniszterelnök pozícióját erősítené meg a vészhelyzet alatt  arra az esetre ha a parlament vagy kormányzat működésképtelenné válna.

Ugyanakkor Babiš március 31-én azt írta egy Twitter-bejegyzésben, hogy

“Én ezzel egyáltalán nem értek egyet, sőt én vonattam vissza, és nem is fogunk ezzel foglalkozni. Nem tudom, hogy a Honvédelmi Minisztérium miért hozta most  elő ezt a módosítási javaslatot, amit már korábban, 2015-ben is beterjesztettek. A kollégáim hibáztak.”

A védelmi minisztérium nyilvánosságra került  dokumentuma szerint azonban március elején maga Babiš küldte el ezt a javaslatot az Állami Biztonsági Tanácsnak jóváhagyásra egy olyan tanácskozás keretében, ami a miniszterelnök elnökletével zajlott.

Amivel az ombudsmanok foglalkoznak

A fenti változtatások felkeltették az adatvédelmi biztosok figyelmét is.  Március 26-án a lengyel ombudsman, Adam Bodnar részletes anyagban küldte el a kifogásait a lengyel parlament, a Sejm elnökének a COVID-19-es törvény tervezett módosításáról. Bodnar az aggályai között sorolja a szólásszabadság korlátozását, utalva ezzel az egészségügyben dolgozókra vonatkozóan bevezetett  nyilatkozati tilalomra.

Kifogásolta azt is, hogy a parlament épületének közelében korlátozták az újságírók mozgását. A lengyel ombudsman szerint a legproblémásabb a választási törvény postai úton történő szavazatleadást engedélyező módosítása, mely Bodnar szerint egyenesen alkotmánysértő. Ráadásul mivel a kormány úgy döntött, nem hirdeti meg a természeti katasztrófák esetére vonatkozó szükségállapotot, a májusra tervezett  elnökválasztás valószínűleg meg lesz tartva.

Lengyelországban nem emelkedett az alapvető jogok biztosához fordulók száma, de az odakerülő ügyek közül több az egészégüggyel kapcsolatos kifogás. A panaszok egy része a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedésekre vonatkozott, melyek a Lengyelországba hazatérő állampolgárokra, a távoktatásra, a bezárt bölcsődék és óvodáknak befizetett díjakra, a bezárt bíróságokra és elmaradt tárgyalásokra vonatkozott.

A szlovák ombudsman Mária Patakyová így foglalta össze a helyzetet:

“Figyelemmel fogom követni az új törvény alkalmazását, s ha ezzel kapcsolatban visszaélésre találok az adatkezelés vagy az emberi jogok terén, meg fogom fontolni, hogy a szlovák hatóságokhoz forduljak, vagy panaszt tegyek az Alkotmánybíróságnál.”

Magyarországon is adtak be panaszokat a járvány miatti helyzettel kapcsolatban, de nem nőtt az ombudsmanhoz érkező megkeresések száma a veszélyhelyzet bevezetése óta.  A magyar Alapvető Jogok Biztosa arról adott ki közleményt, megszólítva az állampolgárokat és az illetékes intézményeket, hogy a jelenlegi helyzetben különösen figyeljenek  a legsérülékenyebb társadalmi csoportokra (idősek, romák, fogyatékkal élők, szegénységben élők).

Csehországban sem nőtt meg az ombudsmannak beadott panaszok száma, ott az utóbbi 1 hónap 640 beadványából 12 foglalkozott a koronavírus-helyzettel. Igaz, ezek közül az egyik ügyet (egy apa szülésnél való jelenlétének tiltását kifogásoló panaszt), az ombudsman,  Stanislav Křeček átvette az egyébként az egészségügyi témákkal egyébként foglalkozó helyettesétől, Monika Šimůnkovától.

A Respekt újság kérdésére Křeček azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi helyzetben ő támogatja az “apás szülések” korlátozását, hiszen ez nem jog, hanem lehetőség. Az ombudsman azt is hozzátette, hogy

“Az én feladatom, hogy ellenőrizzem, hogy a kormány jogosan vezette be a vészhelyzeti rendelkezéseket. Az a véleményem, hogy ez így történt. Szakmai ügyekbe pedig nem fogok beleavatkozni, nincs is felhatalmazásom erre, azt kell felmérnem, hogy az emberek jogai sérülnek-e. Szerintem erre nem került sor, mert vészhelyzetben rendkívüli dolgok is történhetnek.”

Véleménye alátámasztására a szlovák ombudsman egy Facebook-követőjétől idézett:

“Nincs jobb dolga, mint hogy ilyen szarokkal foglalkozzon?”

Szerzők: Horn Gabriela (atlatszo.hu), Julia Dauksza, Konrad Szczygieł (Fundacja Reporterów); Eva Kubániová (investigace.cz). Címlapkép: Lenka Matoušková. Cikkünk a Direkt36 és az Átlátszó (Magyarország), az Investigatívne Centrum Jána Kuciaka (Szlovákia), a Fundacja Reporterów (Lengyelország), és az Investigace.cz (Cseh Köztársaság) együttműködésében készült, az angol változatot a Vsquare.org oldalon olvashatja. A visegrádi országok tényfeltáró központjainak együttműködését a Global Anti-Corruption Consortium támogatja.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom