Bezárás
#Masks4All

Hordjon-e mindenki maszkot a lakásán kívül? – Érvek és ellenérvek

A nemzetközi egészségügyi szervezet hivatalosan ellenzi, hogy egészséges emberek maszkok hordjanak, mégis egyre több országban vitatják a WHO előírását. A koronavírus tünetmentesen is fertőz, nem a szájmaszk viselőjét védi elsősorban, hanem a többi ember egészségét. Ha pedig egy egész társadalom kollektíven hordja, az segíthet a vírus terjedésének lassításában. Összefoglaltuk a maszk hordása mellett és ellene szóló érveket és a legfrissebb tudományos álláspontokat és körbenéztünk a világban és bemutatjuk a védőfelszerelés körüli aktuális hangulatváltozást.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

Európában március végéig mindössze két országban rendelték el, hogy mindenhol kötelező a maszk használata a lakóhelyen kívül. Szlovákiában március 15-től, Csehországban március 16-tól tették kötelezővé a maszkok viselését a tömegközlekedési eszközökön. Csehországban március 20-tól, Szlovákiában március 24-től minden nyilvános és zárt közös térben kötelező a szájmaszk használata. A két ország sokáig kivételnek számít a maszkok viselésében Európában.

Kínában, Hongkongban, Japánban vagy Thaiföldön a maszkok viselése a helyi higiéniai kulturális szokások részévé vált. Kínában letartóztatják és drónnal ellenőrzik a maszkot nem viselőket. De a Távol-Keleten sem maszkban születtek az emberek. Bizonyos országokban már a koronavírus világjárvány előtt létezett a szokás, ami a 2003-as SARS-járvány idején terjedt el igazán. Indonéziában vagy a Fülöp-szigeteken a gyakorlat csak most kezd elterjedni a fertőzéstől való félelem miatt.

A „cseh módszer”

Pozsony és Prága a vírus elleni küzdelemben bevált ázsiai módszereket próbálják alkalmazni. A kötelező maszk hordásán kívül ilyen a Tajvanon is eredményesen alkalmazott ún. okos karantén módszere is. A megoldást kísérleti jelleggel március 30-án kezdték el Csehországban tesztelni. A kísérlet eredményét és a módszer bemutatását egy későbbi cikkünkben írjuk meg.

Andrej Babiš március 29-én vasárnap, az amerikai elnök kedvenc kommunikációs csatornáján, a twitteren szólította meg Donald Trumpot. A cseh kormányfő javasolta, hogy az amerikaiak vegyék át a „cseh módszert”, azaz a maszk kötelező viselését nyilvános helyeken. A twitter-üzenetben egy angol nyelvű, az arc eltakarását népszerűsítő, cseh gyártású videót is linkelt. A cseh kormányzati tájékoztatás szerint Babiš több európai országok elnökének és miniszterelnökének is elküldött.

USA, EU: nem is rossz ötlet

Az amerikai elnök a twitteren nem reagált a megszólításra, de március 30-án Trump jelezte, hogy szívesen látna egy tervet az amerikai emberek kötelező szájmaszk-viselésének bevezetéséről. Ugyanezen a napon, Európában Szlovénia és Bulgária is bevezette a kötelező maszk hordását mindenhol az egész országban. Ausztriában pedig azt jelentették be, hogy április 1-től kötelező lesz felvenni a bevásárlás idején. A maszkokat a boltok bejárata előtt osztják ki az embereknek.

Március 31-én, kedden a CNN tudósítása szerint a washingtoni Fehér Ház koronavírus elleni küzdelemre létrehozott munkacsoportjában „nagyon aktív vita” bontakozott ki a maszkok széleskörű használatáról az Egyesült Államokban a járvány terjedésének lassítása céljából. A vita lényege, hogy a szakemberek hajlanak az USA eddigi hivatalos álláspontjának megváltoztatására, de egy neve elhallgatását kérő forrás szerint nincs az országban elegendő maszk.

Ismert: az amerikaiak az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) és az Amerikai Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) ajánlásait veszik figyelembe. Ezek alapján az egészséges embereknek nincs szükségük maszkra. Az egészségügyi szervezetek hivatalosan csak abban az esetben javasolják a maszk viselését, ha az illetőnek influenza tünetei vannak. Április 1-én Trump elnök bejelentette: a Fehér Ház munkacsoportja ajánlani fogja az amerikaiaknak a maszk vagy sál viselését nyilvános helyen.

Az elmúlt napokban az USA hivatalos álláspontja változóban a maszk kötelező hordásáról. Dr. Anthony Fauci a Fehér Ház Koronavírus Munkacsoportjának immunológusa március 8-án még úgy nyilatkozott, hogy az embereknek nem kellene maszkkal járni nyilvános helyeken, illetve a maszk hordásának általános veszélyeiről beszélt. Március 31-én Fauci már azt mondta, hogy „nem kell valaminek 100 százalékosan hatékonynak lenni, hogy hasznos legyen.” Néhány nappal korábban egy podcast-beszélgetés során pedig megjegyezte: „hajlik a maszk kötelező hordásának bevezetésére, ha az nem az egészségügyi dolgozók készleteinek rovására megy.

Európa vezető államában, Heiko Maas német külügyminiszter nem zárta ki, hogy hasonló intézkedést Németországban is bevezetnének. „Amennyiben van értelme, akkor nem járjuk ki az alkalmazását,” nyilatkozta a szocdem politikus a Bildnek. A németországi egészségügy miniszter és Berlin vezetése is megfontolná a szájmaszk kötelező bevezetését nyilvános helyeken. Hasonlóan nyilatkozott Markus Söder bajor miniszterelnök is: „őszintén szólva, mi is foglalkozunk a gondolattal, de még nincs konkrét tervünk rá,” mondta.

Magyarország: tiltás, ajánlás

Az amerikai és németországi hivatalos nyilatkozatok és kiszivárgott információk alapján tehát nemcsak a visegrádi országokban hiánycikk a védőfelszerelés, hanem világszerte. A régióban is létező általános maszkhiányról az Átlátszón is írtunk.

Az eltűnő maszkok nyomában: az összes visegrádi országban hiánycikk a védőfelszerelés

A két vékony zsinórral felerősíthető sebészi maszk lesz valószínűleg a mindent elsöprő és gyors terjedése miatt sok kormányt meglepetésként ért járvány okozta krízishelyzet szimbóluma. Nem sokkal a járvány kitörése előtt több millió védőmaszkot exportáltak Szlovákiából és Lengyelországból. Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban nincs elég védőfelszerelés az egészségügyi dolgozók részére. Sokszor nincs információ a védőfelszerelésekről, s az orvosok számáról. A lakosság által gyakorolt önkéntes karanténnak és a korlátozó intézkedéseknek köszönhetően lassult a járvány terjedése, de a helyzet kíméletlenül feltárja az egészségügyi ellátórendszerek gyenge pontjait.

Miközben a nemzetközi trend és a világ közvéleménye a maszk minél gyakoribb szabadtéri hordása felé kezd fordulni, addig a magyar kormány részéről ezzel ellentétes irányú intézkedések születtek. Maszk-ügyben az Index. hu foglalta össze a kormányzati tájékoztatás többféle árnyalatát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hivatalos álláspontja, hogy egészséges ember ne hordjon maszkot. A tisztifőorvos hivatalos közösségi oldalán sem ajánlották a maszk hordását beteg embereknek.

Korábban a vérellátó szolgálatnál (OVSZ) megtiltották a maszkok hordását. Másnap az OVSZ közleményben tagadta, hogy megtiltották volna a maszk használatát.

Az onkológiai intézetben szintén nem vehettek fel a rezidensek maszkot.

De olyan eset is előfordult, hogy az egészségügyi alkalmazottak a közvéleményhez fordultak védőruha beszerzése ügyében.

Nem meglepő, hogy az ilyen kormányzati tájékoztatás alapján Magyarországon a gyakorlatban nem általános a maszk szabadtéri viselése. Mégis, helyszíni beszámolók szerint mégis egyre többen vesznek fel maszkot.

Orbán Viktor miniszterelnök a magyar Parlamentben egy kérdésre azt válaszolta, hogy kérheti a magyarokat, hogy viseljenek maszkot, „de nem tudja garantálni annak feltételeit, ezért nem tudja javasolni sem.” A magyar miniszterelnök március 20-án kijelentette: „mindenből van elég a virus elleni védekezéshez” majd konkrétan megjegyezte: milliószám vannak Magyarországon maszkok, de tíz nappal később a magyar parlamentben elárulta, hogy otthon magának varr maszkot.

Most akkor kell a maszk vagy nem kell a maszk?

Tudományosan még nem tisztázott, hogy a maszk képes-e hatékonyan megakadályozni a koronavírus terjedését – áll egy a témával foglalkozó BBC összeállításban, de mind többen ismerik fel a világon: a maszkok viselése hasznos lehet, és azokban az országokban, ahol a maszkok viselése kötelező a vírus elleni védekezés jobb helyzetben van.

Az ábra azt látják, hogy a maszkot nem viselő nyugati társadalmakban gyorsabban terjed a vírus fertőzése (100 eset/nap), mint azokban a távol-keleti országokban, ahol a maszk viselését elfogadottabb a társadalomban. Forrás: https://www.maskssavelives.org/

Az ábra azt látják, hogy a maszkot nem viselő nyugati társadalmakban gyorsabban terjed a vírus fertőzése (100 eset/nap), mint azokban a távol-keleti országokban, ahol a maszk viselését elfogadottabb a társadalomban. Forrás: https://www.maskssavelives.org/

Az Átlátszón most összegyűjtöttük önöknek a legfontosabb szakmai véleményeket és álláspontokat. Nem akarunk állást foglalni. De számos érv szól a maszkok nyilvános viselése mellett és ellen. Először a maszk hordása melletti érveket nézzük meg, majd azokat, amelyek ellene szólhatnak. Mit mond az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az Amerikai Betegségek Ellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) és milyen véleményekkel találkoztunk szakmai folyóiratokban?

Felmerülhet önben a kérdés: vajon miért nincs egyértelmű bizonyíték a maszkviselés hatékonyságáról? Miért vált a téma napjaink egyik ellentmondásos és aktuálisan legjobban vitatott témájává?

Egy vélemény szerint etikai szempontból lehetetlen a jelenséget tudományosan vizsgálni: nem lehet az embereket találomra felosztani maszkosokra és maszk nélküliekre és aztán a kényelmes megfigyelő pozíciójából figyelni, hogy mi történik velük.

Mások politikai okot sejtenek a háttérben. A cseh Válságstáb első vezetője, Roman Prymula azt állította a cseh közrádiónak, hogy a WHO az utóbbi időben több alkalommal módosított nyilatkozatokat adott ki. Ennek szerinte az az oka, hogy a maszkok védelmi képességét politikai okokból csökkentik, mert az egész világon nehezen beszerezhetők.

Érvek a maszk viselése ellen

A nemzetközi egészségügyi szervezetek hivatalosan csak abban az esetben javasolják a maszk viselését, ha az illetőnek influenza tünetei vannak.

Erre a WHO előírásra hivatkoznak hivatalosan a világ számos más országában az Egyesült Államoktól Németországon át Magyarországig. A WHO minden megbetegedett emberrel foglalkozó egészségügyi szakembernek is javasolja a maszk hordását, erről azonban Magyarországon már mást gondolnak.

Ha egy sálat vagy kendőt a szájunk és az orrunk elé tekerünk, intuitív módon úgy érezzük, hogy az felfogja a környezetünkben található vírust,” idézte a TIME a fertőző betegségek másik szakértőjét, a Vanderbilt Egyetem munkatársát, William Schaffnert. Szerinte az intézkedés nem hatékony, „különben szervezetünk (CDC) már évekkel korábban ajánlotta volna. Nem fogja most sem megtenni, mert ajánlásainkat tudományos bizonyításokra alapozzuk.

Egy másik kockázati tényezőnek tartott szempont a maszk általános hordása ellen, hogy olyanok is sokan megvásárolnák, akiknek nincs szükségük rá. Azoknak pedig így hiányzik majd a kellő mennyiségű maszk, akiknek valóban szükségük van rá. A maszkok szakszerűtlen kezelése miatt az ember többször nyúlhat az arcához, állandóan igazgathatja, illetve a maszkot rendszeresen le és fel is kell tenni. Ha az illető kezével megfertőzheti magát.

Schaffner szerint a maszk nyilvános viselésének elsősorban pszichológiai hatása van. Szerinte még ha a maszk nem olyan hatékony, de ha valaki használja, olyan érzése lehet, hogy kontrollálja a vírus terjedését. Csakhogy ez egyeseknél hamis biztonságérzetet okozhat. Elhanyagolják az eddig bevált biztonsági intézkedéseket, például a kézmosást vagy a gyakran használt tárgyak felületeinek – mobiltelefon, lift gombja – fertőtlenítését, illetve a társadalmi kapcsolatok korlátozását.

Idén március végén egy másik tekintélyes orvosi folyóirat, a JAMA is kimondta egyik cikkében, miszerint „a maszkot egészséges embernek a vírus vagy egyéb légzőszervi megbetegedés elleni védekezés céljából nem kellene hordania. Nem létezik elegendő bizonyíték, hogy a szájmaszk egy egészséges ember esetében hatékony védelem lenne a betegségekkel szemben. A maszkot ugyanakkor az orvosi személyzetnek is viselnie kell, akik közeli kapcsolatban állnak megfertőzött emberekkel vagy róluk gondoskodnak.

Érvek a maszk viselése mellett

A maszk hordása melletti érvek egy friss tanulmányra épülhetnek, amelyek olyan szingapúri és a kinai Tinecin városban élő embereket mutatnak be, akik fertőztek, de nem voltak tüneteik.

Egy másik tanulmány szerint a maszkok kizárják azokat az embereket, akik bár fertőzöttek, de még tünetmentesek. De ha ez így van, akkor bármelyikünk lehet beteg, azok az emberek is, akik nem köhögnek, nincs lázuk, nem tüsszögnek és nem fáradékonyak – mint a COVID-19 járvány néhány tünete. Ez az új és egyelőre gyógyíthatatlan betegség egyik alapértelmezése, amely alapján jogosnak tűnik az a hozzáállás, hogy potenciálisan mindenkit fertőzöttnek tekintünk. A maszk tehát nem egy százszázalékos védelem – ilyet egyébként senki nem is állít – de segít az esetleg vírusokat hordozó cseppecskéket felfogni.

Március 3-án a Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent egy cikk a maszkok viseléséről.

Az Egészségügyi Világszervezet nem javasolja a maszkok nyilvános viselését elegendő tudományos bizonyíték hiánya miatt. A bizonyíték hiánya azonban nem jelenti a maszk hatástalanság bizonyítását, különösen egy olyan új helyzetben, amikor csak korlátozott számú és mértékű védekezési alternativa létezik. A légzőszervi fertőzéseknél, mint például az influenza, az érintett betegeknek régóta javasoljuk, tegyenek fel arcukra maszkot, hogy csökkentsék az influenza terjedését cseppecskék útján.

A maszk viselését ajánlja David Hui a hongkongi védőmaszk-specialista is. A szakember a TIME magazinnak elmondta, „ha egy olyan személy közvetlen közelébe kerülsz, aki beteg, a maszk nyújt egy bizonyos védelmet, mert felfogja a cseppek terjedését, amivel a vírus terjed.

A kritikus gondolkodás diadala

Élete legfontosabb youtube-videójának” nevezte a szájmaszk viselésének kritikai elemzését a 34 éves pardubicei (Csehország) Petr Ludwig tanácsadó, író, a világsikert jelentő „A halogatás vége” című könyv (2013) szerzője, aki jelenleg New Yorkban él és Procrastination.com nevű cégét irányítja. Ő az egyik legnépszerűbb csehországi podcast készítője is 2017 óta. A „Deep talks” című műsorban olyan fiatal cseh és nemzetközi közéleti, kulturális szereplőkkel beszélget, mint a Millió Pillanat a Demokráciáért civil szervezet egyik főszervezője, Mikuláš Minář vagy a globális életmódváltozás szakértője Ola Rosling svéd statisztikus.

A fenti angol nyelvű videó francia felirattal is megtekintő. Petr tudományos munkák alapján kritikus megközelítéssel készítette el videóját. Először influenszereket és Prága főpolgármesterét kereste fel, hogy osszák meg az eredeti cseh nyelvű videót. Megkérték az embereket, hogy készítsenek magukról maszkban fotókat és a megosztásnál használják a #Masks4All hashtaget. Három nap alatt félmillió megtekintést értek el. Az első nap csak Prágában, harmadnap országosan kötelező lett a maszk hordása Csehországban. Azóta mindenki maszkot visel országszerte.

„Három nap alatt megváltoztattuk a társadalom gondolkodását. Csináljuk meg ugyanezt globálisan, mert mindannyian világpolgárok vagyunk. Ha a vírus ellen harcolunk, muszáj összeállni egy csapattá!”

Ludwig és csapata rakta össze azt a videót is, amit a cseh kormányfő twitter-üzenetében elküldött a múlt hétvégén Trump amerikai elnöknek. Az Aneta Kernová színésznő-rendező angol nyelvű narrálásában előadott három és fél perces tájékoztató a maszk hordásának előnyeiről az amerikai CNN globális hírtelevízió adásában is szerepelt.

Minden, amit meg akart kérdezni

A cikk végén a fenti videók és több általam is olvasott tanulmány, szakcikk alapján magyarul is összefoglalom a szájmaszk viselése témájában felmerülő legfontosabb kérdéseket.

Megvéd akkor egy maszk a fertőzéstől?

Nem, esetleg kisebb arányban.

Mit fog fel a maszk?

A szokásos – általában kék vagy kékeszöld színű – sebészmaszk vagy szájmaszk, amelyeket eddig többnyire orvosos filmekben láthattunk, nem az orvost vagy az ápololót, hanem a beteget védi. Ezt az pozíciót már a „sebészeti” maszk mellékneve is jelzi. Például egy műtét esetében a szájmaszk kiszűrheti a baktériumokat, de vírust semmiképp, mivel túl nagy pórusai vannak. Ugyanakkor képes megfogni a vírusokat hordozó cseppecskéket. Egy operációs szoba körülményeit figyelembe véve ez a védelem elegendő lehet a páciens védelmében.

Ha azonban a vírust a beteg terjeszti, akkor az orvost a maszkja nem védi meg. Ahogy ez történt ebben a budapesti kórházban is, mert a magyar állam nem biztosította számukra a megfelelő védőfelszerelést.

De miért nem fogja meg a maszk a vírusokat?

Két okból: egyrészt nem izolál teljesen, másrészt lélegzik.

Tehát még egy minőségibb anyagból készített maszkkal az arcomon is megfertőződhetek az utcán?

Igen. Ha egy fertőzött emberrel közelebbi kapcsolatba kerül. A szájmaszk valamennyire javíthatja a kilátásait, de valójában csak kis mértékben. Ugyanakkor ön kevésbé valószínűen, de határozottan nem semmiképp, fertőz meg másokat.

Minden a tisztességes és megfontolt viselkedésen múlik, ami a gyakorlatban a kölcsönösség elvén alapul: kevesebb fertőzött ember mindannyiunk számára kisebb fertőzési kockázatot jelent.

De akkor miért nem ezt kommunikálja a magyar kormány?

Tanulságos visszaemlékezni, hogy amíg nem vezették be Szlovákiában és Csehországban a maszk kötelező hordását, a közvélemény, Magyarországhoz hasonlóan, megosztott volt a témában. Nincs értelme addig hordani, ha nem fertőződött. Vagy: ne vásároljuk fel a maszkokat az egészségügyi dolgozók elől.

A fenti kijelentések önmagukban természetesen érvényesek. Csakhogy a COVID-19 vírust megismerve van egy alapvető különbség a korábbi helyzethez képest. Ma mindannyiunknak abból kell kiindulni, hogy megfertőződtünk. Ezt a feltételezést támasztja alá Müller Cecília országos tisztifőorvos szava is, aki április 1-én is megismételte: az ország egész területén, minden településen jelen van a vírus. Ez az a döntő indok, amiért hordani kell a maszkot. Mindannyiunknak.

Milyen hatékony egy házilag készített szájmaszk?

Egy 2013-as brit tanulmány – Testing the Efficacy of Homemade Masks: Would They Protect in an Influenza Pandemic? (A házi maszkok hatékonyságának tesztelése: megvédnének-e egy influenzajárvány esetén?) – összehasonlította a házilag készített maszkokat a professzionális sebészi maszkokkal, tekintettel az áthatoló patogénok (kórokozók) számára.

A tanulmány, különféle szempontok alapján, többféle házi készítésű maszkot is vizsgált. Tanulmányozták az egyes maszkok szűrési tulajdonságait, feszességét és a köhögés közben áthatoló mikroorganizmusok mennyiségét. A tanulmány megállapította:

a házi készítésű maszkok kétszer-háromszor kevésbé hatékonyak, mint a sebészi maszkok.

A tanulmány megállapításait azonban óvatosan kezeljük, mivel – érthető módon – nem a koronavírus, hanem az eltérő méretű és R0 faktorú influenzavírus elleni védekezést vizsgálta.

Milyen alapanyagok lehetnek a leghatékonyabbak?

A szűrés szempontjából legjobban a porszívózsák anyaga teljesített a vizsgálatok során. Második helyen a konyhai törölköző, majd a pamut és műszál keveréke, negyedik helyen pedig a tiszta pamutanyag végzett.

Szóval akkor otthon csinálhatunk törlőrongyból vagy pólóból maszkot magunknak?

Nem ilyen egyszerű, itt még nincs vége a történetnek, amire figyelnünk kell. Fontos, hogy a maszk jól illeszkedjen az arcunkhoz. Egy pólóból kivágott textildarab a célnak megfelelhet. A tiszta pamut enyhén nyúlik, a keményebb törlőrongyok nem.

Mi a helyzet a fertőtlenítéssel?

Alapesetben minden használat után a maszkokat ki kell mosni, ideális esetben kifehéríteni majd kivasalni. Magától értetődő, hogy mindenki csak a saját maszkját használja. Fertőtlenítőszerként a hypo és az ecet ajánlott. Egyszerre csak az egyik fertőtlenítőszert használjunk. Az esetlegesen felszabaduló klórgáz a légutakra és a szemre is veszélyes lehet. A többszöri mosás miatt a pamut alapanyag előnyösebb, mint a műszálas.

Mire figyeljünk a maszk hordása közben?

Az olyan maszk, ami nem tart, nem feszes és állandóan lecsúszik, vagy kényelemtlen, az semmit nem ér. Néhány óránál tovább ne használjuk, mert a belihegett, átnedvesedett maszk nehezebb fogja meg a baktériumokat.

Szerencsére már Magyarországon is létezik már színvonalas, kormánytól független, civil kezdeményezés is. Úgy tűnik, az utóbbi években a magyar kormányzat által évek óta támadott tudós társadalom áll a hiteles kommunikáció élére. Ez a biológusok és orvosok által készített összeállítás naprakészen beszél a legfrissebb tudnivalókról:

Koronavírus kisokos

Hogy terjed a koronavírus? Gyorsan, nagyon gyorsan! Emberről emberre, leginkább levegőben lebegő apró nyálcseppek vagy fertőzött tárgyak útján. Emellett széklet útján is terjedhet. Mit jelent az, hogy a levegő útján terjed? A belélegzett vagy a szemedbe, szádba kerülő vírusok fertőznek meg téged.

Vezető képünkön maszkokat házilag varró prágai vietnámiakat látnak “Kis Hanoi” elnevezésű városrészben 2020 márciusában. A több tízezer fős csehországi vietnami kommunitás több tagja helyi szinten a COVID-19 vírus csehországi megjelenés előtt időben figyelmeztette az embereket, később aktívan csatlakoztak be a koronavírus elleni harcba. Fotó: Gabriel Kuchta, Deník N

Irta: Bőtös Botond

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom