1 %
EN

koronavírus

Jogi úton próbálják a járványhelyzet hatékonyabb kezelésére kényszeríteni a francia kormányt egészségügyi szervezetek

13
88228334 10158025374225350 5556005926449709056 O

Megszaporodtak a feljelentések és más keresetek Franciaországban: magánszemélyek és elsősorban egészségügyi szervezetek így próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy nagyobb energiákat fordítson a „folyamatban lévő egészségügyi katasztrófa” kezelésére, és mozgósítsa az ipari és más kapacitásokat a gyógyászati eszközök, gyógyszerek helyi gyártása érdekében. Bár hétfőn 8,5 millió maszk érkezett Kínából, egy nagyobb, egymilliárdos rendelés első adagja, a francia egészségügyi dolgozók a járvány kezdete óta máig hiányt szenvednek alapvető eszközökben.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

Csak múlt csütörtökön 6 feljelentést nyújtottak be a francia kormány tagjai ellen, a Mediapart portál forrásai szerint: a keresetek a kormányfő, a volt és a jelenlegi egészségügyi miniszter mellett az igazságügyi minisztert célozzák.

Az egyik feljelentő – egy 46 éves, a vírus miatt fekvőbeteg autókereskedő – ügyvédje szerint a „cél azt elérni, hogy induljon nyomozás, hogy kiderüljön, ki hibázott”. Nabil Boudi szerint a veszély ismert volt, és a kormány tétlensége törvénysértő: egyszerű intézkedéseket lehetett volna bevezetni, amikre nem került sor. Felmerül a maszkok hiánya, vagy az a tény, hogy a kormány hagyta, hogy február 26-án 3000 olasz szurkoló jöjjön Lyonba, hogy a wuhani régióból érkező kínai polgárok lépjenek be Franciaországba, miközben a járvány már elkezdődött, és halottak is voltak.

A kereset szerint „több mint másfél hónapot kellett várni a tettekre” azután, hogy az egészségügyi miniszter, Agnès Buzyn január 24-én tájékoztatott az első két igazolt megbetegedésről. A jelenlegei, március 31-ei adatok szerint kb. fél százezer ismert fertőzött van Franciaországban, a kórházakban több mint 3500-an haltak meg (más halálesetek egyelőre nem nyilvánosak), és több 5500 beteg szorult a koronavírus fertőzés nyomán intenzív ápolásra.

Ahogy arról korábban mi is írtunk, Buzyn február közepén az államfő kérésére lemondott posztjáról, hogy beugorjon a kormánypárt (LREM) párizsi önkormányzati kampányába. Majd az első forduló után egy nagy megdöbbenést keltő cikkben azt állította, hogy még év elején figyelmeztette az államfőt és a kormányfőt a járvány kockázatára, és szerinte óriási hiba volt megtartani március 15-én a választásokat.

Teljes fordulat 48 órán belül: önkormányzati választások után kijárási tilalom és vesztegzár Franciaországban

Homályos kommunikáció, egymásnak ellentmondó döntések, amatőrizmus, a kockázatok minimalizálása, késlekedés és felelőtlenség – a koronavírus-járvány kormányzati kezelése egyre több kritikát kap egy kaotikus hétvége után Franciaországban is.

Sajnos azonban a volt egészségügyi miniszter asszony január 24-en egy azóta sokszor lejátszott videóban még úgy tájékoztatta a nagyérdeműt, hogy „a vírus importjának kockázata Wuhanból szinte nulla, a lakosságban való elterjedésének kockázata nagyon alacsony”.


És nem ő volt a kormányzó erők egyetlen következetlen tagja: március 11-én Emmanuel Macron még arról értekezett, hogy „nem mondunk le semmiről… főleg nem a teraszokról, a koncerttermekről”, majd másnap meghirdette az iskolák bezárását. 14-én a kormányfő bejelentette az első korlátozásokat, intézménybezárásokat, de 15-én még mindenkit szavazni hívtak az önkormányzati választásokra – 16-án pedig az újra népéhez szóló államfő, immár Georges Clemenceau-t megidézve szólította fel a franciákat a kijárási tilalom betartására, hiszen az ország „háborúban áll”.

Orvosok, rabok, önkormányzati dolgozók

Egy ilyen széria nyomán nem meglepő, ha egyre többen kételkednek a politikai vezetők kompetenciájában. Ráadásul sokasodnak az aggasztó jelek a két héttel ezelőtti önkormányzati választások kapcsán is: egyelőre nem könnyű felmérni a következményeket, de mát több tucat olyan esetről tudni, hogy polgármesterek, önkormányzati dolgozók, a választási listák tagjai elkapták a betegséget, többen szorulnak kórházi ápolásra, és akad már néhány haláleset is. Ezek összefüggése a választási kampánnyal persze nem bizonyított, de utólag egyre nyilvánvalóbb, hogy azoknak lehetett igaza, akik a választás elhalasztására, illetve az otthonmaradásra buzdítottak, mint pl. a kórházi dolgozók szervezetei.

Március 19-én a több mint 600 orvos által alkotott C19 kollektíva tett feljelentést Buzyn és a kormányfő ellen, akiket hanyagsággal és hazugsággal vádolnak a krízis kapcsán: szerintük a kormány tisztában volt a járvány várható veszélyeivel, mégsem hozta meg a helyes döntéseket, és nem cselekedett időben. Ők is a maszkkészletek elégtelenségét emelik ki, illetve azt, hogy nem indultak időben szisztematikus tesztek a tünetmentes, de fertőzőképes személyek kiszűrésére. „Az ápolásban résztvevő szakmák képviselői súlyos veszélyben vannak, akárcsak a francia lakosság” – ami szerintük elkerülhető lett volna.

Múlt szerdán 31 fogva tartott nyújtott be panaszt a kormányfő és az igazságügyi miniszter ellen, akit veszélyben lévő személynek nyújtható segítség elmulasztásával vádolnak. Azt állítják, semmilyen egészségügyi intézkedést nem vezettek be a büntetés-végrehajtásban, a látogatások felfüggesztésén kívül, sem a dolgozók, sem a rabok védelmében. Sem maszkok, sem kesztyűk és kézfertőtlenítő szerek nem kerültek kiosztásra, a biztonsági távolságok betartása pedig lehetetlen a börtönök sokszoros zsúfoltsága miatt.

Ezeken felül további feljelentések vannak kilátásban, többek között az önkormányzati választások kapcsán: képviselőjelöltek, a választást lebonyolítók, aktivisták tervezik az összefogást közös kereset benyújtásával. Egy ügyvédi kollektíva a neten tett közzé múlt kedden olyan modelleket, amelyekkel a polgárok saját illetékes törvényszékeikhez fordulhatnak – legyenek az ápoló szakmák tagjai, állami alkalmazottak vagy a magánszektorban dolgozók. Ezek az ügyvédek is úgy vélik, hogy a nemzetközi intézmények és az aggasztó adatok ellenére, a francia állam nem hozta meg időben a szükséges döntéseket, az intézkedések túl későn születettek, inkoherens és elégtelen módon.

Az eddigi feljelentéseket befogadó Cour de justice de la République (CJR) az egyetlen bíróság, amelynek lehetősége van arra, hogy eljárást indítson és ítélkezzen olyan ügyekben, amelyekben hivatalban lévő miniszterek illetékesek. A törvényszék rendkívül óvatos és csigalassú eljárásairól ismert, de a végül megszületett ítéletek sem bizonyultak különösen szigorúnak, ahogy azt többek között a jelenleg az Európai Központi Bankot vezető Christine Lagarde-nak volt szerencséje megtapasztalni. (A CJR 2016-ban bűnösnek találta az IMF akkori elnökét hanyagságban, a Bernard Tapie, Nicolas Sarkozy, azaz Lagarde főnökének egykori támogatója és a francia állam között létrejött megegyezés kapcsán. De nem szabott ki rá büntetést – a CJR sajátos működését az is jól illusztrálja, hogy az ügyész Lagarde felmentését kérte a francia adófizetőknek jelentős, mintegy 400 millió eurós kárt okozó ügylet kapcsán.)

Ugyanakkor a már benyújtott és tervezett feljelentések száma jól érzékelteti, hogy a kormányzat sokakat nem igazán győzött meg arról, hogy a lehetőségekhez képest korrekten kezelte volna a válságot.

Gyorsan romlik a kormány válságkezelésének megítélése

Ez a közvélemény gyors változásában is megnyilvánul: egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 56%-a elégtelen a kormány fellépésével, ez 10 ponttal rosszabb eredmény, mint az egy héttel korábbi adat.

59% elégtelennek ítéli az intézkedéseket (ez 16 pontos emelkedés), és 47% válaszolta, hogy dühös a kormányra és az elnökre a válságkezelés miatt (további 27% csak közepesen dühös). Az aggodalom szintje különösen magas, 79% százalék szerint a kormány túl későn hozott meg bizonyos döntéseket – elsősorban a maszkok, tesztek hiányát tartják súlyosnak a válaszadók. 90% nem érti, hogyan lehet hiány ezekből, és csaknem felük (48%) valószínűnek tartja, hogy a kormány információkat titkol el a járvánnyal kapcsolatban.

A kutatást megrendelő politikai kutatóintézet, a Cevipof professzorai arra figyelmeztetnek, hogy a kormánynak erőfeszítéseket kell hoznia a polgárok együttműködésének elérésére, mert ez sosem automatikus. Sőt, a sorok között mintha a nép lázadására figyelmeztetnének: a karanténnak az alacsony szociális és gazdasági tőkével rendelkezők között jelentkező „láthatatlan és aggasztó” hatására…

Nyílt önkritikát e téren továbbra sem gyakorolt a kormány, bár név nélkül többen is elismerik a sajtónak a hibákat, így pl. azt, hogy a maszkok esetében mellébeszélés helyett jobb lett volna felvállalni, hogy valóban hiány van belőlük, ezért nem jut sem az egészségügyi dolgozóknak, sem pl. a rendvédelmi erőknek.

Emmanuel Macron, pártjának egyes képviselőivel egyetemben inkább az ellenzék felelősségét firtatta: akik megosztanak, kételyeket ébresztenek, akik meg akarják törni az egységet, a félelmeket gerjesztik – ezt szolgálná a parlamenti vizsgálóbizottságok felállítása is, amelyre több párt is kísérletet tett. Egyelőre egy másik keretben, de szerdától indulnak a meghallgatások, köztük a kormányfőé a törvényhozásban.

A miniszterelnök, Edouard Philippe a fenti kutatás publikációjának napján, szombati sajtótájékoztatóján egyenesen azt mondta, hogy „senkinek sem hagyja, hogy azt állítsa, túl későn lépett a kormány”. De már maga a két órás tájékoztató is, amelynek során a kormányfő az egészségügyi miniszter és több orvosszakértő társaságában végigvette a legtöbb vitás pontot, ábrákkal, számokkal illusztrálva az egyes témákat, arról tanúskodott, hogy a politikai vezetés érzékeli a bizalomvesztés kockázatait.

Ezen a hétvégén derült ki, hogy Franciaország 1 milliárd maszkot rendelt Kínából, amelyek egy e célból létrehozott légi folyosón érkeznek majd a következő hetekben, hasonlóképp, a napokban rendszeressé vált a legjobban sújtott régiók, így pl. Elzász kórházaiból az intenzív ellátást kapó betegek elszállítása a kevésbé terhelt területekre és Németországba.

Kérdés azonban, hogy ezek az erőfeszítések elégségesek lesznek-e.

Rekvirálni az egészségügyi válság megoldásához szükséges kapacitásokat

Az egészségügy leromlott állapota miatti tiltakozásokban élen járó szervezetek, egy egészségügyi szakszervezet és a gyógyszerellátás átláthatóságáért dolgozó szervezet hétfőn azzal fordult az Államtanácshoz, hogy tegye lehetővé a gyárak és laboratóriumok rekvirálását az egészségügyi eszközök és a gyógyszerek hiányának enyhítése érdekében.

Ugyanis a maszkokon és teszteken túl, további felszerelés, berendezések, de alapvető, pl. a lélegeztetésre szoruló betegeknek adott vagy a végső stádiumba jutott páciensek szenvedését enyhítő gyógyszerek tartalékai sem elégségesek szerintük. A problémáról a múlt héten a sajtó, így a Le Monde és a Mediapart portál is beszámolt, a dolgozók tapasztalatai mellett a hivatalos szervek adatai alapján.

„Ha ez folytatódik, az súlyosbíthatja a folyamatban lévő egészségügyi katasztrófát, az emberi méltóság fokozott semmibevételével”, állítják a keresetet benyújtók, akik úgy vélik a miniszterelnök szombati magyarázatai alapján, hogy nincs tisztában a helyzet súlyosságával. A francia ipari kapacitások kisajátítására van szükség, a már meglévő tudás, ismeretek mozgósításával az országnak meg kellene indítani ezeknek az alapvető fontosságú eszközöknek, így a gyógyszereknek gyártását is – ami a későbbiekben más európai országoknak is hasznára válhat, írják.

A közleményben arra is kitérnek, hogy a jelenlegi krízishelyzet elsődleges oka az, hogy a leépítések miatt egy legyengült, tartalékokkal nem rendelkező, kizsigerelt dolgozókra és elégtelen infrastruktúrára támaszkodó rendszer tartja a frontot. A mai állapotok a dolgozókat veszélyeztetik, ha pedig ők kidőlnek, akkor a járvány elleni küzdelem sikere kerül veszélybe.

Az egészségügyi dolgozók kollektívái már több ízben próbálkoztak az Államtanács révén kikényszeríteni bizonyos döntéseket, nem eredménytelenül. Múlt hétfőn pl. egy ilyen panasz nyomán szólította fel egy bíró a kormányt a kijárási korlátozások szigorítására 48 órán belül. Ennek köszönhető, hogy Philippe bejelentette a szabadtéri piacok bezárását és a házon kívüli tevékenységek egy órás időtartamra való korlátozását. Múlt csütörtökön az orvosok és ápolók szakszervezetei egy másik beadvánnyal a maszkok és más felszerelések, illetve a lakosság masszív tesztelése érdekében fordultak az Államtanácshoz.

Jelentős késéssel, de végül e problémákat is tematizálja a hatalom: Emmanuel Macron kedden a 4 francia területen lévő maszkgyártó üzem egyikéből jelentkezett be, azt ígérve, hogy április végére heti 10 millió maszkra tornásszák fel a nemzeti gyártást, év végére pedig önellátó lesz az ország. Azonban csak a kórházakban és a medikalizált idősotthonokban heti  40 millió maszkra lenne szükség. De számos olyan terület van, ahol a munka nem állt le, és az alapvető védőfelszerelés nem áll rendelkezésre – az állami erőszak-szervezetektől a szupermarketekig, ahol a héten már sztrájkkal is fenyegetnek emiatt egyes szakszervezetek. Azaz a kormányzati erőfeszítések egyelőre elégtelennek tűnnek a szükségletekhez és Franciaország potenciáljához képest.

Ugyanez a probléma, azaz egy több évtizedes távlatban az állami, illetve közösségi kapacitásokat leépítő rendszer ideológiai korrekciójára a vészhelyzetben is képtelen hatalom működését illusztrálja az a tény is, hogy a költségvetési miniszter felhívást adott ki a közadakozásra, a leginkább rászorulók védelmében. Ahogy az alábbi tweetekben kifejti az Alternatives Économiques gazdasági folyóirat szerkesztője, „az elmúlt 20 évben eltörölték a vagyonadót, csökkentették az örökösödési adót, a tőke és a leggazdagabbak, a nagyvállalatok adóterheit„, most pedig tényleg csupán arra képes a világ hatodik legnagyobb gazdasága, hogy szolidaritást kolduljon?

Találkozunk a tárgyaláson!

Az egészségügyi dolgozók jelentős részének végső elkeseredettsége és dühe már hetek óta manifesztálódik, ahogy a szükségállapot előtti utolsó tüntetéseken, ma már a közösségi oldalakon, számos hivatalos nyilatkozatban is visszatérő ígéret, hogy a járvány végeztével eljön a számonkérés ideje.

Ahogy arról már írtunk, a sürgősségi osztályok épp egy éve kezdtek tiltakozni a szimbolikus sztrájk eszközével az egészségügy szerintük katasztrofális helyzete miatt: leegyszerűsítve több ágyat, létszámemelést és magasabb forrásokat, béreket is követeltek.

A kormány hónapokig nem reagált érdemben, majd csak tessék-lássék, végül ősszel felajánlott egy 750 millió eurós „csomagot”, amit az érintettek teljesen elégtelennek ítéltek. A kezdeti sztrájkolókhoz egyre többen csatlakoztak, más osztályok, kórházi személyzet, orvosi kollektívák – és a tavalyi év végére már egy elég széles, és egyre radikálisabb eszközökhöz (pl. kollektív lemondásokhoz) folyamodtak az egészségügyi dolgozók.

Hasonlóképpen, a szociális szakmákban és különösen az idősotthonokban dolgozók is jóideje követelik az évtizedes távlatban zajló megszorítások végét, a kapacitások és bérek növelését. Szóval a mostani, az államfő által az évszázad legsúlyosabbnak nevezett krízise eleve forrongó, elégedetlen és kapacitásaik végső határán egyensúlyozó szektorokban követel emberfeletti teljesítményt az állami alkalmazottaktól. Egy párizsi kórház orvosa egy virálissá vált videóban még február végén felhívta az államfő figyelmét, hogy a kórházak nem bírják tovább, a végkimerülés szélére kerültek.

Az államfő csak nagy sokára, március 25-én, a hadsereg díszletei közt tartott beszédében vetette fel, hogy az ápoló személyzetnek különjutalmat adnak, a válság után pedig „masszív befektetések lesznek az egészségügybe”, és átalakítják az életpályamodelleket. Úgy tűnik azonban, hogy e kései és elég homályos ígéretekben nem igazán bíznak az érintettek, akik amúgy azt az érvet is nehezen viselik, hogy a mai „krízist senki nem láthatta előre”, vagy épp, ahogy Macron tegnap fogalmazott: 10 éve nem lehetett előre látni, hogy ilyen vészhelyzet alakulhat ki.

Nem csoda, hogy az elégedetlenség és düh jelei napról-napra megmutatkoznak, és nyílt fenyegetésben sincs hiány.

Egy orvosi szakszervezet vezetője a Twitteren üzente meg, hogy „találkozunk a tárgyaláson”, miután a kormányszóvivő sokadszorra fejtette ki, hogy a végrehajtó hatalom a lehető legjobban járt el, és nem tart a felelősségre vonásról. Egy másik orvosi szervezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy a „francia kormányt és adminisztrációt az előrelátás totális hiánya jellemezte”, és ezt ”számon kell majd kérni”. Ügyvédi források is a panaszok sokaságára számítanak a következő időszakban, írja a Le Monde.

Március 24-én egy mulhouse-i kórházban – a legsúlyosabb francia gócpontban, ahonnan a múlt héten több beteget evakuáltak – dolgozó pszichológus „veszett dühéről” írt a Libération napilapban.

A szöveg hosszan, elképesztő elkeseredéssel beszél a „fürtökben meghalni hagyott” öregekről, mert a politikusok azt mondják, hogy „nem lehet mindenkit megmenteni”. A gyász lehetetlenségéről, ha nem találkozhatunk haldokló szeretteinkkel, de még csak telefonon sem érdeklődhetünk róluk, mert a túlhajszolt személyzetnek nincs ideje felvenni… A fantasztikus energiával és elviselhetetlen körülmények között dolgozókról – a biztonsági őröktől, az ápolókon át a terapeutákig – mert „mindenből hiány van”. A végletekig kizsákmányolt tanulókról, akik 20 évesen, minden felkészítés nélkül rakják a zsákokba a holttesteket, mindazokról, akik összeugrott gyomorral robotolnak nap mint nap, attól félve, hogy megfertőzik saját kollégáikat vagy családtagjaikat, az összeomlásra legfeljebb a kocsiban jut idő néhány percre, induláskor vagy érkezéskor.

És nem utolsósorban a politikusokról, és az egészségügy leépítésében évek óta aktív szerepet vállaló vezetőkről, akik saját előrelépésük érdekében újabb és újabb érvágást ejtettek a kórházakon.

„Ezek a politikusok, akik ma azt merik nekünk mondani, hogy most nem a vádaskodás, hanem a szent egység és megbékülés ideje van… Ez komoly? Tényleg azt hiszitek, hogy elfelejtjük, kik miatt vagyunk ilyen helyzetben? Hogy elfelejtjük, ki ürítette ki a tartalékokat, legyen szó maszkokról, tesztekről, védőszemüvegekről, fertőtlenítő folyadékról, védőcipőkről, köpenyekről, kesztyűkről, lélegeztetőkről…? Hogy el fogjuk felejteni, ki mondta, hogy ne aggódjunk, mert ez csak egy nátha, hogy ez Franciaországban sosem történhet meg, hogy nincs semmi értelme védekezni, hogy a maszk, még az ápolók esetében is too much?

Nem fogjuk elfelejteni.”

Dobsi Viktória

Kiemelt fotó forrása: az elnöki Élysée-palota Facebook-oldala.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás

Ajánló