Bezárás
Koronavírus

Lezárnák a belső határokat, a szétesés közelébe kerülhet Bosznia-Hercegovina a járvány miatt

A balkáni ország két entitása, a Szerb Köztársaság és a többségében bosnyákok és horvátok alkotta Föderáció közötti együttműködés soha sem volt zökkenőmentes. Hiába ért véget immár negyed évszázada a háború, közel sincs szó egy, a közös célok érdekében jó csapatjátékosként küzdő, összetartó közösségről. Nem meglepő, hogy az óvintézkedések sem egységesek.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Március 30-án országosan 356 fertőzöttet tartanak nyilván. Kilencen hunytak el, míg 17-en gyógyultak meg. Összevetve a 3 és fél milliós ország lélekszámát Magyarországéval, az arányok hasonlóak. Azzal az eltéréssel, hogy a boszniai látencia még magasabb lehet, mint a hazánkban tapasztalható.

201 esetet a Szerb Köztársaságban tartanak nyilván, 152 -őt a Föderációban, míg 3-at a Brčkói Körzetben.  Az ország két fő entitását az 1995-ös Daytoni békekötést követően a nagyhatalmak bábáskodása mellett úgy alakították ki, hogy közel azonos nagyságú a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területe. Ráadásul a két nagy egység mellett egy alig 100 ezres lélkeszámú, 500 négyzetkilométeres (kb. mint Budapest közigazgatási körzethatára) Brčkói Körzet is árnyalja a képet.

Mindemellett a magyarországi járásokhoz hasonlítható méretű kantonok a Föderációban, illetve községek a Szerb Köztársaságban tovább tövelik a szétaprózottságot, önálló miniszteriális hatáskörű szerveikkel. Azaz Bosznia-Hercegovinában 14 egészségügyi mininsztérium hatáskörébe tartozik a járvány elleni védelem.

A korlátozó intézkedések listája hasonló, mint általában máshol. Az oktatási intézmények már rég bezártak, tömegrendezvények sem tarthatók, a határokat lezárták és a kijárás is kolátozott.  Azzal, hogy azok életbeléptetésének időpontja és terjedelme között is jelentősek az eltérések entitásonként, sőt a kisebb közigazgatási egységekre bontva is. Például a Föderációban a maszk viselése kötelező és a kijárási tilalom is hosszabb, mint a Szerb Köztársaságban. A polgárok önfegyelme pedig itt is hagy kivetnivalót. Kórházi karanténból is szöktek meg betegek Banja Lukaban. Összességében, a hírek meglehetősen ellentmondásak.

Egységes, országos, hivatalos kormányzati koronavírus-internetes információs szolgáltatás nincs, azonban a bosnyák-horvát föderáció kormányzati portálja tájékoztat az országos karanténba kerültekről. Az utolsó adatok szerint közel 20 ezer főt helyeztek 14 napos karanténba az országba közúton belépők közül. Közvetlenül a határátlépőknél ideiglenes sártakat emeltek.

Teszt nincs – teszt van

A tesztekkel kapcolatos hírek egy része már a járvány globális európai tomolásakor, március közepén is arról szólt, hogy egyáltalán nem állnak rendelkezésre, míg más források szerint ugyan van belőlük, de meglehetősen szerény mennyiségben. – március 11-i hírek szerint a Szerb Köztársaságban csupán 600 teszt állt rendelkezésre és azóta sincs adat a tömeges teszt- és egyéb szükséges egészségügyi eszközállomány növekedéséről.

Egyrészt boszniai vendégmunkások tömegesen keresik a megélhetést az országhatáron túl. Jelentős részük a fertőzés olyan gócpontjban, mint Észak-Olaszország, illetve a szintén jelentős számú regisztrált fertőzöttel bíró Szlovéniában és Ausztriában, és rengetegen áramlottak vissza az anyaországba még a határátlépést követő kötelező karantén elrendelése előtt.

Másrészt a muzulmán többségű Föderációban az epidémiával egyik legsúlyosabban érintett ország polgárainak, az irániaknak a jelenléte is jelentős. Továbbá az ország déli részén, a hercegovinai Međugorje a római katolikus zarándokok egyik fellegvára. A múlt század nyolcvanas éveiben állítólag Szűz Mária jelent meg a városka feletti dombon pásztorgyerekek előtt.

A világ minden tájáról érkező hívek lelki üdvét kiszolgáló szerzetesek és apácák is minden felől, így értelemszerően a katolicizmus hagyományosan legerősebb bástyájából, Olaszországból jöttek hosszabb-rövidebb időre, vagy akár véglegesen ott települtek le. Idáig 18 fertőzött szerezetesen és apácán diagnostizálták a üneteket. Egy szerzetesnek súlyos az állapota, a közeli mostari kórházban látják el.

Egyébiránt a „kolostornegyedet”, a Majčino Selot (Szűzanya Falva) teljes egészében vesztegzár alá helyezték.

Az elmúlt évek menekülthulláma során migránsok jelentős számban ragadtak Bosznia-Hercegovinában, hiszen a környező határok mindenfelé zárultak. Az ő egészségügyi ellátottságok, esetleges szűrésük szintén megoldatlan.

Az észak-keleti Tuzla, a Szerbia felől Boszniába érkező migránsok első gyűjtőpontjának az autóbuszpályaudvara közül több százan húzták meg magukat szörnyű higiénés feltételek között. Az őket segítő önkénteseknek sincs épkézláb elképzelése arról, hogyan is lehetne a fertőzötteket szűrni, majd ellátni.

A 160 ezres Tuzla, az ország harmadik legnagyobb városának állandó lakossága között nem csupán izolált fertőzöttek, hanem halálesetek is voltak.  A főváros, Szarajevó és a legnépesebb boszniai szerb város Banja Luka mellett, a neretva-parti, közép-boszniai Konjic városkában is jelentős az azonosított betegek és fertőzöttek száma, illetve délen, a hercegovinai Mostarban és környékén is sokan betegek.

A segítségben is széthúzás

Az egyes etnikumok vezető politikusai a központi válságkezelés helyett anyaországaik vezetőihez fordulnak segítségért, annak ellenére, hogy vezető tisztséget töltenek be az (elvileg) egységes, Bosznia-Hercegovinai állam vezetésében.

Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság hosszú évek óta megkerülhetetlen erős embere a szerb köztársasági elnökkel, Aleksandar Vučićtyal találkozott március 23-án Belgrádban, aholis igéretett kapott: a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges orvosi eszközöket, élelmiszert, és egyéb humanitárius segítséget nyújt a boszniai Szerb Köztársaságnak Szerbia (nem mintha ott dőzsölnének az eszközökben).

Ugyan azon a napon Dragan Čović,  a bosnyákoktól egyre inkább eltávolodó, harmadik, önálló entitásra vágyó, boszniai horvátok vezető politikusa Zágrábban Andreja Plenković horvát miniszterelnöknél járt ugyanabban az ügyben.

Bakir Izetbegović, a muzulmán bosnyákok legerősebb pártjának vezetője, egyben Bosznia-Hercegovina parlamentjének alelnöke pedig Erdogan török köztársasági elnöktől kért gyógyszer- és egyéb segélyt, amiről biztosította is a török vezető. Törökország egyébként is mintegy előretolt európai helyőrségként tekint a muzulmán relatív többségű Bosznia-Hercegovinára.

Bosznia-Hercegovina, mint önálló, posztjugoszláv tagköztársaság tulajdonképpen az 1995-ös kezdetektől életképtelen formáció. Külső segítség és a balkáni puskaporos hordó ismételt berobbanásától tartó nagyhatalmak óvintézkedései nélkül valószinűleg már lealább két, de még inkább három részre szakadt volna.

A Szerb Köztársaság Szerbiával, a Föderáció horvát többségű részei Horvátországgal, míg a maradék egy iszlám töbségű miniállamként funkcionálva, valószínűleg erős török befolyással folytatná a többiek nélkül a közös jövőt. Az országot azonban leginkább a bosnyákok tartanák össze, hisz a szerbekhez és a horvátokhoz képest nincs anyaországuk.

Christian Schwarz-Schilling, veterán német kereszténydemokrata politikus, egykor még Helmut Kohl kormányának távközlési minisztere, majd a kétezres évek közepén Boszniában az Európai Unió főmegbízottja a Deutsche Wellében megjelent publikációjában fejtette ki, hogy  Milorad Dodik a koronavírus-járványt is a Szerb Köztársaság Bosznia-Hercegovinából való kilépésére használná fel.

Látszólag a járvány megfékezését célozza, hogy a Szerb Köztársaság hadseregével zárná el az entitás határait a a Boszniai Föderációtól, holott Bosznia-Hercegovina alkotmánya az entitások szétválasztását kategorikusan tiltja. Schwarz-Schilling nem kertel:

„Bosznia-Hercegovina belső erőforrásaira támaszkodva már elvesztette az egységes államkénti működést. Külő segítség nélkül menthetetlen. A koronavírus-járvány alatt e nemzetközi közösség nem pusztán egészségügyi segytséget kell, hogy nyújtson, hanem az ország egységének a megerősítéséhez szükséges további anyagi támogatást, különben végleg szétesik.”

Dobó Géza

Források: SlobodnaEvropa.org,  VladaFbiH.ba, Avaz, Oslobođenje, Medjugorje-info, Bhrt.ba, Deutsche Welle. Címlapkép forrása: Wikipedia.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom