Bezárás
Koronavírus

Barcelonában 200 turisztikai célú lakásba költöztet az önkormányzat kiszolgáltatott családokat

A spanyolországi önkormányzatok némi késéssel fogtak hozzá, hogy megerősítsék a kijárási tilalom miatt különösen sújtott csoportok: a hajléktalan emberek és családok, a kilakoltatással fenyegetettek és a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét. A probléma, amelynek az elmúlt évek elégtelen lakhatási politikái ágyaztak meg, nemcsak helyi szinten követel jelentős erőfeszítéseket, de a baloldali kormánykoalíció felé is nagy a nyomás a leginkább rászorulók lakhatásának biztosítása érdekében.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Ada Colau, Barcelona polgármestere pénteken jelentette be, hogy sikerült megegyezésre jutniuk a legnagyobb helyi érdekképviselettel, az Aparturral, amely a katalán főváros 9600 turisztikai célú lakásából 7000 tulajdonosait képviseli, közöttük magánszemélyekkel és cégekkel.

A megegyezésben szereplő 200 lakást három csoport tagjai számára bérli majd az önkormányzat, állítása szerint a „piaci ár alatt”, egyelőre 2 hónapra: olyan hajléktalan emberek számára, akik a Housing first (Elsőként lakhatást) programban vesznek részt, de az általuk használt lakások egyelőre nem felelnek meg a kijárási tilalommal előírt biztonsági normáknak. Másodsorban családon belüli erőszak áldozatainak, végezetül pedig olyan menekült családoknak, akik a városháza SAIER programjában vesznek részt, külföldiek és menekültek számára.

A polgármester asszony, aki egy önkormányzati dolgozó pozitív tesztje óta házi karanténból dolgozott hétfőig, azt is jelezte, hogy megnyitnak 3 új intézményt a hajléktalan személyek számára, akiknek ellátásáért Spanyolországban az önkormányzatok felelősek.

Ada Colau bejelentkezése otthonából; fotó forrása: Betevé.

A koronavírus-járvány a legtöbb településen csak nagy késéssel juttatta az illetékesek eszébe, hogy speciális döntésekre lenne szükség, mind a veszélyeztetett csoportok, mind a velük dolgozók védelme érdekében. Míg egyes helyeken előbb észlelték, hogy azok számára, akik az utcán kényszerülnek élni, betarthatatlan lesz a köztereken való tartózkodás tilalma, másutt még csak a napokban történtek meg az első intézkedések, holott a kijárási tilalom már március 14-én életbe lépett az országban.

A probléma sokrétű: nemcsak arról van szó, hogy az utcán élők egészsége általában sokkal rosszabb állapotban van, várható élettartamuk az átlagnál 20 évvel alacsonyabb, ezért különösen veszélyeztetett csoportnak számítanak, és persze arról, hogy a utcán nem biztosított a bezárkózás, sem a rendszeres kézmosás, takarítás lehetősége. De ezen felül sok támogatás, pl. a bároktól, éttermektől, járókelőktől, önkéntesektől kapott étel, segítség is lenullázódott a vendéglátóipari létesítmények bezárásával és a kijárási tilalom bevezetésével március közepén.

A még meglévő szolgáltatások fenntartása pedig sokkal bonyolultabb, ha az érintettek és a dolgozók, önkéntesek biztonságát is szavatolni kell, és fokozott ellenőrzést kell bevezetni a mostantól jelentkező egészségügyi problémákra – bár ezen a téren a legtöbb intézményben már létező, tuberkolózis gyanú esetén használandó protokollt alkalmazzák.

Barcelonában több mint ezer ember kénytelen az utcán élni, miközben önkormányzati és civil létesítményekben 2200 hajléktalan lakik, a városvezetés adatai szerint. Az erőfeszítések most egyrészt arra irányulnak, hogy a már létező szállókon az egészségügyi normákhoz igazítsák a körülményeket, másrészt további lakóhelyek létesítése a cél.

A városi és regionális önkormányzatok is erőltetett ütemben keresik a megoldásokat

A baloldali vezetésű önkormányzat hétfői sajtótájékoztatóján kiemelten tárgyalták az e területet érintő döntéseket: a héten összesen 385 új átmeneti szállás léphet használatba, ebből 225 a barcelonai expó, a Fira területén. Egyrészt a már most is a különféle központokban élő, de most elszigetelésre szoruló személyek, másrészt nemrég kilakoltatott családok, és családon belüli erőszak áldozatai, illetve más, különösen veszélyeztetett csoportok tagjai.

Hasonló elképzelés valósult meg Madridban, ahol az önkormányzat szintén a vásároknak helyt adó Ifemával jutott megegyezésre: itt épült fel erőltetett ütemben a hétvégén a legnagyobb, ezer beteg befogadására alkalmas tábori kórház, ahol nemcsak egy intenzív részleg, hanem egy olyan terület is kiépül, ahol otthontantalan embereket szállásolnak el.

Pénteken, egyetlen nap alatt betelt az első 150 hely, további 450 kialakítására készülnek, bár az önkormányzat maga is elismeri, hogy nem tudja tartani a kívánatos ritmust. Eddig 10 zuhanyzó, egy tágas, mosásra is alkalmas wc áll rendelkezésre, korrekt ételt kapnak az érintettek, akik csak sétálni és cigarettázni mehetnek ki a pavilon közelébe. A kiállítás területét nem hagyhatják el… senki sem tudja, meddig.

Az önkormányzat eddig összesen 830 fő számára bővítette kapacitásait: 479 hely a téli kampány alatt átmeneti és csak nappali melegedőként üzemelő központokban került kialakításra, ezek működését március 31-ről május 31-re tolják ki.

Előző hétvégén összesen 180 személy – családok és menedékkérő párok számára alakítottak ki helyeket szállodákban és panziókban. A spanyol fővárosban hivatalos adatok szerint 2800 hajléktalan személy él, az El País napilap szerint, és az utóbbi időszakban különösen megnőtt a latin-amerikai országokból érkező menedékkérők száma is, akiknek sokszor nincs lakhatási lehetőségük.

A jobboldali városvezetés azt állítja, Madrid történetében példátlan erőfeszítésekről van szó a hajléktalan emberek elszállásolása érdekében – de kicsit távolabbra tekintve a koronavírus okozta helyzet csak láthatóbbá teszi a „nem létező lakhatási politikák, a lakhatási alapjog biztosításának hiányát”. Vagy ahogy egy barcelonai befogadó központ vezetője fogalmaz: „Ha a megfelelő intézkedések alkalmazásával nem élnének emberek az utcán, akkor most nem lenne ilyen problémánk”.

Ahogy az a civil szektor más segítő szervezeteiben is jellemző, az ingyen konyhát biztosító szervezetek gyakran azért kényszerülnek bezárni, mert az önkéntesek nagy része az idősebb generációkból kerül ki, azaz maga is veszélyeztetett. A még működő ebédosztás már szinte csak elvitelre történik, illetve az étkeztetést biztosító központokban arra kötelezik az érintetteket, hogy helyben költsenek el minden étkezést.

A barcelonai tervek megvalósításhoz szükség volt egyeztetésekre a katalán kormánnyal, a Generalitattal és a madridi központi kormánnyal is, a katonaság egyik csoportja fogja előkészíteni az első ágyakat – az ellátást pedig önkormányzati dolgozók, de elsősorban a Vöröskereszt fogja megoldani.

Egyelőre nem világos, hogy hasonló megegyezésre sor kerül-e majd a szállodák esetében: múlt csütörtökön éjjel lépett érvénybe a döntés, hogy Spanyolország területén minden turisztikai szálláshelynek, szállodáknak, kempingeknek egy héten belül be kell zárniuk. A szektor nagy megkönnyebbüléssel fogadta a döntést, és azt remélik, hogy egy héten belül sikerül megoldani az országban rekedt külföldi turisták hazatérését.

Több barcelonai szervezet is tárgyal a Generalitattal arról, hogy a Hotel salud program keretében olyan koronavírusos betegeket fogadjon be, akik tünetei nem súlyosak, és elszigetelésük saját otthonukban nem megoldható. Az egyik, a programban részt vevő szállodában, a Cotton House Hotelben a vezetőség szerint a személyzet már kiképezték a feladatra. További szállodák előkészítésre zajlik e célra, másutt pedig olyan központot hoztak létre, ahol a szükséges eszközöket tárolják, illetve képzésekre kerül sor.

Másutt, pl. Andalúziában a regionális autonómia vezetése döntött arról, hogy ifjúsági szállókat alakít ki hajléktalanok számára – ez összesen 832 helyet jelent, ami persze a legnépesebb, csaknem 8 és fél milliós autonóm közösség esetében nyilván szintén nem elégséges megoldás.

300 millió tartalék és 300 millió eurós Rendkívüli Szociális Alap a leggyengébbek ellátására

A spanyol kormány, amely a szocialista párt és az Unidas Podemos baloldali pártszövetség koalíciójaként jött létre év elején, március 17-én döntött a válság gazdasági, szociális és egészségügyi sokkját ellensúlyozni kívánó csomagról, összesen 200 milliárd euró értékben.

Ennek egyik, 600 millió eurós tételét kívánják a legkiszolgáltatottabbak védelmére költeni. Az összeg felét az önkormányzatok a tavaly felhalmozott tartalékok terhére költhetik el, ezt elvileg adósságtörlesztésre kellene használni, de a kormány felfüggesztette a válság idejére a takarékossági szabályokat.

A másik 300 millió euróból (ez kb. 105 milliárd forintnak felel meg) Rendkívüli Szociális Alap jön létre. Ez egyrészt az idős, illetve segítségre szoruló személyek otthoni segítségét fedezné, közülük sokakat érint, hogy azok az intézmények, amelyek szociális segítséget nyújtottak, illetve nappal fogadták őket, bezártak. A távszolgáltatások és az idősotthonok eszközeit is meg kívánják erősíteni. Ez utóbbiak a járvány spanyolországi lefolyásának kiemelt helyszíneivé váltak, az eddig elhunytak magas száma részben azzal magyarázható, hogy több idősotthon is tragikus gócponttá vált.

A területért felelős szociális miniszter, a kormányfő második helyettese, Pablo Iglesias a hajléktalan embereknek nyújtani kívánt szolgáltatásokat is részletezte a csomagról múlt csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján: a katonaság segítségével a tervek szerint tisztasági csomagokat, enni- és innivalót osztanak majd, mérik a testhőmérsékletet, és szükséges esetben orientálják őket.

Létrehoznak olyan konyhákat, ahonnan el lehet vinni az ételt, növelik az egészségügyi személyzet számát a szállásokon, és speciális, tágas helyiségek, ahol elszállásolhatnak, garantált tisztasági körülmények közt, hozzáértő személyzettel és elszigetelésre módot adó zónákkal a fertőzött személyek részére.

Egy kormány, amely nem vitázik, nem kormányoz

A rendkívül nehezen létrejött koalícióban kemény csaták zajlottak a mentőcsomag kialakítása során, egyes döntéseket el kellett napolni, mert mint a sajtóból kiderült, az Unidas Podemos jóval ambiciózusabb és elsősorban a lakosság, illetve a dolgozók és a leginkább rászorulók irányába elkötelezett intézkedéséket szorgalmazott. Ezeket egyébként a szocialista párt egyes miniszterei és vezetői is támogatták, az ellentábort elsősorban a gazdasági miniszterasszony és a párt liberálisabb, illetve a költségvetési szigornak jobban elkötelezett csoportja képviseli.

Iglesias nem tagadta a vitákat, sőt, aláhúzta, hogy „egy kormány, amely nem vitázik, nem kormányoz”. Szerinte az eddig bejelentett döntések csak a kezdetet jelentik, és továbblépnek majd idővel annak érdekében, hogy „senkit ne hagyjanak az útszélén”: “a vitát folytatjuk a minisztertanácsban, ez kötelességünk, aztán pedig teljes erővel megpróbáljuk kivitelezni a döntéseket”.

A spanyol baloldal történetesen a legutóbbi nagy gazdasági válság idején is hatalmon volt, José Rodríguez Zapatero kormányfő liberális, elsősorban a bankoknak, a pénzügyi és nagyvállalati érdekcsoportoknak kedvező válságkezelését számos kritika érte, amiben élen járt a válság nyomában, a szocialista pártból való kiábrándulás hátszelével 2014-ben létrejött Podemos.

Iglesias szerint most épp ellenkező módon kívánják kezelni a helyzetet, hogy „megvédjék a dolgozókat és a családokat… az erőfeszítések, amelyeket nem teszünk meg most, sok ember szerencsétlenségét okozhatják holnap”.

A szocialista párt jelentős részben Zapatero válságkezelésébe bukott bele 2011-ben, és azóta sem tudott visszatérni a hatalomba, egészen 2018 nyaráig, amikor a konzervatív Néppártot végül elsodorták régen húzódó korrupciós ügyei és egy bizalmatlansági indítvány. A szocialisták nyilván tisztában vannak vele, hogy ha a válság kezelése újból elrettenti szavazóikat, az ismét a kormányzás lehetőségébe kerülhet – nem csoda, hogy maga a párt is megosztott a szükséges intézkedések tekintetében.

A lakhatási krízishez kapcsolódva március 10-én fogadtak el egy rendeletet, amely 4 évre megtiltja azoknak az elszegényedett családoknak kilakoltatását, akik nem tudják törleszteni jelzáloghitelüket. A rendelet nemcsak időben terjeszti ki a moratóriumot, de a kritériumok szélesítésével már jóval több embert is érint.

A március 17-én meghirdetett szociális intézkedéscsomag keretében a kormány moratóriumot hirdetett a jelzáloghitelek fizetésére a koronavírus miatt egészségügyi vagy gazdasági nehézségekkel küzdő dolgozóknak. A döntések szerdai megszavazása nyomán megtiltják a kilakoltatásokat, akárcsak azt, hogy a koronaválság során a legkiszolgáltatottabb háztartásokban kikapcsolják a villanyt, a vizet, a gázt vagy telekommunikációs szolgáltatásokat.

Az albérleti díj fizetés moratóriuma végül nem került bele a csomagba, de sajtóhírek szerint több napja folynak viták róla, akárcsak egy sürgősségi alapjövedelem bevezetéséről.

Az bizonyos, hogy mind az önkormányzati intézkedések, mind a kormány lépései elégtelenek a problémák nagyságához képest: persze a mai krízisnek több éve, sőt évtizede tartó elégtelen szociális politikák ágyaztak meg, és a válságnak még csak az elején járunk.

Ahogy az egyik legismertebb hajléktalanok embereket segítő barcelonai szervezet, az Arrels Fundació figyelmeztetett a napokban, az önkormányzati döntések jó irányba mutatnak, de korántsem elegendőek. Több száz további férőhely kialakítására lenne szükség, amire alkalmasak lehetnének jelenleg zárva tartó önkormányzati vagy civil intézmények, továbbá olyan szociális munkásokra, akik fokozottan tudnak figyelni és segíteni a továbbra is az utcán maradóknak.

Kérdés, hogy koronaválság, amely számos területen aláhúzza, hogy relatíve gazdag országaink az utóbbi évtizedekben számos olyan politikát és intézményrendszert leépítettek vagy meggyengítettek, az egészségügytől a lakhatáson át az idősellátásig, amelyek hiánya ma sokszorosan gyengíti a társadalom “immunrendszerét”, ráébreszt-e bennünket arra, hogy változtatni kell a közhatalom prioritásain. Most sürgősen, de nem csak a járvány idejére.

Dobsi Viktória

Kiemelt kép forrása: Arrels Fundació Facebook-oldala.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom