Így sikerült megállítani Tajvanban a koronavírust

A Kínából indult koronavírus (COVID-19) az elsők között érte el Tajvant, ahol azonban máig kevesebb, mint 60 ember fertőződött meg. A fejlett egészségügy, a gyorsan meghozott szigorú intézkedések, és a big data megoldások egyaránt segítettek a védekezésben, olyannyira, hogy nem volt szükség olyan lezárásokra, vagy kijárási tilalomra, mint az európai országokban.

Tajvan (hivatalos nevén a Kínai Köztársaság) szigete közvetlenül a koronavírus-járvány epicentruma, Közép- és Dél-Kína mellett fekszik. Nem csoda, hogy a vírus a kontinentális Kínán kívül az elsők között a szigeten jelent meg. Ennek ellenére Tajvanban március 15-éig csak 59 koronavírus miatti megbetegedést és 1 halálesetet regisztráltak, ami a fertőzés által érintett országok közül az egyik legalacsonyabb arány. Összehasonlításképpen: a Kínától jóval távolabbi Franciaországban március 15-ig 5423 megbetegedés és 127 haláleset, az Egyesült Királyságban 1391 fertőzés és 35 haláleset történt; Magyarországon március 15-én 35 fertőzésről és egy halálesetről szólnak a statisztikák.

Az óceán nem véd meg

Mi az oka annak, hogy ennyire lassan terjed Tajvanban a járvány? Az, hogy egy szigetről beszélünk, még önmagában nem ad magyarázatot a jelenségre, hiszen a politikai feszültségek ellenére Tajvant igen erős gazdasági és kulturális szálak kötik a Kínai Népköztársasághoz. Tajvan 23,5 millió állampolgárából legalább 1 millióan élnek életvitelszerűen Kínában, további félmillió ember pedig időszakosan ott vállal munkát – ezeknek az embereknek a nagy része január végén a kínai újév miatt hazament a családjához. Sok tajvani embernek vannak továbbá Kínában élő rokonai, akik szintén gyakran látogatnak a szigetre, nem is beszélve az évente több mint 2 millió kínai turistáról.

Az, hogy mégis teljesen el tudták kerülni a csoportos fertőzéseket, részben a fejlett egészségügyi ellátórendszernek köszönhető: Tajvanban a 10 ezer lakosra jutó orvosok és nővérek száma több mint 127, ami a világon az egyik legmagasabb, és a fizetésük is rendkívül magas (egy kezdő orvos éves bére elérheti a bruttó 25 millió forintot), és a járvány óta soron kívüli bónuszt is kapnak. Részben pedig a jól működő járványvédelmi rendszernek és az időben meghozott megelőző intézkedéseknek.

2003 óta készenlétben voltak

A mostani intézkedések előzményének még a 2003-as SARS-járványra adott válaszok tekinthetők. A szintén Kínából indult vírus ugyan nem okozott a mostanihoz hasonló pandémiát, de Ázsiában több országban súlyos járvány tört ki, Tajvanban 346 megbetegedéshez, 73 halálesethez vezetett. A problémát tetézte, hogy a tajvani küldöttség a köztársaság vitatott státusza miatt nem vehettek részt az Egészségügyi Világszervezet ülésein, ehelyett Tajvant is (a szigetet saját területének tekintő) pekingi kormány „képviselte” a WHO-ban.

A SARS-járvány kitörése után a tajpeji kormány létrehozott egy országos járványügyi központot, az Országos Egészségügyi Parancsnokságot (National Health Command Center, NHCC). Ez a szerv több egészségügyi szervezet munkáját koordinálja (például epidemiológiai központét, a katasztrófavédelemét és a mentőszolgálatét), némileg hasonlóan, mint a magyar kormány által létrehozott Operatív Törzs. Ugyanakkor a tajvani ügynökség rendelkezik saját, állandó személyzettel működő irodaépülettel, ahol médiaszobát és diszpécserközpontot is üzemeltetnek. Az NHCC-t a SARS-járvány végén sem oszlatták fel, hanem állandó állami ügynökséggé vált, és idén fontos szerepet játszott a koronavírus elleni védekezésben.

Januári határzár, kéthetes karantén

Az új vírus első azonosítása óta a tajvani egészségügyi szervek több mint 120 biztonsági intézkedést vezettek be, ezek teljes listája ebben a dokumentumban olvasható. A kínai Vuhanban december 17-én észlelték először az új vírus okozta megbetegedéseket, majd a kínai kormány december 31-én jelentette egy újfajta betegség megjelenését WHO-nál, de még ekkor is tagadta a járványveszélyt.

Tajvani orvosok január elején Peking engedélyével Vuhanba utaztak terepfelmérésre – a SARS-járvány tapasztalata alapján attól tartottak, hogy a kínai szervek ezúttal sem osztanak majd meg velük minden információt a járványról (ebben valószínűleg igazuk lett, a később kiszivárgott információk szerint már novemberben elindult a vírus terjedése). A tajvani orvosdelegáció már ekkor súlyos járványveszélyre figyelmeztetett, eközben a kínai vezetés és a WHO hivatalos álláspontja még az volt, hogy a fertőzés kezelhető.

December 31-én, a hivatalos kínai bejelentés napján a tajvani szervek elrendelték, hogy minden Vuhanból érkező repülőgépre orvosok szálljanak fel, mérjék meg az utasok lázát, mielőtt leszállnak a gépről, és a koronavírus-gyanús betegeket különítsék el. Január 23-ára már teljes beutazási tilalmat vezettek be Vuhan vonatkozásában, és a Kína más részeiről érkezőknek csak orvosi igazolással együtt engedélyezték a belépést. Február 6-ra már egész Kínára vonatkozóan beutazási tilalmat vezettek be. Később már gócpontokból érkezőkkel kapcsolatban is korlátozásokat léptettek életbe, a Dél-Koreából, majd márciusban az európai országokból érkezőknek kéthetes karantént írtak elő.

Ingyen maszk és kézfertőtlenítő

Ugyanakkor ezek a szigorú utazáskorlátozások önmagukban nem lettek volna elegendők a járvány elleni fellépésre, hiszen a vírust így sem sikerült a szigeten kívül tartani. Érdemes tehát megnézni, milyen közegészségügyi intézkedéseket hoztak Tajvanon belül. Az országban az egészségügyi termékek piaca már januárban nagyrészt állami kontroll alá került, így sikerült elkerülni a készlethiányt. Az orvosi maszkokra árkontrollt vezettek be, korlátozták, hogy egy ember egyszerre mennyi védőfelszerelést vásárolhat, és megtiltották az orvosi eszközök kivitelét az országból. Ezzel sikerült megakadályozni a pánikfelvásárlást és az árdrágítást. 50 db. sima orvosi maszkot legfeljebb 3 000 forintnak megfelelő áron lehet árulni, de a patikákban februárra a kínálat növekedése miatt ennek majdnem felére csökkent az átlagos ár. Azt, hogy árkontroll nélkül hogyan alakulhatott volna a piac, jól mutatja, hogy a magyar patikákban márciusra 1500 százalékkal drágultak ugyanezek a maszkok, már ha éppen kaphatók.

Igaz, rövid időre elterjedt, hogy mivel a papírgyárak is átállnak orvosi felszerelés gyártására, készlethiány lesz wc-papírból. Ez nem volt igaz, de sok boltban felvásárolták az összes wc-papírt. A pletyka terjesztői ellen később nyomozás indult.

A piaci korlátozások mellett az állam is elkezdte az egészségügyi készletek felhalmozását, amiket részben ingyen is elkezdtek osztogatni a lakosságnak: jelenleg a 13 év alatti gyerekek ingyen kaphatnak maszkokat, az iskolákat érintésmentes lázmérőkkel és több tízezer liternyi fertőtlenítőszerrel látták el. Később csaknem minden állami intézményben kihelyeztek kézfertőtlenítő-flakonokat, és sok középületbe csak lázmérés után lehet belépni.

A tajpeji kormány összesen 2 milliárd forintnak megfelelő összeget fordított az orvosi felszerelések hazai gyártására, gyártósorok építésére. A pénzből részben magáncégek kaptak segítséget a gyártáshoz, és a hadsereg kb. 1 800 katonáját is munkába állították a gyárakban. Január közepére a kormány már 44 millió sima maszkot és kétmillió, az orvosoknak szánt védőálarcot halmozott fel, a készlet pedig a gyártással tovább nő (márciusban a gyártókapacitás már napi 5 millió maszk felett lehet).

Az iskolákat egyből lezárták

A lakosság tájékoztatására a tajvani alelnök és egészségügyi miniszter, Chen Chien-jen (aki eredeti szakmája szerint epidemiológus) naponta tart sajtótájékoztatót, emellett a televízióban rendszeresen leadnak egy közérdekű felhívást a járvány idején tanúsítandó magatartásról (ebben hangsúlyozzák a kézmosás fontosságát és azt, hova kell fordulni megbetegedés esetén). A kormány kijelölt egy médiacsapatot is, akiknek a feladata, hogy az álhíreket cáfolják, a cáfolatot 1 órán belül kell közzétenniük a kormány közösségimédia-oldalán.

Tajvanban, mivel a korai intézkedések miatt nem került sor közösségi fertőzésre, egyelőre nem volt szükség olyan lezárásokra, utazási korlátozásokra, mint Európában. Vagyis nem kellett bezárni a mozikat, színházakat, koncerttermeket, és az országon belül szabadon lehet utazni. Ez némileg kárpótolja a gazdaságot a kevesebb külföldi turista miatt, hiszen most a tajvaniak is inkább csak belföldön utaznak. Az iskolákat február elején két hétre bezárták ugyan, de azóta újraindult a tanítás. A két hetes iskolaszünet alatt a munkavállalóknak kötelezővé tették, hogy rendkívüli (fizetett vagy fizetés nélküli) szabadságot biztosítsanak a szülőknek.

Digitális jegyrendszer

A hatékony védekezéshez nagyban hozzájárultak még az adatalapú, big data megoldások is. Ez részben új fejlesztéseket jelentett, de részben a már meglévő, fejlett digitális infrastruktúrára épült (pl. elektronikus személyazonosítók, biometrikus adatfelvétel a repülőtereken). A maszkokra bevezetett vásárlási korlátozást például ez tette lehetővé: orvosi védőfelszerelést mindenki csak igazolvánnyal vásárolhat, így a vásárlás automatikusan bekerül egy adatbázisba. A rendszer figyelmezteti a patikust vagy orvost, ha valaki az engedélyezettnél több eszközt próbálna venni.

Az NHCC egy adatbázisban egyesítette a tajvani állami egészségbiztosítási rendszer és a határt ellenőrző hatóságok (idegenrendészet, vámhatóság) adatait is. Így egy olyan adatbázis jött létre, ahol szerepelt minden olyan ember társadalombiztosítási száma, akik a közelmúltban jártak valamelyik koronavírus szempontjából kockázatosnak számító országban. Februártól kezdve az adatbázishoz már hozzáfér az ország összes rendelőjének, kórházának ás patikájának elektronikus rendszere, így az orvosok vagy patikusok automatikusan értesítést kapnak, ha egy potenciálisan fertőzött beteg érkezett hozzájuk. Őket kötelezően tesztelik.

Januárban létrehoztak egy ingyenesen hívható vonalat is, ahol az emberek bejelenthették, ha magukon vagy másokon a betegség jeleit érzékelik, de ez idővel túlterheltté vált, ezért később az egyes várásokban további vonalakat hoztak létre. Ez végül jól jött, hiszen így jobban lehetett követni, hol lehet nagyobb szükség a segítségre.

Sok lehet a tünetmentes beteg

Tajvanban egyébként ma elsősorban már az Európából hazatérő turisták miatt aggódnak a hatóságok. Az EU államaira csak március elején adtak ki riasztást, az innen érkezőknek (tajvani és külföldi állampolgároknak is) jelenleg kéthetes karantén kötelező.  Márciusban az orvosok naponta átlagosan 800 ember teszteltek, de ez a szám később emelkedhet, mivel sok szakember szerint ez még kevés. Ők Dél-Koreára hivatkoznak, ahol márciusban több mint 15 000 tesztet végeztek el naponta. Magyarországon eddig összesen 1 236 tesztet végeztek el.

A koreai példa azt mutatja, hogy a járvány meggátolásához kiemelten fontos a tünetmentes fertőzöttek vizsgálata. Dél-Koreában, más országokhoz képest sokkal nagyobb arányban mutatták ki a koronavírust a 40 évnél fiatalabbak körében, de csak azért, mert szigorúbb vizsgálatai protokollt vezettek be. Az itteni adatok arra utalnak, hogy a betegek többsége olyan, főleg fiatal hordozótól kaphatja meg a betegséget, akik maguk nem mutatnak tüneteket.

Zubor Zalán

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!