Bezárás
Fogyasztóvédelem

Több tízmillió eurós kártérítésre kötelezték toxikus devizahitelei miatt a legnagyobb francia bankot

Történelmi jelentőségűnek nevezték a csaknem 2300 devizahiteles ügyvédjei a múlt héten született ítéletet, amely a becslések szerint mintegy 100-150 milliós, azonnal kifizetendő kártérítésre kötelezte a piacvezető francia bank, a BNP Paribas leányvállalatát. A Cetelem az elsőfokú bíróság szerint jelentős pénzügyi kockázatot titkolt el a 2008 márciusa és 2009 decembere között igénybe vehető svájci frank alapú, de euróban fizetendő hitelek esetében, és a megtévesztő kereskedelmi tevékenység miatt különösen szigorú szankciót szabtak ki rá.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Február 26-án a párizsi büntetőügyi bíróság első fokon bűnösnek találta a piacvezető francia bank, a BNP Paribas legnagyobb, hiteleket értékesítő leányvállalatát, a Franciaországban Cetelem néven futó BNP Paribas Personal Finance-t, megtévesztő kereskedelmi tevékenység és ennek leplezése miatt.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlat, hogy a bank eltitkolta Helvet Immo nevű lakáshitelének legfőbb és lényegi vonását, az egyedül a kölcsönt felvevőre terhelt kockázatot; a BNP PF befolyásolta a felperesek gazdasági viselkedését, akik e megtévesztő gyakorlat hiányában nem vették volna fel a hiteleket.

A bankkal szemben megítélt kártérítés összege jelentős: a maximális, 187 500 eurós bírságon felül, az ítélet kártalanításra kötelezi a 2235 személy javára, akik felperesként felléptek, mindegyikük 10 000-20 000 euró közötti összegre jogosult az erkölcsi, és 40 000-60 000 euró közötti összegre az elszenvedett gazdasági kár miatt, ezen felül pedig 3500 eurós perköltségre is. Két fogyasztóvédelmi egyesület, az UFC-Que Choisir és a CLCV is csatlakozott a civil felperesekhez, mindkét szervezetnek több mint egymillió eurót ítélt meg a bíróság, a fogyasztók kollektív érdekének megsértése miatt.

Azaz összesen 100-150 millió eurós kártérítési összegről beszélhetünk, más becslések szerint több mint 150 millió euróra rugó összegről. Ráadásul az ítélet azonnali fizetésre kötelezi a bankot, amit az esetleges fellebbezés sem függeszt fel.

Ez az ítélet történelmi jelentőségű, büntetőjogi perben ilyen súlyosan még sosem szankcionáltak egy bankot”, fogalmazott az egyik felperes pár ügyvédje. A Helvet Immo egyébként önmagában kivételes jogi procedúra tárgya: 2011 óta több mint 1500 civil eljárás indult vele kapcsolatban, plusz egy pertársasági kezdeményezés.

A szigorú ítélet annál is meglepőbb, mert az eljáró ügyész tavaly novemberben éppenséggel a bank mellett szóló érveket emelte ki, és leszögezte, hogy „kockázat nélkül nincs spekuláció”, illetve a felmentés mellett szóló egyértelmű érvekről beszélt.

A Helvet Immo elvileg arra lett kitalálva, hogy jómódú befektetők adóleírását növelje, és bérbe adandó lakásokat finanszírozzon, a svájci frank alapú kölcsön elvben alacsony kamattal kecsegtetett, és számos közvetítő cég, ingatlanbefektető tanácsadó értékesítette.

A kölcsön mellett szóló egyik legfőbb érv a svájci frank stabilitása volt, 2007 óta azonban az euró értékének több mint harmadát vesztette el a svájci frankkal szemben, ami az itthonról is ismerős helyzetet idézte elő: a kölcsönt felvevők törlesztései ennyivel kevesebbet fedeznek a kamatokból, miközben a törlesztendő tőke ugyanilyen arányban növekedett.

Az 1300 klienst és a CLCV egyesületet képviselő ügyvéd, Charles Constantin-Vallet egyik példájával ez azt jelenti, hogy egy 2008-ban felvett 130 000 eurós kölcsön törlesztője ma 160 000 euróval tartozik a banknak, annak ellenére, hogy havonta kb. 700 eurót törleszt.

A szigorú ítéletben feltehetően döntő szerepe volt a bank volt dolgozójának, Nathalie Chevallier-nek, aki 2008-ban a leányvállalat párizsi regionális igazgatója volt. Részt vett az értékesítési érvrendszer kialakításában, és nagyon hamar rájött, hogy valami nem stimmel a konstrukcióval, és a svájci frank megerősödése esetén a törlesztendő tőke durván megemelkedne.

Tanúvallomása szerint a bank mindent megtett, hogy a csapda ne legyen világos. Így például, amikor a marketingesek tesztelték a kölcsön ismertetőjét, és Chevallier egyik munkatársa megállapította, hogy semmit nem ért belőle, a marketing osztályon erre úgy reagáltak, hogy „oké, akkor kész vagyunk”. Franciául lanceur d’alerte-nek nevezik azokat, akik egy törvénytelen vagy káros gyakorlat ellen szót emelnek, jellemzően előbb a rendszeren belül, általában munkahelyükön, majd a hatóságokhoz, illetve a nyilvánossághoz fordulnak, közérdekű bejelentőként.

Chevallier arról is tanúskodott, hogyan hallgattatták el a bankban kritikáit, figyelmeztetését, és hogyan fenyegették meg. A 2013 tavaszán indult előzetes nyomozás alapján 2015 áprilisában indult eljárás a bank ellen, és Chevallier-t szeptemberben hallgatta meg az ügyben eljáró vizsgálóbíró, aki rendhagyó módon úgy döntött, hogy ezt a tanúvallomást megosztja az akkor éppen több száz Helvet Immo ügyet tárgyaló párizsi bíróság illetékes egységével, onnan pedig a BNP PF minden olyan kliense megkapta a volt bankárnő vallomását, aki polgári vagy büntetőjogi eljárást kezdeményezett az ügyben.

Chevallier egy olyan bankfiókot igazgatott Párizsban, amely a vagyonkezelők tanácsadóival tartotta a kapcsolatot. A Helvet Immo egy olyan időszakban kerül a piacra, amikor a Cetelem épp mélyponton volt, és nagyon áhítozott egy új termékre. Chevallier és kollégái azonban nemcsak azt konstatálják, hogy az új konstrukció „hiperkomplikált”, de a nő ún. crash testeket is végeztet, amelyekből kiderül, hogy még az ügyfeleknek „elhanyagolható jellegűnek” titulált 0,20 eurócentes árfolyam-változásnak is „irreálisan nagy hatása volt” a törlesztendő összegre.

Mindenkit riasztottam a termékkel kapcsolatban, abban az időben még nem is az ügyfelekre gondoltam, hanem azt magyaráztam, hogy ez óriási kockázat a bank imázsa szempontjából” – állította a bírónak a volt bankár, akit hamarosan 3 felettese együtt vont kérdőre, hogy „hisz-e a termékben”. „Mondtam nekik, hogy nem, és nem vagyok hajlandó értékesíteni sem. Amire azt válaszolták: „Azt gondolod, intelligensebb vagy, mint azok, akik kitalálták a terméket?” Majd megfenyegették, hogy ha két héten belül nem változtatja meg a véleményét, annak következményei lesznek.

Chevallier szerint a BNP-s kollégák képzése során hazudtak nekik, a legfontosabb hazugság az volt, hogy a törlesztendő tőke érdemben nem fog változni. „Ez volt a legnagyobb botrány: ezek a kollégák aztán jóhiszeműen informálták a közvetítőket – az előbbiek sem értették meg a terméket, a közvetítők még kevésbé, az ügyfelek pedig végképp nem.”

Nathalie Chevallier 2010-ben hagyta el a BNP-t, és több éve egy olyan vagyonkezelőnél dolgozik, ahol számos olyan ügyfélnek is adott tanácsot, akik Helvet Immo lakáskölcsönt vettek fel, és állítása szerint rendkívül nehéz volt „megmenteni őket”, csupán alig tucatnyi esetben sikerült.

A bank a per során tagadta, hogy bármilyen illegális tevékenységet végzett volna, és felmentését kérte. A pénzintézet arra is felhívja a figyelmet, hogy az eddigi polgári perek többségében javára döntött a bíróság: 2017 óta körülbelül 80 esetben.

Charles Constantin-Vallet úgy nyilatkozott, hogy a polgári perek túlnyomó részében, 95%-ban a bíróságok felfüggesztették az eljárást a büntető jogi per eredményét várva, de a jogerősen megszületett, több tucat döntésben a BNP PF nyert – a Semmítőszék tavaly több esetben is olyan döntést hozott, amelyek szerint a szerződések érthető, világos módon fogalmaztak.

Erre az ellentmondásra egyébként maga a párizsi bíróság is utalt – és véleménye szerint más tényállásból indultak ki: a Semmítőszék nem vizsgálta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kérdését, ahogy a gazdasági kontextust sem, és nem volt hajlandó vizsgálni Nathalie Chevallier tanúvallomását, de azt a kérdést sem, hogy a bank elegendő információt szolgáltatott-e a tőketartozás potenciális emelkedésével kapcsolatban.

Constantin-Vallet a hasonló magyarországi ügyekre is kitért, amikor jelezte, hogy a román és magyar adósoknak kedvező európai bírósági döntések miatt próbálták elérni, hogy több francia bíró is kérdést fogalmazzon meg az Európai Unió Bíróságának (EUB) arról, hogy vajon tisztességtelennek tekinthetők-e a Helvet Immo szerződéseinek záradékai. Az EUB ugyanis több ízben is másképp értékelte a vonatkozó uniós direktívát, mint a francia Semmítőszék.

Franciaországban egyébként a magánszemélyeknek külföldi devizában folyósított hiteleket – néhány kivételtől eltekintve – megtiltotta egy törvény, 2013. március 26-án, amelyet akkor lelkesen üdvözöltek a fogyasztóvédelmi szervezetek.

Constantin-Vallet szerint a mostani ítélet fordulópontot jelent, és fontos dátumként tartják majd számon a fogyasztói jog alakulásának tekintetében: „ A szakmai szereplők nagyobb figyelmet fognak fordítani az értékesítés során elhangzottakra, arra, hogy tisztességes információkat szolgáltassanak, és megbizonyosodjanak arról, hogy az ügyfél valóban megértette a szerződést – mostantól ugyanis tisztában lesznek vele, hogy ilyen szankció fenyegeti őket, ha nem így cselekszenek.”

(via Mediapart, Le Monde, La Tribune)

Dobsi Viktória

Kiemelt kép: YouTube.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom