Tovább kopik a cseh liberális demokrácia. Néhány napja a cseh illiberális erőtér újabb pozíciót foglalt el a helyi demokratikus intézményhálózatban. Az új cseh ombudsman kinevezése miatt kibontakozó civil ellenállást támogató cseh ellenzéki pártok egysége felbomlott. A konzervatív cseh pártok egyes politikusai nem értenek egyet a magyar miniszterelnök és a lengyel kormánypárt elnökének bírálatával.
Stanislav Křeček ombudsmant szokatlan körülmények fogadták munkahelye előtt a reggeli órákban, csütörtökön, február 20-án. Amikor kiszállt gépkocsijából a sárga mellényes Konfliktuskezelő Csoport négy tagja vette körbe, hogy biztonságban eljusson munkahelyére. Néhány ember üdvözölte, de a bejárat felé vezető lépcsőfeljárót egy tiltakozó csoport blokádja zárta le. A tíz percig tartó patthelyzetet végül a rendőrök oldották fel. Kisebb egymásnak feszülés után egyesével vitték el a demonstrálókat. Hét ember ellen eljárást indítottak.
A brnoi civil aktivisták Jakuba Patočka egykori szociáldemokrata politikus, újságíró és polgári aktivista kezdeményezésére próbálták megakadályozni, hogy az új cseh ombudsman elfoglalja hivatalát. Az akció előtt a szervezők nyílt levélben fordultak Emmanuel Macron Franciaország elnökéhez és Guy Verhofstadt liberális politikushoz. A tiltakozók azt kérték, hogy az európai politikusok gyakoroljanak nyomást a cseh kormányfőre a frissen kinevezett Křeček ombudsman visszahívása érdekében.
Az új cseh ombudsmant még szerdán titkos választás második fordulójában választotta meg a cseh parlament alsóháza 91 szavazattal. A 175 jelenlévő parlamenti képviselőtől a másik jelölt, Vít Alexander Schorm 53 szavazatot kapott. Anna Šabatová jelenlegi ombudsman hat év után adja át pozícióját utódjának. Křeček első megszólalásában jelezte, hogy meglepetésnek tartja megválasztását, mert nem számított még jelölésével sem.
Stanislav Křeček (81)
A Károly Egyetem Jogi Karára járt, 1998 és 2010 között a választók négyszer küldték be parlamentbe a Szociáldemokrata Párt képviselőjeként. 1996-ban kiderült, hogy jogosulatlanul használja a doktori címet, végül 2005-ben szigorlatozott.
Több éven át a Cseh Köztársaság Bérlőinek Szövetsége élén állt, 2013-ban a cseh ombudsman helyettesének nevezték ki. Kétszer is jelölték az ombudsmani hivatal elnöki tisztségére, de mindkét alkalommal kevesebb szavazatot kapott.
Amikor a cseh legfőbb ügyész tavaly decemberben felújította a cseh kormányfő elleni rendőri nyomozást és a Gólyafészek ügy újbóli áttanulmányozását kérte beosztottjától, Křeček a Facebookon állt ki Babiš miniszterelnök mellett. Křeček megválasztását kritizálta elődje és az ellenzéki pártok egy része is. Anna Šabatová helyettese elnöki kinevezését szerencsétlen lépésnek tartotta.
Bírálói szerint Křeček azért alkalmatlan az ombudsmani tisztség betöltésére, mert nem érti a jogvédő intézmény működésének lényegét. Křeček 2020 januárban a cseh Dennik N-nek adott interjújában kijelentette, hogy szeretné, ha „azok az emberek, akik diszkriminálva érzik magukat, maguk keresnének egy ilyen helyzetből kiutat.” Křeček szintén ebben az interjúban azt is kifejtette, hogy az ombudsmani hivatal nem az emberi jogok védelmére hozták létre, hanem, hogy felhívják a figyelmet az állami hivatalok hibás működésére.
A Křeček ellen legtöbbször megfogalmazott másik kritika, hogy kisebbségek, hátrányos helyzetű csoportok diszkriminációját, a kollektív bűnösség alapján megfogalmazott „negatív tapasztalatokkal” magyarázta. Elődje és korábbi felettese ezt a szemléletet gyakran kritizálta.
Křeček a 2015-ös menekültválság idején előszeretettel osztott meg dezinformációs weboldalakról álhíreket. Olyan szavakat használt posztjaiban a menekültekkel kapcsolatban, mint „invázió” vagy „népvándorlás”. Előfordult, hogy dezinformációs weboldalakról osztott meg híreket, mint például azt, hogy „a muszlimok miatt kellett átnevezni Nyugat-Európában a karácsonyi vásárokat” vagy, hogy „a muszlimok elárasztják Európát és megsemmisítik az európai kultúrát.”
Ez alapján nem volt meglepetés, hogy Miloš Zeman végül támogatta Křeček elnöki jelölését idén január közepén. Zeman jelöltjét az előzetes nyilatkozatok alapján, a szociáldemokratákon kívül, a Babiš-kormányt kívülről támogató szélsőjobboldali, bevándorlásellenes SPD támogatta. Az ANO kormánypárt parlamenti képviselői szabad kezet kaptak a szavazáson.
Tavaly novemberben a Millió Pillanat a Demokráciáért civil szervezet bejelentette, hogy azonnal kiviszi az embereket az utcára, ha a cseh demokratikus intézményeket támadás éri az illiberális hatalmi centrumból. A civil szervezet Stanislav Křeček ombudsman kinevezését elítélte. Bejelentették, hogy újabb demonstrációt szerveznek március elsejére Prágában.
A rendezvény címe: „Állítsuk meg az intézményhálózat szétesését! / Nem akarunk Magyarország és Lengyelország útjára lépni”.
A társadalmi ellenállást szervező civilek szerint Csehországban a „liberális” ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) a szélsőjobboldali Szabadság Közvetlen Demokrácia (SPD), a Cseh Kommunista Párt (KSČM) és a Vár (Hrad) – azaz a köztársasági elnök – külső támogatásával fokozatosan lebontja a jogbiztonságot biztosító cseh demokratikus intézményhálózatot.
A civil szervezet szerint az új ombudsman kinevezése ezt a belpolitikai folyamatot erősíti. Korábban ugyanezt a fejleményt erősítette a politikai és gazdasági összeférhetetlenségben álló, az egykori kommunista állambiztonsági ügynökként dolgozó Andrej Babiš jelenlegi cseh miniszterelnök felmentése büntetőjogi felelőssége alól.
De a civilek hasonló törekvéseket látnak a kormányoldal részéről a cseh közszolgálati média függetlenségének letörésében is. Ráadásul a Millió Pillanat szerint a köztársasági elnök és a cseh kormány olyan törvények elfogadására készül, amelyek a cseh legfőbb ügyész és a cseh bírák kiválasztásában nagyobb befolyást engedne a politikának.
A cseh illiberális hatalmi központ elképzelés szerint a bírákat ezentúl egy bizottság választaná ki, amelynek tagjait az igazságügyi miniszter állítja össze. A demokrácia védelme szempontjából ezzel mindössze az a baj, hogy az igazságügyi minisztert Babiš miniszterelnök nevezte ki egy nappal az után, hogy a rendőrség vádemelést javasolt a cseh kormányfő ellen költségvetési csalás miatt.
A Millió Pillanat civil szervezet úgy gondolja, ha ez a tendencia tovább folytatódik Csehországban, akkor a magyarországi és lengyelországi jogbizonytalansághoz hasonló helyzet alakulhat ki náluk is.
Csakhogy némileg váratlanul az új cseh ombudsman elleni demonstráció megfogalmazott jelszavával a cseh demokratikus ellenzék egy része elégedetlen. Néhány konzervatív politikus bejelentette: ezúttal biztosan nem megy el a Millió Pillanat által szervezett rendezvényre. A pártok felett álló, de az összes ellenzéki párt által támogatott ellenzéki civil mozgalom egységes támogatása ezzel megtört. Ez azonban egy tavaly nyáron megindult folyamat eredménye.
Mi történik és miért?
A legújabb fejlemények megértéséhez érdemes közelebbről megvizsgálni a cseh konzervatív politika erőtérben történt mozgásokat. A kormányzó ANO mozgalom mögött hosszú hónapok óta a balközép Kalózpárt és a jobbközép-konzervatív Polgári Demokrata Párt (ODS) verseng második helyért. Petr Fiala, az ODS elnöke a pártot a Masaryk-féle első csehszlovák köztársaság nyugat-európai orientáltságú konzervatív, demokratikus hagyománya mentén vezeti.
De a 2015-ös menekültválság is nyomot hagyott a pártban. Az elmúlt években az ODS-ben olyan politikusok is hangosabbá váltak, akik a szélsőjobb szavazók felé is elkezdtek beszélni. Ilyen pártból részben kibeszélő figura volt ifjabb Václav Klaus is, aki gyakorlatilag továbbviszi az elmúlt években már csak németországi AfD gyűlésekre járó, putyinista think tank felületeken publikáló és a magyar kormányfővel migrációs kérdésekben egyetértő apja által képviselt politikát.
A mindössze csak néhány éve az ODS-ben aktívan politizáló és bizonyos autonómiát élvező ifjabb Klaus aktív facebookos jelenlétével és markáns megszólalásaival a pártelnök után az ODS szavazótáborban a második legnépszerűbb politikussá vált. Ifjabb Klaus tudatosan provokálta a pártelnököt, de végül egy rosszul sikerült, antiszemita megjegyzést tartalmazó parlamenti felszólalása miatt Fiala végül kizárta a pártból.
Orbánizmus lejtmenetben: kizárta a cseh konzervatív párt a magyar miniszterelnök rajongóját, ifjabb Václav Klaust
Visszatérnek az európai autentikus konzervatív pártok eredeti értékeikhez, és levagdossák vadhajtásaikat. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt konfliktusa mellett a cseh Polgári Demokrata Pártban (ODS) is összecsaptak a konzervatívok és a bevándorlásellenes szélsőjobb.
Ifjabb Klaus új pártot alapított Trikolóra mozgalom néven tavaly novemberben. A Trikolóra alakuló kongresszusán egymás után beszélt Nigel Farage brexit-párti politikus és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója és a Fidesz egyik főideológusa. Schmidt átadta ifjabb Klausnak Orbán Viktor miniszterelnök személyes üzenetét is, amelyet maga az új párt elnöke olvasott fel az egybegyűltek előtt.
Az ODS-ben sokan attól féltek, hogy az új párt elviheti az ODS szavazók egy részét.
Az ODS-en belül senki nem bánta, hogy Václav Havel egykori köztársasági elnök egykori munkatársa, a Charta 77 szóvivője, egykori külügy-, majd védelmi miniszter, Alexander Vondra visszatér a cseh belpolitikába. Vondra még 2012 novemberében mondott le miniszteri pozíciójáról, mert a Nečas-kormány idején korrupciós botrányba keveredett. A 2009-es cseh EU-s elnökség idején beszerzett audiovizuális technológiát a cseh állam túlárazott számlákkal fizette ki a ProMoPro cégnek. Vondra akkor az európai ügyekért felelôs kormánybiztosi pozíciót töltötte be.
Politikai visszatérését tavaly májusban a Respektnek adott nyilatkozatában fejtette ki. Vondra nem ô változott meg, hanem a körülötte lévő világ. Ez arra ösztönzi, hogy „élesebben fogalmazzon annak a világnak megvédése érdekében úgy, amire még emlékszik.” A cseh Dennik N-nek adott nyilatkozatában megjegyezte: „nyíltan fog politizálni és nem fél majd a konfliktusoktól.”
A 2019 májusi EP-választásokon Vondra az ODS pártlistája 15. helyén indult el egy brüsszeli pozícióért. Meglepetésre, majd harmincezer preferenciális szavazattal a második helyre ugrott fel, és bejutott az Európa Parlamentbe. Az ODS második helyen végzett az ANO mögött, és négy képviselőt juttattak Brüsszelbe. A párt az Európai Parlament Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának tagja. E csoport frakcióvezetője a szintén cseh Jan Zahradil.
Az ECR frakciója párttagsága kifejezetten változatos. Megtaláljuk itt a nyugat-európai szélsőjobboldali pártokat (a spanyol Vox, az olasz Fratelli d’Italia, a svéd SD), fundamentalista keresztény, ultrakonzervatív pártokat (a lengyel PiS, a litván LLRA-KŠS) vagy a „liberális”-bevándorlásellenes szlovák SAS-t. Egyes nyilatkozatok szerint ez a frakció tárt karokkal várja az Európai Néppártból kiszoruló magyar kormánypártot is.
Az ODS számára sikeres EP-választások után, május 25-én, a cseh köztévé kérdezte Vondrát. Az új EP-képviselő a V4-es országok közötti hasonlóságot és szoros szövetséget hangsúlyozta. A beszélgetés során védelmébe vette a magyar és a lengyel kormánypárt elnökeit. Többek között kijelentette: „az EP-ben Orbánt és Kaczyńskit fogja támogatni”, mert Lengyelország és Magyarország normális demokráciák.
Szintén tavaly novemberben Brüsszelben az ECR frakciója egy emlékező konferenciát szervezett a csehszlovák bársonyos forradalom emlékére. Az eseményen a cseh, lengyel és litván ECR frakciótagok között egy meglepetés vendég ült: Deutsch Tamás, EPP-képviselő.
A kép jobb szélén Deutsch Tamás EPP-képviselő figyeli Alexandr Vondra, ODS EP-képviselő felszólalását. Kép forrása: Deník.cz, Kateřina Perknerová.
Vondra a rendezvény után nyilatkozott a cseh sajtónak is. Megemlékezett Deutsch Tamásról, aki 1989 augusztusában Prágában járt barátjával. Vondra elmondása szerint a két fiatal magyar politikus Vondránál éjszakázott volna, ha nem tartóztatják le őket a Vencel-téren a csehszlovák rendőrök. A cseh konzervatív politikusra nagy hatással volt, hogy a fiatal magyar libserálisok elnézést kértek az 1968-as megszállás magyar részvétele miatt.
Vondra 2020 januárjában már az ODS egyik sztárjaként viselkedett. A párt januári nagygyűlésére saját programmal érkezett. A küldöttség előtt elmondott beszédében mondott vicces és komoly, néhány héttel később értelmet nyert dolgokat is. Az első kategóriába lehet sorolni például azt az ötletét, hogy a cseh kormánynak Brno városban nemzeti futball-stadiont kellene építeni. Később így Brno együtt Pozsonnyal és Budapesttel közösen megpályázhatna egy világesemény megszervezését is.
Másrészt azt is kijelentette újra beszédében, hogy „a cseh külpolitikának három lába van: a NATO, az EU és Visegrád. Mindegyik egyformán fontos, és egyik sem létezhet a másik nélkül.” A pártelnök-helyettesi posztért ő kapta messze a legtöbb szavazatot (487-ből 443 érvényes szavazatot). Emlékeztetöül: korábban a cseh külpolitikában a visegrádi csoportnak nem tulajdonítottak ekkora jelentôséget.
Fiala pártelnök később elnöki beszédében üzent Vondrának: „Az ideológiai szektás gondolkodás nem konzervativizmus.”
A cseh közrádió politikai jegyzete Vondra megjelenését az ODS maffiakorszakához való visszatérésként értékelte, amelynek a cseh rendőrség készenléti alakulatainak megjelenése a cseh Kormányhivatalban vetett véget, a párt pedig majdnem kiesett 7 százalékos eredménnyel a parlamentből.
Mindeközben az ECR és a még néppárti Fidesz közeledése 2020-ban tovább folytatódott. Orbán Viktor idén január elején személyesen tárgyalt Varsóban a lengyel kormánypárt elnökével és a lengyel miniszterelnökkel. A PiS szintén az ECR-frakció tagja. Szintén januárban Ujhelyi István Facebook januári bejegyzésében azt állította, hogy a Fidesz EP-képviselői már együtt szavaztak az ECR-frakcióval.
Lengyelországban február 4-én a köztársasági elnök aláírta az ún. „szájkosár”-törvényt. Brüsszel és Varsó között a feszültség tapintható.
Jogi polexit és igazságügyi szőnyegbombázás – így ért véget a lengyel jogállamiság 2020 elején
Óriási jogi káosz van Lengyelországban. Az Európai Unió Bírósága csillagászati összegű büntetést helyezett kilátásba, ha Lengyelország nem vonja vissza a „szájkosár”-törvényt. Věra Jourová EB-biztos előbb jogi „szőnyegbombázásról” és a lengyel igazságszolgáltatás megsemmisítéséről beszélt, majd belengette egy újabb büntetőeljárás megindítását Varsó ellen. A nemzetközi média a lengyel demokrácia mély válságáról ír, a lengyelországi ellenzéki pártok a polexit veszélyére hívják fel a figyelmet. A lengyel kormánypárt bejelentette, hogy nem hátrálnak meg, és az EU-s intézmények barátságtalan nyilatkozatait a lengyel szuverenitás elleni támadásként értékelik.
Az ODS régi-új népszerű politikusa ebben a légkörben jelentette be február közepén, hogy nem fog elmenni a Millió Pillanat a demokráciáért civil szervezet demonstrációjára. Döntését azzal indokolta, hogy a civil szervezet hibát követett el, amikor az új cseh ombudsman kinevezése kapcsán a V4-es partnereket támadják.
„Eddig szimpatizáltam a Millió Pillanat a Demokráciáért civil szervezettel, mert helyesen Babiš összeférhetetlenségi ügyeivel foglalkozott. De most mással kezdtek el foglalkozni. Ez hiba és Visegrád és a cseh érdekek elleni támadás. Éppen ezért még csak véletlenül sem számolhatnak támogatásommal” fogalmazott Vondra az Echo24.cz konzervatív hírportálnak.
Vondra álláspontját megerősítette Jan Zahradil, az ECR frakcióvezetője is. Ő a twitteren egyetértően reagált Vondra egy korábbi szavaira: „Az utolsó betűig egyetértek: «a baloldali prágai és pozsonyi Kávéházban azt mondják, hogy a V4 toxikus, és a konzervatív lengyelek és magyarok fölé kéne nőni. De ez hülyeség és öngyilkosság lenne hallgatni rájuk.» Ennyi.”
Místopředseda @ODScz @AlexandrVondra: “Levicové kavárenské kroužky v Praze a Bratislavě říkají, že je (V4) toxický, že bychom se měli štítit konzervativních Poláků i Maďarů. Je to hloupost a poslechnout je by bylo sebevražedné”. Podepisuji do písmene. Dál není třeba nic dodávat. pic.twitter.com/8Wxef0M5hq
— Jan Zahradil (@ZahradilJan) February 15, 2020
A Csehországban sokszor csak szektás konzervatívnak tartott Vondra szavait az alternatív, dezinformációs weboldalak és a szélsőjobboldali politikusok ünnepelték. A cseh ellenzéki táborban inkább az értetlenség, meglepettség és a zavarodottság volt jellemző.
Másnap, február 17-én, a lélektani pillanatot kihasználva, Vondra újra támadt és „Stratégiai szövetség” címmel öt pontban foglalta a Facebookon véleményét, hogy szerinte miért „őrültség támadni a V4-eket” és összevetni a cseh helyzetet a lengyellel és a magyarral.
Vondra szerint visegrádnak stratégiai és biztonságpolitikai jelentősége van. „Együtt akasztottuk meg a migrációs hullámot,” írta. Kaczyński és Orbán demokratikus úton, szabad választásokon nyert. Mindketten antikommunisták. Kaczyński és Orbán konzervatív politikusok, akik szembeszállnak az ún. nyugatos progresszív trendekkel. Kaczyński keresztény konzervatív, Orbán nemzeti konzervatív, a csehek liberális konzervatívok és nem populisták, antiszemiták vagy fasiszták – állította az ODS népszerű politikusa.
Vondra két utolsó pontjában megvédte a lengyel igazságügyi reformot és a magyar médiahelyzetet is. Szerinte a lengyelek a bírák zárt világát most megnyitják, mert eddig a bírói maffia irányította az új bírák kiválasztását. Vondra szerint a közmédia Németországban is a kormány szócsöve, ráadásul az RTL/ATV, Klubrádió, Index, 444.hu és néhány oknyomozó portál úgy üti a helyi kormányt, hogy „mi csak álmodunk róla.”
A cseh közrádió politikai kommentárja szerint az ODS-nek el kellene tudni döntenie, milyen irányban megy tovább. Vagy rámegy az ANO, a Trikolóra és az SPD szavazóira vagy megmarad a liberális konzervatív szavazók összegyűjtésénél. A jegyzetíró szerint tragikomikus az egykori politikai másképp gondolkodó (diszidens) és Nyugat-barát Vondra nézeteinek nacionalista fordulatát követni, és féltené Csehország 21. századi jövőjét, ha egy ilyen programmal állna fel egy ODS-kormány a következő választás után.
„Mintánk: Magyarország. Inkább legyenek vizipólóban és szalámikészítésben” című publicisztikájában a Hospodářské noviny gazdasági napilap megütközött azon a lendületen, ahogy Vondra EP-képviselő védelmébe vette Orbán és Kaczyński politikáját. „Legalább az ODS politikusai tudatosíthatnák, hogy azért mégis létezik különbség értékelvű konzervativizmus és nacionalista populizmus között. És azt, hogy egy ilyen politikai irányzattal nem okos dolog barátkozni, mivel a végén már nem fognak tőlük megkülönböztetni.”
Felmerül a kérdés, vajon a majdnem egy évtizede politikailag inaktív, korrupciós botrány miatt megbukott egyébként nagyon tapasztalt Alexander Vondrát mi motiválta, hogy visszatérjen a cseh belpolitikába? Az ex-miniszter nyilatkozatai alapján gyakorlatilag kritika nélkül beállt az illiberális lengyel és magyar rezsimek mögé, miközben Csehországban azzal kampányol, hogy Babiš miniszterelnökségét nem lehet Kacsi és Orbán politikájával összehasonlítani, mert – szerinte – a cseh helyzet rosszabb, mint a magyar és a lengyel.
Valójában ez sem igaz állítás, hiszen az tény, hogy a cseh demokrácia is rendszerszintű fenyegetés éri – lásd: új ombudsman kinevezése – de még mindig léteznek erős kormánytól független intézmények, ami a másik két V4-es országban már nem elmondható.
Az ombudsmani hivatal illiberális elfoglalása az utóbbi évek egyik legdurvább antidemokratikus lépésének tekinthető Csehországban. Babiš nem rendelkezik alkotmányos többséggel, mint például Orbán Viktor, de a cseh illiberális erőtér mind több eddig demokratikusan működő intézményt gyűr uralma alá, amely már nem a köztársaság ügyeit, hanem a miniszterelnök oligarchisztikus érdekeit szolgálják. Babiš folyamatosan támadja a független cseh média és igazságszolgáltatási rendszer még erősnek tűnő szerkesztőségeit.
Ráadásul Vondra megjelenése a cseh konzervatív térfélen egy törekvés is lehet a liberálisabb cseh konzervatív tábor teljes illiberális megszállására is. A jelenleg második legnépszerűbb cseh ellenzéki párt szavazótáborának etnicizálásával Csehország alapvető nyugatos geopolitikai és stratégiai orientálódása is megváltozhat keleti irányba. Az illiberális Lengyelország és Magyarország melletti kiállás másik közvetlen következménye, hogy a civilek által vezetett Babiš-elleni tüntetéssorozat pártok felett álló cseh ellenzéki egysége ezúttal megtört.
Vezető képünkön Stanislav Křeček frissen megválasztott ombudsmant látják, aki fogadja Tomio Okamura a Szabadság Közvetlen Demokrácia (SPD) szélsőjobboldali pártelnök és a cseh parlament alsóháza alelnökének gratulációját. Okamura egyébként Vojtěch Filip KSČM-elnököt helyettesítette a protokoll-fotón, mivel a kommunista párt elnökét szerdán infarktus gyanújával kórházba szállították. Forrás: Anna Vavríková, MAFRA
Írta: Bőtös Botond
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
