Bezárás
Lengyelország

Jogi polexit és igazságügyi szőnyegbombázás – így ért véget a lengyel jogállamiság 2020 elején

Vezető képünkön a lengyel Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Kamaráját látják 2019 december 23-án, amikor meghozta elsőfokú határozatát Paweł Juszczyszyn bíró ügyében. Fotó: PolsatNews.pl.

Óriási jogi káosz van Lengyelországban. Az Európai Unió Bírósága csillagászati összegű büntetést helyezett kilátásba, ha Lengyelország nem vonja vissza a „szájkosár”-törvényt. Věra Jourová EB-biztos előbb jogi „szőnyegbombázásról” és a lengyel igazságszolgáltatás megsemmisítéséről beszélt, majd belengette egy újabb büntetőeljárás megindítását Varsó ellen. A nemzetközi média a lengyel demokrácia mély válságáról ír, a lengyelországi ellenzéki pártok a polexit veszélyére hívják fel a figyelmet. A lengyel kormánypárt bejelentette, hogy nem hátrálnak meg, és az EU-s intézmények barátságtalan nyilatkozatait a lengyel szuverenitás elleni támadásként értékelik.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Paweł Juszczyszyn bíró a szokásos időben kelt fel és indult munkába február 5-én az észak-kelet lengyelországi Olsztyn városában. Tette ezt annak ellenére, hogy a lengyelországi legfelsőbb bíróság Fegyelmi Kamarája február 4-én, másodfokon is felfüggesztette a munkavégzés alól, és jövedelmét 40 százalékkal csökkentette. Az első fokú, hasonló tartalmú határozatot ugyanez a testület még 2019 december 23-án hozta (vezető fotónk). Juszczyszyn bíró mindkét döntést figyelmen kívül hagyta.

Juszczyszyn “bűne” annyi volt, hogy november végén kritizálta a lengyel igazságügyi reformot és az új bírák kinevezésének módját. Az egyik ilyen új kinevezett Maciej Nawacki, Olsztyn város kerületi bíróságának elnöke volt, aki tavaly november végén rendelte el Juszczyszyn bírói tevékenységének azonnali felfüggesztését. Juszczyszyn korábban azért fordult a Szejmhez, hogy az általuk választott bírák jelölését alátámasztó további dokumentumokat nyújtsanak be a Nemzeti Bírói Tanácsnak (KRS).

Erre azért volt szükség, mert Nawacki beválasztása a kormányhű testületbe (KRS) bár nem volt meglepő, de több formai hibát is tartalmazott. Például a szükséges 30 aláírás helyett csak 28 aláírást gyűjtött össze, de még abból is négyen később visszavonták aláírásukat. Ezt vette észre Juszczyszyn bíró. További figyelemreméltó részlet, hogy amikor Nawacki a KRS-be jelentkezett, még az Olsztyni Lech Kaczyński Polgári Társulás tagja is volt. Ez a helyzet azért pikáns, mert a PiS által hozott törvénymódosítás megtiltja a nyílt közéleti szerepvállalást a bírák számára.

Lengyelországban a bíróválasztás során a végső szót a köztársasági elnök mondja ki, míg a Nemzeti Bírói Tanács (KRS) javaslati joggal rendelkezik a bírák személyére az elnök felé. A problémát 2017 júliusától a PiS-kormány igazságügyi “reformja” okozza, amely értelmében KRS többségét már nem a bírák választják ki maguk közül, hanem a Szejm. Az pedig köztudomású, hogy a lengyel parlament alsóházában a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja többséggel rendelkezik.

Az új PiS-kormány tavaly decemberben nyújtotta be a „szájkosár”-törvényt, amely büntethetővé tette azokat a bírákat, akik megkérdőjelezik a lengyel kormány igazságszolgáltatási reformját. A büntetésekről a 2017 szeptemberében létrehozott legfelsőbb bíróság Fegyelmi Kamarája dönthet, amelynek tagjait a KRS választja. A lengyel legfelsőbb bíróság, az EU Bíróságának kritériumai alapján, illegitimnek tartja a Fegyelmi Kamara létezését, mivel azt a szintén illegitim módon átalakított KRS választja meg.


Nawacki nem várt sokáig a válaszcsapással: a “megreformált” KRS ellentmondásos helyzete ellenére a helyi kerületi bíróság elnöke egy “technikai rendeletet” adott ki. Ennek értelmében február 5-től átvették Juszczyszyn bíró folyamatban lévő ügyeit, kötelezték az ügyekkel kapcsolatos iratok visszaadására, valamint blokkolták a bírósági informatikai rendszerekhez való hozzáférését is. A felfokozott hangulatra jellemző, hogy február 7-én, a Juszczyszyn bíró mellett kiálló kollégák fellebbezését az olsztyni kerületi bíróság nagygyűlésén Nawacki elnök kamerák és a bíró kollégák előtt egyszerűen összetépte:

A teátrális gesztus óriási felháborodást váltott ki a településen, ahol még aznap este több százan gyűltek össze tiltakozni. A helyiek „megvédjük a szabad bíróságokat” és „szabad bíróságok, szabad emberek” feliratú transzparenseket tartottak a magasba.

Mi ez a jogi káosz Lengyelországban?

Érdemes hangsúlyozni milyen dráma körvonalazódik Lengyelországban: napjainkra gyakorlatilag megszűnőben van a független igazságügyi rendszer az országban, és politikai alapon alakulhatnak ki „ők” vs. „mi” bírói testületek. Az Európai Unió (EU) érzi a veszélyt, a törvénytervezetet kritizálták a Velencei Bizottság szakértői, az Európa Tanács (ET) tanácsadói, akik még a Szenátus meghívására érkeztek Lengyelországba.

Brüsszel utoljára egy hónappal ezelőtt, idén január 14-én kérte az EU bíróságát, hogy foganatosítson átmeneti intézkedéseket a Lengyelországgal folytatott vitában. A kérés nyilvánvalóan a lengyelországi Fegyelmi Kamara működésére és a készülő „szájkosár”-törvény elfogadásának megakadályozására vonatkozott. A törvényi szigorítás ellen együtt tiltakoztak a különböző európai országokból Varsóba érkező bírák, ügyészek lengyel kollégáikkal.

Európai és lengyel bírák ezrei tiltakoztak Varsóban a „szájkosár”-törvény ellen

Európai tiltakozássá szélesedett a lengyel jogállamiság melletti kiállás: huszonkét EU-s ország bírái, ügyészei tüntettek együtt lengyel kollégáikkal a „szájkosár”-törvény ellen szombaton, Varsóban. A vitatott törvényt 2019 decemberében fogadta el a lengyel parlament alsóháza (Szejm). Jelenleg a felsőház (Szenátus) döntésére várnak. A törvényt sokadik alkalommal bírálta Brüsszel is.

A kritikák ellenére a PiS továbbra is állítja: az igazságügyi reform és a Fegyelmi Kamarával kapcsolatos törvénymódosítás célja a helyi jogi környezetben tapasztalható „anarchia felszámolása”, amely állítólag azért létezik, mert nem tisztították meg teljesen a lengyel igazságszolgáltatást a „kommunista örökségtől”. A PiS ezen kívül azt is állítja, hogy külföldi országok politikusai befolyásolják a bírók kinevezési folyamatát Lengyelországban.

A törvénymódosítás ellenzői ezzel szemben állítják, hogy a „szájkosár”-törvény lehetővé fogja tenni a PiS-kormány igazságügyi reformjának ellenzőinek, kritikusainak megbüntetését. Konkrétan első körben azon bírák kaphatnak büntetést, akik kétségbe vonják a Nemzeti Bírói Tanács megválasztott bíráinak jogkörét. Ezt a vélekedést támasztja alá az olsztyni eset is, ami megmutatta, hogy egy túlbuzgó és a hatalomnak lekötelezett hivatalnok máris élt a lehetőséggel.

Még 2019 decemberében a lengyel legfelsőbb bíróság – miután az EU Bírósága állásfoglalásra kérte fel – kimondta, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság Fegyelmi Kamarája politikailag nem független testület. Juszczyszyn bíró is erre az állásfoglalásra hivatkozik, és nem ismeri el törvényes testületként a KRS-t. Az európai szervezetek – ET, EB – éppen e kulcsfontosságú testület tagjainak megválasztási folyamatát bírálják, hogy tagjairól a politikusok döntenek.

A legfelsőbb bíróság tavaly decemberben azt is kimondta, hogy a KRS által választott bíróknak nem lenne szabad konkrét peres ügyekben dönteni. A lengyel igazságügyi miniszter azonnal reagált a legfelsőbb bíróság állásfoglalására, miszerint az súlyosan sérti a jelenlegi lengyel törvényeket. Mindeközben az AFP beszámolója alapján tudjuk, hogy az újonnan és kétségesen kinevezett bírák száma már nagyjából ötszáz körül jár.

Az Európai Bizottság (EB) a jogállamiság „tartós és rendszerszerű” megsértése miatt indította el az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen 2017 decemberében, először az EU története során. Az eljárást 2018 márciusában egy szavazással megerősítette az Európai Parlament is.

„Valóságos állampuccs”

A „szájkosár”-törvényjavaslat sorsa idén januárban az előzetes várakozások szerint alakult. A lengyel felsőház (szenátus), amelyben az ellenzéki pártoknak többsége van, elutasította a tervezetet. Egy héttel később, január 23-án, a lengyel alsóház (Szejm) gond nélkül elfogadta az ellentmondásos törvényt. A TVN 24 hírtelevízió tudósításából kiderült, hogy 234 képviselő támogatta, 211 képviselő ellenezte a törvénymódosítást, kilenc képviselő tartózkodott. Ezt követően már csak Andrzej Duda aláírása akadályozta volna meg az ún. „szájkosár”-törvény életbe lépését.

A parlamenti vita során Malgorzata Kidawa-Blońská, a Szejm ellenzéki alelnöke jelezte, a kormánypárti képviselők „a bíróságok függetlenségéről döntenek.” Beszédét többször taps szakította félbe az ellenzéki padsorokból. – A „Szejmben ma egy valóságos állampuccs történik. Ez a törvénymódosítás nemcsak befogja a bírók száját, hanem minden polgár bíróságokhoz fűződő jogát is megsérti” – mondta a politikus a pulpitusról a szavazás előtt.

Az egységes EU-s jogi környezettel gyökeresen szembe forduló lengyelországi törvénymódosításra néhány nap múlva az Európai Unió is reagált.

Brüsszel követe Varsóba érkezik

Január 28-án Varsóba érkezett Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. Az EU-s politikus a lengyel legfelsőbb bíróság és az Alkotmánybíróság elnökével, a lengyel külügyminiszter-helyettessel, valamint a Szejm és a Szenátus vezetőivel is találkozott. Jourová azt kérte lengyelországi magasrangú tárgyalópartnereitől, hogy ne alkalmazzák a „szájkosár”-törvényt.

A találkozók előtt tartott sajtótájékoztatóján Jourová bejelentette: szeretne megismerkedni az igazságügyi reform problémás részeivel, amely a lengyel ellenzék és a szakmai közvélemény egy része szerint a független lengyel bíróságok végét jelentik.

Jourová szerint az EB aggodalmát fejezte ki a törvénymódosítás miatt, és párbeszédet kínált a lengyel félnek a problémás kérdésekben. Később az EB alelnöke a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta az Adam Bodnar ombudsamnnal folytatott tárgyalásai után, hogy „szeretne többet tenni a lengyel bírók védelmében, mert kampány folyik ellenük és ebben a légkörben nem lehet a bírók embert próbáló munkáját elvégezni.

„A lengyel demokrácia fekete napja”

Február 4-én a kormányzó PiS párt politikai szövetségese, Andrzej Duda, lengyel köztársasági elnök aláírta a törvénymódosítást – írta ki Twitterén aznap délután a PAP lengyel hírügynökség.

Szomorú nap ez Lengyelország, az Európai Unió, a jogállam és a polgárok jogbiztonsága számára,” reagált a Twitteren Adam Bodnar lengyel ombudsman az elnöki jóváhagyásra. Bodnar szerint Lengyelország egy újabb lépést tett az Európai Unióból való kilépés, egy „jogi polexit” felé vezető úton.

Az ombudsmantól eltérően Piotr Müller kormányszóvivő másképp látta az elnöki aláírás következményeit: „Örülök, hogy az elnök meghozta a döntést. Végre egy olyan esemény, amely stabilizálja igazságszolgáltatási rendszerünket,nyilatkozta a lengyel közrádiónak.

Robert Biedroń baloldali politikus egyenesen „a lengyel demokrácia fekete napjáról” beszélt 2020 február 4. kapcsán az elnöki aláírást követően összehívott rendkívül sajtótájékoztatóján. A Baloldal (Lewica) elnevezésű baloldali összefogás korábbi európai parlamenti (EP) listavezetője szerint Jarosław Kaczyński, az elnök segítségével egy olyan rendszert épített ki, amelyben minden hatalom egy ember, a PiS elnöke alatt összpontosul.

Február 4. olyan napként vonul be a lengyel történelembe, amikor az ország elnöke, akinek dolga a szuverén, demokratikus ország és a lengyel alkotmány védelme, elbukott egy pártérdekkel szemben,” nyilatkozta az elnöki Palota előtt az esti órákban a baloldali ellenzéki politikus.

Jourová a Der Spiegelben

Négy nappal később Jourová is hangnemet váltott. A Der Spiegel németországi magazin készített vele interjút. A biztos többek között kifejtette, hogy aggódik a lengyel igazságügyi reformok miatt, mert az rendkívül széles lehetőséget kínál a bírák megbüntetésére, veszélyeztetve ezáltal függetlenségüket. „Ez már nem az egyes fekete bárányok elleni célzott beavatkozás, ahogy azt más EU-s tagállamokban látjuk, hanem szőnyegbombázás. Ez már nem reform, hanem pusztítás,” nyilatkozta.

Jourová szerint az ún. reformfolyamat egy nagyon veszélyes szakaszba lépett, mert fennáll a veszélye, hogy visszafordíthatatlan. „Jelenleg már az igazságszolgáltatási rendszer minden szintjét eléri,” tette hozzá. A biztos a Spiegel olvasóit is emlékeztette, hogy az EB még január közepén arra kérte az EU Bíróságát, hogy függessze fel a lengyel legfelsőbb bíróság Fegyelmi Kamarájának munkáját. Hasztalan.

Az interjúban Jourová felidézte január 28-i lengyelországi útját is. A biztos többek között találkozott Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszterrel, főügyésszel és a reformok atyjával is. „Beszélgettünk, ami jó dolog, de nem történt semmilyen pozitív fejlemény. Elmagyarázta sokadjára, miért akarják újraépíteni az igazságszolgáltatást, én pedig elmagyaráztam mindez a törekvés hogyan sértette meg az EU-s jogot,” emlékezett vissza az EB alelnöke.

Magyar és lengyel bírálat

A lengyel elnök szóvivője útján fejezte ki megdöbbenését a Jourová szavai miatt. A wPolityce.pl internetes portálnak adott nyilatkozatában szóba hozta a biztos asszony január 28-i varsói látogatását is, amikor elmondása szerint a lengyel kormányzati tisztviselők támogatták az EU biztosának konstruktív jellegű tárgyalásait. „De az ilyen szavak nem fogják a párbeszédet erősíteni,” jelezte Błażej Spychalski elnöki szóvivő.

Nem fogta vissza magát a kormányzó PiS párt szóvivője, Radosław Fogiel sem, aki Jourová szavait, miszerint a lengyel reformok megsemmisítik a helyi igazságszolgáltatást, szürrealisztikusnak nevezte. „Meglepődtem, hogy Jourová, mint az Európai Bizottság tagja a lengyel igazságszolgáltatási reformról milyen stílusban beszélt,” idézte a szóvivőt a wPolityce.pl.

Jourová a De Spiegelnek adott interjújában a lengyelországi jogi helyzet mellett a magyarországi médiaviszonyokat is kritizálta.

Magyarországon Jourová szerint a demokratikus berendezkedést érintő változtatások lopakodók, de szélesebb kiterjedésű. Magyarországon ilyen például a média helyzete. „Megértettük, hogy létezik egy óriási méretű médiaház, amely megmondja, hogy csak azt lehet írni és közvetíteni a televíziókban, ami a kormánynak megfelel,” figyelmeztetett.

Jourová már korábban, tavaly decemberben is figyelmeztetett, hogy Magyarország továbbra sem enyhítette az EU-s alapvető értékeinek be nem tartásával kapcsolatos aggodalmakat. Jourová veszélyesnek jellemezte a magyarországi fejleményeket, mert azok egyszerre jelennek meg az igazságszolgáltatástól a médiáig.

Jourová, aki egyébként cseh politikus, és egykor a jelenleg kormányzó Babiš-pártnak, az ANO EP-képviselője volt, a Der Spiegelnek adott interjújában tett egy érdekes történelmi kitekintést is. A biztos emlékeztetett, hogy Lengyelország és Magyarország nem olyan régóta lettek demokráciák. Ezzel kapcsolatban idézte Tomáš Garrigue Masaryk, első csehszlovák elnök szavait, aki szerint a demokráciának 50 év zavartalan fejlődésre van szüksége. „Ne felejtsük el: Lengyelország és Magyarország fiatal, törékeny demokráciák” – tette hozzá.

A válaszreakció nem késett Budapestről sem, Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon válaszolt a kritikára.

Másnap a cseh biztos találkozott a Momentum EP-képviselőjével, Cseh Katalinnal is. A magyarországi liberális politikus a találkozó után élesített Facebook posztjában hangsúlyozta: Magyarország nem egyenlő a Fidesszel, ezért fontos, hogy egy másik hang is eljusson az Európai Bizottsághoz.

Tüntetés a reformok mellett

Február 8-án, szombaton a lengyelországi Alkotmánybíróság varsói épülete előtt néhány ezer ember tartott tiltakozó demonstrációt. A demonstrációt a magyarországi Fidesz-naggyűlésekről ismerős szélsőjobboldali Gazeta Polska hetilap szerkesztőségének tagjai szervezték. Az újság főszerkesztője beszédében védelmébe vette a lengyel kormány igazságszolgáltatási reformját.

Különböző transzparenseket tartottak fel, „Védjük meg szuverenitásunkat!” és „Állítsuk meg a bírói arisztokráciát!” feliratokkal, majd elénekelték a lengyel himnuszt és közösen imádkoztak. A lengyel nemzeti lobogók alatt gyülekező tömeg folyamatosan skandálta: „ez itt Lengyelország, nem Brüsszel”, „Kasta basta!” (bírákat a börtönbe!)

Adam Borowski, a nyolcvanas évek ellenzékének és a Szolidaritás mozgalom egykori tagja, aki ma a Gazeta Polska olvasói klubjának elnöke örömét fejezte ki a törvénymódosítással kapcsolatban. Mint mondta, „az új törvény az igazságügyi reformfolyamat abszolút első és bevezetéséhez szükséges első lépéseként írta le.

A felszólalók mindegyike kiemelte, hogy amíg a reformok ellenzői már sokadik alkalommal demonstráltak az utcán, a reformok pártolói első alkalommal mentek ki az utcára.

Mi várható?

Még a „szájkosár”-törvény elfogadása előtt Věra Jourová hazájában nyilatkozott a cseh Denník N hírportálnak. Amennyiben a törvényt aláírják, „a Bizottság megvizsgálja, hogy összhangban van-e az EU-s jogi környezettel. Amennyiben ez nem áll fenn, kötelességünk egy újabb eljárást indítani Lengyelország ellen,” jelentette ki az EB biztosa.

Ez egy újabb vádemelési eljárás lehet Lengyelország ellen az Európai Unió Bírósága előtt, amely a lengyelországi igazságügyi reformsorozat idején immár a harmadik a sorban.

Az EB állítólag részletesen elemzi az új törvényt, ahogy azt szóvivőjük Christian Wigand hónapok óta hangsúlyozta, „nem fognak habozni, ha szükség esetén meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket, ha szükséges.” Egy kiszivárgott javaslat szerint a jogállamisághoz kötnék az uniós pénzeket.

Csillagászati pénzbüntetés kilátásban

Amennyiben Lengyelország hivatalos álláspontja újra nem állna meg az EB Bírósága előtt, hatalmas pénzbüntetésre számíthat. A jobboldali Rzeczpospolita napilap nem hivatalos információi szerint naponta „legkevesebb két millió euró” lenne a kirótt büntetés.

Lehoczki Balázs, az Európai Bíróság szóvivője korábban a Denník N szlovák hírportálnak azt nyilatkozta, hogy „a vizsgálatok még folynak, nem tud konkrét dátumot mondani, de ez bármelyik nap megtörténhet.

Fontos körülmény, hogy Lengyelország eddig tiszteletben tartotta az Európai Unió Biróságának döntéseit. Ez történt a lengyel Alkotmánybírósággal, a bírák 65 éves korhatárral kapcsolatban megfogalmazott uniós álláspont ismertetése után. Sőt, a PiS még két éve tiszteletben tartotta az EU bíróságának ideiglenes határozatát a lengyel Legfelsőbb Bíróság visszaállításának szükségességéről.

Csakhogy Lengyelország megvétózhatja a 2021-2027-ig terjedő időszakra vonatkozó európai uniós költségvetést. A lap információi szerint néhány kormánypárti politikus jelezte: készen állnak a vétóra.

Vezető képünkön a lengyel Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Kamaráját látják 2019 december 23-án, amikor meghozta elsőfokú határozatát Paweł Juszczyszyn bíró ügyében. Fotó: PolsatNews.pl.

Írta: Bőtös Botond

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom