Dél-Afrika az évszázad legsúlyosabb aszályát éli meg, amely hatással lehet a térség egyik legszebb természeti jelenségére, a Viktória-vízesésre is. Ugyanakkor a napokban megjelent hírek a vízesés kiszáradásáról nem felelnek meg a valóságnak. A kormányzati propaganda által kínált leegyszerűsítő narratívával (vö: “klímahiszti”) szemben továbbra is a klímaváltozás által okozott környezeti változások árnyaltabb bemutatására van szükség.
Néhány napja, többféle változatban terjedt el a nemzetközi és a magyarországi sajtóban a hír, hogy a Viktória-vízesés kiszáradt. A brit Guardian napilap és a Sky News beszámolóját a nemzetközi Reuters hírügynökség, majd a nemzeti hírügynökségek, így a Magyar Távirati Iroda (MTI) is átvette. A hír a teljes maradék fősodratú magyarországi médiában megjelent.
A Viktória-vízesés Dél-Afrikában található Zambia és Zimbabwe határán. Az egy kilométer hosszú természeti jelenség az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A világ harmadik leglátogatottabb vízesése (500 ezer fő 2017-ben) az amerikai Niagara (12 millió) és a brazil Iguazu (1,7 millió) után.
Itt a vége: kiszáradt a Viktória-vízesés – jelentette be a hvg.hu. Az „Ez csak a kezdet” leaddel induló cikkben átvettek egy a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Szövetsége (IFRC) nemzetközi humanitárius szervezet által a kiszáradt vízesről november 20-án készült fotót is. Biztos ez is csak klímahiszti: kiszáradt a világ egyik legnagyobb vízesése – írta a 24.hu ugyanazon fotó alapján, amely egy teljesen kiszáradt sziklás szakaszt mutat meg.
Sokkoló képek: szinte teljesen eltűnt a Viktória-vízesés – adta hírül az Index.hu. Az egyik legolvasottabb magyarországi hírportál a Reuters és az AFP fotói, valamint a Sky News riportja alapján tájékoztatott, miszerint „ilyen kiszáradásra jó ideje nem volt példa”, de legalább megemlítik: „A Viktória-vízesés vízhozama természetesen nem most csökkent le először.”
Szinte teljesen kiszáradt a Viktória-vízesés – állapította meg cikkében a 444.hu is a brit napilap írása alapján, majd idézett néhány helyi lakost, akik a rendkívüli szárazságra panaszkodtak. A cikket gazdagon illusztrálták az állítólag szinte teljesen kiszáradt vízesésről készült AFP felvételekkel – mindenféle háttérmagyarázat nélkül.
A magyarországi kormányzati propaganda egyáltalán nem foglalkozott az esettel.
Valójában a helyzet nem olyan végzetes, mint azt a magyarországi sajtóban megjelent cikkek címei sugallják. Ami biztos, hogy a megjelent nemzetközi hírügynökségek fotói a Viktória vízesésről készültek, csakhogy nem mutatják meg a teljes képet. Sem vizuálisan, sem tartalmilag.
Az átvett AFP felvételt a zambiai oldalról készítették, ahol a Zambézi folyó medre 30 méterrel (100 lábbal) magasabban fekszik, míg a folyómeder kisebbik és alacsonyabban fekvő részén, amelyet zimbabwei oldaláról lehet jobban fotózni, a víz zavartalanul ömlik le a sziklákon.
A Viktória vízesés keleti szakasza ugyanis minden év Húsvétjáig kiszárad, míg a nyugati része egész évben folyamatos vízpótlást kap.
A Ske News 2019 decemberi videóriportából kiderül, hogy a Viktória-vízesés csak egy szakasza száradt ki – ahogy korábban is minden évben, október és december közötti időszakban. Fotó: printscreen, Sky News.
A helyi látványosságokról tájékoztató turistaoldal szerint a vízesést áprilistól augusztusig érdemes meglátogatni, ha teljes pompájában szeretnénk megtekinteni.
Kis vízhozama van most a Zambézi folyónak? Igen. De a téli időszakban a dél-afrikai folyónak korábban is alacsony vízhozama volt.
Rosszabb a helyzet 2019-ben, mint korábban? Nem. A Google segítségével a Zambiai Folyami Hatóság oldaláról megtudhatjuk, hogy amíg tavaly december 9-én 234 köbméter víz áramlott a vízesésben másodpercenként, addig idén ez az érték 252 köbméter volt.
Tehát idén valamennyivel több víz zúdult le másodpercenként, mint ahogy az megszokott.
Nem elhanyagolható körülmény, hogy a Viktória-vízesésről megjelent riogató hírek idején tartották Madridban az ENSZ klímaváltozási konferenciáját. De a vélhetően figyelemfelkeltő szándékkal leegyszerűsítően megfogalmazott hír is dezinformáció, amivel a nemzetközi közvéleményt félrevezették.
A dezinformáció ellen a Viktória-vízesés helyi barátai a helyszínen tiltakoztak.
Melyik a zimbabwei oldal és melyik a zambiai oldal? Fotó: https://wild-wings-safaris.com/
Nem. Idén Zambiában és Zimbabwében is hosszú ideje tartó szárazságról számoltak be, ami mindkét országban áramkimaradásokat is okozott. Mindkét ország energiaellátása nagymértékben függ a Zambézi folyón épült 128 méter magas és 579 méter hosszú Kariba-gáttól, amely Zimbabwe energiaellátásának 85 százalékát biztosítja. Idén a szárazság következtében Zimbabwében öt millió ember szorult élelmiszer-segélyre.
A zimbabwei turisztika hatóság szóvivője a Quartz Afrikának elmondta, hogy az évek óta fokozódó szárazság egyelőre nem volt érdemi hatással az országba irányuló turizmusra, és a Zambézi folyó alacsonyabb vízhozama szezonális jellegű.
„A vízesés mennyisége a sziklás szakaszon egész évben változik. A legmagasabb szint április-júniusban, a legalacsonyabb vízszint pedig októbertől decemberig figyelhető meg. A vízesés kiterjedtségét befolyásolja Zambezi folyó vízgyűjtőterületén – északnyugat Zambiában, Angolában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – leesett csapadék mennyisége is,” nyilatkozta a szóvivő a Quartznak.
Ugyanakkor érdemes azt is tudni, hogy a fokozatos felmelegedés mellett az 1980-ban függetlenné váló Zimbabwe gazdasága évek óta romlik, ami az országba érkező turisták létszámán is meglátszik. Az idei év első félévében 3 százalékkal kevesebben érkeztek az országba, mint az előző év hasonló időszakában.
A Földön mindenhol érzékelhető fokozatos felmelegedés tehát Zimbabwében is az évszázad legsúlyosabb aszályos időszakát jelenti. Ennek fényében a Viktória-vízesésről szóló tudósításokat árnyalja, hogy a helyiek véleménye szerint általában októberben már esni szokott az eső a környéken. Csakhogy idén utoljára júniusban esett.
Mit jelent mindez és milyen kapcsolatban állhat az felmelegedés és a környezet változása a Viktória-vízesés állapota szempontjából? A jelenség pontos megértéséhez a Karlsruhe Technológiai Intézet afrikai éghajlatra specializált munkatársát idézzük, akit t-online.de kérdezett meg.
„Látszólag logikusnak tűnik, hogy a Viktória vízesés kiszáradása összefüggésben áll az éghajlatváltozással. A tudomány azonban nem bemondásra működik, ezért a jelenséget tudományos alapon is meg kell tudni válaszolni,” mondta. A német klímatudós mindenesetre úgy számol, hogy egy ilyen tanulmány jövőre elkészülhet.
A németországi tudós a térségben három közvetlen eredménnyel számol: a szárazabb időszak tovább tart, az esős évszak rövidebb lesz, ugyanakkor, az esős időszakban több eső fog esni. A tudós ezt az előrejelzést több dél-afrikai környezetre modellezett lehetséges forgatókönyv alapján állítja. Mindez a helyiek számára több kellemetlen következménnyel járhat:
előreláthatólag kevesebb turista érkezik a régióba, több alkalommal lehetnek áramkimaradások, és az emberek kevesebb vízzel gazdálkodhatnak.
Összefoglalva, nem igaz tehát, hogy a Viktória vízesés szinte vagy teljesen kiszáradt, mert a decemberi időszakban hagyományosan alacsonyabb a Zambezi vízállása, és a jelenség megszokottnak mondható. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyiek tapasztalatait a Földön mindenhol megfigyelt általános klímaváltozásról: a hőmérséklet emelkedik Dél-Afrikában is, amely hosszabb távon érzékelhető változást okozhat a dél-afrikai mindennapokban így a Zambézi folyó vízszintjében is.
Vezető képünkön a félig kiszáradt Viktória vízesést látják madártávlatból 2019 december 1-én. Fotó: africaalbidatourism.com.
Írta: Bőtös Botond
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Német AFD-aktivista, a szlovákiai motorosklub tagja, tatár imám, magyar ex-diplomata – ezek a látszólag teljesen különböző személyek mindannyian részt vettek az orosz hírszerzéshez kötődő NewsFront szerkesztésében.
A feljelentő cégtulajdonos szerint valaki több millió forint hirdetési bevételt terelt át az álhíroldalra.
Magyarországon a Telegramos dezinformációs hálózat legnagyobb csatornájának, az Orosz Híreknek 15 ezer rajongója van, de ez eltörpül a szomszédos országok hasonló csatornái mellett.
A Hazugság Csatornái projekt keretében az Átlátszó tizenhárom közép- és kelet-európai szerkesztőséggel fogott össze, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan visszhangozzák és erősítik fel Európában a hamis és szélsőséges híreket terjesztő “híroldalak” a Kreml stratégiai megfontolásokból terjesztett dezinformációs üzeneteit.
