Bezárás
vegyszerek

Európai polgári kezdeményezés indult a szintetikus növényvédő szerek betiltásáért

November 25-én indította el az aláírásgyűjtést több mint 90 civil szervezet a „Mentsük meg a méheket és a mezőgazdászokat” című európai polgári kezdeményezés érdekében, amely a szintetikus növényvédő szerek 15 éven belüli betiltására szólítja fel az Európai Uniót.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az európai polgári kezdeményezés létrejöttéhez egymillió aláírás szükséges, amely lakosságarányosan legalább 7 országból érkezik, ennek összegyűjtéséhez még 10 hónap áll rendelkezésre. A legnépesebb Németországban ez minimum 72 ezer polgár csatlakozását jelenti, Magyarországon pedig 15 750 főét.

Amennyiben ez sikerül, az Európai Bizottságnak (EB) fogadnia kell a kezdeményezés gazdáit – e szervezőbizottság tagjainak is legalább hét országban kell élniük –, akiknek az Európai Parlamentben is módja nyílik elképzelésük ismertetésére. A kezdeményezés jogalkotási javaslat előterjesztésére is felszólíthatja az EB-t, és erre a Bizottságnak válaszolnia kell, ha nem terjeszt be törvényjavaslatot, akkor azt indokolnia kell.

2017-ben egy ilyen polgári kezdeményezés a glifozát betiltását és a vegyszerek hatásának alaposabb felmérését követelte. Bár a tiltást nem sikerült elérni, de a kampány valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy az eredetileg tervezett 15 év helyett csak 5 évre engedélyezték újra a glifozátot. (A döntésben kulcsszerepe volt Németországnak, amely végül nagy meglepetésre megszavazta a hosszabbítást 2017 novemberében. Idén szeptemberben azonban a kormány bejelentette, hogy 2023-ig teljesen betiltja a gyomirtó szert, nem sokkal azután, hogy Ausztria is így döntött.)

A Monsanto-Bayer uniós győzelmet aratott a glifozátról szóló küzdelemben

Hétfőn futottak neki a végső szavazásnak Brüsszelben az utóbbi hónapok legvitatottabbá vált vegyszere, a glifozát gyomirtó uniós engedélyéről. Az ügyben két éve nem sikerült megegyezésre jutni, és a tavaly júniusban jobb híján 18 hónappal meghosszabbított engedély decemberben járt volna le.

A Közös Agrárpolitika forrásait az átállásra kell fordítani

A mostani kampányban összefogó civil szervezetek úgy gondolják, hogy a közös agrárpolitika keretében elköltött összegek segíthetnék az agroökológiára való átállást, egyrészt a gazdáknak nyújtott támogatással, de az ilyen tematikájú kutatások finanszírozásával is.

Első lépésben, 2030-ig a legveszélyesebb szerek kivonása valósulhatna meg, az összes használt vegyszer 80%-a, majd 2035-re a maradék is. Ezzel párhuzamosan szükség lenne a mezőgazdasági területek természetes ökoszisztémáinak visszaállítására, és a mezőgazdasági termelés reformjára – fenntartható, diverzifikált és helyi, rövid ellátási láncokkal. Franciaország esetében ez az időtáv azt jelentené, hogy évente a termőföldek 6%-a állna át a biogazdálkodásra – míg ez a szám jelenleg csak évi 1%.

A mezőgazdasági vegyszerhasználat több okból is zsákutca a civilek – és tegyük hozzá, a kutatók szerint is. Egyrészt katasztrofális természeti következményei miatt.

A rovarok eltűnésének egyes számú felelőse: a nagyipari mezőgazdaság

Nem véletlen csatlakozott számos méhész szervezet is a projekthez, hiszen a vegyszerhasználat kiemelt áldozatai a porzórovarok és köztük a méhek.

Brutális téli méhpusztulás: francia méhészek tüntettek a vegyszerek visszaszorításáért

Június 7-én Párizsban és több francia nagyvárosban tüntettek a méhészek a téli méhpusztulás miatt szükséges állami támogatásért és a mezőgazdasági vegyszer-használat csökkentéséért. A francia méhészek a kilencvenes évek közepétől élen jártak a „méhgyilkosnak” is nevezett rovarirtó szerek, a neonikotinoid molekulák káros hatásainak felderítésében.

Az ízeltlábúak elképesztően riasztó ütemű pusztulásáról rendszeresen jelennek meg egyre meggyőzőbb és egyre sötétebb tanulmányok. A populációk összeomlása nemcsak az élővilág élelmiszerláncainak bedőlésével fenyeget, hanem konkrétan az emberi fogyasztásra termelt növények beporzásának ellehetetlenülésével.

Így például még 2017 októberében publikálta a PloS One tudományos lap azt a nemzetközi kutatást, amely első ízben vizsgálta Európában egy viszonylag nagy területen a teljes rovarállomány változását, 1989 óta. A Németországban befogott repülő rovarok száma átlagosan 76, nyár közepén pedig 82 százalékkal csökkent 27 év alatt az 1989-es állapothoz képest, méghozzá a védett területeken (amelyek nem ritkán megművelt szántók között fekszenek).

A vizsgált időszak alatt több, az állományt veszélyeztető faktort sikerült statisztikai módszerekkel kiszűrni (egyedi kórokozók, betegségek, a biodiverzitás csökkenése, klímaváltozás, fagyok, csapadék, megvilágítás stb.) – így jutottak arra a következtetésre, hogy a kataklizma legfontosabb oka az intenzív mezőgazdasági technikákban és vegyszer-használatban (növényvédő szerek, műtrágya stb.) keresendő. A porzórovarok esetében is, különös tekintettel az ún. méhgyilkos neonikotinoid szerekre.

Bár ez a tanulmány csak Németországra korlátozódott, de lévén, hogy a francia vagy brit mezőgazdasági rendszer nagyon hasonlóan működik a némethez, „elég valószínű”, hogy a kutatás szélesebb körben is reprezentatív, magyarázta egykor az egyik szerző, Dave Goulson (Sussexi Egyetem) a Le Monde újságírójának. Azaz egy jóval szélesebb hatókörű ökológiai katasztrófa tétlen tanúi vagyunk.

Alig 2 évvel később, idén novemberben egy újabb kutatás látott napvilágot, amely ismét Németországban vizsgálta a helyzetet, rövidebb időszak alatt, de sokkal több mérési hellyel. Ezúttal 3 tartományban, összesen kb. 2700 faj alakulását mérték fel, 300 helyszínen, 2008 és 2017 között.

Arra jutottak, hogy csupán ebben az évtizedben 41%-kal csökkent a rovarok biomasszája az erdőkben (amelyek ilyen fokú érintettsége eddig nem volt bizonyított), diverzitásuk pedig 36%-kal esett vissza. A füves területeken 78 %-os volt a biomassza csökkenése, és a sokféleség harmadával csökkent. A legnagyobb visszaesést azokon a területeken mutatták ki, amelyek intenzíven művelt területek között voltak, olyan fajoknál, amelyek nem tudták elhagyni élőhelyüket.

A Nature magazinban megjelent tanulmány készítőit megdöbbentette, hogy ilyen rövid időszak alatt ekkora pusztulást tapasztaltak, bár az eredmények összhangban vannak más, európai vagy amerikai felmérésekkel.

És a rovarok pusztulása persze csak a „jéghegy csúcsa”, a vegyszerek rendkívül káros hatással vannak más élőlényekre is, de a rovarok eltűnése az elsődleges oka annak, hogy 15 éve alatt harmadával csökkent a mezei madarak populációja is. A vegyszerek kimutathatók a vadvizekben, egyre több a kétely egészségügyi kockázataikat illetően; végezetül a globális üvegházgáz-kibocsátás csaknem negyedéért a mezőgazdaság a felelős.

Meta-tanulmány a méhgyilkos neonikotinoid rovarirtók globális pusztító hatásáról

Mintegy 800 tanulmány összesített eredményére hivatkozva jutott arra a következtetésre egy 4 éve alakult nemzetközi munkacsoport, hogy az ún. szisztemikus (felszívódó) rovarölő szerek az élővilág jelentős rétegeiben okoznak pusztítást.

Az európai közvélemény tudatában van, hogy változás szükséges, de a politika tétlen

A kezdeményezésről beszámoló Reporterre portál idézi a francia szervezetek képviselőit, akik szerint a közvélemény már készen áll egy ilyen javaslatra. A tavaly szeptemberben indult, „Pipacsokat akarunk” című felhívás szintén a szintetikus növényvédő-szerek teljes betiltását szorgalmazta, eddig csaknem egymillióan írták alá. Bajorországban a „Méhek megmentéséért” indult petíció 1,7 millió aláírásnál jár.

Forrás: Facebook Friends of the Earth

François Veillerette, a Générations futures szervezet és az európai Pesticide Action Network elnöke szerint Franciaország az egyik olyan európai ország, ahol a téma leginkább foglalkoztatja az embereket. „A német kollégák azt mondják, hogy nem könnyű elérniük, hogy a média beszéljen a kérdésről, amely Lengyelországban sem prioritás. De Közép- és Kelet-Európában egyre növekszik iránta az érdeklődés az utóbbi években, a civil szervezetek igyekeznek kampányolni e téren. A mostani kezdeményezés is osztrák-német impulzusra indult.”

Mi is írtunk arról a francia polgármesterről, aki bíróság elé került, mert májusban megtiltotta a szintetikus növényvédő szerek használatát a magánházként vagy munkahelyként használt épülettel rendelkező telkek 150 méteres körzetében.

Azóta több mint 100 településvezető csatlakozott a kis bretagne-i faluból úttörő „zöld”, autonóm és szolidáris települést építő Daniel Cueffhez, köztük olyan nagyvárosok, mint Párizs, Lille vagy Nantes. Több tucat esetben indult eljárás, és az igazságszolgáltatás a legtöbbször felfüggesztette a tiltó rendeleteket, de már két ízben is született ellenkező döntés. Mindkettő a Párizs közelében fekvő Cergy-Pontoise közigazgatási bíróságán, ebben a hónapban: az eljáró bírók úgy ítélték meg, hogy a növényvédő szerek súlyos kockázatot jelentenek a nekik kitett lakosságra nézve, ezért a rendeleteket helyben hagyták.

Bíróság elé került egy francia polgármester, aki megtiltotta a növényvédő vegyszerek használatát a lakóházak közelében

Ökonegyed, vegyszermentesség az önkormányzati területeken, 100 százalékban megújuló energiaforrások, biomenza – egy kis bretagne-i falu az utóbbi húsz évben megmutatta, hogy van esély fenntartható politikákra, ha megvan hozzá az akarat. Idén tavasszal a polgármester úgy döntött, kitiltja a szintetikus növényvédő szereket az épületek közeléből, de rendeletét megtámadta a prefektúra.


Az európai közvélemény tükröződhet az újonnan megválasztott Európai Parlament azon állásfoglalásaiban is, amely a vegyszerhasználat visszaszorítása, a jelenleg elsősorban az ipari szereplők adatain alapuló vegyszerfelügyelet szigorítása érdekében állt ki.

Legelterjedtebb vegyszereink harmada nem felel meg az egészségügyi és környezetvédelmi normáknak

Első ízben mérte fel egy nemzeti hatóság Európában, hogy a környezetünkben leggyakrabban előforduló vegyszerek – összesen 1814 molekula – engedélyezéséhez benyújtott ipari dokumentáció mennyire megbízható. Arra jutottak, hogy e vegyi anyagok harmada nem tartja tiszteletben az EU egészségügyi vagy környezetvédelmi normáit.

Október végén a képviselők a méhek fokozott védelmét követelték, méghozzá elsöprő többséggel (533 igen, 67 nem és 100 tartózkodás mellett). Miután az EB a nyári uborkaszezonra időzítve megfutamodott a szabályozás szigorításától. A Bizottság új rendelettervezete ugyanis egyes tagállamok nyomására figyelmen kívül hagyta az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) 2013-as útmutatójának jelentékeny részét. Miután a tudományos szféra részéről már a kétezres évek eleje óta rengeteg kritika éri a méheket érintő kockázatokat felmérő teszteket, az EFSA jókora késéssel felmérte, mi is a gond ezekkel a tesztekkel.

Ezután szerkesztett egy jókora javaslat-csomagot, amely azóta harmincszor került az illetékes technikai bizottság (Scopaff) asztalára, de újra és újra az államok többségének elutasításával találkozott. Júliusban végül az EB úgy tett javaslatot a kockázati tényezők felmérésének részleges reformjára, hogy csak az akut mérgezés faktorait veszi figyelembe, a többi intézkedésről való döntést pedig 2021 nyara utánra halasztotta el. És felkérte az EFSA-t, hogy vizsgálja felül javaslatait.

A „reform” tehát lényegében mindent változatlanul hagyna, és egyik legszembetűnőbb hiányossága, hogy továbbra sem venné tekintetbe a porzórovarok pusztulásában jóideje meghatározónak tűnő, krónikus kockázatot: az alacsonyabb dózisban, de folyamatosan, ráadásul keverve, koktélhatással kiegészülő mérgezést.

A „méhek megmentéséről” való lemondást intenzív vegyipari lobbi előzte meg, a francia Pollinis szervezet szerint az ipari szereplők által felkért szakértők is arra jutottak, hogy a ma használt gyomirtók 80, a gombaölőszerek 75 és a rovarirtók 92 százaléka megbukna a házi méh krónikus mérgezését megállapító teszteken.

Az európai képviselők azonban keresztbe tettek ennek a reformnak, és azt követelik, hogy az új, Ursula von der Leyen vezette bizottság a mai tudományos konszenzusnak megfelelő elvárásokra alapozza a vegyszerek tesztelését.

Az ökológiai gazdálkodás az emberiség élelmezésének egyetlen fenntartható módja

A polgári kezdeményezés szervezői kiemelt hangsúlyt fordítanak arra, hogy kampányuk nem szeretné a mezőgazdaságot, pláne a termelőket kárhoztatni. Épp ellenkezőleg, úgy gondolják, hogy e területnek és az itt dolgozóknak kulcsszerep jut a biodiverzitás visszaállításában.

Ráadásul a mezőgazdászok a használt szerek elsődleges potenciális áldozatai, nemcsak egészségüket fenyegeti a jelenlegi modell, hanem megélhetésüket is: minden évben több ezren kénytelenek otthagyni a pályát, állítja Arnaud Apoteker, a Justice Pesticide képviselője.

Nemcsak a mezőgazdasági vegyszerhasználat okozta óriási károkról vannak tudományos bizonyítékaink. Sokasodnak, és egyre meggyőzőbbek azok a kísérletek, akárcsak azok a tudományos eredmények, amelyek a biogazdálkodás előnyeit, nem utolsósorban hatékonyságát bizonyítják.

Európai kutatók 2017-ben publikált tanulmánya szerint például 2050-ben 9 milliárd ember élelmezése megoldható lenne  bio terményekkel, két feltétellel: ha leszokunk a pazarlásról, és jóval kevesebb állati eredetű élelmet fogyasztunk.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO megbízásából készült kutatás 2017. november 14-én jelent meg a Nature Communications magazinban, és először járta körül az „elláthatja-e élelemmel a bio az emberiséget” kérdést úgy, hogy beépítette a hozamok, a földhasználat, a környezeti hatások és a szén-dioxid-kibocsátás tényezőit.

A tudósok arra jutottak, hogy a bio kisebb hozamából eredő negatív hatások ellensúlyozása érdekében szükség lenne a termőföldtől a tányérunkig keletkező, jelenleg 30%-os veszteség csökkentésére. Illetve arra, hogy kevesebb húst fogyasszunk, és ezáltal több termőföldet szabadítsunk fel. Aktuálisan a világ termőföldjeinek harmadát állati takarmány – szója, kukorica, búza stb. – foglalja el, ezek jelentős részét közvetlenül emberi fogyasztásra szánt termények vehetnék át.

A polgári kezdeményezés oldalán megpróbáltak több felmerülő kérdésre is válaszolni, ilyen például az “akkor majd újra lovakkal kell szántani és kézzel vetni, mint régen?” Természetesen erről szó sincs, az ipari vegyszerek megtiltása nem akadályozza, hogy a mezőgazdaság profitáljon számos olyan tudományos eredményből, technikai újításból, amelyek könnyebbé, hatékonyabbé tehetik a munkát. Például az autonóm, kisebb energiafelhasználású robotok, vagy mondjuk a biodiverzitás mechanikus ellenőrzése nagyon ígéretes lehet.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az éhezés visszaszorításában globálisan nem a termelékenység maximalizálása a döntő tényező. Hanem az, hogy az élelem jó minőségű és elérhető legyen, ezt pedig főleg a helyben megtermelt és feldolgozott élelmiszerek, elsősorban a kisebb területeken gazdálkodók biztosíthatják.

Dobsi Viktória

Címlapkép: Pixabay.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom