Bezárás
Csehország

Százezrek emlékeztek a Bársonyos Forradalomra és követelték Andrej Babiš lemondását Prágában

Vezető képünkön a prágai Albertov utcában a Bársonyos Forradalom kitörésének napjára emlékeznek az emberek mécsesekkel, virágokkal. Fotó: Denikn.cz.

A csehszlovák demokratikus forradalom 30. évfordulójának árnyékában a cseh civil társadalom a múlt hétvégén újra tiltakozott a folyamatosan ellentmondásba keveredő, de a társadalom harmadának támogatását élvező Andrej Babiš miniszterelnök politikája ellen. A cseh demokratikus ellenzék széttöredezett és gyenge, de a demokratikus átalakulás emlékezete élénk és erős hagyománnyá vált Csehországban.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az egykori kelet-európai posztkommunista országokban mai napig gyakran teszik fel a kérdést: mi történt 1989-1990-ben? Rendszerváltás? Elitváltás? Forradalom? A válaszok megfogalmazása már csak azért is fontos lehet, mert magyarázatot adhat a régió társadalmainak jelenlegi állapotára is.

Ami biztos: a megroppant Szovjetunió árnyékában rövid idő alatt demokratizálódó kelet-európai politikai elitek és a többé-kevésbé megtanult új nemzeti ünnepek hivatalos dátumai és megemlékező rítusai mögött a változások másképp jelentek meg az egyes régiós társadalmakban.

Magyar szemmel egészen döbbenetes élmény volt látni a múlt hétvégén az egykori csehszlovák demokratikus rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából megszervezett csehországi és szlovákiai események társadalmi jelenlétét. De hogyan sikerült életben tartani a harminc évvel ezelőtti eseményeket és demokratikus hagyományokat a mai Csehországban?

Cikkemben a múlt hétvégi ünnepsorozatból önkényesen kiemelek és röviden bemutatok általam fontosnak tartott pillanatokat, amelyekkel teljeskörű válasz nem adható. Mégis, ha néhány percre belépünk a cseh nemzeti ünnep hétköznapjaiba, könnyebben szembenézhetünk közelmúltunk történelmével is.

Hipotézisem szerint amíg Csehszlovákiában az emberek részvételével és az utcán átélt katartikus élmények hatására bukott meg a kommunista diktatúra, addig Magyarországon a hatalomváltásban egy kerekasztal mellett állapodtak meg (ún. Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások).

A magyar emberek alig vettek részt a demokratikus átmenetben, nem néztek szembe a kommunista diktatúra rendőreinek gumibotjával, elmaradt a társadalmi katarzis.

Amíg a cseh demokratikus átmenet valóságos nemzeti hősöket teremtett, például Václav Havel, aki a mai napig iránymutató a helyi politikában, addig Magyarországon nem születtek ilyen történelmi karakterek. Nem alakult ki egy nagyobb politikai mozgalom sem a pártállam ellen, Magyarországon rögtön politikai pártokba tömörültünk. A magyar rendszerváltás emlékezete nehezen köthető egyetlen, de egész folyamatot kifejező dátumhoz sem, amely az utódok számára megnehezítette az emlékezet narratíva felépítését.

Egy diáktüntetéssel kezdődött

A képen a prágai Vencel-teret látják a Bársonyos Forradalom napjaiban. Fotó: Hroch Pavel, ČTK.

A képen a prágai Vencel-teret látják a Bársonyos Forradalom napjaiban. Fotó: Hroch Pavel, ČTK.

A prágai demokratikus forradalom egy több napig tartó tüntetéssorozat volt. Minden egy diáktüntetéssel kezdődött, november 17-én. Prágai egyetemisták az 1939 november 17-én a nácik által meggyilkolt Jan Opletal emlékére gyülekeztek az Albertov utcában. A tüntetést engedélyzte a hatalom, de végül brutálisan szétverték. A hivatalos adatok szerint 17 tüntető és 7 rendőr sérült meg, 143 személyt állítottak elő. Ez az esemény indította be az először tízezres majd több százezres tömeggé duzzadó demonstráció-sorozatot, amely Bársonyos Forradalom néven vált ismertté a cseh és szlovák emlékezési gyakorlatban.

A rendszer látszólagos stabilitását mutatta, hogy amikor november 19-én William Luers amerikai nagykövet megkérdezte Václav Havel írót, mire számít, az ellenzéki politikus azt mondta „nem tudja, mi lesz a vége. Talán két hónap múlva már látni fogja.” De néhány nappal később Csehszlovákiában a Csehszlovák Kommunista Párt (KSČ) vezette szocialista népköztársaság rendszere megbukott. November 29-én a csehszlovák parlament törölte az alkotmányból a KSČ vezető szerepét és a marxizmus-leninizmus monopolhelyzetét, valamint vizsgáló-bizottságot állítottak fel a november 17-i események kivizsgálására.

Harminc évvel később a cseh fővárosban a Bársonyos Forradalom minden kiemelkedő helyszínén tartottak megemlékező programokat, ünnepi színházi előadásokat, koncerteket. A prágai utcákon több helyszínen nyilvános kiállításokat rendeztek. Országszerte minden nagyobb cseh városban szerveztek ünnepi rendezvényt. Prágában láthatóan érdekelte az embereket a kerek évfordulóra való emlékezés, és sokan érkeztek Szlovákiából is. Annak ellenére, hogy hétvégén rengeteg lezárással, forgalomkorlátozással lehetett találkozni a cseh fővárosban, az emberek türelemmel kezelték az ideiglenes akadályokat.

Babiš hajnalban koszorúzott

November 17-e Csehországban (és Szlovákiában) állami ünnep és munkaszüneti nap. Hivatalos elnevezése a „szabadságért és a demokráciáért vívott harc napja.” E nap legfontosabb emlékezési gyakorlata a csehszlovák rendőrség által szétvert diáktüntetésnek helyet adó prágai Albertov utcában történik. Minden évben állami méltóságok, politikai pártok, társadalmi szervezetek, magánemberek helyeznek el koszorút, virágokat, gyújtanak mécseseket a a cseh főváros belvárosi utcájában.

Az elmúlt években egy új szokás alakult ki: a Prágában nem túl népszerű Andrej Babiš a nemzeti ünnep első óráiban, hajnalban érkezik a helyszínre koszorúzni és megemlékezni. A miniszterelnök mellett rendszeresen megjelennek politikai ellenfeleinek szimpatizánsai is. Idén is megismétlődtek a szokásos botrányos jelenetek. Állampolgárok egy része megzavarta Babiš megemlékezését.

Hanba!” azaz a „Szégyen!” – kiabálták tüntetők a cseh miniszterelnök felé.

A cseh miniszterelnök később azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy számára 1989 a szabadságot, a demokráciát és főleg a szabad választásokat jelenti. Felidézte, hogy a korabeli felvételeken a cseh összellenzéki ellenzéki politikai mozgalom, a Polgári Fórum szabad választásokat követelt a kommunista hatalomtól. „Ez a demokrácia van most, amit akkor akartak, az már a miénk” – mondta. Amikor megkérdezték tőle, mit üzenne az őt kifütyülőknek, Babiš visszakérdezett: „Miért kéne nekik valamit mondani?” Majd szokásához híven újból letagadta ügynöki múltját és azt is, hogy köze lenne az Agrofert Holdinghoz.

Kínaiak a prágai Károly Egyetemen

De a Bársonyos Forradalom egy másik helyszínén is az aktuálpolitikai kérdések tették átélhetőbbé a közelmúlt eseményeit. Az ügy előzménye röviden annyi, hogy Tomáš Zima, a Károly Egyetem rektora egy Kínáról szóló konferenciát szervezett az egyetemen, amit nagyjából 16 millió forintnak megfelelő koronával a csehországi kínai nagykövetség finanszírozott. Zima rektor egyelőre pozíciójában maradt és november 17-én is ünnepi beszédet mondott az egyetemisták előtt, akik közül többen kifütyülték, fújjoltak, és transzparenseken lemondását követelték.

A képen a Károly Egyetem tüntető diákjai blokkolják a rektor szobáját. Fotó: Facebook, Univerzity za klimu.

A képen a Károly Egyetem tüntető diákjai blokkolják a rektor szobáját. 2019 november 13. Prága. Fotó: Facebook, Univerzity za klimu.

Korábban baloldali egyetemisták egy csoportja – Egyetemek a klíma mellett (Univerzity za klimu) – szerveztek blokádot a rektor irodája elé az egyetem épületében. A november 13-án indult akció kiáltványa szerint a korrupciós ügybe keveredett rektor felelőtlen álláspontot képvisel klíma-ügyben is, ezért lemondásra szólították fel. Az akció egy hét után egy közös közleménnyel ért véget.

Egy másik esetben a Cseh-Kínai Központ egykori vezetője Miloš Balabán adott számlát a kínaiaknak az új Selyemút pozitívumainak propagálásáról, amit ugye most a kínaiak próbálnak megépíteni Kína és Európa között. A leleplező cikk megjelenése után Balabán távozott pozíciójából.

A diákokat legutóbb az háborította fel a nemzeti ünnep előtt, hogy a cseh sajtó egy újabb bizonyítékot hozott nyilvánosságra, amely szerint Zima rektor egy nagyjából 700 ezer forintnak megfelelő szponzori díjazást is elfogadott Petr Kellnertől, a PPF cég vezetőjétől. Kellner a leggazdagabb cseh (oligarcha), és nem mellesleg ipari méretekben üzletel vállalataival Kínában. A rektor a cseh sajtóval később közölte, „kizárt, hogy lemond.

A diákok és az érdeklődők a 89-es forradalom helyszíneit bejáró több mint tízezres menete a prágai Vyšehrad városnegyedbe haladt tovább a Nemzeti Sírkert felé.

Prága főpolgármestere Babišnak üzent

Napközben Zdeněk Hřib Prága főpolgármestere is elsétált az Albertov utcába megemlékezni a forradalom kitörésének napjáról. A cseh miniszterelnök reggeli nyilatkozatára reagálva Hřib a Twitteren azt írta, hogy „néhány politikus állítja, mindent elértünk, ünnepeljük, amink van, és ne kritizáljuk és ellenőrizzük a hatalmat. De ez így nem igaz. November üzenete éppen az, hogy a polgárok érdeklődnek a bennünket körülvevő világról.

Az egyik hétvégi izgalmas beszélgetős programot a prágai Természettudományi Egyetemen tartották, ahol a 89-es diáktüntetés szervezőivel és főszereplői találkoztak mai egyetemistákkal. Fotó: a szerző felvétele.

Fotó: a szerző felvétele.

Az egyik hétvégi izgalmas beszélgetős programot a prágai Természettudományi Egyetem nagyelőadó termében tartották, ahol a 89-es diáktüntetés szervezőivel és főszereplői találkoztak mai egyetemistákkal.

A narrátor a történelmi pillanat szereplőit valóságos hősként keretezte. A mai diákok megtudhattak egészen praktikus részleteket – Facebook hiányában a különböző szervezetek közötti kommunikáció nehézségeiről – a forradalom előestéjéről egészen egy ma már Csehországban ismeretlen érzésig, mit jelentett akkor a politikai hatalomtól félni, mit jelentett elnyomásban élni.

Az 1989-ben újságírást tanuló Věra Krincvajová – aki ma országosan ismert újságíró, dramaturg, producer – egy egész évfolyamot átjáró élményről beszélt november 17-e kapcsán. Frusztráltnak és feleslegesnek érezte magát, mert akkor úgy érezte, hiába tanulta meg az újságírást, ha az egyetem vége után nem dolgozhatott volna az előző rendszerben szabadon. Őt és másokat is ez az érzés vitte ki a később történelmivé vált eseménysorozat kirobbanását kiváltó diáktüntetésre.

Tekintélyes díjat kapott Regéczy-Nagy László

Az idei november 17-án is átadták a cseh Nemzeti Színházban a Nemzeti Emlékezet kitüntetést, öt olyan személyeknek, akik életpályájukkal bizonyították, hogy az emberi tisztesség, becsületesség és a szabadság számukra nem csak üres szavak. Idén először külföldieket is kitüntettek. Władysław Frasyniuk (munkás, Szolidaritás mozgalom, Lengyelország), Dietrich Koch (elméleti fizikus, filozófus, politikai üldözött, Németország), Dalma Špitzerová (szlovákiai magyar zsidó származású színésznő, Szlovákia) és Miroslav Hampl (egykori politikai fogoly, Csehország) mellett a magyarországi Regéczy-Nagy László (katona, sofőr, fordító) is kitüntetésben részesült.

Az ünnepségen bemutatták a kitüntetett hősök életét. A Regéczyt méltató percekben kiemelték, hogy amikor a második világháború végén magyar katonaként brit fogságba került, a magyar hős akkor találkozott először a demokráciával. Regéczy később átélte a Rákosi diktatúrát, és részt vett az 1956-os magyar forradalomban is. A cseh műsorvezető kiemelte, hogy Regéczy, együtt Göncz Árpád későbbi köztársasági elnökkel, élete kockáztatásával juttatta el Nagy Imre forradalmi miniszterelnök utolsó nyilatkozatát, és kulcsszerepét Bibó István kéziratainak Nyugatra mentésében is.

Regéczy kitüntetését lánya vette át a prágai Nemzeti Színházban november 17-én (fotó: deníkn.cz). Az ünnepelt kérésére és tiszteletére balettművészek előadásában egy magyar harci dalt játszottak el.

Regéczy kitüntetését lánya vette át a prágai Nemzeti Színházban november 17-én (fotó: deníkn.cz). Az ünnepelt kérésére és tiszteletére balettművészek előadásában egy magyar harci dalt játszottak el.

A csehek elindítottak egy új hagyományt is, amikor november 17-én 17 óra 11 perckor országszerte megszólaltak a települések templomaiban és városházáin a harangok. Prágában az ünnepi programok befejezése után önkéntesek a hétfői reggeli órákig takarítottak az események helyszínén.

Megademonstráció a nemzeti ünnep előestéjén

Az idei november 17-i ünnepet egy jelentős aktuálpolitikai esemény vezette fel. Az Andrej Babiš miniszterelnök ellen kirobbant 2019-es tavaszi-nyári tüntetéssorozat őszi folytatását még a júniusi negyedmilliós tüntetés végén jelentette be a Millió Pillanat a Demokráciáért (Milion Chvílek Pro Demokracii) civil szervezet.

A rendezvény megkezdése előtt órákkal az emberek hosszú, tömött sorokban érkeztek a Letna parkba. A Moldva egyik hídján Václav Havel a Bársonyos Forradalom ikonikus alakjának, később Csehország köztársasági elnökének egykori autójába ülhettek be a járókelők, és készíthettek közös fotót a volán mögött ülő karton-Havellel.

A szervezők szerint 300 ezer, a prágai rendőrség szerint 200 ezer ember vett részt a demonstráción, amely során 250 önkéntes segített a tömeg mozgatásában. A szervezők azt is elárulták, hogy világ 30 országában 63 városban – például Tokió is üdvözlte Prágát – az Antarktiszon kívül minden kontinensen csatlakoztak a szombati kormányellenes tüntetéshez a világ különböző pontján élő csehek.

Ultimátum a miniszterelnöknek

Mikuláš Minář a Millió pillanat a demokráciáért mozgalom egyik főszervezője a hétvégi megademonstráció előtt ultimátumot adott a cseh miniszterelnöknek. A civil szervezet arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy vagy megválik cégeitől (Agrofert holding), médiabirodalmától és visszahívja pozíciójából Maria Benešovát, vagy lemond. Ellenkező esetben a civiliek egy új tiltakozáshullámot indítanak el.

A főszervező szerint a miniszterelnök összeférhetetlenségének tisztázása azért fontos, mert Babiš óriási médiabirodalma segítségével képes megtartani politikai hatalmát, amit azonban nem a nép, hanem saját gyarapodása érdekében használ ki. Minář szerint ezt a szerepet a miniszterelnök cinikus hazugságokkal próbálja megőrizni.

Ismert: a cseh miniszterelnök még 2017-ben a Lex Babiš törvény értelmében vált meg jogilag cégeitől. Babiš azóta folyamatosan hangsúlyozza, hogy a vagyonkezelői alapokra, amelyben felesége és közeli barátai ülnek, semmilyen befolyása nincs. Természetesen Babiš „nem értette” a szombati demonstráció okát sem. A cseh miniszterelnök szerint a demonstráció szervezői a nemzeti ünnep hangulatát akarják ellene fordítani és kihasználni.

Az óriástüntetés idején egyébként Andrej Babiš a Barrandov filmstúdióban tartózkodott, ahol Daniel Radcliff brit színésszel találkozott.

Prágában nem akarják a magyar utat járni

Nem a kormány vagy a választások végeredménye ellen tüntetünk, hanem, hogy a megválasztott kormány visszaél hatalmával” – kezdte a rendezvényt az esemény egyik főszervezője, Benjamin Roll. Emlékeztetett az elnök nyári szavaira, miszerint Zeman megígérte, ha szükséges, eltávolítja Babišt a hatalomból. „De mindketten visszaélnek a rájuk bízott hatalommal és felosztják egymás közt az országot. Ezért vagyunk ma itt” – tette hozzá.

A főszervező beszédében utalt a másnapi cseh nemzeti ünnepre is. „Harminc éve élünk szabad és demokratikus országban, van mit és van értelme ünnepelnünk. És érdemes továbbra is fenntartani és ápolni azokat az értékeket, amelyeket a Bársonyos Forradalom hozott el. A szabadságot társadalmunk harminc éve erőszak és gyűlölet nélkül vívta ki. A mai generációk szeretnék megköszönni mindenkinek, aki részt vett akkor a küzdelemben.

A szónokok megemlékeztek a totalitárius kommunista rezsim idején meghalt emberekre. Hangsúlyozták: igaz, hogy a jelenlegi cseh demokrácia beteg állapotban van, de ma már nem kell meghalni a demokratikus jogok kivívásáért. Az egyik felszólaló idézte Timothy Snyder kelet-európai történelemmel foglalkozó amerikai történész könyvét, miszerint a közép-európai demokratikus társadalmakat napjainkban nem kívülről fenyegeti veszély, hanem belülről, elég csak Lengyelországra vagy Magyarországra tekinteni.

A Millió Pillanat a Demokráciáért civil szervezet felszólította az ellenzéki pártokat, hogy a következő országgyűlési választások előtt az ellenzéki pártok hozzanak létre egy egységes választási koalíciót. „Tisztelt demokratikus pártok, kérjük, állapodjatok meg, és legyetek képesek együttműködni az alapvető demokratikus szabályok védelmében, fogalmazzatok meg világos jövőképet, és nyissatok az új generációk felé” – olvasta be a követelést Minář több százezer ember előtt. A nemzeti liberális TOP09 elnöke a javaslatot támogatta.

Csatlakoztak a parasztok és a baloldaliak is

A jelenlegi illiberális cseh hatalmi centrum egyik kedvelt vádja, hogy a kormány ellen valójában csak egy kisebbség, a „prágai kávéház” (Pražská kavárna) tüntet. A pejoratív kifejezést Zeman köztársasági elnök használja gyakran egy pontosabban nem definiált emberek csoportjára, jellemzően prágai értelmiségiekre, akik Václav Havel egykori köztársasági elnök politikáját tekintik mintának, és az elnök vádja szerint akik „nincsenek tisztában a hétköznapi ember valóságával.

Csakhogy a nyári demonstrációra traktorokkal cseh parasztok is érkeztek. Akkor megígérték, ha nem történik jelentős változás a cseh belpolitikában őszig, újra eljönnek Prágába. Betartották szavukat, november 16-án is megjelentek a tiltakozó gyűlésen. A képviseletükben felszólaló hangsúlyozta, hogy a parasztok nem tagjai a „prágai kávéháznak”, de nekik is számít, hogy „a kormány jelenleg a kommunisták támogatásával van hatalmon, és a kormányfő is de facto kommunista.

A képen baloldali tüntetől egy “Kobozzuk el az Agrofertet!” feliratú transzparenssel jelentek meg a nyári Letna parki demonstráción, 2019 júniusban. Fotó: a2larm.cz.

A képen baloldali tüntetől egy „Kobozzuk el az Agrofertet!” feliratú transzparenssel jelentek meg a nyári Letna parki demonstráción, 2019 júniusban. Fotó: a2larm.cz.

Hogy a Millió Pillanat a Demokráciáért civil szervezet valóban pártokon és ideológiai korlátokon túl is képes volt megszólítani embereket, arra jó példa, hogy a kommunistázó traktoros parasztok mellett a demonstrációra újra eljöttek baloldali fiatalok is. A cseh baloldali térfélen nyár óta tart a vita, hogy érdemes-e részt venni, ahogy a szektásabb gondolkodású baloldaliak nevezték a demonstrációt, a „liberális színházban”. Végül a vörös zászlós trollkodást elutasítva olyan üzenetet fogalmaztak meg transzparensen (képünkön), amely szerintük kinyithat a demokratikus térfélen egy rendszerkritikus vitát az oligarcha-vagyonok jövőjéről.

Ahol múlt és jelen összeér

Az idei november 17-e egyik érdekes pillanatát a cseh Nemzeti Múzeumban élhettük át. Andrej Babiš a visegrádi országok miniszterelnökeivel együtt ünnepelt és mondott beszédet. (Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédére egy másik cikkben térek vissza.) A cseh miniszterelnök nyíltan beszélt arról, hogy az egykori Csehszlovák Kommunista Párt (KSČ) tagja volt.

Mint tudják, egykor a kommunista párt tagja voltam. Nem vagyok rá büszke. Mint már sokszor jeleztem korábban, én nem voltam olyan elkötelezett, mint Havel, és 1989-ben nem is éltem Csehszlovákiában” – fogalmazott.

Babiš itt újra megvillantotta pragmatikusságát. Havel dicsérete nagyvonalú gesztusnak számított, de egyben pikáns jelenet is, mert Babiš jelenlegi politikai ellenfelei a volt köztársasági elnököt tartják politikai mintának. Csakhogy Babiš beszéde hamisan szólt a cseh közélet egy részében, mert valójában a cseh miniszterelnök az ellenkezőjét teszi, mint amit mond.

  • Jelenlegi kormányát szélsőséges pártok külső támogatásával tudja működtetni.
  • Szoros politikai szövetségben van azzal a Miloš Zeman köztársasági elnökkel, aki Csehországot kelet felé löki és politikai együttműködést keres Kínával és Oroszországgal.
  • Babiš a cseh újságírókkal sem tartja be az íratlan demokratikus viselkedéskultúrát, rendszeresen alázza, sértegeti a média munkatársait.
  • Továbbra is összeférhetetlenségben van cégeivel a törvény előtt.
  • Olyan közép-európai autoriter politikusokkal keresi a politikai szövetséget, mint Orbán Viktor.

Többek között a fenti okok miatt ment ki a Letna térre sok százezer ember, hogy megmutassák, számukra ezek az ügyek igenis problémát jelentenek. A tüntetésen elhangzott beszédekből is kiderült, a tüntetők tiszteletben tartják Zeman és Babiš megválasztását, de nem akarnak beletörődni abba, hogy ez a két illiberális politikus a mindennapi politikában folyamatosan megkerüli a demokratikus játékszabályokat.

A múlt és a jelen itt ért össze Prágában, mert 1989 november 17-én is hasonló értékek, a demokrácia és a tisztességes politika hiánya miatt mentek ki az emberek az utcára.

Vezető képünkön a prágai Albertov utcában a Bársonyos Forradalom kitörésének napjára emlékeznek az emberek mécsesekkel, virágokkal. Fotó: Denikn.cz.

Írta: Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom