Bezárás
Lengyelország

Lendületben a lengyel illiberálisok – Kaczyński befejezheti ultrakonzervatív forradalmát

Kezdő képünkön Jaroslaw Kaczyński a Jog és Igazságosság pártelnökét látják a 2019 október 13-i lengyelországi országgyűlési választás éjszakáján. Fotó: TASR.

Folytathatja a Jog és Igazságosság (PiS) pártja Lengyelország kormányzását, de a magyarországi kétharmados minta nem valósult meg – így szavaztak a lengyel választópolgárok a hétvégi országgyűlési választáson. A voksolás utáni első reakciókat, a PiS győzelmének okait, és az új kormány várható lépéseit foglaljuk össze cikkünkben.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Pontozással, de nem kiütéssel nyerte meg a jelenleg is kormányzó ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártja a 2019. évi lengyelországi országgyűlési választásokat. Sokak szerint az 1989 óta legfontosabb parlamenti választáson a demokratikus rendszerváltás óta most mentek el legtöbben szavazni. A lengyelek hosszú sorokban vártak a szavazásra, a részvételi arány 61 százalék feletti volt. A kormánypárt és az ellenzéki pártok is megszólítottak új szavazókat.

A mandátumok eloszlása a lengyel parlament 2019-2023-as ciklusában. Ábra: public.flourish.studio.

A PiS kétmillió emberrel növelte szavazótáborát, ugyanakkor az ellenzék összességében több szavazatot kapott, mint a választásokat megnyerő PiS. A látszólagos ellentmondás feloldása a lengyel választási rendszerben rejlik.

Lengyelország 39 választókerületből áll. A megszerzett mandátumokat ezekben a kerületekben csak az 5 százalékot elért pártok számára számolják ki. A lengyelországi választási rendszerben alkalmazott D’Hont-módszer tehát a választás győztesét erősíti. A magyar választási rendszerben is ezt a módszert használjuk a kompenzációs lista alapján kiosztott mandátumoknál, amely szintén a választást megnyerő pártot erősíti.

Nem meglepő, hogy az ellenzéki pártok esetleges összefogása vagy valamilyen szintű szorosabb együttműködése évek óta dilemma Lengyelországban is.

A 2019-es májusi európai parlamenti választásokon részlegesen kipróbálták ezt a módszert is, öt ellenzéki párt indult egy közös választási listán, de akkor nem működött ez a taktika, a PiS megnyerte az EP-választásokat is.

Az ellenzék szempontjából ugyanakkor sikeres volt a szenátusi választás, ahol többségbe kerültek. Egyes vélemények szerint ez arra példa, hogy egy pártokon átívelő összefogással legyőzhették volna a PiS-t. Az Átlátszó megkérdezte a témában Mitrovits Miklós történészt, polonistát, aki szerint a szenátussal való érvelés azért hamis egy lengyel ellenzéki összefogás mellett, mert ott száz nagy egymandátumos körzet van, és aki többet kap, az nyer.

Az országgyűlési választások előtt egyébként az EP-választási kudarc ellenére újra felmerült valamilyen szintű ellenzéki pártok közötti együttműködés, de végül csak két nagyobb – jobboldali (KO) és egy baloldali (Levica) – tömböt hoztak létre. Politológusok ezt azzal indokolják, hogy a liberálisabb beállítottságú jobboldali szavazók nem szavaznának olyan tömörülésre, amelyben a baloldali pártok is szerepet kapnak.

A PiS

A Jog és Igazságosság pártja a szavazatok 43,59 százalékát szerezte meg, amely a 2015-ös előző választáshoz képest 6 százalékkal jobb eredmény. A PiS 235 képviselővel lesz jelen az új országgyűlésben, ahol az abszolút többséghez 231 képviselőre van szükség.

A PiS tehát ünnepel, bár előzetesen nagyobb arányú győzelemre számított a Jarosław Kaczyński pártelnök által vezetett politikai közösség.

„Olyan tömörülés vagyunk, amely többet érdemel. Sokan szavaztak ránk, de még több szavazatot érdemelnénk. A győzelem elsősorban elkötelezettség a további munkához, olyanokat is meg kell tudnunk szólítani, akik nem ránk szavaztak. Lengyelországnak változnia kell, jobbá kell tennünk.” – mondta Kaczyński.

A párt mögött kialakult egy nagyjából 35 százaléknyi biztos szavazótábor. Ez a keménymag évek óta a PiS-re szavaz, a felmérésekben gyakran nem is adnak meg második pártpreferenciát. E szavazók legerősebb motivációja az ellenszenv és gyűlölet a számukra a városi elitet jelentő Polgári Koalíció és a baloldali pártok ellen.

A PiS szavazói általánosságban konzervatívabbak, a „hagyományos értékeket” képviselik, vallásosabbak, homofóbok, menekültellenesek, rasszisták és „nemzeti” érzelműek.

A lengyel kormánypárt a kétmillió új szavazó megszólításával megteremtette a lehetőséget, hogy hasonló státuszba kerüljön a helyi belpolitikában, mint Magyarországon a Fidesz, ami rendszeresen 50 százalék felett teljesít a választásokon. Ami viszont biztos, hogy a hétvégi választáson a Kaczyński-párt nem érte el az áhított kétharmados többséget. A magyarországi fordulat tehát nem valósult meg Lengyelországban.

A nemzeti liberálisok

Az ellenzék vezető ereje, a Polgári Koalíció (KO) csalódott a választási eredményük miatt, mert választási eredményük (27,4 %, 130 mandátum) nem haladta meg az előzetesen várt 30 százalék feletti szavazatarányt. Ugyanakkor Gregorz Schetyna, szövetségi elnök szerint a választási kampány

„nem egyenlő erők küzdelme volt, nem léteztek szabályok. Nem éreztük, hogy tisztességes versenyben veszünk részt, az ellenfél tisztességtelen módszereket alkalmazott.”

Schetyna itt arra célzott, hogy a kampány során Kaczyński pártelnök több alkalommal arról beszélt, hogy ha az ellenzék győz, akkor „el fogják pusztítani a lengyelországi demokráciát és hagyományos értékeket.

A lengyel ellenzék vezető összefogása jobboldali, nemzeti-liberális Polgári Platformból (PO), a liberális Modernből (Nowoczesna) és a Zöldekből összeállt Polgári Koalíció (KO) nem a legjobb formában fordult rá az országgyűlési választásokra.

A 2019-es májusi választási EP-választásokon még Európai Koalíció (EK) elnevezésű összefogást a Parasztpárt és a posztkommunista baloldali SDL is elhagyta, és a maradék három pártból állt össze a KO.

A KO vezető ereje, a PO továbbra sem tudja pótolni egykori elnökét, Donald Tuskot: nem rendelkezik karizmatikus vezetővel, egyértelmű jövőképpel, és jelenlegi politikájának iránya is nehezen definiálható. A PO politikája többszólamú és bizonytalan: egyszer progresszív politikát képviselnek, máskor inkább a határozottan jobboldali szavazókat próbálják megszólítani.

Sok jobboldali lengyel csak azért szavaz a PO-ra, mert az nem a PiS. Egy másik gyakran hangoztatott indok, hogy miért választja egy lengyelországi választó a PO-t, az az, hogy legalább ne más párt (a baloldal vagy az ultrakonzervatívok) nyerjen.

A PiS-hez hasonlóan a PO is több szociális jellegű ígéretet tett a választók felé, például a 13. havi nyugdíj bevezetése vagy az adók és járulékok csökkentése. Csakhogy ezen a terepen a PiS-t gyakorlatilag lehetetlen jelenleg megverni. Sok lengyel azt gondolta, ha a PO újra hatalomra jut, akkor a PiS által bevezetett szociális juttatásokat visszavonják vagy átalakítják.

A baloldal

A lengyel baloldal négy év után tért vissza a parlamentbe (11,9%, 43 képviselői hely). A második legerősebb ellenzéki szövetség a Baloldal (Lewica) három kisebb baloldali párt szövetsége.

A szövetség egyik vezetője, a korábban a Razem színeiben politizáló Adrian Zandberg rögtön bejelentette: hiába nyerte meg a PiS a választást, a politikai helyzet megváltozott, mert

„a balodal harmadik legerősebb erőként bejutva a parlamentbe bátor ellenzék lesz, amely harcolni akar a Sejmben Kaczyński pártjával.”

A lengyel baloldal sem találta fel a spanyolviaszt, amikor legalább részlegsen összefogtak, igaz a teljesen egységes ellenzéki összefogásnak a baloldalon is voltak ellenfelei. A korábbi országgyűlési választások baloldali kudarcaiból tanulva, ezúttal a sok kis baloldali tömörülés egyesült, és a választási eredmények tükrében szilárd parlamenti jelenléttel térnek vissza az országházba.

Természetesen a különböző doktrínák mentén belül megosztott lengyel baloldali törésvonalak nem tűntek el, de kifelé sokkal letisztultabb képet mutatnak ideológiailag, mint például a jobboldali-liberális Polgári Koalíció.

A lengyel baloldal jövője szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy a kormánypárt által bevezetett szociális kiadásokkal kapcsolatos társadalmi elvárásokat baloldali alapról képesek lesznek-e a saját javukra fordítani. Másrészt ez azt is jelenti, hogy az ultrakonzervatív PiS riválist kapott a parlamentben a szociális kérdések területén.

A Parasztpárt

A lengyel Parasztpárt (PSL) negyedik legerősebb erőként jutott be a parlamentbe (9,6%, 34 képviselői hely). Władysław Kosiniak-Kamysz pártelnök az eredmények ismeretében azt hangsúlyozta, hogy pártja megvédi értékeit,

„nem támogatunk semmilyen morális forradalmat, nem fogunk sem balra sem jobbra fordulni.”

A pártelnök nyilatkozata összhangban van korábbi politikájukkal. A májusi EP-választásra összeállt részleges ellenzéki összefogásban még részt vettek, de miután nem sikerült legyőzni a PiS-t, felrúgták a választási szövetséget. A PSL szavazóbázisát a kormányzó PiS is megdézsmálta a mezőgazdaságban dolgozó emberek támogatásával.

A Konföderáció

Bejutott még a parlamentbe az iszlamofób és homofób Szabadság és Függetlenség Konföderációja (6,4%, 13 képviselői hely). A korábban „a nők alacsonyabb intelligenciájárólbeszélő Janusz Korwin-Mikke pártelnök az eredményhirdetés után hangsúlyozta, hogy választói olyan emberek, akik változást szeretnének elérni a lengyel belpolitikában.

A lengyel sajtóban még a kampány során arról írtak, hogy ha a PiS nem éri el a kormányalakításhoz szükséges többséget, akkor a Konföderációval léphetnek koalícióra. Kaczyński egyébként ezt a lehetőséget később kizárta.

Négy ok, ami miatt győztek az ultrakonzervatívok

A PiS 2019 októberi választási sikerének több oka is van.

Szociális intézkedések

Van egy mindenképp kiemelkedő különbség a magyarországi helyzethez képest, hiszen amíg a Fidesz gyűlöletkampánnyal biztosította be győzelmét 2018 áprilisában, addig ezt lengyel testvérpártja közvetlen anyagi juttatásokkal tette. A lengyeleket a kampány során a legjobban az érdekelte, hogy melyik párt ígéri nekik a legtöbb kézzel fogható anyagi juttatást.

A PiS korábban beváltotta 2015-ös választási ígéretét is, készpénzt osztottak a lakosoknak. Ilyen intézkedés volt például az 500+ program, amely minden gyerek után 500 zloty utalását írta elő.

Hogyan támogatja Lengyelország a családokat? Ismerje meg a lengyel „Család 500+” programot!

Több embert érint és magasabb összegű Lengyelországban a „Család 500+” elnevezésű családtámogatási program, mint magyar változata. Igaz, ennek ellenére sem születik több gyerek Lengyelországban, ám program sok érdekes és tanulságos politikai és gazdasági következménnyel járt már rövid távon is.

Ez az intézkedés növelte a szegényebb sorban élő nagycsaládosok költségvetését. Emellett csökkentették a nyugdíjkorhatárt, és 13. havi nyugdíjat adtak, a fiataloknak pedig 26 éves korukig adómentességet vezettek be.

A mostani kampány során a PiS újabb ígéreteket tett a választók felé. Tovább növelnék a szociális kiadásokat, a 13. havi nyugdíj mellé 14. havi nyugdíjat is ígértek, 2023-ig 920 euróra emelnék – gyakorlatilag megdupláznák – a minimálbért, és a mezőgazdaságban dolgozóknak további támogatásokat lengettek be.

Pörög a gazdaság

Az európai gazdasági helyzet is a lengyel kormánypártnak kedvezett: tavaly az országban 5 százalékkal nőtt a GDP. Igaz, a lengyel gazdaság nem szerepelt rosszul a PO-kormány idején sem, de akkor elsősorban infrastruktúrára – autópályákra, stadionokra – költötték a pénzt, míg a PiS úgy döntött, hogy a pénzt közvetlenül az emberek között osztja szét.

Az ellenzék félelme, miszerint a lengyel gazdaság nem fogja elbírni a pénzszórást, egyelőre nem igazolódott be. A lengyel költségvetési hiány és államadósság egyaránt csökkent a PiS kormányzása idején. A nagy kérdés az, mi fog történni, ha megérkezik a Németországból kiinduló gazdasági válság.

A propaganda

Magyarországtól eltérően Lengyelországban létezik kellően erős és független média. Hasonlóságot a közmédiában találunk, ami a lengyeleknél szintén a helyi ultrakonzervatív kormány befolyása alatt áll. Senkit nem ért meglepetés amikor az egyébként is a PiS agendáját hirdető állami csatornák a választási kampány idején még intenzívebb kormányzati propagandát toltak.

A lengyel kormánypropaganda is a magyarországihoz hasonlóan olyan brutálisan primitív és alacsony értelmi színvonalú volt, hogy egyes esetekben már a PiS szavazóit is irritálta. Mások egyszerűen az 1980-as évek kommunista diktatúrájának propagandájához hasonlították a PiS által felügyelt köztévé műsorait.

A kampány

A kampány a kormányzó PiS-nek sikerült jobban. A Polgári Koalíció (KO) kampányát a félelemkeltésre építette: a nemzeti-liberálisok folyamatosan arról beszéltek, hogy egy esetleges új PiS-kormány milyen veszélyt jelenthet a jövőben a lakosság számára, miközben nem közvetítettek pozitív üzeneteket. A Politico pedig azt emelte ki, hogy a PiS kampánycsapata 2015 után 2019-ben is sokkal jobb volt az interneten, mint az ellenzék vezető ereje.

Mi várható?

Milyen tervei vannak a Kaczyński-pártnak a következő négy évre? A régi-új lengyel kormánytól elsősorban négy területen várhatunk aktivitást.

Az igazságszolgáltatás

A 2019-es választási kampány során Kaczyński többször hangsúlyozta, hogy ha megnyerik a választásokat, folytatják az igazságszolgáltatás reformját. „Ha az emberektől újra bizalmat kapunk, visszatérünk a témára, mert jó okunk van rá, hogy befejezzük a történetet”nyilatkozta a Polsat News hírportálnak a pártelnök még a választások előtt.

Az igazságszolgáltatás mélyreható reformja nélkül az ország teljes átalakítását nem tudják befejezni, ez az utolsó barikád” – Kazimierz Kik politológus szerint a PiS megpróbálja reformelképzeléseit rögtön az új kormányzati ciklus elején végrehajtani, ahogy azt négy évvel korábban is tette.

Ismert: Lengyelországot még 2015-ben kezdte el előző választási győzelmük után „átalakítani” a PiS-kormány. Az Európai Unió a jogállamiság megsértésével vádolta meg Lengyelországot. Az Európai Bizottság a 7-es cikkely szerinti eljárást és kötelezettségszegési eljárást is indított a lengyel legfelsőbb bírák nyugdíjazása és az újak kinevezése miatt. A lengyel kormány tavaly felfüggesztette a legfelsőbb bíróság átalakítását.

A média

Az előző négy évben a PiS végül csak a fenyegetőzésig jutott el, nem avatkozott be látványosan a lengyel médiatérbe. Ez a passzivitás most megváltozhat.

A PiS egyik választási terve, hogy létrehozna egy önszabályozó újságírói irodát, amely biztosítaná az újságírók alapvető „etikai és szakmai alapelveit.” Elemzők szerint a PiS ezzel az intézkedéssel a lengyel média szabadságát korlátozná.

Jaroslaw Gowin tudományos és felsőoktatási miniszter korábban a lengyel média repolonizációjáról beszélt. Szerinte nem egészséges, hogy egyes lengyel médiák német tulajdonban vannak, mert egy esetleges Lengyelország és Németország közötti vitában ezek a szerkesztőségek a „német érdekeket” képviselik.

Kazimierz Kik politológus szerint a PiS gyorsan fog lépni a bíróságok és a média területén, mert ha két éven belül beköszönt a gazdasági válság, akkor Kaczyńskinek is stratégiát kell váltani. „Ezért a radikális lépések megtétele hamarosan várható” – jelezte Kik az Onet.pl hírportál kérdésére.

Az önkormányzatok

Egy másik lengyel ellenzéki aggodalom az, hogy a PiS megpróbálja csökkenteni az önkormányzatokat is. Emlékezetes: tavaly a lengyel ellenzék nagyot nyert a helyhatósági választásokon. A lengyel társadalom városban élő tagjait a kormánypárt egyelőre nem tudta megszólítani.

Lengyelország nem orbanizálódik tovább – fellázadtak Kaczyński ellen a lengyel városok

Tömegesen utasították el a lengyelországi helyhatósági választásokon Orbán Viktor legfontosabb régiós szövetségese, Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártjának jelöltjeit a lengyelek. Négy nagyváros kivételével a PiS sehol nem tudott polgármestert adni. Egy évvel az országgyűlési választások előtt a lengyel társadalom mélyen megosztott, egy azonban biztosnak tűnik: Lengyelország nem orbanizálódik tovább.

Karolina Lewicka a TOK FM újságírója és politiológus szerint a PiS a helyi struktúrák lebontását az EU-támogatások ellenőrzése miatt is megteheti.

„Keresztény értékek”

A lengyel katolikus egyház és az ultrakonzervatív kormánypárt összefonódását aligha kell megemlítenem, de azt mindenképp jegyezzük meg, hogy a lengyel társadalomban néhány fokkal komolyabban veszik az egyébként több esetben ott is a politika játékszerévé váló úgynevezett „keresztény értékeket”, mint például a volt fideszes Borkai Zsolt.

A Stockholm-szindrómás magyar sajtó esete a „keresztény szabadságra” ment fideszes politikussal

A Borkai-ügy a NER legújabb kihívása: az Orbán-féle „keresztény rendszerváltás” és a „hagyományos családi értékek” kiüresedett kulisszái mögött egy luxusjacht, másfél millió forintért rendelt luxusprostituáltak és a kokaincsíkok valósága sejlik fel a magyarországi sajtó asszisztálása mellett.

Ugyanakkor Lengyelországban az egyház hatalma és befolyása a mindennapi életre évről-évre növekszik a politika támogatásával. Ez a szekuláris jogállamisággal ellentétes trend várhatóan a következő négy évben is folytatódni fog.

Az ultrakonzervatív „kultúrharc” fokozásának másik várható következménye, hogy az LMBT-közösség elleni retorikai támadások tovább fokozódnak, ez pedig tovább mélyítheti a lengyel társadalom megosztottságát. E „kultúrharc” fokozásának első jele, hogy máris bejelentették: öt évvel büntetné az új kormány a szexuális felvilágosítást az iskolákban és a fogamzásgátlás propagálását.

Kaczyński 2019 szeptemberében a dél-lengyelországi Sosnowiec városában megtartott pártgyűlésen elmondott beszéde sem ígér nyugodt jövőt. A PiS elnöke szerint ugyanis az új lengyel elit többé nem a lengyel nép ellenségeinek érdekében működik, mint az előző PO-kormány. Hozzátette:

„Azokat, akik ellenségeinknek dolgoznak, megbélyegeztük, és ezt fogjuk a jövőben is tenni.”

A cikk megírásához felhasználtam Sławomir Sierakowski és Przemysław Sadura szociológusok “Politikai cinizmus” című tanulmányát, amelyet a választások előtt jelentettek meg, és a lengyel választók lehetséges motivációiról írtak benne.

Címlapkép: Jaroslaw Kaczyński a Jog és Igazságosság pártelnökét látják a 2019 október 13-i lengyelországi országgyűlési választás éjszakáján (Fotó: TASR)

Bőtös Botond

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom