Bezárás
vegyszerek

Bíróság elé került egy francia polgármester, aki megtiltotta a növényvédő vegyszerek használatát a lakóházak közelében

Ökonegyed, vegyszermentesség az önkormányzati területeken, 100 százalékban megújuló energiaforrások, biomenza – egy kis bretagne-i falu az utóbbi húsz évben megmutatta, hogy van esély fenntartható politikákra, ha megvan hozzá az akarat. Idén tavasszal a polgármester úgy döntött, kitiltja a szintetikus növényvédő szereket az épületek közeléből, de rendeletét megtámadta a prefektúra. A vegyszerhasználat ellen küzdők hőse szerint alkotmányos kötelessége megvédeni a polgárok egészségét, ha az állam tétlen.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Augusztus 22-én reggel több százan gyűltek össze Franciaország nyugati csücskében, a bretagne-i régió fővárosa, Rennes közigazgatási bírósága előtt, hogy szolidaritásukat fejezzék ki egy szomszédos falu, Langouët polgármesterével. Daniel Cueff még májusban hozott egy rendeletet, amely megtiltotta a növényvédő vegyszerek használatát a magánházként vagy munkahelyként használt épülettel rendelkező telkek 150 méteres körzetében.

Daniel Cueff támogatóinak szolidaritási tüntetése augusztus 22-én; forrás: Facebook

Prefektus asszony, hagyja, hogy a polgármestereink megvédjenek bennünket!

A helyi prefektúra a rendelet felfüggesztését kezdeményezte, mert a növényvédő szerek használatának betiltása vagy engedélyezése állami kompetencia, egy polgármester nem dönthet róla. A 602 fős Langouëtet épp 20 éve irányító Cueff szerint azonban ő csak az állam mulasztását pótolta, az alkotmányban előírt kötelességét teljesítette, mivel óvintézkedése a lakosok egészségét védi. Úgy véli különben, hogy nem tiltotta be a növényvédő szereket, csupán használatukat korlátozta.

A politikus elmondta, hogy 300 oldalnyi jogi érvelés adtak át a bíróságnak, többek között e vegyszerek egészségügyi kockázatairól. Mivel 2009 óta egy európai direktíva előírja Franciaországnak, hogy védje meg polgárait a vegyszer-permetezés kockázataitól, de az semmit nem tesz, épp ezért, neki, polgármesterként joga van óvintézkedéseket hozni a lakosok érdekében. Arra kérte a bíróságot, hogy támogasson egy döntést, amely a jövő elébe megy.

Szembemenni a korszellemmel

Semmi kétség, hogy Daniel Cueff joggal érezheti úgy, hogy évtizedekkel előzte meg korát, Langouët ugyanis az ő vezetése alatt vált a fenntartható fejlődés úttörőjévé. A 64 éves férfi „kicsit véletlenül” telepedett le, még 1990-ben a Rennes-től 20 kilométerre, északra fekvő faluban, majd 1999-ben úgy hozta a sors, hogy megnyert egy időközi választást. A meggyőződéses „zöld”, és a hetvenes években egy helyi atomerőmű építése ellen is aktívan küzdő Cueff elképzelései első látásra eléggé szembementek a településen uralkodó állapotokkal.

Franciaországban a hatvanas és a nyolcvanas évek táján került sor a mezőgazdasági parcellák koncentrációjának legnagyobb hullámára, ami különösen az északi régiót, és Bretagne „laposabb” részeit érintette. Máig összesen 15 millió hektáron ment végbe a nagytáblásítás, ami a mezőgazdasági tevékenységen túl a tájat és az ökoszisztémákat is drasztikusan átalakította. Így például összességében 750 ezer kilométernyi élősövényt, a mezsgyéket, táblahatárokat korábban borító fás-cserjés-füves szegélyt számoltak fel az utóbbi évtizedekben.

1945-ben még így nézett ki a vidék a szomszédos Normandiában, Cotentin-ben; forrás: Wikipedia

A ma már nyilvánvaló negatív hatásokkal – a biodiverzitás csökkenése mellett elsősorban a vízelvezetéssel, a talaj eróziójával összefüggő problémákkal – ekkortájt még nem törődött az állami agrárpolitika. A jelentős transzformációkat hozó „fejlődés” 1984-ben érte el Langouëtet, Cueff szavaival ”itt született az intenzív tejtermelő ágazat, nagyon keveseket érdekelt a környezetvédelem”.

Megszabadulni a fosszilis energiahordozóktól

Az újdonsült polgármester ezért azt a taktikát választotta, hogy szavak helyett inkább tettekkel igyekezett meggyőzni a lakosságot. Szinte azonnal megtiltja a vegyszerek használatát az önkormányzati tulajdonban lévő zöld területeken. Épp 18 évvel megelőzve azt a törvényt, amelynek értelmében 2017. január 1-től tilos a szintetikus vegyszerek használata a közösségi tulajdonban lévő területeken, idén januártól pedig a magánszemélyek számára is Franciaországban.

Langouet, forrás: Facebook

2003-ban újjáépül a falu iskolája, az esővizet összegyűjtő, kőből és fából készült épület Bretagne első középülete, amely napelemekkel rendelkezik. Akkortájt sokan kételkedtek az ötletben, hiszen „Bretagne-ban folyton esik”, és nagyon nehéz volt olyan szakértőket, mestereket felkutatni, akik értettek volna a feladathoz. Végül a két breton építészt Hannoverben sikerült megtalálni, az egykori napelemek ma már „kollektor” régiségek a polgármester szerint.

2003-ban hoztak döntést arról is, hogy az önkormányzat megszabadul a fosszilis energiahordozóktól, ami ugyan még nem valósult meg, de a napelemek által termelt áram már 2014-ben meghaladta, méghozzá 16%-kal szükségleteiket. Ezt az áramot eladják a helyi szolgáltatónak, amely köteles megvásárolni, és ennek ára kompenzálja saját, a regionális hálózatról érkező közösségi fogyasztásukat: a közvilágítás, a középületek (városháza, iskola, óvoda, könyvtár, templom, a sportlétesítmény és a falu műhelyének) áramszámláit.

A középületek napelemei fedezik az elektromos áram szükségletet. Forrás: Facebook.

2007-ben felszámolták az olajfűtést, és fafűtésre álltak át – a fűtőanyagot a környező települések közösen vásárolják a helyi gazdáktól, akik így értékesítik a sövények metszéséből fennmaradt hulladékot.

A döntés Cueff szerint egyáltalán nem volt könnyű, mert viszonylag sokára térül meg a befektetés.
Ráadásul akadhatnak előre nem látott problémák is: 2015-ben pl. annyi gond volt a kályhával, hogy kénytelenek voltak újraindítani a régi, olajfűtéses rendszert. De a jobb években 100%-os arányban megújuló energia fedezi a fűtést is. Amihez persze a középületek energiatakarékossága is hozzájárul.

Itt épült meg 2005-ben Bretagne első „öko-épület együttese”, amelyet 2010-ben egy második követ majd. A körülbelül 100 négyzetméteres, granulált fűtőanyagokkal üzemelő kályhákkal és napelemekkel felszerelt otthonok évi fűtésköltsége 160 euró (kb. 51 ezer forint). Az épületek szociális bérlakásként vagy tulajdonként üzemelnek.

Az “öko-épületcsoport” házai szociális támogatással is bérelhetők vagy megvásárolhatók. Forrás: Facebook.

A most még tervezés alatt álló épületek még ambiciózusabbak: szükségleteiknél több energiát termelnek majd, ellenőrzött eredetű, bio és újrahasznosítható építőanyagaik szén-dioxidot nyelnek el, plusz permakultúrás veteményeseik lesznek, hogy „újra megtanuljunk dolgozni a földdel”, és „újjáélesszük a termelés és a fogyasztás közti kapcsolatot” – mondja a polgármester.

2004-ben a település azt is megszavazta, hogy az iskolai menza 100%-ban bio alapanyagokat használjon. Az áttérés nem járt többletköltséggel, és idővel saját veteményest is létrehoztak, ahol hat fiatal kapott munkát. Hasonló kezdeményezések felbukkantak már az egész országban, nagyrészt helyben, vagy kis távolságban megtermelt alapanyagokkal – 2017-ben már volt két olyan tízezer fő feletti település is, ahol bioételt adtak az iskolai és óvodai étkeztetésben.

Az iskolaigazgató szerint mindez a gyerekek világképére is nagy hatással van: a jelenleg 80 tanuló jól ismeri a városháza munkájának köszönhetően, hogyan működnek az energiatakarékos rendszerek – az iskolában követni is lehet a napelemek által termelt energia mennyiségét.

A falu permakultúrás veteményese; forrás: Facebook.

Autonómia: felelősség, szolidaritás, erősebb közösségek

A falu fontos szerepet játszik a régió szintjén létrejött hálózatban is, amely a helyi pozitív tapasztalatok terjesztésében segít a fenntartható fejlesztések terén. A teljes autonómiát 10 éven belül szeretné elérni.

Cueff több interjújában is hangsúlyozza, hogy az autonómia nem autarkia, azaz elszigetelődés, bezárkózás. Csak épp ki kell vennünk a részünk a világ fejlődéséből, és a jelenlegi fogyasztási és termelési módok nem tarthatók tovább. Az autonómiának fontos összetevője a felelősség, akárcsak a szolidaritás, hogy a fenntarthatóság ne csak a gazdagabbak kiváltsága legyen.

Ez az autonómia egyébként abban is megnyilvánul, hogy a település többször is a polgároktól kért hitelt tervei finanszírozására. 2018 elején egy permakultúrás projektre 25 ezer eurót sikerült rekordidő alatt összeszedni. 2016-ban pedig 40 ezer eurót, a falu központjának felújításának részleges finanszírozására. A település a pénzügyminisztérium által is elismert Collecticity platformot használta, 2015 decembere óta a törvények lehetőséget adnak rá, hogy az önkormányzatoknak a lakosok hitelezzenek.

Az, hogy ilyen típusú finanszírozásra kényszerültek, összefügg azzal is, hogy az állam egyre több forrást von meg a helyi önkormányzatoktól. De a kényszer szülte hitelezési forma kétségtelenül számos előnnyel is jár: a hitelezők valóban részesei lehetnek a projektnek, azért is, mert mindez viszonylag kis léptékű. Az első kölcsönt 37-en állták, 200 és 2000 euró közötti összegekkel. A 6 éven át bruttó 2%-os kamatot fialó hitelt nyújtók harmada nem a faluban, hanem a környéken lakik, de őket is lelkesítette az elképzelés.

A lakosság részt vehet a projektek megtervezésében; forrás: Facebook.

A polgármester szerint a legjobb környezetvédelmi megoldások alulról, helyben jöhetnek létre, mert mindenkinek másképp van módja alkalmazkodni a klímaváltozáshoz:

„A klíma ránk kényszerít majd bizonyos változásokat, de a politikák nem merülhetnek ki csak a reakcióban. Célom az is, hogy a klímaváltozás kényszere által az együttélés minőségén is javítsunk.”

A projektek keretéről nincs vita a lakossággal: ezt az önkormányzat határozza meg, ilyen pl. az az elv, hogy az új épületeknek pozitív kell, hogy legyen a környezeti hatásuk, vagy az, hogy a kevésbé jómódúak számára is elérhetőek kell lenniük. De ezen túl az embereknek módjuk van arra, hogy szakértőkkel együtt dolgozva találják meg a legjobb megoldásokat. Lévén, hogy 2008-ban és 2014-ben is meggyőző többséggel választották újra (68, majd 78%-kal), a Cueff-módszer meggyőzőnek tűnik.

Nem akarnak többé glifozátot vizelni

De ennek a zöld politikának is megvannak a határai. Így például a lakosok 90%-a a Rennes-i medencében dolgozik, az autókról így nem sikerült lemondani – annak ellenére, hogy a falu közös használatra bocsátott egy elektromos autót, és elektromos bicikliket is bérbe ad.

Továbbá az itt lakó gazdák többsége továbbra is vegyszeres gazdálkodást folytat, ami talán közrejátszhatott abban, hogy májusban egy közös vizelet-vizsgálat kimagasló értékeket mutatott ki még a gyerekek vizeletében is a rákkeltő hatással gyanúsított glifozát gyomirtóból.

„Nem akarom, hogy a falumban a 6 éves gyerekek vizeletében a normális érték harmincszorosában legyen jelen a glifozát” – jelentette ki a politikus az augusztusi bírósági meghallgatás alkalmával.
A kollektív vizeletvizsgálatra egy nagyobb kampány (az Önkéntelen Glifozát Pisálók, PIG) keretében került sor, amely még 2018-ban indult, és célja a világ egyik legelterjedtebb növényvédő szere, a glifozát betiltása.

Miután az első kollektív vizsgálat nyomán kiderült, hogy minden önként jelentkező vizeletében kimutatható az egykor a Monsanto által piacra dobott gyomirtó nyoma, szerte az országban újabb települések kapcsolódtak be a kísérletbe. Bretagne-ban februárban rendezték az első közös „pisilést”, Langouëtból pedig összesen 36-an vettek részt a jegyzők jelenlétében folyó akción, de ekkortájt, májusban az egész régióban már 1600 önként jelentkező volt.

Az eredmények átlaga a legrosszabbnak bizonyult egész Bretagne-ban. A legalacsonyabb érték 0,62 nanogramm volt milliliterenként, a legmagasabb pedig 3,17 ng/ml, amit egy ötéves kislánynál mértek. Miközben a növényvédő szerek maximális engedélyezett mennyisége 0,1 ng/ml  a vízben, emlékeztet a kampány felelőse.

A PIG célja, a probléma tudatosításán túl a jogi fellépés előkészítése, a résztvevők saját pénzükből finanszírozzák a 85 eurós vizsgálat költségeit, amihez plusz 50 eurót adhatnak azok, akik szeretnének részt venni a kollektív feljelentésben.

A már benyújtott keresetek mások életének veszélyeztetése címén támadják az államot, mert szerintük a közhatalom nem informálja megfelelően a lakosságot. Úgy gondolják, a glifozátot be kellene tiltani, de a többi szintetikus növényvédő szerrel kapcsolatban is fel kell tenni a kérdést, mennyire indokolt használatuk.

Emmanuel Macron köztársasági elnök még 2017 novemberében ígérte meg ünnepélyesen, hogy Franciaország 3 éven belül betiltja a glifozátot, miután a szer uniós betiltása meghiúsult. Ezután azonban a kormánypárt nem hozott e téren kényszerítő jellegű döntéseket, majd némi mismásolás után idén januárban Macron bejelentette, hogy a célkitűzés mégsem valósul meg. Ez a meghátrálás vélhetően csak újabb lökést adott a mezőgazdasági vegyszer-használat ellen mozgósítóknak.

Augusztus 27-én a közigazgatási bíróság felfüggesztette Daniel Cueff rendeletét, a döntés ellen a polgármester fellebbez. Ahogy múlt csütörtökön ígérte, a küzdelem folytatódik: jelenleg rajta kívül még kb. 20 olyan polgármester van, aki megtiltotta a szintetikus növényvédő szerek, vagy egyes összetevők használatát a településén.

Dobsi Viktória

Címlapkép forrása: Facebook. A szövegben szereplő fotók forrása Langouët Facebook-oldala.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom