Bezárás
Európai Unió

Bohnert nem adja fel: továbbra is éles a verseny az európai főügyészi pozícióért

Miután mindenki biztosra vette hogy a romániai Korrupcióellenes Ügyészség volt vezetője a befutó, a francia jelölt megüzente, hogy nem száll ki a versenyből.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Pénteken még úgy tűnt, Laura Codruţa Kövesi egyedül maradt versenyben az Európai Ügyészség vezetői tisztségéért folyó versenyben, hétfő reggel azonban a Politico Europe vezető anyagot hozott a francia ellenjelölttel, melyben Jean-Claude Bohnert kijelenti: jelölésével kapcsolatban semmi nem változott, továbbra is pályázik az EPPO vezetésére.

Múlt héten amiatt terjedt el az hogy Kövesi lehet az EPPO vezetője, mert arról szóltak a hírek, hogy Bohnert-t a francia korrupcióellenes szerv, a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség élére nevezik ki.

Bohnert július 11-én hallgatták meg, az RFI pedig tényként beszél kinevezéséről, hangsúlyozva, hogy a jelölt Emmanuel Macron francia elnök támogatását is élvezi. Ez azért fontos, mert a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség vezetőjét az elnök nevezi ki.

Néhány napja az EP Renew Europe nevű liberális frakciójának elnöke, Dacian Cioloș arról beszélt, hogy megállapodott Emmanuel Macron francia elnökkel arról, hogy az európai főügyészi posztra a francia elnök is Laura Codruța Kövesit támogatja.

A román jelöltet amiatt is tartották esélyesnek, mert így kelet-európainak juthat az egyik uniós csúcspozíció – a földrajzi egyensúly is szempont az uniós intézmények vezető tisztségeinek elosztásakor.

Elakadtak az európai főügyész kinevezéséről szóló tárgyalások, Romániában hatósági felügyelet alá helyezték Kövesit

Nem tudtak megegyezni az Európai Parlament és az Európai Tanács küldöttségei az EPPO vezetőjének a személyéről, és a jelenlegi állás szerint egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Parlament jelöltje, Laura Codruţa Kövesi lesz a befutó. Április 10. az utolsó alkalom a megegyezésre. [caption id=

Emiatt váratlan fordulat, hogy a jólértesült Politico Europe most hoz vezető anyagot, melyben az ellenjelölt arról beszél, hogyan építené fel a jövőben létrehozandó EPPO-t. Az anyag szerzőjének Franciaország EU-képviselete is nyilatkozott vasárnap, értésére adva, hogy a francia álláspont nem változott, tehát továbbra is Bohnert a jelöltjük.

Semmi szín alatt nem adom fel. Az utolsó másodpercig küzdeni fogok” – mondta Kövesi egy Politico-nak adott nyilatkozatában júniusban. Akkor úgy tűnt, a francia jelölté az előny, ugyanis Bohnert érdekében az őt jelölő Franciaország minden követ megmozgatott. Kövesi hiába élvezte az Európai Parlament támogatását a múlt ciklusban, a román kormány nemcsak nem támogatta, de kifejezetten ellene lobbizott Brüsszelben.

Az Európai Ügyészség (EPPO) vezetőjéről az EP és az Európai Tanács kell egyetértésre jusson, azonban a múlt ciklusban nem sikerült dűlőre jutni. Míg az EP a román jelöltet támogatta, addig a Tanács Bohnert mellett tette le a garast, a tárgyalásokat pedig az új parlament felállása után, ősszel tervezték folytatni.

Az EP egyik sajtószóvivője a sikertelen egyeztetések után áprilisban azt mondta, „az EP új tagjai vagy elölről kezdik a teljes eljárást, vagy folytatják a tárgyalásokat a jelenlegi megbízás alapján”.

Ki nem fél a farkastól? A romániai korrupcióellenes harc sztárja lehet az európai főügyész

Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Villámgyors karriert követően lett DNA főügyésze, vitathatatlan szakmai eredménye i t azonban helyenként vitatható módszerekkel érte el : bemutatjuk Laura Codruţa Kövesi szakmai pály afutását .

Mi is az Európai Ügyészség?

A tagországok évente mintegy 50 milliárd euró héabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt, 2015-ben pedig mintegy 638 millió euró került nem megfelelő felhasználásra, az Európai Tanács tájékoztatása szerint.

Mivel a jelenleg rendelkezésre álló struktúrák nem alkalmasak határokon átnyúló, nagyléptékű pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemre, ezért 2017 áprilisában 16 tagállam létrehozta az Európai Ügyészséget – jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben.

Miután 2020-ban megkezdi működését, az Európai Ügyészségnek hatásköre lesz arra, hogy csalás, korrupció, pénzmosás, valamint határokon átnyúló héacsalás ügyekben nyomozzon és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja.

Magyarország nem is tervez csatlakozni

Az Európai Ügyészség azért lenne előrelépés, mert eddig a fenti bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti ügyészségek nyomozhattak, és a hatáskörök nem léphették át az adott ország határát. Az EPPO-hoz önkéntesen csatlakoznak a tagállamok: míg Románia, Szlovákia és Bulgária például tagszervezet, Magyarország azonban nem, és egyelőre nem is tervez csatlakozni.

Időközben úgy tűnik, a korrupt kelet-európai pártok sem ülnek tétlenül, készülnek azokra az időkre, amikor Brüsszel számonkéri az eltűnt támogatásokat. Erről írt Facebook-posztot Jávor Benedek volt zöldpárti EP-képviselő:

„(…) az Európai Parlament új Költségvetési ellenőrző bizottságának vezetésében nem csak Deutsch Tamás képviseli alelnökként a páneurópai korrupciós szövetséget. Deutschot azért küldték be, hogy megakadályozza, hogy a CONT bizottság hatékonyan lépjen fel a magyarországi korrupciós ügyekkel szemben. De szorgos tettestársai lesznek ebben. Andrej “Idenekemmindenunióspénzt” Babiš úgynevezett “liberális” pártjának képviselője, Martina Djabalova fog alelnökként őrködni afölött, hogy az EP nehogy túlságosan rálépjen a cseh kormányfő lábára.

A szocialisták sem tétlenkedtek, koordinátort csináltak Claudiu Manda román képviselőből, aki nem csupán az elszántan korrupt román szocialistákat képviseli, de például Laura Codruta-Kövesi, a román Korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetőjének az egyik legföbb ellenlábasa volt éveken át, és tagot Maria Grapini ugyancsak román képviselőből, aki konkrétan megpróbálta elcsalni a szavazatszámlálást, amikor a CONT bizottság az előző ciklusban az Európai Ügyészség élére Kövesit javasolta.

És biztos ami biztos, tagnak még Corina Cretu volt regionális politikáért felelős biztost is betolták, akinek elévülhetetlen érdeme, hogy szemrebbenés nélkül nézte végig az elmúlt öt évben az uniós támogatások fosztogatását Közép-Kelet-Európában. A Néppárt Markus Pieperrel is erősít, aki az előző ciklusban annyival vétette észre magát, hogy a civil szervezeteknek nyújtott uniós támogatásokat akarta mindenáron vizsgálni egy olyan csúsztatásoktól hemzsegő, tendenciózus jelentéstervezettel, amelyet szélsőjobboldali izraeli álcivilek (GONGO, a kormányzat által gründolt, civilnek látszó szervezet, mint nálunk például az Alapjogokért Központ) anyagaira épített (ezt a próbálkozását akkor sikerült elkaszálnunk).

Elnöknek meg megtették Monika Hohlmeiert, Orbán és a Fidesz utolsó utáni apologétáját a Néppártban, aki még akkor is beleállt a magyar helyzetről szóló vitákba, és védte Orbánt, amikor az összes többi néppárti már a teremben sem akart lenni, amikor ez zajlik.

Összességében az elmúlt öt évben a CONT bizottságban Ingeborg Gräßle-vel, Bart Staes-szal, Dennis de Jong-gal, Petri Sarvamaa-val és másokkal végzett munkánk nagyon komoly elismerésének tekintem, hogy ez a nemzetközi korrupt maffiahálózat ilyen hévvel igyekszik megszállni ezt a bizottságot.

Valamit nagyon jól kellett csinálnunk, hogy ekkora energiákat mozgósítanak azért, hogy viccet csináljanak belőle. Bár igaz, ami igaz, így legalább a fenti urak és hölgyek azzal fognak foglalkozni, amihez náluk jobban kevesen értenek a kontinensen: a korrupcióval.”

Sipos Zoltán

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom