Meghátrált a Kreml, szabadon engedték a koholt vádak alapján letartóztatott orosz újságírót

Példátlan eset történt Oroszországban: hamisan vádakkal letartóztatott újságírót engedtek szabadon a nemzetközi tiltakozás, illetve az oroszországi újságíró-társadalom és a helyi kulturális élet szereplőinek közös fellépése nyomán. Ivan Golunov orosz oknyomozó újságíró története a putyini rezsim maffiamódszereit, de annak határait is megmutatta.

Szabadon engedték Ivan Golunov orosz tényfeltáró újságírót kedd délután házi őrizetéből. Vlagyimir Kolokolcev orosz belügyminiszter szerint a 36 éves férfi elleni a vádak megalapozatlanok voltak.

Az orosz Meduza weboldal munkatársát néhány nappal korábban még kábítószer-kereskedelemmel és kábítószer birtoklásával vádolták meg. Az újságíró elengedését legalább száz támogatója ünnepelte a bíróság épülete előtt. Golunov megígérte: folytatni fogja munkáját.

De mi vezetett a váratlan fordulathoz?

Minden múlt héten csütörtökön kezdődött. A tapasztalt, korábban több magas színvonalú orosz újságnál dolgozó újságíró egy előre megbeszélt találkozóra sietett egyik forrásával, amikor rendőrök állították meg. Az orosz rendőrség állítása szerint a letartóztatás pillanatában mefedron tablettákat találtak az újságíró táskájában, később a házkutatás során kokainra bukkantak. Állítólag az újságíró után már hosszabb ideje nyomoztak.

A nyomozók szerint az így talált drog mennyisége olyan nagy volt, hogy felmerült az illegális kábítószer-kereskedelem gyanúja. Ami biztos, ha ez az eset eljutott volna a bírósági döntésig, Golunov tíz-húsz év börtönt is kaphatott volna.

Ügyvédje és munkatásai szerint Golunovot meg is verték a cellájában, a hátán és a szemén megsérült. A Meduza szerkesztőségének ügyvédje szerint kollégájukat nem hagyták aludni, 24 órán keresztül éheztették és nem léphetett kapcsolatba ügyvédjével sem.

Golunovot csütörtökön helyzeték előzetes letartóztatásba, majd szombaton egy moszkvai bíróság két hónap háziőrizetre ítélte. Már ez az ítélet is kisebb győzelmet jelentett, az ügyészség ugyanis két hónapig börtönbe akarta zárni az újságírót.

Felsült a propagandagépezet

Golunov tagadta az ellene felhozott vádakat. Az újságíró szerint a drogot tartalmazó kis tasakokat valaki a tudta nélkül helyezte el táskájában, illetve a lakásán.

Ez az első hallásra nem túl acélos védekezés akkor kezdett mégis értelmet nyerni, amikor a rendőrség bemutatta a moszkvai lakásban készült fotókat, amelyen egy kábítószer-laboratórium volt látható, mivel kilenc képből nyolc nem Golunov lakásán készült.

De a putyini rezsim rendőrségénél is alaposabban felsült a putyini rezsim propagandagépezete. A Rossija 24 nevű állami televízió több alkalommal is levetített egy Golunovot lejáratni próbáló műsort.

A karaktergyilkosság egyik csúcspontja az orosz oknyomozó újságíró állítólagos súlyos alkoholizmusáról szóló részlet volt, amelyről különböző orvosi leleteket is bemutattak. Csakhogy ezek a dokumentumok éppen az állítás ellenkezőjét igazolták. Az orosz hírcsatorna a műsor ismétlésében ezt a részt már kivágta.

Zsarolás, kábítószerrel

Az oknyomozó újságírói kollégái szerint is egyértelmű, hogy munkája miatt “találtak drogot” Golunovnál. A munkatársak arról is beszámoltak, hogy Golunov korábban több fenyegetést is kapott. Egy orosz politológus szerint az ügy egy klasszikus, felsőbb megrendelésre végrehajtott letartóztatás volt, a kivitelezés pedig jellemző az orosz rendőrségre.

Az orosz rendőrség kedvenc módszere, hogy a hatalom számára kényelmetlenné váló személyeket – üzletembereket, politikai aktivistákat, tisztviselőket – kábítószer birtoklásával zsarolnak meg.

Oroszországban bármilyen mennyiségű kábítószer birtoklása bűncselekménynek minősül, és magas büntetéssel jár.

A Golunov-ügy hatására az orosz parlamentben még a nyári ülésszak végéig a parlamenti képviselők elé kerül egy törvénymódosítás, amely enyhítené a nem kereskedelmi célú kábítószer birtoklásának büntetését. Orosz sajtóhírek szerint a törvénymódosítást már régen tervezték, de a Golunov-ügy felgyorsíthatja annak elfogadását.

Golunov elengedése után a belügyminiszter arról is beszámolt, hogy visszahívják az ügyben felelős rendőri vezetőket. Kolokolcev azt is elárulta, hogy javasolni fogja Putyinnak a moszkvai kábítószer-elleni küzdelemért felelős rendőrparancsnok leváltását.

Mi volt az eset újdonsága?

A kábítószerrel való zsarolás módszerét eddig csak az orosz titkosszolgálatok regionális egységei vetették be. A leggyakrabban emlegetett példa Ojub Titijev, a csecsenföldi Memorial emberi jogi szervezet vezetőjének esete, akit állítólagos kábítószerbirtoklás miatt márciusban ítéltek négy éves börtönbüntetésre.

Ezúttal viszont az orosz fővárosban ismert és népszerű újságírót húztak csőbe a titkosszolgálatok a fenti módszerrel. Csakhogy a Mozskvában eddig nem alkalmazott rendőrségi eljárás a helyi polgárokat alaposan felbosszantotta. Sokan csak az eset kapcsán döbbentek rá: ilyen erővel tényleg bárkit ki tud vonni a forgalomból a hatalom.

Ha a Kreml el akar hallgattatni valakit, a végső módszer a gyilkosság, amit eddig főleg az orosz vidéki területeken alkalmaztak olyan újságírók esetében, akik kevésbé voltak szem előtt.

Ugyanakkor tíz-húsz év börtönbüntetést kapni egy kamu ügyben már az orosz fővárosban is súlyos következménynek számított.

Ez volt az egyik oka az oroszországi viszonyokhoz képest szokatlanul erős ellenállás megjelenésének.

Másrészt az ügy láthatóan megzavarta a Kreml nyugalmát is. Az orosz elnöki hivatal illetékese még az újságíró szabadon engedése előtt jelezte: június 20-ig, tehát Vlagyimir Putyin évértékelő beszédének napjáig mindenképp rendezni kell az ügyet. Szokatlan hangú nyilatkozatot adott ki az orosz alsóház elnöke is, aki „nagyon szomorú esetnek” nevezte az ügyet.

Tiltakozások Oroszországban és világszerte

Golunov letartóztatását világméretű felháborodás követte a nemzetközi sajtóban. Közleményt adott ki a Freedom House is.

Izgalmas fejlemények történtek az orosz médiában is. Az államhatalom által nem ellenőrzött, maradék liberális média napok óta szinte csak ezzel az üggyel foglalkozott. Az ellenzéki Novaja Gazeta újságírója azt nyilatkozta az Economist hetilapnak, hogy az eset „egy jelzés, ami azt üzeni, hogy hasonló vagy rosszabb dolgok bárkivel megtörténhet bármelyikünkkel.”

A tiltakozáshullám elérte az állami propagandafelületeket is. A Projekt hírportál szerint állítólag a hatalom engedélyezte a Russia Today, a Russia 1 és a Russia 24 tv-csatornák vezetőinek, hogy kifejezhessék szolidaritásukat a letartóztatott újságíróval.

A hatalom által szintén pórázon tartott, de névlegesen „függetlennek” minősített Kommerszant, a Vedomostyi és az RBK nevű gazdasági folyóiratok a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni támadás utáni részvétüzenetét átírva „Ivan Golunov vagyok” feliratú címlapokkal jelentek meg.

A Golunov elleni vád elejtését célzó petíciót több ezer orosz újságíró írta volna alá. Az akciót támogatta Konsztantyin Habenszkij neves orosz színész-filmrendező is.

Az újságírók személyesen is demonstrációba kezdtek Golunov szabadságáért. Igaz, a jelenlegi orosz szabályozás miatt meglehetősen furcsa formában: egyesével mentek tüntetni a főügyészség épülete elé, hogy így kerüljék el a nem engedélyezett demonstráció miatti letartóztatást.

Golunov letartóztatása országos méretű ellenállásba fordulhatott volna, ha nem bocsátják szabadon. Moszkvában és Jekatyerinburgban is tiltakozó meneteket szerveztek szerdára.

Mi volt az akció célja?

Felmerül a kérdés, miért lépett fel az államhatalom egy nemzetközileg és Oroszország-szerte sem igazán ismert újságíró ellen? A bíróságon Golunov a munkája miatti bosszúról beszélt.

Az orosz olvasók körében a temetkezési biznisz és az orosz titkosszolgálatok közötti kapcsolatról, illetve az orosz főváros közigazgatásában történő visszaélésekről írt cikkei tették népszerűvé az újságírót. Egyes vélemények szerint ezen a területen 60, más vélemények szerint 250 milliárd rubel az éves forgalom.

De népszerű volt Golunov egy másik cikke is, amelyben az orosz fővárosban kihelyezett karácsonyi és újévi közvilágítás évenkénti hétmilliárd rubeles költségének hátteréről írt.

Letartóztatása előtti legutolsó cikkében a Moszkva-környéki, fekete hitelezést kínáló ipart járta körbe. A nem hivatalos úton működő hitelbiznisz következtében az elmúlt öt évben majdnem ötszáz család vesztette el ingatlanát.

Idén áprilisban Golunov a moszkvai főpolgármester-helyettes családjának vagyonosodásáról írt. A cikkből kiderült, hogy Pjotr Birjukov családtagjai 2015-ben kilenc lakást vásároltak egy luxus lakóparkban 20 millió euró értékben. A luxusingatlanok kivitelezését végző egyik vállalat Birjukov befolyása miatt 300 millió euró profitot termelt.

Még 2017 decemberében Golunov az oroszországi cenzori hivatal működését mutatta be.

Golunov évek óta az ilyen nagyságrendű pénzek eredetét és végállomását tárta fel, tehát az elmúlt napok nehézségei minden bizonnyal nem érték nagy meglepetésként.

Az ügy hátteréhez tartozik, hogy Golunov munkahelye napjainkban az észtországi Rigában működik. Az orosz híroldal szerkesztősége az Oroszországban uralkodó állami elnyomás miatt tette át székhelyét a Baltikumba. Néhány munkatárs azonban, köztük Golunov is, Moszkvában élnek továbbra is.

Pozitív és baljós tanulságok

Egy orosz politológus szerint nem számított senki Oroszországban ilyen méretű újságírói szolidaritásra, ami az eset politikai jelentőségét növelte. A moszkvai Carnegie Központ munkatársa azt hangsúlyozta, hogy már túl sok az újságírók ellen irányuló állami fellépés Oroszországban. Másrészt Golunov elengedésére az orosz újságíró-társadalomban sem számítottak sokan.

A Golunov-eset, váratlan újdonságaival együtt, csupán egyike azon ügyeknek, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnök közel húsz éves korszaka idejében a független újságírás ellen irányultak. Idén május végén a Kommersant napilap tapasztalt szerkesztőinek elbocsátásáról olvashattunk.

Emlékeztetőül: a fenti eset egy olyan országban történt, ahol az amerikai Committe to Protect Journalists (CPJ) nevű, az újságírók jogait védő szervezet szerint 1992 és 2019 között 83 újságírót gyilkoltak meg.

Tavaly halt meg Maxim Borodin, aki korrupciós ügyekről, az orosz zsoldosok szíriai bűncselekményeiről írt. Jekatyerinburgban esett ki az ablakon. De tavaly gyilkolták meg Szergej Gracsov újságírót is, Nyizsnyij Novgorodban. Jegor Orlov újságíró holttestét egy folyóban találták meg tavaly a jelabugai járásban.

Putyin rendszere mikroszkóp alatt: két év története, amely a magyaroknak is üzen

Amikor először hallottam arról, hogy megjelent magyarul Anna Politkovszkaja könyve, az Orosz Napló, nem nagyon értettem, miért is lenne ez épp most érdekes számunkra. Hiszen a Putyin-rendszer kiépülésének csupán egy rövidke szeletét mutatja be, a 2003 decembere és 2005 augusztusa közötti időszakot.

Golunov története Moszkvából világítja meg Vlagyimir Putyin rezsimjének törvénytelen módszereit, brutalitását, de annak korlátait is.

Az államhatalom rutinból úgy lépett fel az újságíró ellen, mint más (politikai) ellenfeleivel szemben. A jelenlegi leghíresebb orosz ellenzéki politikus Alekszej Navalnij ellen indított büntetőügyek is erről az állami nyomásról tanúskodnak. A putyini államhatalom azt akarja az orosz állampolgárok felé mutatni, hogy ezek az emberek nem egyszerűen az államhatalom ellenfelei, hanem bűnözők, akik ellen a mindenható államnak meg kell védeni az országot.

Másrészt új fejlemény, hogy a rezsim elleni egységes és azonnali fellépés eredményhez vezetett. Ez pedig azzal magyarázható, hogy a Kreml vezetése egyre inkább tart a folyamatosan csökkenő életszínvonal miatti általános elégedetlenségtől.

A vezető képen a 2019 június 6-án őrizetbe vett Ivan Golunov újságírót, a Meduza híroldal munkatársát látják a moszkvai Nikulinszkij Bíróságon június 8-án lefolytatott tárgyalás előtt. Fotó: EPA-EFE/Szergej Ilnyitszkij

Írta: Bőtös Botond