Jair Bolsonaro brazil elnök kormányának egyik nagyágyúja, az igazságügyi tárcát vezető Sergio Moro még bíróként összejátszott ügyészekkel annak érdekében, hogy börtönbe kerüljön az elnöki verseny legesélyesebb indulója, Luiz Inácio Lula da Silva – lényegében ezt állítja kiszivárgott dokumentumok alapján az amerikai újságíró, Glenn Greenwald alapította The Intercept portál.
Könnyen lehet, hogy ma nem Jair Bolsonaro foglalná el az elnöki Alvorada palotát Brazíliavárosban, ha tavaly április 7-én nem kerül börtönbe az országot 2004 és 2011 között vezető Luiz Inácio Lula da Silva. Az ekkortájt még mindig az ország legnépszerűbb politikusának számító Lula mellett, aki a közvélemény-kutatások szerint magasan előzte minden ellenfelét, szinte az utolsó pillanatig kitartott a baloldali Munkáspárt (Partido dos Trabalhadores, PT). A PT végül kénytelen-kelletlen Fernando Haddadot indította az elnöki versenyben, aki végül alulmaradt Jair Bolsonaróval szemben tavaly októberben.
A szélsőjobbos Bolsonaro győzelme zárójelbe teheti Brazília három évtizedes demokratikus korszakát
Kényelmes fölénnyel, 55 százalékkal nyerte a vasárnapi elnökválasztást Brazíliában Jair Bolsonaro, és ezzel újabb jelentős trófeát könyvelhet el a szerte a világban erősödni látszó szélsőjobbos trend. Latin-Amerika legnépesebb, fiatal demokráciáját januártól egy különösen szélsőséges figura, a gyűlöletbeszédben élen járó, a diktatúrát éltető volt katona vezetheti.
A Lula elleni vád szerint a volt elnök az OAS építőipari cégtől kapott egy lakást egy népszerű fürdőhelyen, São Paulo agglomerációjában. Az exelnök mindig is azt állította, hogy sosem birtokolta sem ő, sem családja a lakást, amelyet ugyan megnéztek, de nem vettek meg, és a nyomozás során érvényes szerződés nem is került elő.
A fő terhelő bizonyítékokat az építtető cég volt elnöke szállította, aki azután tett vallomást, hogy a Petrobras olajvállalattal összefüggésben korrupció vádjával letartóztatták. A rendőrséggel való együttműködése révén 8 éves börtönbüntetését 5 évre csökkentették. Az állítása szerint Lulának ajándékba szánt lakás miatt a munkáspárti politikust első fokon 9, másodfokon pedig 12 év börtönre ítélték – azóta ennek egy részét elengedték.
Az ügyben eljáró bíró, Sergio Moro extragyorsasággal lépett fel, és nagy szenzációt okozott, amikor Lulát a lakásáról vitette be kihallgatásra. A sajtóértesülések alapján indított vizsgálat, majd az eljárás, amelynek során a szomszédok által hallott szóbeszédet is megerősítésként könyvelték el arról, hogy Luláék tervezték a beköltözést, a fellebbezésekkel és számos politikai-igazságügyi fordulattal tarkítva lényegében 2 év alatt lezajlott.
A köztudomásúan rendkívül korrupt brazil politika történetében először ítéltek el egy exelnököt, és bár Lula rendkívüli népszerűségét még ez sem tudta lenullázni, de a munkáspárt sokak számára a politikai bűnözés szinonimájává vált. A politikusi elit romlottságát hétről-hétre, hónapról-hónapra megerősítő eljárások meghatározták az elmúlt évek politikai légkörét, amely a súlyos gazdasági válsággal kiegészülve Jair Bolsonaro népszerűségének meghatározó hajtóerejévé vált, a korrupció felszámolása pedig egyik legtöbbet hangoztatott ígéretévé.
A piacok ünneplik, a brazil elitek bizakodva várják a szélsőjobbos Bolsonaro végső győzelmét
Brazília hajszálnyira van attól, hogy egy szélsőségesen demagóg és nem túl intelligens macsó ultra kerüljön az elnöki székbe: az elmúlt évtizedekben leginkább gyűlölködő, uszító mondásairól és a katonai diktatúra iránti csodálatáról hírhedt ex-katona, Jair Bolsonaro 17 pontos előnyét ugyanis nagyon nehéz lesz behozni az alig 3 hét múlva, október 28-án esedékes második fordulóban.
A Lula elleni eljárásra az úgynevezett Autómosó hadművelet, a brazil szövetségi rendőrség történetének legjelentősebb korrupciós nyomozása keretében került sor. Az Operação Lava Jato kezdetben egy gigantikus pénzmosási szisztémát göngyölített fel, az ügy nyilvánosságra kerülésekor, 2014 márciusában rögtön több mint 100 letartóztatást hajtottak végre. Az azóta is tartó nyomozás és eljárások pedig már 11 latin-amerikai országra terjednek ki, és számos állami vállalatot is érintenek, melyek közül legfontosabb a Petrobras olajcég és az Odebrecht cégcsoport. Ez utóbbi vesztegetési botrányai azóta az egész kontinensen elérték a politika legmagasabb köreit, legutóbb az egyik perui exelnök, Alan García április 17-ei öngyilkossága kapcsán kaptak nagyobb médiavisszhangot.
A brazil rendőrség nyomozása alapján a politikusok – az ekkor kormányzó PT mellett koalíciós partnere, a jobbközép Movimento Democrático Brasileiro (MDB) és a jobboldali Progressistas vezetői – kenőpénzt fogadtak el, melyért cserébe túlárazott közbeszerzések létrejöttét támogatták. Bár a 3 legfontosabb párt egyaránt érintett volt az ügyben, az első években sokan úgy találták, hogy elsősorban a munkáspárti politikusokra csapott le az igazságszolgáltatás.
A The Intercept portál, amelyet a Brazíliában élő amerikai újságíró, az Edward Snowden kiszivárogtatásai révén világhírt szerző Glenn Greenwald alapított, vasárnap kezdte nyilvánosságra hozni portugál és angol nyelvű oldalain azokat a dokumentumokat, amelyeket állításuk szerint egy anonim forrásból szereztek. (Greenwald férje egyébként szintén politikus, tavaly óta a baloldali Partido Socialismo e Liberdade (PSOL) színeiben Rio de Janeiro állam szövetségi képviselője.)
A kiszivárgott dokumentumok között magáncsetbeszélgetések, audio- és videofelvételek, fotók és bírósági dokumentumok is vannak, amelyek a portál felvezetője szerint azt igazolják, hogy a Lava Jato Művelet során jogi szempontból problematikus, etikátlan és politikai befolyást tükröző beszélgetések és titkos együttműködés zajlott a nyomozást felügyelő ügyészcsapat vezetője, Deltan Dallagnol, és az ügyben bíráskodó Sergio Moro között.
Az óriási horderejű korrupciós ügy révén nemzetközi hírnévre szert tett Moro a tavaly őszi választások nyomán Jair Bolsonaro elnök igazságügyi minisztere lett, és a számos nehézséggel küzdő kormány talán legnagyobb sztárja.
Sergio Moro 1,7 millió követővel rendelkező, rajongói Facebook-oldalának fotója
Az üzenetek alapján úgy tűnik, hogy Moro tanácsokat adott az ügyésznek, annak érdekében, hogy könnyebben lehessen elítélni a vádlottakat. Greenwaldék megfogalmazásában Moro „javaslatokat tett a különféle műveletek sorrendjére, alkalmasint változtatásokat is javasolt, stratégiai tanácsokat és informális forrásokat, ötleteket adott, kritizált, és úgy viselkedett Dallagnollal, mintha a felettese lenne”. Lényegében közvetve koordinált olyan eljárásokat, amelyekben utóbb ő bíráskodott.
A lap által közölt egyik üzenetváltás 2016 márciusára datálódik, amikor épp több tüntetés is zajlott az ekkor már Lula utódja, Dilma Roussef által vezetett kormány ellen, és a tüntetők azt kérték a bírótól, hogy „takarítsa ki a Kongresszust”.
„Gratuláció a mai óriási tömegtámogatásért… a ténykedése tömegeket fog vezetni, ideértve azokat a reformokat is, amelyekre Brazíliának szüksége van, a politikai rendszerben és a bűnüldözésben egyaránt” – írja Dallagnol, aki kollégáihoz hasonlóan éveken át tagadta, hogy bármilyen politikai vagy ideológiai befolyás szerepet játszana a Lava Jato lebonyolításában.
This is the video that should be permanently fatal to the reputation and career of Sergio Moro, now Bolsonaro’s Justice Minister. Here he angrily denies he ever did what our reporting shows he did *repeatedly*: design the cases (including against Lula) he then „neutrally” judged: pic.twitter.com/KKeUP9zCg1
— Glenn Greenwald (@ggreenwald) 2019. június 10.
A The Intercept szerint Moro egyik válasza így szól: „Gratulálok mindannyiunknak… Még mindig erősen kételkedem abban, hogy intézményesen képesek lennénk megtisztítani a Kongresszust”.
A portál aláhúzza, hogy a brazil alkotmány és büntetőtörvénykönyv is tiltja az efféle konzultációkat az ügyészek és bírák között. Majd több példát hoz arra, hogy politikailag nagy horderejű, és jogi szakértők által is nem egyszer vitatott lépéseket is „megbeszéltek” az érintettek.
Így pl. 2016 szeptemberében arról tanúskodnak az üzenetek, hogy Dallagnol ügyész bizonytalan volt a Lulával kapcsolatos bizonyítékok tekintetében. Pedig épp ekkortájt tartott egy sajtótájékoztatót, amely Lulát központi figuraként állította be az egész korrupciós ügyben, „az adóhivatal kirablására szövetkező nagy zenekar karmestereként”, a Petrobrasnál megvalósult sikkasztások „maximális vezetőjeként”.
O PowerPoint de Deltan Dallagnol foi corroborado no TRF-4. https://t.co/qFCU9UbWe5 pic.twitter.com/2Kd7LQKBpY
— O Antagonista (@o_antagonista) 2018. január 24.
Ugyanakkor az ügyész egyik üzenete szerint „a vád nagyon sok indirekt bizonyítékon nyugszik, de ezt nem kell jelezni a vádiratban, és a kommunikációban is kerüljük a témát”. Két nappal később Moro azzal biztatta volna a The Intercept szerint Dallagnolt, hogy a sajtótájékoztatóval kapcsolatos „kritikák túlzóak, maradjon határozott”.
A szivárogtatások egy másik csoportja az ügyészek egymás közötti csetjeiből ered, amelyekből pl. kiderül, hogy kvázi pánikhangulatba kerültek, amikor kiderült, hogy a Legfelső Bíróság engedélyezte a már börtönben lévő Lula interjúját. Az ügyészcsapat a The Intercept szerint félnapot azzal töltött, hogy különféle stratégiákat eszeljen ki ennek megakadályozására, ugyanis, ahogy az üzenetekből explicit módon is kiderül, attól tartottak, hogy az interjú Fernando Haddad munkáspárti jelölt esélyeit javítaná, közvetlenül az első forduló előtt.
Dallagnol más, a Lava Jato hadműveletben közvetlenül nem érintett kollégáival is váltott olyan üzeneteket, amelyek politikai céljait igazolhatják. Ahogy az alább lefordított részletből is kiderül, ezek a konzultációk inkább emlékeztettek „egy PT-ellenes haditanácsra, mint semleges ügyészek” csevegésére. Az ügyészek „nagyon aggódtak” amiatt, hogy a PT esetleg visszatérhet a hatalomba, és imádkoztak, hogy ez ne történhessen meg, mert „az országnak erre van szüksége”.
Forrás: The Intercept
A cikksorozatra nagyon gyorsan reagáltak a legfőbb érintettek. Parana állam ügyészsége jelezte, hogy hacker-támadás áldozat lett, amely a Lava Jato ügyészeinek telefonjaira is kiterjed, így magán-, illetve szakmai jellegű beszélgetésekre is, jelenleg is folyó eljárásokban.
Az ügyészek elismerték, hogy az utóbbi öt évben számos olyan komplex témában folytattak csoportos cseteket, amelyek párhuzamosan futottak a munkamegbeszélésekkel. A hivatalos kommentár szerint több olyan is akad ezek között, amelyek „a megfelelő kontextus nélkül téves értelmezésre adhatnak okot”. A minisztérium szerint a The Intercept nem kereste meg őket a publikáció előtt.
Lula ügyvédje is közleményt adott ki, amely szerint ezek az információk csak alátámasztják azt, amit ők a per kezdete óta állítottak, és többször is leírtak, bizonyítékokra támaszkodva. Szerintük is „egyeztették lépéseiket az ügyészek és a volt bíró, Sergio Moro, azzal az előzetesen felállított és egyértelműen politikailag motivált céllal, hogy bíróság elé állítsák, elítéljék és megfosszák szabadságától” Lulát.
A politikus ügyvédje kedden tárgyalja meg ügyfelével, melyek lehetnek a következő lépések, bár Twitteren már emlékeztetett arra, hogy a brazil Btk. 254-es paragrafusa szerint, amennyiben az eljáró bíró bármely félnek tanácsokat ad, ezek a döntése megsemmisítését kérhetik.
Lulával kapcsolatban egyébként épp múlt héten jelezte az ügyészség, hogy fogva tartásának körülményeit enyhíthetik. Bár a végső döntés a Legfelső Bíróságtól függ, két nappal e közlemény után újabb eljárás indult az exelnök ellen: a vádak szerint Lula 2010-ben kapott kenőpénzt, melyért cserébe az Odebrecht vállalat ügyintézését segítette volna elő.
Sergio Moro egy másik ügyben tartott sajtótájékoztató során kommentálta a szivárogtatást: „a bírák csevegnek ügyészekkel, ügyvédekkel, rendőrökkel. Mindez abszolút normális és nem orientáltam senkit”, jelentette ki.
Hasonló szellemben nyilatkozott egy videóüzenetben Deltan Dallaghan. Szerinte is normális a kommunikáció az említett szereplők között, a kérdés az, hogy volt-e összejátszás vagy sérült-e a semlegesség. Ez utóbbi meglétét pedig jól bizonyítja az, hogy az ügyészség számos indítványát elutasította az igazságszolgáltatás: „54 megvádolt személyt felmentett Moro bíró”.
Az El País spanyol napilap beszámol arról, hogy több ügyészi, bírói szervezet is támogatásáról biztosította Dallagnolt, de pl. a Legfelső Bíróság két tagja is úgy nyilatkozott a brazil sajtónak, illetve a BBC-nek, hogy súlyos tényekről van szó, amelyek kétségbe vonják a bíróság távolságtartását, amelynek abszolútnak kellene lenni.
A legnagyobb ügyvédi szervezet úgy véli, hogy a jogállam pillérei elleni támadásnak minősülnek a The Intercept közlései, amelyeket egyelőre senki sem cáfolt. Az ügyészség felügyeleti szerve vizsgálatot indított, a kormány pedig több csatornán is jelezte, hogy nincs tervben Sergio Moro távozása az igazságügyi tárca éléről.
Jair Bolsonaro, aki az általa csodált Donald Trumphoz hasonlóan a Twitter aktív használója, egyelőre nem nyilvánult meg az ügyben, de kedden részt vett Sergio Moro társaságban a tengerészet rendezvényén, ahol ki is tüntette a minisztert. A legújabb hírek szerint Moro azzal a feltétellel fogadta el az igazságügyi tárcát Bolsonaro kormányában, ha ez elnök utóbb jelöli a Legfelső Bíróságba – a The Intercept által ígért folytatásban talán erről is lesz még szó.
Dobsi Viktória
Kiemelt kép forrása: Twitter.
Ritkán fordul elő, hogy egy igazságügyminiszter nyílt színen üzenjen hadat egy államfőnek: Brazíliában a koronakrízis mellett még durva politikai harcok...
Nemcsak az őslakos törzsek területeit, életmódját és kultúráját, de egészségüket és az életüket is veszélyeztetik a brazil elnök és kabinetjének...
2021-ig magánkézbe kerülhet szinte minden állami cég Brazíliában, nemcsak a termelő vállalatok, de az úthálózat, az áramszolgáltatás üzemeltetése vagy a...
Kispályás korrupciós ügyként indult, de idővel a szervezett bűnözés árnyai, és profi bérgyilkosok is felbukkantak abban az egyre dagadó botrányban,...
