Csehország

Visszakéri az Európai Unió a cseh miniszterelnök cégeinek jogtalanul kifizetett támogatásokat

Csehorszának vissza kell fizetnie mintegy 5,68 milliárd forintnak megfelelő koronát az Európai Uniónak, mert jogtalanul vette fel azt az összeget támogatásként. Az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának a minap nyilvánosságra hozott határozata megállapította: Andrej Babiš cseh miniszterelnök befektetési alapokon keresztül irányítja cégeit, ezért politikai és gazdasági tevékenysége összeférhetetlen.

Nem lesz bankautomata az Európai Unió (EU) és a cseh állami költségvetés a cseh miniszterelnök vállalkozásai számára. Az ugyanis EU megelégelte Andrej Babiš cseh miniszterelnök, az ANO mozgalom elnökének törvénytelen pénzszerző technikáját – derült ki a Csehországban május 29-én nyilvánosságra hozott, 71 oldalas angol nyelvű határozatból, amelyet az Európai Bizottság Jogi Szolgálata állított össze.

Návrh zprávy Evropské komise by on Scribd

A jelentés alapján nyilvánvalóvá vált, hogy:

– Babiš aktívan részt vett az uniós pénzek csehországi szétosztásában.

– Babiš az Agrofert cégcsoport valódi tulajdonosa, 2017-től két vagyonkezelő alap kezelője, amelyeken keresztül közvetlen vállalkozói érdek fűzi az Agrofert gazdasági sikeréhez.

– Babiš, mint Csehország jelenlegi miniszterelnöke, az előző cseh kormány pénzügyminisztere, az Európai Strukturális és Befektetési Alapok Tanácsának (ESIF) elnöke vett részt az Agrofert üzleti tevékenységét is befolyásoló döntéshozatalban. (Babiš az EB nyomására tavaly év végén lemondott az ESIF elnöki posztjáról.)

A dokumentum hitelességét erősíti, hogy a benne szereplő információk megegyeznek a cseh Pénzügyminisztérium és a Regionális Fejlesztési Minisztérium, adataival, közleményeivel.

A dokumentum részletezi, hogy az Európai Bizottság szerint Babiš jelenlegi politikai pozíciója miért összeférhetetlen gazdasági tevékenységével, és megindokolják, miért kell visszafizetni az Agrofert cégcsoportnak kifizetett uniós támogatásokat.

Precedens jellegű ügy

A cseh miniszterelnök politikai és gazdasági tevékenységének egy új európai jogszabály alapján összeférhetetlen, így az ügy precedens jellegű lesz az EU-ban. A jogszabály 2018 augusztusában lépett életbe, és éppen ez volt az egyik oka annak, hogy a jelentés összeállítása elhúzódott.

Az EU-s kifizetésekkel kapcsolatban az Európai Számvevőszék (ESZ) évente több száz ügyben vizsgálódik, ám ezek többsége hiba, nem pedig csalás. Utóbbiakat az ESZ továbbítja az erősebb jogi hatáskörrel rendelkező hatóság, az OLAF felé. Ez történt Andrej Babiš cégeivel is.

Zárójelben jegyezzük meg: a szintén Babishoz kötődő hírhedt Gólyafészek-ügy nem tartozik ide. Ugyanakkor fontos látni, hogy később az európai hatóságok látószögébe került cégek hasonló szabályellenes módon jutottak támogatáshoz, mint a Gólyafészek.

OLAF-botrány cseh módra: főszerepben a miniszterelnök

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nemcsak a magyar miniszterelnök, hanem cseh kollégája családi vállalkozását is vizsgálja. Az OLAF akárcsak Orbán Viktor vejének esetében, Andrej Babiš vállalata körül is “súlyos szabálytalanságokat” (serious irregularities) észlelt. A szervezet Magyarországhoz hasonlóan Csehoszágot is a támogatások visszafizetésére kötelezheti. A cseh botrányban ötven millió koronáról van szó, ami mintegy 614 millió forintnak felel meg.

Az Európai Parlament tavaly decemberben felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Agrofert cégcsoport esetét. Idén márciusban a cseh Kalózpárt és a cseh Transparency International (TI) beadványt küldött Brüsszelbe, miszerint a cseh miniszterelnök továbbra is befolyással van az Agfrofert holding cégeire, ezért szerintük fennáll az összeférhetetlenség gyanúja.

Babiš most azt mondja, hogy a vizsgálat szövege gyakorlatilag a Kalózpárt közleménye, amit a TI diktált le nekik. Természetesen kétségbe vonja az EB Jogi Szolgálatának függetlenségét is.

„Ezt csehek csinálták, mert olyan cseh törvénykezésről van szó, amit az EB nem is ért. Tehát megismétlem: nem lesz semmi visszafizetve!!!” írta indulatosan ki Facebook oldalára a cseh miniszterelnök.

Babiš a cseh parlamentben már azt állította, hogy semmilyen törvényt nem sértett meg. „Sem a cseh, sem az európai törvényeket nem sértettem meg. Megdöbbentő, hogy a cseh média szerint az Európai Bizottság visszakéri egykori cégemnek nyújtott támogatását. Ez nem igaz. Csehországnak semmilyen támogatást nem kell visszafizetnie.”

A cseh miniszterelnöknek annyiban igaza van, hogy ez egy első körös határozat, mindazonáltal a vizsgálat következtetései egyértelműek. Ha minden marad, akkor Andrej Babiš összeférhetetlenségi helyzetben áll, ezért Csehországnak vissza kell fizetni 5,68 milliárd forintnak megfelelő, 451 millió cseh korona értékű támogatást, amit az Európai Bizottság szerint az Agrofert cégcsoport tagjai jogtalanul kaptak meg.

Milyen lépések várhatók az ügyben? A határozat cseh nyelvű kézbesítése után Csehországnak két hónapja van válaszolni. Ezt követően az EB újabb döntést hoz. Ha Csehország második körben sem fogadja el az EB határozatát, akkor az adott nemzetállam képviselője egy személyes tárgyaláson egyezkedhet Brüsszelben az EB-vel. A Bizottság 2020 márciusában hoz végleges döntést.

Egyéb súlyos problémák

Csehországnak azonban két fronton kell az EB-határozat ellen érveket összegyűjteni. Az első a miniszterelnök politikai-gazdasági összeférhetetlensége, amelyet az európai szervezet a nemzeti szinten 2017 januárban hozott törvény („lex Babiš”) alapján erősített meg.

Még az előző szociáldemokrata-ANO kormány idején, 2017 januárban fogadta el a cseh parlament a „lex Babiš” törvényt, amely kifejezetten az akkor még csak pénzügyminiszteri posztot betöltő Andrej Babiš ellen született. Így szerették volna megakadályozni Babiš további erősödését, médiafoglalásait, és, hogy állami támogatást igényeljen cégei számára.

Babiš a törvény értelmében lépett és cégeit vagyonkezelő alapokba helyezte. Állítja: öt és fél évvel korábban eljött az Agrofert holdingtól, amelyhez már semmi köze. Másképp látja ezt a Kalózpárt és a TI, szerintük továbbra is fennáll a cseh miniszterelnök gazdasági és politikai összeférhetetlensége. Az EB határozat ezt az álláspontot erősítette meg.

Ezért kell a cseh államnak 2017 februárjától – tehát a cseh miniszterelnök vagyonának két vagyonkezelő alapba vándorlásától – megítélt 3,56 milliárd forintnak megfelelő 282 millió korona támogatást visszafizetnie.

Csakhogy az EU-s könyvvizsgálat megnézte a lex Babiš előtti korszakot is. A határozatból kiderült, hogy egyéb hibákat is találtak, amelyek „pénzügyi következményekkel jártak” és „súlyos hiányosságokat mutatnak” a 2007-2013-as és a 2014-2020-as időszakban.

Előfordult például, hogy a miniszterelnök az Agrofert holdingba tartozó cégek méretével manipulált vagy innovatív fejlesztésnek nevezett már máshol létező és sikeresen futó fejlesztéseket. Egy másik cég esetében a támogatásokhoz szükséges független szakértői véleményeket manipulálták.

A könyvvizsgálók további rendszerszintű hibákat is érzékeltek. Ilyen például a pályázati bizottságok személyi összetétele, vagy, hogy nem állapítottak meg minimális küszöbértéket a különböző projektek elbírálása során. A vizsgálat kritizálta azt is, hogy a helyi (nemzeti) hatóságok nem vették figyelembe a vállalatok tulajdonosi szerkezetét.

A könyvvizsgálók 98 vizsgálatából 36 az Agrofert céggel függött össze. Kilenc esetben találtak hibákat. Az Agrofert cégcsoportban tapasztalt korábbi problémák miatti visszakért összege 168 millió korona (cca 2,12 milliárd forint).

Összesen tehát 451 millió koronát, azaz mintegy 5,68 milliárd forintot kell Csehországnak visszafizetnie az Európai Uniónak.

De ki fog itt fizetni?

Az EU Csehországon fogja behajtani a pénzt. Ha legkésőbb jövő márciusban meglesz a végleges határozat, akkor a cseh államigazgatás vélhetően az Agrofert vállalatcsoportot szólítja fel az összeg visszatérítésre.

A cseh államnak jogában áll büntetést is kivetni, akár a behajtandó összeg száz százalékát is.

Felmerülhet a kérdés, vajon mindez veszélybe hozhatja-e az Agrofert működését. A válasz: nem. A cég legutolsó éves jelentése szerint nagyjából a 2017-ben az Agroferthez beérkező EU-s támogatások (2,1 milliárd korona) negyedét-ötödét teszi ki a visszafizetendő 451 millió korona.

Ami problémát jelent Andrej Babiš cégcsoportja számára az a következő EU-s költségvetési időszak lehet. Ugyanis ha az összeférhetetlenséget hivatalosan is megerősítik, akkor az Agrofert nem kaphat 2021-től semmilyen uniós támogatást. Ez évi kétmilliárd korona.

Egy biztos: a cseh miniszterelnök hiába részt vesz az EU következő költségvetésének tárgyalásán, a közös agrárpolitikát sokkal szigorúbb feltételek mellett alakítják majd ki.

Politikai következmények

Egyelőre a cseh miniszterelnököt nem fenyegeti közvetlen politikai veszély. Ahogy az már eddig is történt, az ellenzékkel több ügyben együttműködő, de a kormány elleni bizalmatlansági indítványokat rendre elvető szociáldemokraták (ČSSD) már bejelentették, hogy most sem tervezik a koalíció felmondását. Korábban a ČSSD is követelte, hogy a miniszterelnök esetleges érintettségét az összeférhetetlenségi ügyben maradéktalanul vizsgálják ki.

A kormányt kívülről támogató két etnikai nacionalista ellenzéki párt sem tervezi a kormány támogatásának megvonását. A Tomio Okamura, a Szabadság – Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke visszafogottan nyilatkozott az EB-vizsgálatról. A japán-morva származású szélsőjobb pártelnök egyelőre nem akar következtetéseket levonni a jelentés végleges formája előtt.

Hasonló álláspontot képviselnek a cseh kommunisták is. Az eset nincs hatással Babiš támogatottságára az ANO mozgalomban sem. A cseh sajtó által megszólított ANO politikusok „nem foglalkoznak” az üggyel.

Az ellenzéki politikusok élesebben fogalmaztak. Az egyik néppárti képviselő szerint „teljesen nyilvánvaló, hogy (a cseh) miniszterelnök politikai tevékenységét egyetlen célnak rendeli alá: az adófizetők pénzének lenyúlása és saját vagyonának gyarapítása.”

Az ellenzéki jobboldali-szabadelvű TOP09 lemondásra szólította fel a minszterelnököt, a cseh Kalózpárt a kormány elleni újabb bizalmatlansági indítványon gondolkodik.

A jelenlegi politikai felállás szerint természetesen teljesen feleslegesen: ha a szocdemek nem szavaznak az ellenzékkel, a kormány a helyén marad.

Folytatás kedden a cseh parlamentben, ahol az ellenzék kezdeményezésére és a kormányzó szocdemek és kommunisták támogatásával rendkívüli napirendi pontban foglalkoznak a miniszterelnök legújabb botrányával.

A hétvégén sor került még egy szóbeli csörtére. Pavel Zeman legfelsőbb államügyész is megszólalt. Ő az akinek a nevével a Gólyafészek-ügyben találkozhattunk, amikor nyomást gyakorolt Jaroslav Šaroch államügyészre, hogy az reagáljon a cseh rendőrség vádemelési javaslatára Andrej Babiš ellen a Gólyafészek-ügyben. Az ügyben azóta nincs előrelépés.

Vádemelést javasol a rendőrség Andrej Babiš cseh kormányfő ellen költségvetési csalás miatt

Döntő szakaszába érkezett az Andrej Babiš cseh miniszterelnök szinte teljes politikai karrierjét elkísérő, Gólyafészek néven elhíresült költségvetési csalási ügy. A cseh kormányfő a gyanú szerint fiktív kisvállalkozásokon keresztül szerzett uniós támogatást cégének. Hatszáztizennégymillió forintnak megfelelő koronáról szól az ügy. Akár tíz év szabadságvesztésre is ítélhetik.

A cseh legfelsőbb államügyész szerint az EB-határozatban tett megállapítások alapján megállhat a bűncselekmény gyanúja a miniszterelnök ellen. A cseh köztévében Pavel Zeman azt is bejelentette, hogy a Legfelsőbb Ügyészség is elkészíti elemzését a dokumentumról. Andrej Babiš persze azonnal kiakadt, szerinte az államügyész már a látszatra sem ad, amikor nem tartja magát az ügymenethez.

A témában megszólalt Marie Benešová igazságügyi miniszter is, akinek kinevezése miatt már több hete csehek tízezrei vonulnak az utcára és követelik lemondását. Szerinte „a cseh miniszterelnök teljesítette törvényi kötelezettségeit”, amikor a „lex Babiš” után vagyonkezelői alapokba tette át vagyonát.

Kormányellenes tömegtüntetések árnyékában fut neki az EP-választásnak Csehország

Karanténba került a cseh ANO mozgalom Európában, de Andrej Babiš kormánya ellen hetek óta tízezrek tüntetnek Csehországban is. Ennek ellenére a cseh miniszterelnök pártja nyerheti az EP-választásokat, az alacsony részvétel inkább a szétaprózódott cseh ellenzéki pártoknak kedvez. Ha a cseh parlamentben veszélybe kerül a költségvetés elfogadása, akár előrehozott választásokat is kiírhatnak.

Érdekli-e az Agrofert-botrány a cseheket?

A miniszterelnök folyamatosan a mögötte valóságosan is létező 30 százalék körül mozgó társadalmi támogatottságra hivatkozik. A parlamentben a két régi baloldali párt, a szociáldemokraták és a ma már etnikai nacionalista kommunisták, illetve a szélsőjobb támogatásával szintén stabil Babiš pozíciója.

Pavel Telička, egykori ANO-párti EP-képviselő, jelenleg Emmanuel Macron francia elnök csehországi szövetségese szerint „az ügy nemcsak a miniszterelnök, de a teljes cseh politikai elit és államigazgatás szégyene is.” Szerinte a helyzet súlyos, mert harminc éves politikai pályafutása alatt nem emlékszik, hogy az EB ilyen élesen fogalmazott volna.

A cseh liberális értelmiség egy része Csehországban is az ellenzéki pártokat hibáztatja, hogy képtelenek a Babiš-jelenséget kezelni. A politikai pártokat – elsősorban az ODS-t és a TOP09-et – impotensnek tartják, szerintük az érdemi korrupció-ellenes munkát a fiatal aktivisták és az újságírók végzik el.

Általános vélemény a cseh ellenzéki szavazók között, hogy Babiš mindent egy lapra feltéve politizál, mivel ő is tudja: ha ezt a harcot elveszíti nemcsak az Agrofert bukja az EU-s támogatásokat, de ő is börtönbe megy.

Az egész ügyet kirobbantó Transparency International (TI) igazgatója, David Ondráčka szerint egy normális országban ilyen jelentés után a miniszterelnök már régen lemondott volna.

Babiš korábban élesen támadta a TI igazgatóját, akit „korrupt hazudozónak” nevezett. Ondráčka szerint az EB vizsgálata bebizonyította, hogy a miniszterelnök támadása igaztalan és légből kapott volt. „A miniszterelnök kapzsiságával példátlan nemzetközi szégyent okozott Csehországnak. Szándékosan megkerülte a szabályokat, hogy üzleti tevékenysége ne szenvedjen csorbát.”

A csehek mindenesetre kezdenek besokallni: június 4-én újabb demonstrációt tart a prágai Vencel-téren a Millió Pillanat A Demokráciárt civil kezdeményezés. Az előzetes hírek szerint az eddigi legnagyobb megmozdulásra lehet számítani, amit a hivatalban lévő miniszterelnök lemondása érdekében szerveznek.

A vezető képen Andrej Babiš cseh miniszterelnököt látják a cseh parlament alsóházában 2019 május 31-én pénteken az Európai Bizottság jogi szolgálatának jelentéséről szóló vitában. Fotó: rozhlas.cz

Írta: Bőtös Botond

Megosztás