Bezárás
Európai Unió

Kormányellenes tömegtüntetések árnyékában fut neki az EP-választásnak Csehország

Vezető képünkön a prágai Vencel-téren május 21-i 50 ezer fős kormány-ellenes tüntetést látják. Fotó: Gabriel Kuchta, Deník N

Karanténba került a cseh ANO mozgalom Európában, de Andrej Babiš kormánya ellen hetek óta tízezrek tüntetnek Csehországban is. Ennek ellenére  a cseh miniszterelnök pártja nyerheti az EP-választásokat, az alacsony részvétel inkább a szétaprózódott cseh ellenzéki pártoknak kedvez. Ha a cseh parlamentben veszélybe kerül a költségvetés elfogadása, akár előrehozott választásokat is kiírhatnak.

Csehországban csak kevesen beszélnek az európai parlamenti választásokról, mivel ellopta a show-t, hogy a negyedik héten is több tízezren tiltakoztak Prágában Andrej Babiš miniszterelnök politikája ellen. Ráadásul Csehországban hagyományosan annyira alacsony a részvétel az EP-választásokon, hogy két nap (szombaton és vasárnap) is lehet szavazni.

Ez a kettősség jellemzi a cseh belpolitika életet: általános érdektelenség az európai témákkal kapcsolatban és elkeseredett tiltakozáshullám a cseh jogállam és demokrácia védelmében.

Pedig több érdekes fejlemény körvonalazódik Csehországban. Hiába indul negyven politikai párt az EP-választásokon, legfeljebb féltucat juthat be az európai parlamentbe. Az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest jelentősen visszaeshet az Európai Néppártba (EPP) delegált cseh képviselők száma, és megerősödhet a liberális-zöld vonal.

Előfordulhat, hogy az ANO kormánypárt hosszú évek óta először nem nyeri meg a választást, mindeközben Európában elszigetelődik. A legfrissebb nyilatkozatok alapján Csehországban nem lehet kizárni egy előrehozott választást sem.

Az emberek elégedetlenségét kiváltó okokról korábban az Átlátszó is beszámolt. A cseh miniszterelnök ellen hosszú éveken át nyomozott a helyi rendőrség és az európai csalás elleni hivatal (OLAF). A vizsgálódások lezárultával a cseh rendőrség vádemelést javasolt a miniszterelnök ellen költségvetési csalás miatt.

Az események ezt követően felgyorsultak. A miniszterelnök új igazságügy-minisztert nevezett ki, aki akár elmozdíthatja a miniszterelnök elleni eljárást elindító cseh legfőbb ügyészt is.

Vádemelést javasol a rendőrség Andrej Babiš cseh kormányfő ellen költségvetési csalás miatt

Döntő szakaszába érkezett az Andrej Babiš cseh miniszterelnök szinte teljes politikai karrierjét elkísérő, Gólyafészek néven elhíresült költségvetési csalási ügy. A cseh kormányfő a gyanú szerint fiktív kisvállalkozásokon keresztül szerzett uniós támogatást cégének. Hatszáztizennégymillió forintnak megfelelő koronáról szól az ügy. Akár tíz év szabadságvesztésre is ítélhetik.

Ez a furcsa kinevezés egy hónapja történt. Azóta a cseh főváros főterén hetente összegyűlt tíz-tizenötezer tiltakozó polgár. Az igazságügyi miniszter elleni tiltakozás pedig hamar a kormány elleni általános elégedetlenséggé szélesedett.

Ezen a héten kedden ötvenezer ember töltötte meg a Vencel-teret. A helyszíni beszámolók alapján az ország minden területéről érkeztek tüntetők.

A demonstrációkat egy civil kezdeményezés, az Egymillió Pillanat a Demokráciáért nevű csoport szervezi. Politikusok helyett színészek, jogászok, sportolók, egyházi személyek álltak a vencel-téri színpadon. A szervezők legfontosabb követelései az igazságügy-miniszter lemondása és a cseh igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása voltak.

A tiltakozást a jövő héten is folytatják, ám a központi megmozdulást ezúttal Prágán kívül szervezik meg. A miniszterelnök június 4-ig kapott időt a követelések teljesítésére.

A tiltakozáshullámot Andrej Babiš miniszterelnökön kívül bírálta Miloš Zeman köztársasági elnök is. Az eseményt szerinte a háttérből olyan ellenzéki pártok szervezik, amelyek a legutóbbi országgyűlési választáson ellenzékbe kerültek, és most csak politikai kampányt folytatnak, hogy az európai uniós választásokra minél többen menjenek el.

A cseh elnök érvelése azonban álságos, mivel a felmérések szerint az EP-választásokon való minél nagyobb részvétel nem a széttöredezett ellenzéki kis pártoknak, hanem a kormánypárti ANO mozgalomnak kedvez.

Az EU-ban karantén várja az ANO-t

Fotó: Andrej Babiš "Erős Csehország" feliratú (Silné Česko) piros baseball sapkában pózol az ANO mozgalom EP-választási kampányfilm forgatása közben. Fotó: Blesk.cz

Fotó: Andrej Babiš “Erős Csehország” feliratú (Silné Česko) piros baseball sapkában pózol az ANO mozgalom EP-választási kampányfilm forgatása közben. Fotó: Blesk.cz

A cseh EP-választások végeredményét alapvetően befolyásolhatja a választási részvétel. Andrej Babiš miniszterelnök mindent bevetett pártja rövid, de intenzív és jól eltalált kampánya során. Elcsehesítette a Donald Trump-féle MAGA-sapkát, amelyben Babiš megígérte, hogy az „Erős Csehországért” fog „kompromisszummentes harcot folytatni Brüsszel ellen.”

A választás egyik nagy kérdése az, hogy vajon sikerül-e a választásra jogosult aktív szavazók egyharmadát jelentő ANO-szavazókat elvinni az urnákhoz.

Ha a részvételi arány 25 százaléknál magasabb lesz, az ANO biztosan megnyeri a választást. Amennyiben az öt évvel ezelőtti, rekordalacsony részvételi arány ismétlődne meg, akkor a miniszterelnök pártja jó eséllyel elvesztette az európai voksolást.

A közvélemény-kutatások most 25-30 százalékos részvételt jósolnak, de hozzáteszik: jelenleg a Babiš-párt szavazói nehezebben mozgósíthatóak, mint a motiváltabb ellenzéki szavazók.

Csakhogy Babiš hiába nyeri meg Csehországban a választást, Európában karanténba kerülhet. Május közepén Emmanuel Macron francia elnök Strasbourgban találkozott nyolc európai párttal, amelynek többsége jelenleg az ALDE európai liberális frakció tagja.

Babiš, aki szintén tagja az európai liberálisok csoportjának, erre a találkozóra nem kapott meghívót. Értesülések szerint a találkozón egy új, liberális EP-frakció alakításáról volt szó.

Az ANO mozgalom tehát annak ellenére maradhat ki az új frakcióból, hogy akár 5 mandátumot is szerezhet.

A Respekt cseh hetilap szerint Babiš és pártja elszigetelődése nem váratlan. Áprilisban Prágában jártak a francia elnök emberei, akik potenciális politikai partnereket kerestek Csehországban. Brno Bonnel a francia nemzetgyűlés képviselője azt nyilatkozta a Respektnek, hogy „az LREM-be Európabarát, nem populista pártokat keresnek, és az ANO-t nem tekinti e pártcsalád részének.”

Ugyanez a francia politikus Magyarországon a Momentummal és a Demokratikus Koalícióval találkozott.

A Respekt azt tippeli, ha a cseh miniszterelnök elszigetelődik Európában, akkor a Babiš-párt nyilvánvalóan  más európai szövetségesek után fog nézni. A hetilap úgy gondolja, hogy ez akár Orbán Viktor magyar miniszterelnök és pártja a Fidesz lehet, akit a cseh miniszterelnök “barátjának” tekint és nagy csodálója.

A szocdemek már imádkoznak

A kisebbik kormánypárt, a Cseh Szociáldemokrata Párt már az európai parlamenti választásokon sem mehet biztosra. Elmúltak már azok az évek, amikor stabil váltópárti pozícióból könnyedén megugrották ezt a feladatot. A felmérések szerint a szocdem szavazók jó része egyszerűen nem fog részt venni az európai parlamenti választásokon, mert nem látja értelmét. A párt hagyományos szavazótáborának jó részét elvitte az ANO és a cseh szélsőjobb.

Így omlott össze a Cseh Szociáldemokrata Párt

Csehországban a baloldal sok szempontból a magyarhoz hasonló utat járt be, és azonos kihívásokkal néz szembe. De a belső pártstruktúra eltérő fejlődése, a stabilabb cseh demokratikus berendezkedés, illetve a szélesebb cseh középosztály megléte miatt izgalmas különbségeket is érzékelhetünk a Cseh Szociáldemokrata Párt rendszerváltás utáni történetében.

A párt ifjúsági szervezetének szorgalmas és sokat szereplő elnöke, aki új arc az EP-listán, Európa-párti, progresszív hangot üt meg új – ami ma Csehországban a ČSSD-nek biztosan nem fog tömegesen szavazatokat hozni.

A legfrissebb hírek előrehozott választásról szólnak, de ehhez a szocdemek szavazatai is kellenek. A külső szemlélő már szkeptikus: a ČSSD-nek két alkalommal is lehetősége lett volna az ellenzékkel együtt szavazni a Babiš-kormány ellen, de nem tették meg. Igaz, ez most új helyzet.

Bezuhanó néppárti cseh küldöttség

Általában elmondható: a cseh ellenzék hasonló problémákkal nézhet szembe, mint a magyarországi. A részvételi arány kiszámíthatatlan, így előfordulhat, hogy a széttöredezett ellenzék egyes pártjai nem jutnak be az EP-be, ahol korábban több képviselővel is jelen voltak.

Bohumil Doležal politológus a hat jobboldali ellenzéki párt összefogását úgy definiálta, hogy végül létrejön egy minden eddiginél kisebb, hetedik is.

Az ellenzéki térfélen csak részleges együttműködések valósultak meg. Az egyik ilyen a konzervatív-szabadelvű TOP09 és a jobbközép Polgármesterek Pártja (STAN) valamint 16 (!) különféle kisebb csoportosulás közös listája. Ez a lista öt éve az Európai Néppárt (EPP) frakciójába küldött négy képviselőt. Ha most bejutnak, egy-két mandátumban reménykedhetnek.

A Kereszténydemokrata Unió és a Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) összefogása öt éve valahogy úgy gondolkodott: elégedjünk meg azzal, ami van, még ha az nem is olyan sok. És ne kockáztassunk feleslegesen akkor, ha biztos a helyünk – és ez végül három mandátumot hozott az EPP számára öt éve. Ezúttal ez a társaság is kevesebb mandátumra számíthat, egyes felmérések szerint a bejutásuk is veszélybe kerülhet.

Érdekes fejlemény, hogy a Respekt szerint a STAN képviselői meghívót kaptak Macron elnök stábjától, hogy csatlakozzanak az új, liberális frakcióhoz. A cseh képviselők azt visszautasították, mondván, az ő helyük az EPP-ben van.

Erősödő cseh liberálisok

„Rámentem a whiskyre, mint Zeman a becherovkára,” emlékezett vissza Ivan Bartoš, a Kalózárt elnöke az öt évvel ezelőtti EP-választásokra. A pártelnök csalódottsága érthető volt: 2014-ben a cseh kalózok 4,78 százalékos eredménnyel maradtak ki az Európai Parlamentből. Akkor Bartoš lemondott pártelnöki tisztségéről.

Most, öt évvel később Bartoš újra a párt élén áll, biztosan nincsenek bejutási gondjaik, és akár az ellenzék vezető erejévé is válhatnak.

Börtönbusszal a korrupció és az oligarchák ellen – ismerje meg a cseh Kalózpártot!

A cseh Kalózpárt szembe megy a trendekkel. Megalakulásuk óta a parlamenti bejutási küszöb alatt mérték a pártot, de az utóbbi hónapokban népszerűségük folyamatosan emelkedik. Épp időben: Csehország két hét múlva új kormányt választ.

Rendkívül izgalmas jelenség a közép-európai térségben a Kalózpárt folyamatos növekedése. Mi lehet ennek az oka, miközben riválisai támogatottsága csökken (TOP09, STAN) vagy stagnál (ODS)?

Egyrészt a választók nagyon bíznak a Kalózpártban, mivel a többi párt már volt hatalmon és több botrányos ügyük volt. Ilyen szemszögből a Kalózpárt hasonlít a Babiš-féle ANO-hoz, hiszen mindketten a hagyományos politikai pártokkal szemben jelölték ki magukat. Ez azt is jelenti, hogy a Kalózpárt a pártpaletta minden irányából képes volt protesztszavazatokat begyűjteni.

A Kalózpárt egy olyan 21. századi posztmodern párt, amely képes már jelentős európai érintettségű ügyekkel is foglalkozni. Ez a jelenség eddig hiányzott a provinciális és az EU ellen sokszor sérelmi alapon állandóan panaszkodó cseh belpolitikából.

Ezzel szemben a Kalózok évek óta jelen vannak például az internet szabadságáért folytatott küzdelemmel vagy az EU-n belüli adóparadicsomokba menekített tőke elleni harccal is a cseh belpolitikában.

Ami a pártdiplomáciát illeti, a Kalózpárt az európai parlament két frakciójától is kapott meghívót: Macron formálódó liberális csoportjától és a Zöldektől is. A csehek az EP-választás után fognak dönteni, hogy melyik frakcióba ülnek. Igaz, egy feltételt már mindkét frakció felé megfogalmaztak: nem akarnak egy csoportba kerülni az ANO-val. Babiš mozgalma jelenleg az ALDE liberális frakció tagja.

Mire megy ifjabb Klaus nélkül az ODS?

A Kalózpárton kívül a Polgári Demokrata Párt (ODS) pályázik a cseh ellenzék vezető posztjára. Ők nemrég a párt népszerűsége szempontjából egy fájdalmas műtétet végeztek el: kitették a sokszor vállalhatatlanság határán politizáló ifjabb Václav Klaust, aki a szélsőjobboldallal szimpatizáló szavazókat húzta be az egykor valóban polgári és demokrata párthoz. Fiala pártelnök szerint persze ifjabb Klaus távozása nem jelentett veszteséget a párt népszerűségében, de ez majd az EP-választás után kiderül.

Orbánizmus lejtmenetben: kizárta a cseh konzervatív párt a magyar miniszterelnök rajongóját, ifjabb Václav Klaust

Visszatérnek az európai autentikus konzervatív pártok eredeti értékeikhez, és levagdossák vadhajtásaikat. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt konfliktusa mellett a cseh Polgári Demokrata Pártban (ODS) is összecsaptak a konzervatívok és a bevándorlásellenes szélsőjobb.

Egy biztos: az volt köztársasági elnök fia több mint százezer követővel rendelkezik a Facebookon és apjával önálló, „az igazi jobboldali párt” megalapításán gondolkodnak hetek óta. A projekt egyelőre odáig jutott, hogy ifjabb Klaus Facebook-követőit kérdezte meg arról, mi legyen az új párt neve.

Nem volt jó ötlet, mert trollok leptél el az oldalt: egy hozzászóló például azt javasolta, hogy legyen az új párt neve KKK, azaz idősebb Klaus és ifjabb Klaus Koalíciója.

De visszatérve az ODS-re: az alacsony választási részvételnek köszönhetően Babiš pártján és a Kalózokon kívül még ők is esélyesek, hogy megnyerjék a 2019-es EP-választásokat. Sportnyelven szólva, az ODS már rutinos versenyzőnek számít, ráadásul korábban két alkalommal is ők nyerték a cseh EP-választást.

A párt kampánya során az arany középutat választotta a Czexit és az EU jelenlegi kritikátlan rajongótábora között. Amellett, hogy megreformálnák az EU-t, a cseh konzervatívok valódi európai politikát folytatnak: az ODS listáját az a Jan Zahradil vezeti, aki egyúttal az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióvezetője. Donald Tusk ET-elnöki posztját leszámítva ilyen jelentős politikai funkciót nem visel egyetlen V4-es politkus sem. Zahradil személyét az ODS mindenképp kamatoztatni tudja, nem véletlen, hogy a nemzeti szintű vitákban sokszor őt szerepeltették.

A Czexit-klub

Az Európai Unió legnagyobb ellenségei jelenleg a Tomio Okamura nevével fémjelzett Szabadság – Közvetlen Demokrácia (SPD) elnevezésű párt körül csoportosulnak. A pártot az utóbbi hónapokban belső ellentétek marcangolták, és érthetően nem tesz jót a párt esetleges további erősödésének az sem, hogy Klausék elindítják a “valódi jobboldali” párt projektjét.

Áttörés előtt áll a cseh szélsőjobb – ismerje meg a cseh SPD-t!

Kiléptetné Csehországot az Európai Unióból, nemet mond az euróra, zéró toleranciát hirdet bevándorlás-ügyben, visszahívhatóvá tenné a politikusokat, minden fontos kérdést közvetlen népszavazással döntene el – a cseh szélsőjobb legsikeresebb pártja nagy meglepetést okozhat a hétvégi cseh országgyűlési választásokon.

Nem ér nevetni: az SPD EP-listájának élén a prágai pszichiátriai intézet egykori igazgatója áll, ami bizonyos szempontból akár még érthető is lehet. Okamura pártelnök szerényen a lista utolsó helyére tette magát, de ha sokan az ő nevét karikázzák be (Csehországban nem ikszelnek a választók, hanem karikáznak), így akár még őt is megválaszthatják.

Összefoglalva: kilépés helyett uniós reform

Összességében a cseh politikai elit és a cseh választók egy része az újonnan csatlakozott, posztkommunista országok mentalitását hozza, amely a térség más országaiban is érzékelhető. Csehországban ifjabb Klaus képviseli talán a legkifejezőbben ezt a hozzáállást. A cseh politikus ahol tudja, üti-vágja az Európai Uniót, hőbörög az állítólagos előírások (az ő nyelvén: „brüsszeli diktátumok”) miatt, de a választáson végül nem indul. Érdemes szó szerint idézni az indoklását:

„Hamarabb is kirúghattak volna az ODS-ből. Három héttel korábban még lehetett volna alapítani egy pártot, így most már nem fér bele a választások előtt” indokolta döntését ifjabb Klaus.

A jó hír viszont az, hogy a híresen euroszkeptikus Csehországban is folyamatosan javul az Európai Unió megítélése. Évek óta először többségbe kerültek azok, akik már nem lépnének ki az EU-ból.

A cseh kilépés népszerűségvesztését a helyi szélsőjobboldali pártok agendáján is követni lehet: Tomio Okamura vagy ifjabb Klaus már nem kilépésről, hanem az EU belső reformjáról beszél választóinak.

Vezető képünkön a prágai Vencel-téren május 21-i 50 ezer fős kormány-ellenes tüntetést látják. Fotó: Gabriel Kuchta, Deník N

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom