Bezárás
Szlovákia

EP-választások: a liberálisok és az EU-ellenes szélsőjobb előretörése várható Szlovákiában

A vezető képen a Progresszív Szlovákia küldöttségét látják Milan Rastislav Štefánik csehszlovák politikus síremléke előtt 2019 május 4-én. A háttérben a Néppárt - Mi Szlovákiánk párt zöld zászlói. Fotó: Halász Photography, Facebook.

Hónapok óta csökken a baloldali-populista kormánypárt népszerűsége, miközben a progresszív liberális, EU-barát politikai pártok, de a szélsőjobb mozgalom támogatottsága is növekszik Szlovákiában az európai parlamenti választási kampány idején. 

Egymás mellett lobogtak a liberális, Európa-párti Progresszív Szlovákia (PS) és a szélsőjobb Néppárt – Mi Szlovákiánk (ĽSNS) pártok zászlói szombat délelőtt, május 4-én a Kosaras falu melletti Bradlo dombon. A szlovák nemzeti emlékezet egyik legnagyobb alakja, Milan Rastislav Štefánik a pozsony repülőterénél, Vajnoryban zuhant le 1919-ben repülőgépével.

A csehszlovák államiság egyik alapítójaként jegyzett politikus halálának 100. évfordulója alkalmából megjelent a teljes szlovák politikai elit. Beszédet mondott Andrej Kiska köztársasági elnök és Peter Pellegrini miniszterelnök is. A legfeltűnőbben két párt képviselői mutatták meg magukat: a PS-aktivisták és -tagok világoskék pólóban, az ĽSNS hívei pedig zöld zászlókkal (kiemelt képünkön).

A két párt ideológiailag messze áll egymástól, de közös megjelenésük a (cseh)szlovák nemzeti emlékhelynél jól szimbolizálta az aktuális szlovákiai belpolitikai helyzetet néhány héttel a május 25-i európai parlamenti választások előtt.

Szlovákiában ez a két politikai tömörülés, a liberálisok és a szélsőjobb párt tudta folyamatosan növelni támogatottságát, és a kormányzó baloldali-populista Smer párt mögött fej-fej melletti támogatottsággal rendelkezik.

Az ábrán az utolsó nyilvánosságra hozott, 2019 májusi országos felmérőt látják a szlovákiai pártok népszerűségi adatairól. Pozsony. Forrás: Ako.sk

Az ábrán az utolsó nyilvánosságra hozott, 2019 májusi országos felmérőt látják a szlovákiai pártok népszerűségi adatairól. Pozsony. Forrás: Ako.sk

Progresszív liberális sikerek

A Progresszív Szlovákia országos népszerűsége folyamatosan nő. Az alig két éve elindított liberális projekt eddig sikert sikerre halmozott. Tavaly ősszel elérték az öt százalékos parlamenti küszöböt. A PS támogatásával választották meg 2018 novemberében Pozsony új főpolgármesterét (Matúš Vallo), és 2019 márciusában a PS alelnökét, Zuzana Čaputovát majdnem 60 százalékkal Szlovákia új köztársasági elnökévé választották.

A PS ügyesen használta ki a Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolása után kitört közfelháborodást és sikeresen állt a szlovák belpolitikai életben követelt nyugatos fordulat élére.

A politikai közép bal oldaláról, populista módszerektől sem megrettenve, helyileg jól megszervezett közösségekkel alakítják a társadalmi közbeszédet. A fiatal generációk egyik legnépszerűbb pártja, a gimnazista korú szlovákiai fiatalok között a második legnépszerűbb párt.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia-Spolu közös lista listavezetője. Fotó: Denník N, Tomáš Benedikovič

Michal Šimečka (34), a Progresszív Szlovákia-Spolu közös lista listavezetője. Fotó: Denník N, Tomáš Benedikovič

A PS számára az EP-választás fő tétje Michal Šimečka, a párt listavezetője szerint az, hogy „Szlovákia ki tud-e lépni a “posztkommunista ország” kategóriájából vagy megmaradnak Orbán Viktor Magyarországa mellett, amely néha kicsit lázad, hogy egy helyen emlegetik a magyar kormányfővel, de többször inkább passzívan elfogadja.”

A PS nyugat-európai partnere az ALDE liberális frakcióban két holland liberális párt: az inkább jobbközép liberális VVD és az inkább balközép D66. A progresszívok ezen kívül nagyon jó kapcsolatokat ápolnak Emmanuel Macron mozgalmával is.

A szlovákiai progresszívek bátran hozzányúlnának az európai intézmények hatásköréhez is. Ilyen például az európai ügyészség, amelynek hatáskörét a PS politikusai keveslik. Ez az az európai szervezet, amelyhez a magyar kormány nem akart csatlakozni, ezért Hadházy Ákos független képviselő még tavaly ősszel indított aláírásgyűjtési akciót, és idén tavasszal már félmillió aláírást gyűjtött össze.

A PS a szorosabb európai föderáció elméletét képviseli. A szlovák progresszívek szerint az intézmény hatáskörét ki kellene bővíteni a határokon átnyúló bűnözés ellenőrzésére, mert nemcsak az adófizető polgárok, de a bűnözők is szabadon mozoghatnak az EU-n belül. Szükségesnek tartanák egy európai FBI megalapítását is.

A párt célja két-három EP-mandátum megszerzése és a szélsőjobb Kotleba-párt megelőzése az európai parlamenti választásokon.

A szlovák szélsőjobb „megállítaná Brüsszelt”

Az, hogy a progresszív liberálisok éppen a Kotleba-párt legyőzését tekintik egyik fő politikai céljának az EP-választásokon, nem véletlen. Az EU- és bevándorlás-ellenes mozgalom 2019 tavaszán lendületben van, szavazóbázisa kezd a fősodratú pártok szavazóbázisához hasonlítani. Kommunikációs sikernek számíthatott Kotlebáék számára, hogy nem sikerült elérni egy civil szervezet kezdeményezésére a szlovák ügyészségnek a párt feloszlatását:

Nem oszlatta fel a szlovák bíróság Kotleba pártját, utcára vonultak az antifasiszták

Nem tiltotta be a szlovák bíróság Marian Kotleba fasiszta pártját. A döntés ellen mintegy ezer antifasiszta tiltakozott a múlt héten Pozsony belvárosában. Sokan egy második feloszlatási indítványban bíznak, amelyet magyar és cseh példákra hivatkozva nyújthat be az ügyészség.

A legfrissebb, májusi felmérések alapján éppen a PS-t előzték meg, és ha néhány tized százalékkal is, de jelenleg az Néppárt – Mi Szlovákiánk a második legnépszerűbb alakulat északi szomszédunknál.

A Kotleba-párt egy klasszikus neonáci mozgalomként indult a kilencvenes években. A párt vezetősége 2006-os feloszlatásuk óta taktikát változtatott: nem tesznek radikális kijelentéseket, Kotleba is óvatosan fogalmaz. Ugyanakkor a radikális üzenetek megfogalmazását „kiszervezték”: a párthoz eszmeileg közel álló, de szervezetileg nem kapcsolódó erősen fogalmazó egyéneket a választások alkalmával mindig összekötik az aktuális pártkampánnyal.

2-es ábra. A Kotleba párt, a Smer, a SaS és a Mi Családunk pártok hosszútávú pártpreferenciái.

2-es ábra. A Kotleba-párt (feketével), a Smer, a SaS és a Mi Családunk pártok hosszútávú pártpreferenciái.

A párt népszerűsége nem újkeletű. Az ĽSNS a 2016-os országgyűlési választáson 8,04 százalékot kapott, majd azóta szerzett még százezer új szavazót. (2-es ábra) Ezek 40 százaléka a korábban nem szavazók táborát erősítette. A tipikus új Kotleba-szavazó harmincas éveiben jár, középiskolát végzett, Közép- vagy Kelet-Szlovákiában él, hívő, de nem erősen vallásos szlovák férfi.

A párt aktuális választási jelszavai Magyarországon is ismerősen hangozhatnak. „Meg akarják védeni Európát” az állítólagosan „beözönlő migránsoktól”, a párt szerint a multikulti „megsemmisíti a nemzeteket”, és nem hisznek az emberek közötti egyenlőségben sem. Emlékezetes, hogy 2015-ben Kotleba támogató levelet írt Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek és közös harcra hívott az „iszlám hódítok ellen”.

Az EP-választás az ĽSNS számára azért is fontos, hogy megmutathassa: képes egyesíteni – ahogy ők mondják – a “nemzeti erőket.”

A liberális Čaputová győzelmével végződő elnökválasztáson a szlovák szélsőjobb taktikai hibát követett el, amikor a 10,4 százalékot kapott ĽSNS -jelölt nem lépett vissza az ultrakonzervatív, szélsőjobb 14 százalékkal harmadik helyen végző Štefan Harabin jelölt javára.

Az ĽSNS európai szinten a Szövetség a Békéért és a Szabadságért elnevezésű szélsőjobboldali szervezetben politizál. Ide tartozik még a román Új Jobboldal, a német Német Nemzeti Demokrata Párt, a francia Comités Jeanne, Marine Le Pen apjának pártja.

Smer: egyszer minden véget ér

A baloldali-populista Smer (Irány) szlovák kormánypártról az EP-választás kampányában gyakorlatilag semmit nem hallani. Robert Fico ex-miniszterelnök pártjának népszerűsége folyamatosan csökken, ezt az utolsó három országos választáson elért eredményük is alátámasztotta.

Tíz évvel ezelőtt 35 százalékkal 5 képviselőt, 2014-ben 25 százalékkal 4 képviselőt küldtek az EP-be. A szlovák kormánypártnak láthatóan problémákat okoz mobilizálni szavazóit. Előfordulhat, hogy 2019-ben mindössze két képviselőt küldenek Brüsszelbe.

A Smer jelenleg olyan rossz formában van, még az is lehet, hogy a 2019-es EP-választásokon csak a második vagy a harmadik helyen végeznek a progresszív liberálisok és a fasiszták mögött. Pedig a nyilvánosan követhető kampány-bankszámláról 610 ezer eurót tudnak elkölteni, ettől többet egyik párt sem fordított az EP-választásra.

Kokain vagy fogpiszkáló esett ki az új szlovák miniszterelnök zsebéből?

Nem unatkozik a szlovák közvélemény. Az elmúlt hetekben tartósnak tűnő belpolitikai válság robbant ki Jan Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője meggyilkolása miatt. A legújabb dilit az új miniszterelnök szállította.

A párt számára a jó hírt csak Peter Pellegrini személye jelenti: a jelenlegi miniszterelnök ma Szlovákia legnépszerűbb politikusa. Pellegrini személyes népszerűsége azonban a Smernek nem sokat jelent. A baloldali szavazók csökkenő mértékben, de még mindig a szélsőjobboldali pártok irányába áramlanak. Ezt Fico úgy próbálja megakadályozni, hogy Pellegrinivel szemben védelmébe veszi a vállalhatatlan – rasszista, homofób – kijelentéseket tevő párttársait.

Pellegrini elutasítja az EU-ból való kilépést, és szerinte a szlovák polgároknak meg kell érteniük, hogy EU-tagként olyan költségvetési források állnak az ország rendelkezésére, amelyekből az elmúlt években olyan fejlesztések valósultak meg, amelyeket saját erőből Szlovákia nem tudott volna megtenni. Ezzel párhuzamosan a szlovák miniszterelnök élesen támadta azokat a politikusokat, akik a “nemzeti szuverenitás” hamis szólamával próbálták a választókat az EU ellen hangolni.

A májusi EP-választás a Smer számára azért is fontos lehet, mert választ kaphatunk arra a kérdésre is, ki lesz a következő parlamenti választásokon az ellenzéki térfélen a fő kihívója: a progresszív liberálisok, a szélsőjobb, vagy a jobboldali liberálisok.

A jobboldali liberálisok

Izgalmas átrendeződés figyelhető meg a szlovák ellenzéki térfélen is. Éveken át a szlovák ellenzéki vezető erejének a Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS) liberális pártot tartották. Csakhogy a Progresszív Szlovákia berobbanásával a SaS ellenzéki vezető pozíciója és liberális identitása is megkérdőjeleződött. Igaz, ehhez a fejleményhez hozzájárult maga a párt is.

Richard Sulík az ARD német közszolgálati televízió egyik vitaműsorában 2016 márciusában.

Richard Sulík pártelnök a 2015-ös nagy európai menekültválság kirobbanása óta éveken át járta a különböző németországi tv-csatornák politikai vitaműsorait, ahol leginkább Orbán Viktor bevándorlás-ellenes narratíváját mondta fel. Az SaS fokozatosan elhagyta a liberális identitású szavazóknak fontos ügyek képviseletét is (marihuána legalizálása, melegházasság.) Mindeközben a PS-t Sulík egy európai föderalizmust sürgető, új adókat kivető, veszélyes „baloldali pártnak” pozícionálja.

Optimális esetben a jobboldali, neoliberális SaS három képviselőt is küldhet az EP-be. Lucia Ďuriš Nicholsonová, a szlovák parlament alelnökét ha megválasztják, a liberális ALDE-frakcióba vagy az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakcióba ülhet. Csakhogy az ECR-frakcióban ül a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártja is, amellyel a szlovák jobboldali liberális politikus nem hajlandó együttműködni.

Ráadásul elképzelhető, hogy Orbán Viktor pártja is az ECR-be tart, a brit konzervatívok pedig távoznak, ami Nicholsonová szerint a józan ész távozását is jelenti az ECR-ből. Az ALDE-frakció szimpatikus számukra, de a szlovák liberálisoknak túlságosan EU-föderalisták.

A SaS számára szélsőséges politikai erőnek számít Le Pen, Okamura, Salvini és Kaczyński pártja. Sulík ugyanakkor Orbán Viktor politikai rendszerét nem ítélte el egyértelműen, szerinte Magyarország esetében az érvényes, hogy „a választók ötven százaléka szavazott a Fideszre, ami nagyon sok. És éppen ezért nem kéne belőle autokratát csinálni.” A szlovák fősodratú médiában Sulíkot ezért a kijelentéséért már régen nem tartják liberálisnak.

A párt jelenleg 8 és 10 százalék között mozog a felmérések szerint.

Az Egyszerű Emberek pártja

Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) Szlovákia modern történetének egyik legzavarosabb összetételű, bizonytalan identitású, állandó kilépésekkel és konfliktusokkal terhelt pártja. Ezt a hagyományt a 2019-es EP-választások előtt is tovább vitték. Igor Matovič, aki egykor az SaS színeiben politizált, az elmúlt évek során csúcsra járatta a politikai one-man-show műfaját, ami erodálja pártját is.

Igor Matovič pártelnök akcióban a pozsonyi szlovák parlamentben 2018 márciusában. Fotó: teraz.sk

Igor Matovič pártelnök akcióban a pozsonyi szlovák parlamentben 2018 márciusában. Fotó: teraz.sk

Az Európa-párti politikát képviselő OĽaNO-t hiába sorolják sokan egy esetleges Fico-korszak utáni kormány tagjai közé, Matovič személye kiszámíthatatlanná teszi az alakulatot. Matovičnak gyakorlatilag szinte mindenkivel volt kisebb-nagyobb politikai konfliktusa. A szlovák sajtóban jelenleg is beszédtéma a párt két másik fontos arcának esetleges távozása. Veronika Remišová, az OĽaNO frakcióvezetője és Grendel Gábor, a párt parlamenti képviselője Andrej Kiska volt köztársasági elnök új pártjához csatlakozhat.

A pártot jelenleg egy jobboldali liberális és egy konzervatív-kereszténydemokrata szárny tartja össze. A két csoport nem tudott megegyezni a párt EP-listájának személyi összetételében és sorrendjében.

A párt parlamenti frakciójának több tagja ezért nem fog saját pártjára szavazni. Néhány képviselő erről a szándékáról már nyíltan beszélt a szlovák sajtóban.

A pártból kivált a keresztény fundamentalisták Keresztény Unió (KÚ) néven új pártot alapítottak. A Branislav Škripek (ex-OĽaNO EP-képviselő) és Anna Záborksa (ex-KDH Ep-képviselő) által létrehozott új párt az OĽaNO konzervatív szárnyát viheti magával.

Matovič szerint pártjának népszerűségét nem befolyásolja a keresztény fundamentalisták távozása, sőt, elképzelhető, hogy ez a fejlemény nyitja meg mérsékeltebb szavazók érkezését a párthoz.

A párt az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának tagja. Az OĽaNO-t az utolsó közvélemény-kutatások 9 és 10 százalék közé mérik.

A kereszténydemokraták

A szlovák kereszténydemokráciát jelenleg legalább három politikai alakulat képviseli. Az egyik inkább a marketingre, a másik a keresztény karizmatikusságra, a harmadik a Fidesz-féle politikai kereszténységre helyezi a hangsúlyt.

A Matovičhoz hasonló, szintén a show-elemekre hangsúlyt helyező, egyéni politizálást előnyben részesítő Alojz Hlina vezette „hivatalos” szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a legnépszerűbb. A párt vezetése EU-párti, Čaputová elnökségét támogatta és programszerűen beszélnek a klímaváltozásról is. A karizmatikus evangelista, konzervatívabb vonalat képviselő, és egy időre az OĽaNO mozgalomban otthonra lelő kereszténydemokrata politikusoknak (KÚ) nem szimpatikus Hlina PR-stílusú pártvezetése. Az új alakulat májusban jelent meg először a közvéleménykutatásokban 0,2 százalékkal.

És ne feledkezzünk meg a Kereszténydemokrácia – Élet és Gyarapodás (KDŽP) formációról sem, amely még 2019 év elején alakult meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Štefan Harabin szélsőjobboldali, ultrakonzervatív elnökjelöltet fogja támogatni.

A párt programja közel áll a Kotleba-párt programjához. A terhességmegszakítást 5 és 12 év börtönnel büntetné ez a párt, amelynek fő jelszava a Szlovákiában sem aláírt isztambuli egyezményre utalva: „Állítsuk meg Brüsszelben az Isztambulból érkező rosszat!”

A Mi Családunk – Boris Kollár mozgalma

A szlovák szélsőjobboldal legújabb csillaga Boris Kollár, aki A Mi Családunk elnevezésű mozgalmával nemcsak a szlovák parlamentben, de a nemzetközi szélsőjobboldali mozgalomban is helyet talált magának.

Kollár néhány napja Milánóban járt és együtt lépett fel az európai szélsőjobb több képviselőjével a LEGA kampánygyűlésén. Kollár olaszországi útját a francia Le Pen pozsonyi látogatása előzte meg.

Bors Kollár felszólalása az európai szélsőjobboldali pártok milánói találkozóján, 2019 május 18-án.

„Ellenőrizetlen afrikai migráció”, „brüsszeli technokraták diktatúrája”, „ránk kényszerített globalizáció és Európai Egyesült Államok”, az „amerikai hegemónia által kikényszerített vazallusi státusz”, „kínai termékek és kereskedők hegemóniája” – ezek a frázisok hangoztak el a leggyakrabban Le Pen pozsonyi látogatása során, aki Boris Kollár meghívására érkezett a szlovák fővárosba még május közepén.

„Kevesebb Brüsszelt – több józan eszet” a Mi Családunk mozgalom fő jelszava, amely alatt a migrációs téma minden mítoszát értik a Fidesz magyarországi narratívája alapján. Mintha csak egy Fidesz gyűlésen járnánk: „Merkel hívta be a migránsokat” és a „Magyarország védte meg Európát a kerítéssel” panelek Kollár beszédeinek kedvelt elemei.

Kollár rendszeresen „boszorkánynak” nevezi Merkelt, mozgalma a Facebookon rendszeresen terjeszt álhíreket. 

A Kollár-Le Pen találkozó idején a pozsonyi antifasiszták és a PS/Spolu progresszív liberálisai tüntettek. Kollár croissantokat vitt az ellentüntetőknek, akiket „vitára képtelen, liberális-marxista szélsőséges-jóembereknek” nevezett.

Kollár idén április elején csatlakozott Matteo Salvini olasz belügyminiszter szélsőjobboldali európai mozgalmához (Népek és Nemzetek Európai Szövetsége).

A szélsőjobb szavazatokra számító párt az utóbbi hónapokban másik szoros szövetségesét Ausztriában találta meg: a Hanz-Christian Strache vezette Osztrák Szabadságpárttal (ÖVP) vették fel néhány hete a kapcsolatot.Emiatt máris kínos helyzetbe kerültek az orsztrák kormány bukását okozó Strache-botrány után.

Kollár mozgalma 8 százalék szavazatra számíthat május 25-én.

A Szlovák Nemzet Párt (SNS)

Az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szintén szoros kapcsolatot ápolt Strache osztrák alkancellárral. Danko ráadásul többször elmondta, hogy politikai példaképe a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a cseh köztársasági elnök, Miloš Zeman.

Hiába vannak jelenleg egy koalícióban a populista-baloldali Smerrel és a szlovák-magyar Most-Híddal, az SNS is nagyjából annak a harminc százaléknyi oroszbarát, szlovák nacionalista szavazónak a kegyeit keresi, mint Marian Kotleba vagy Boris Kollár.

Az SNS választási eredményét az utolsó hónapokban 6 és 8 százalék között mérték.

Kire szavaznak a szlovákai magyarok?

A szlovákiai magyarok politikai képviselete fokozatosan eljelentéktelenedik Szlovákiában. A magyar közösség száma folyamatosan csökken, és a multikulturális környezet sem kedvez már az etnikai alapon szerveződő kisebbségi érdekképviseletnek.

Nem segíti a hatékony kisebbségi politizálást az sem, hogy a helyi magyarok egy részét az Orbán-kormány saját belpolitikai céljaira használja fel.

Az MKP szinte teljes eljelentéktelenedésvel párhuzamosan a Most-Híd szlovák-magyar pártnak nemcsak vegyespárti jellege kopott meg, de megalakulása óta először az öt százalékos parlamenti küszöb alá kerültek 2019 áprilisában.

Most az MKP maradék szavazin a sor, akik talán rájönnek, hogy jobb legalább egy parlamenti érdekképviselet, mint két parlamenten kívüli magyar párt. Ez amúgy azt is jelentené, hogy a szlovákiai magyar kisebbség Szlovákia függetlenné válása óta először parlamenti képviselet nélkül maradna.

A progresszív liberális PS politikája láthatóan nem szólította meg a szlovákiai magyarokat. A helyi magyar fideszes pártsajtóban a PS jelöltje „liberális Čaputová” és „a választható kisebbik rossz” volt, máshol egyenesen az Orbán Viktor ellen szőtt világösszeesküvés része, aki mögött Soros György áll.

A kilencvenes években a szlovák demokratikus térfélen menő volt magyarnak lenni. Amíg Vladimir Mečiar bukásához és Szlovákia nyugati orientálódásához az országos arányukat meghaladó szinten járult hozzá a magyar kisebbség szavazatával, addig a nyugati típusú politikai fordulatot képviselő elnökválasztáson a magyarlakta területeken volt a legkisebb a részvételi arány. Az igazsághoz hozzátartozik: akik viszont elmentek, többségében Čaputovára szavaztak, igaz, ez inkább a helyi magyar pártok kritikája, mint a PS jelöltjének dicsérete.

A Magyar Koalíció Pártjának nincs esélye önállóan Brüsszelbe jelöltet küldeni. A Híd-Most vegyespártot márciusban még a parlamenti küszöb alá mérték, májusban öt százalékon álltak.

Összefoglalva

Hasonlóan a térség országaihoz az EP-választásokon való részvétel Szlovákiában is hagyományosan mindig alacsonyabb. Például öt évvel ezelőtt 13,05 százalékos volt a részvételi arány. Ez a trend most megváltozhat, egyes felmérések szerint a választásra jogosult 4,5 millió szlovák választó 20 százaléka (900 ezer ember) is részt vehet az európai parlamenti választásokon. Összehasonlításképp: a legutolsó parlamenti választásokon 2,6 millió szavazatot adtak le a választópolgárok.

A felnőtt szlovák lakosságnak már csak 8 százaléka tartja az uniós tagságot rossz dolognak. Ez három évvel ezelőtt még 14 százalék volt.

Ezzel párhuzamosan növekedett azok száma, akik pozitívan értékelik Szlovákia EU-tagságát, de – ahogy a cikkből is kiderült – szintén nőtt a szélsőséges radikális pártok támogatottsága is északi szomszédunknál.

A vezető képen a Progresszív Szlovákia küldöttségét látják Milan Rastislav Štefánik csehszlovák politikus síremléke előtt 2019 május 4-én. A háttérben a Néppárt – Mi Szlovákiánk párt zöld zászlói. Fotó: Halász Photography, Facebook.

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom