Bezárás
románia

EP-választások: korrupciós ügyekért elítéltek közkegyelméről is népszavaznak Romániában

A választás napjára kiírt korrupcióellenes népszavazás látványosan megnövelheti a részvételt az EP-választásokon, és ennek az RMDSZ nem örülhet.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Először nyilváníthatnak hivatalosan is véleményt a romániai választók a jogállamiságról valamint az igazságügyi rendszer átalakításáról, pontosabban azokról az intézkedésekről, melyeket a 2016-os választások után léptetett életbe a kormány. Az EP-választásokkal egy napra, május 26.-ára ugyanis népszavazást írt ki Klaus Iohannis államfő, a választóknak pedig az alábbi kérdésekre kell igennel vagy nemmel válaszolniuk:

“Egyetért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában részesítésének betiltásával?”

“Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket adjon ki a bűncselekmények témakörét, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintően, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?”

A népszavazás előzménye egy sor olyan, közfelháborodást és látványos tüntetéseket kiváltó intézkedés, mellyel a kormánykoalíció egy sor átalakítást eszközölt az igazságügyi rendszerben az utóbbi években.

„Személyre szabott” intézkedésekkel mentenék a korrupt politikusokat

A PSD-ALDE kormánykoalíció szerint az intézkedések csupán a jogállamiság visszaállítását célozzák, illetve megakadályozzák a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) túlkapásait. A kormány narratívájában erősen jelen van a Magyarországról is ismerős “nem vagyunk, gyarmat, nekünk Nyugatról ne mondják meg hogy mit tegyünk”, a tüntetők pedig rendre Soros, vagy pedig “párhuzamos állam”, vagyis a szolgálatok emberei.

Az átalakítások ellenzői – köztük számos bíró, ügyvéd valamint ügyész – szerint valójában arról van szó, hogy a PSD korrupt politikusait próbálja menteni olyan, “személyre szabott” intézkedésekkel, melyek ellehetetlenítik a korrupcióellenes harcot, és felmérhetetlen kárt okoznak az igazságszolgáltatásban.

Különösen aggályos az, hogy az igazságszolgáltatás átszabása sürgősségi kormányrendeletekkel történik, anélkül, hogy a javasolt változtatások bejárnák az alkotmány által előírt utat a törvényhozásban.

Romániában ugyanis az alkotmány lehetővé teszi azt, hogy a parlament mellett a kormány is elfogadjon jogszabályokat, melyek a Hivatalos Közlönyben való publikálásuk pillanatában életbe lépnek, és melyeket a parlament utólag hagy jóvá.

Bírák és ügyészek is tüntettek országszerte az átalakítások ellen. Fotó: g4media.ro

Készítik a 7-es cikkelyt is?

Azonban az alaptörvény azt is előírja, hogy a sürgősségi kormányrendelet eszközével csak rendkívüli esetben – természeti katasztrófák és hasonló helyzetekben – lehet élni, akkor, amikor az adott intézkedéssel nem lehet megvárni a parlamentet, a sürgősséget pedig alaposan meg kell indokolni.

Az igazságügy átalakítása ellen hatalmas tüntetésekre került sor az utóbbi években, a kezdeményezéseket az az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is rendre negatívan véleményezte.

Mi több, néhány hete Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke nemrég hosszasan kritizálta a romániai igazságügy átalakítását célzó kezdeményezéseket, elmondva, hogy ezzel kapcsolatban egy több, mint 40 pontból álló listát is átadtak a román kormányfőnek és az ígéretek után konkrét lépéseket szeretnének látni.

„Ha ezekre az aggodalmakra nem sikerül választ találni, a Bizottságnak használnia kell a rendelkezésére álló eszközöket” – lengette be Timmermans Románia számára is a 7-es cikkelyt.

Dragnea a börtönbüntetést próbálja kijátszani

Az igazságügy átszabásának kezdeményezője és legfőbb haszonélvezője Liviu Dragnea: a nagyobbik kormánypárt, a PSD elnökét 2015 májusában 1 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy Traian Băsescu felfüggesztéséről szóló 2012-es népszavazás idején országos méretű választási csalást szervezett.

Büntetett előélete miatt Dragnea a miniszterelnöki posztot sem töltheti be, ennél azonban nagyobb gond most számára, hogy egy második bűnvádi eljárásban, az ún. “fiktív alkalmazások” ügyben is közeleg számára az ítélethirdetés. Első fokon a bíróság 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dragneát hivatali visszaélésre való felbujtásért, aki fellebbezett az ítélet ellen. Ha másodfokon is elítélik, a börtönt nem kerülheti el. Ez az ügy egyébként arról szól, hogy a PSD két titkárnője közpénzből kapta fizetését, ugyanis papíron a Teleorman megyei gyermekvédelemnél voltak alkalmazva. Dragnea ebben az időszakban Teleorman megye tanácselnöke volt, a gyermekvédelem pedig a megyei tanácsnak volt alárendelve.

Bilincset lógat egy tüntető Liviu Dragnea arca elé, amint a politikus újságíróknak nyilatkozik a perével kapcsolatban. Fotó: vice.com

Bár egy népszavazás eredményét figyelembe venni nem kötelező, a referendum arra mindenképpen jó, hogy a választók egy erős jelzést küldjenek a kormánypártok fele.

Nem mellesleg az EP-választásokkal kapcsolatos érdektelenséget is felrázza – egy nemrég közzétett INSCOP közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 39,2 százaléka ígérte biztosan, és további mintegy 31 százaléka nevezte valószínűnek, hogy leadja voksát a május 26-i EP-választáson.

Ez az arány jóval magasabb, mint amit korábban mértek: az INSCOP korábbi három felmérésében a jogosultak 26-27 százaléka ígérte biztosra, és további 41-42 százaléka nevezte valószínűnek részvételét az EP-választáson (a korábbi, 2014-es EP-választásokon 32,4 százalék volt a részvétel).

A megkérdezettek 59 százaléka helyeselte, 23,8 százaléka helytelenítette azt, hogy Klaus Iohannis államfő népszavazást írt ki igazságügyi témákról az EP-választás napjára.

A román mozgósítás a magyaroknak rossz hír

A várhatóan magas román részévétel miatt azonban bajba kerülhet az RMDSZ: a párt mandátumainak száma azon múlik, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. 2007-ben és 2009-ben a magyar részvétel messze meghaladta az országos átlagot, emiatt Románia  lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok 9 százalékával három képviselőt küldhetett Brüsszelbe.

Ha azonban a román részvétel felülmúlja a magyart, könnyen előfordulhat hogy nem jön össze az 5 százalékos küszöb.

Az RMDSZ helyzetét az is nehezíti, hogy az igazságügyi rendszer átalakítása során rendszerint a kormánypártokkal szavazott, emiatt a közösségben a népszerűsége látványosan csökkent – nem tudni, hogy ezen tudott-e segíteni Orbán Viktor magyar kormányfő néhány napos erdélyi látogatása.

A konkurrencia is megjelent a román pártok közt: az ellenzéki USR PLUS 2020 Szövetség magyar nyelvű kommunikációval igyekszik megszólítani az RMDSZ-ből kiábrándult magyar szavazókat.

Ami a pártreferenciákat illeti, az INSCOP szerint a biztos szavazók között a kormányzó PSD és a fő ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) nagyjából fej fej mellett halad, 26 százalékkal. 20 százalékot kapna az USR PLUS 2020 Szövetség, 8 százalék körül végezne a PSD-ből kivált politikusokból álló Pro Románia valamint a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségére (ALDE). Az RMDSZ-re 4 százalék voksolna, míg a Népi Mozgalom Párt (PMP) 3,5 százalékot kapna.

Nyitókép: Korrupció-ellenes tüntetés Bukarestben, a Victoriei téren 2017 február 1.-én. Fotó: Dan Mihai Balanescu

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom