A kormánypárti propagandasajtó óriási üdvrivalgással fogadta, hogy Donald Trump a Fehér Házban fogadta Orbán Viktort. Ám ez egy szélesebb folyamatba illik: a cseh Andrej Babiš miniszterelnök márciusi, a szlovák kormányfő Peter Pellegrini májusi, és Andrzej Duda lengyel elnök júniusra tervezett washingtoni látogatása jelzi, hogy Amerika a visegrádi országokat egy csomagban kezeli. Mi az oka annak, hogy a visegrádi kormányfők mostanában gyakran felbukkannak az amerikai elnöknél?
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Jó hír a térség számára, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke hajlandó találkozni a visegrádi országok vezetőivel. Ám ez mindkét oldal számára hasznos, azaz Washingtonnak is minden oka megvan a térséggel meglévő kapcsolatok mélyítésére.
Néhány évvel ezelőtt úgy tűnhetett Amerikából nézve, hogy a visegrádi országok szinte teljesen integrálódtak Nyugat-Európába.
Ám az, hogy Kína és Oroszország egyre erősebben nyomul a régióban gazdasági, informatikai és hírszerzési vonalon is, szemben áll az amerikai érdekekkel. Emiatt Közép-Európa a Trump-kormány számára felértékelődött.
Ennek köszönhető, hogy az amerikai diplomácia aktivizálta magát a térségben, amit az is bizonyított, hogy Mike Pompeo februárban Lengyelországba, Magyarországra és Szlovákiába látogatott.
Ahogy azt az amerikai külügyminiszter megfogalmazta a Foreign Policy külpolitikai magazinban: „Az Egyesült Államok az utóbbi időben nem sokszor volt jelen a térségben. Ez elfogadhatatlan. Ezt a vákuumot kihasználták riválisaink.”
Az Obama-elnökség idején Közép-Európát Amerika figyelmen kívül hagyta. Ezzel párhuzamosan Washington Kína felé fordult, illetve az agresszív orosz külpolitika miatt megerősítette katonai jelenlétét Európában. Az utóbbi években Kína is egyre aktívabbá kezdett válni a régióban.
De az amerikai régiós politika egyelőre nem sok pozitív eredményt hozott. Magyarország helyzete több szempontból is érdekes. Az új amerikai elnök személye hiába hozta magával a liberális demokrácia lebontása miatt megfogalmazott amerikai kritikák elmaradását, az Orbán-kormány több új frontot is nyitott Amerikával.
Ma már az egész világon ismert a Közép-Európai Egyetem bezárásának története, amelynek megvédéséről, mint amerikai érdek, minden hivatalos nyilatkozat ellenére, az amerikaiak lemondtak. Az egyetem Budapestről Bécsbe költözik.
Ismert a két orosz fegyverkereskedő ügye, akiket az amerikaiak fogtak el Magyarországon, de az Orbán-kormány Moszkvának adta ki őket. Mindeközben Csehország kiadta Amerikának a Jevgenyin Nikulin nevű orosz hackert, aki három nagy amerikai tech céget (Dropbox, Linkedin és a Formspring) is megtámadott 2012 és 2013 között.
Riasztó jelnek vették Washingtonban Orbán az amerikai nagykövet előtt tett kijelentését, miszerint „szeretné, ha Magyarország is olyan semleges lenne, mint Ausztria.” A magyar miniszterelnök később cáfolta, hogy tett volna ilyen kijelentést. Csakhogy amerikai diplomaták is ehhez hasonló kijelentést hallottak a magyar miniszterelnöktől korábban.
Az amerikaiak szintén nem örültek, hogy Budapest elutasította a horvátországi cseppfolyósított földgáz terminál megépítésében való részvételt, miközben az Orbán-kormány évek óta lelkesen támogatja a kínai Belgrád-Budapest vasútvonal megépítését.
A kínai Huawei-jel kapcsolatban Orbán Viktor pozitív nyilatkozatot tett, de a magyar sajtóban is a Kína-barát narratíva érvényesül. Magyarország miniszterelnöke nemrég arra is rábólintott, hogy az orosz Nemzetközi Fejlesztési Bank központját Budapesten hozzák létre.
Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt blokkolja a szlovák-amerikai védelmi megállapodás aláírását. Arról a fent említett dokumentumról van szó, amelyet sokáig Magyarország sem akart aláírni, de Mike Pompeo amerikai külügyminiszter 2019 februári budapesti látogatása során megoldott.
Amerikai szempontból a másik szlovák ügy a kínai Huawei telekommunikációs cég szlovákiai működése. Pellegrini miniszterelnök több alkalommal kijelentette, hogy nem lát problémát a kínai céggel kapcsolatban és „nem szeretne kereskedelmi háborút kirobbantani Kínával.” Amerika azt szeretné elérni, hogy a szlovák miniszterelnök megváltoztassa véleményét.
Egyedül a cseh kormányhivatal jelentette ki, hogy a Huawei nemzetbiztonsági fenyegetést jelent. Csakhogy április végén Zeman Kínában járt és a Huawei elnökével találkozott, akit meghívott Csehországba, hogy hangsúlyosabban vegyenek részt a cseh digitalizációban.
Egyedül a lengyelekre nem lehet az amerikai külpolitikának panasza, de a lengyelek régi amerika-barátsága jól ismert.
Idén januárban a lengyel nemzetbiztonsági szolgálat (ABW) letartóztatott két férfit, egy kínait és egy lengyelt. A vád ellenük a kínai titkosszolgálattal való együttműködés, kémkedés volt.
Kína és Oroszország régiós betörése az amerikai kormányt aggodalommal töltheti el, de az amerikaiak kulcsfontosságú érdeklődési területe a térségben az üzlet maradt. Itt hatalmas lehetőségeket látnak az amerikaiak, hiszen a régiós országok jelentős beruházásokat terveznek saját védelmi és katonai rendszerük megerősítésére.
Lengyelország a Bloomberg hírügynökség szerint hamarosan véglegesen megállapodhat az amerikaiakkal egy állandó katonai bázis létrehozásáról az ország területén.
Magyarország a Direkt36.hu értesülése alapján egymilliárd dolláros fegyverbeszerzésekről és közös energetikai projektekről tárgyalt az amerikaiakkal.
Csehországban a jelenleg 400 milliárd korona értékűre becsült atomerőmű építésére, harci helikopterek és más fegyverek beszállítására kaphatnak lehetőséget az amerikaiak. Szlovákia esetében F-16-os vadászrepülők beszerzéséről lehet szó.
Mielőtt részletesebben bemutatjuk a négy ország vezetőjének washingtoni látogatását, röviden ismerkedjünk meg a találkozás menetével.
Az ilyen jellegű találkozó az amerikai elnök számára rutinmunka. Trump hasonló forgatókönyv alapján találkozott Dudával, Babišsal, Pellegrinivel és Orbánnal is.
Az első fotózás a politikusokat szállító limuzinokból való kilépéskor történik. Ezt követően az amerikai elnök és vendége között néhány perces négyszemközti találkozóra kerül sor, majd egy fél órás tárgyalásra a két ország küldöttsége között, amit egy rövid fotózás zár le.
Donald Trump amerikai elnök (balra) és Andrej Babiš cseh miniszterelnök (jobbra) a Fehér Házban. A kép előterében Monika Babišová és MelaniaTrump ülnek a kanapén. Kép forrása: Dan Scavio Jr., Twitter
Andrej Babiš március 5-9. között három napos munkalátogatáson vett részt az Amerikai Egyesült Államokban. Az első napon az Amerikai Kereskedelmi Kamara képviselőivel találkozott, majd az amerikai-cseh tudományos élet együttműködéséről tárgyalt a Nemzeti Tudományos Alap (NSF) igazgatójával és ellátogatott a Marylandi Egyetemre is. A cseh miniszterelnök este a Washington Wizards – Dallas Mavericks NBA kosármeccset nézte meg.
Babiš március 7-én látogatta meg a Fehér Házban Trump amerikai elnököt. A találkozón Trump beszélt az amerikai cseppfolyós gázról (LNG) és európai infrastruktúrájáról és annak növekvő európai exportjáról. Babiš válaszában jelezte, hogy az amerikai LNG egyelőre nem versenyképes, és ha beszüntetnék az oroszoktól a földgázvásárlást, Oroszország csődbe menne.
Babiš tájékoztatta az amerikai elnököt, hogy a cseh atomerőmű-bővítés kapcsán nyilvános tendert írnak ki, amelyen az amerikai-japán Westinghouse lehet az egyik esélyes.
Babiš a találkozóra tartva újságírók előtt kijelentette:
„Értem az elnök úr tervét, hogyan tegye újra naggyá Amerikát. Én ugyanezt szeretném a Cseh Köztársasággal megcsinálni.”
Cseh miniszterelnök utoljára 2011-ben járt az Ovális Irodában. A találkozó jó hangulatban zajlott le, Babiš meghívta az amerikai elnököt Csehországa, de Trump konkrétan nem reagált a meghívásra.
A cseh miniszterelnök egy a Csehszlovákia fennállásának 100. évfordulója alkalmából készített speciális, Republika elnevezésű, száz darabból álló széria egyik CZ 75-ös piszolyát ajándékozta az elnöknek. Az elkészítés során a fegyverbe 24 karátos aranyat is tettek.
A találkozó alkalmából a két politikus közös nyilatkozatot is kiadott, amelyben kijelentették, hogy az USA és Csehország is támogatja Ukrajna területi szuverenitását és az Oroszország elleni szankciók folytatását.
A cseh miniszterelnökkel mindig kritikus cseh liberális sajtó Babiš látogatását pozitívan értékelte. A cseh közrádió politikai kommentátora szerint „egy tanuló műkorcsolyázóra emlékezetett, aki idegesnek tűnt, nem kockáztatott, a biztos gyakorlatokat mutatta be, de nem esett el, így tisztességes pontszámot érdemel.”
A cseh miniszterelnök látogatását jól előkészítették. Babiš több érdemi és szimbolikus találkozón és eseményen is részt vett. A programnak volt egy előre be nem jelentett állomása is: a CIA központjából érkezett meghívás. A Langley-ben tett látogatást egyrészt úgy kommunikálták, hogy a meghívás Csehország hírszerzési hadműveleteinek elismerése volt amerikai részről.
Donald Trump amerikai elnök üdvözli Peter Pellegrini szlovák miniszterelnököt a Fehér Házban. Kép forrása: Dan Scavio Jr., Twitter.
Pellegrini és Trump május 3-án nagyjából negyed óráig tárgyalt négyszemközt a munkanélküliség alakulásáról, az aktuális gazdasági helyzetről és az amerikai F-16-os vadászgépek esetleges vásárlásáról. Pellegrini tájékoztatta az amerikai elnököt, hogy Szlovákia két évvel korábban, már 2022-ig eleget tesz kötelezettségének és a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítja.
Ezt követő széleskörű tárgyalásokon már részt vett Miroslav Lajčák szlovák és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is. Amerika kikérte Szlovákia álláspontját Ukrajnáról. A szlovák fél felhívta amerikai partnere figyelmét a az európai autókra kivetni tervezett amerikai importvám követezményeire. Pellegrini utólag elárulta, hogy Trump láthatóan meglepődött.
A legfrissebb hírek szerint Amerika megfogadhatta a szlovák és a cseh miniszterelnök figyelmeztetését is, és eláll a tervezett importvám bevezetésétől.
Szlovákiával kapcsolatban Amerika más hangon szólalt meg, mint Csehország és Magyarország miniszterelnökével. Mindkét esetben Trump dicsérte vendége migrációellenes hozzállását. Ezt azért fontos megjegyezni, mert Dalibor Roháč, szlovák származású elemző előzetesen azzal számolt, hogy Pellegrini amerikai útja a visegrádi országok homogén megítélésén változtathat.
Pellegrini ajándékba egy baseballütőt vitt, mert az amerikai elnök első baseball-edzője szlovákiai származású volt.
A szlovák liberális sajtó szerint Pellegrini helyett Trump mellé egy szobanövényt is állíthattak volna. A közös sajtótájékoztatón annyi derült ki, hogy a szlovák miniszterelnök barátságosan elbeszélgetett a várható közös témákról.
A szlovák miniszterelnök látogatása egyrészt a V4-ekkel kapcsolatos amerikai stratégia része, másrészt a Szlovákia felé mutatott tisztelet jele. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki korábban támogatta Trump elnökké választását és óriási pénzeket költött el lobbira, hogy találkozhasson Trump elnökkel, csak Pellegrini után érkezik Washingtonba” – nyilatkozta a Sme.sk napilapnak Rastislav Káčer Magyarország egykori nagykövete.
A szlovák Pravda napilap információi szerint elképzelhető, hogy idén augusztus végén Donald Trump Pozsonyba látogat a Szlovák Nemzeti Felkelés 75. évfordulója alkalmából. Az amerikai elnök akkor Franciaországot és Lengyelországot keresi fel, a szlovák megálló egyelőre még bizonytalan.
Donald Trump amerikai elnök üdvözli Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a Fehér Házban. Kép forrása: Chris Kleponis/Pool via Bloomberg
Magyar miniszterelnök 13 év után, május 13-án tárgyalt négyszemközt az amerikai elnökkel a Fehér Ház Ovális Irodájában. Látszólag Orbán Viktor tizenöt perces látogatása nem különbözött közép-európai kollégái látogatásától. Ez a benyomás helyes, de a csavart a történetben Dalibor Roháč, az American Enterprise Institute elemzője világította meg a Sme.sk napilapban:
„Hasonlóan a világ más autokratáihoz, például a fehérorosz Lukasenkóhoz vagy az ukrán Janukovicshoz, Orbán szándékosan kettős játékot játszik a Nyugat valamint Kína és Oroszország ellen.”
Roháč szerint a jelenlegi amerikai hozzáállás azon a naiv elgondoláson alapul, hogy Közép-Európa számukra megbízható szövetséges, ha jelen vannak a térségben, és nem irritálják a jelenlegi magyar és lengyel kormányt a jogállamiság, a sajtószabadság és a független bíróság témájával. A szlovák származású elemző szerint ez azért hibás stratégia, mert Orbán és a lengyel PiS az amerikai hozzállást politikájuk legitimizálására használja fel, miközben Lengyelország és Magyarország minden szempontból távolodik a Nyugattól.
Ugyanakkor az amerikai diplomáciai körökben sokan felfogták, hogy ez az amerikai hozzáállás nem biztos, hogy jó stratégia.
Emily Tamkin külpolitikai újságíró a Sme.sk napilapnak jelezte, hogy „az amerikai külügyminisztériumban néhányan megjegyezték, ez a hozzáállás nem fog működni, különösen Magyarország esetében.” Az Átlátszó és a Wall Street Journal közös cikkéből az is kiderülhetett, hogy a háttérben egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon.
Az amerikai nagykövet tagadja Mészáros Lőrincék lehetséges kitiltását.
Egy biztos: Orbán Viktor az F-35-ös vadászgépvásárlások és egy középhatótávolságú légvédelmi rendszer belengetésével megértette, mit kell tennie, ha el akar jutni az Ovális Irodába. Ennek meg is lett az eredménye, 13 év látványos elzárkózás után az amerikaiak fogadták a magyar miniszterelnököt is.
Donald Trump amerikai elnök és Melania Trump First Lady üdvözli Andrzej Duda lengyel köztársasági elnököt és feleségét, Agata Kornhauser-Dudát a Fehér Házban. Kép forrása: Flickr
Trump elnök 2019 június 15-én találkozik Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökkel, közölte a Politico.
Először 2018 szeptember 18-án járt a jelenlegi lengyel elnök a Fehér Házban. A találkozón a lengyel köztársasági elnök azzal a kéréssel fordult amerikai partnere felé, hogy az Egyesült Államok hozzon létre állandó katonai bázist Lengyelország területén, amelyet „Fort Trump”-nak nevehetnének el. A házigazda egyetértett a kéréssel, és mindketten azon az álláspontot képviselték, hogy Moszkva a kelet-európai régióban „agresszíven viselkedik.”
A Politico szerint az erődítmény megépítésének ötlete nemcsak Moszkvának, de néhány NATO-országnak sem tetszik.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az eredeti tervek szerint a cseh Babiš után és a szlovák Pellegrini és Orbán előtt, még április közepén látogatott volna az Egyesült Államokba, de az utat, lengyel kérésre, törölték.
Duda látogatása lengyel belpolitikai és EU-s szemmel nézve is ellentmondásos. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt mindent a Trumppal való szövetségre tesz fel, amely elképzelés ellentmondásba került a francia-német vezetésű EU-val, és új dilemma elé állítja a lengyel politikai elitet.
Az amerikai elnök már 2017 júliusában ellátogatott Lengyelországba. Beszédében akkori tanácsadója, Steve Bannon nacionalista gondolatait hangsúlyozta. Ezek az erős nemzeti határokról, a judeo-keresztény identitás védelméről és a liberális multikulturalizmus elvetéséről szóltak.
A négy visegrádi ország közül az erősen Amerika-barát Lengyelország kiemelkedik. A magyar, egyre erősebben Nyugat-ellenes hangulat jelenti a táboron belül a másik pólust.
Ha baloldali szemszögből vizsgáljuk meg az amerikai elnök és a visegrádi országok találkozóját megállapítható, hogy a cseh liberális média lakáj-megközelítést alkalmazott a miniszterelnöki úttal kapcsolatban. Csehországban a liberálisok elsősorban annak örültek, hogy hogy az Egyesült Államok az oroszbarát Zemannal szemben végül Babiš miniszterelnököt hívta meg hivatalos látogatásra. Babisnak a liberális sajtó még egykori állampárti múltját is megbocsátotta a látogatás ideje alatt, gyakoraltilag kritika nélkül adtak tudósítást az eseményről.
Ezzel szemben a szlovákiai liberális sajtó inkább kisebbítette az amerikai elnökkel történt találkozó jelentőségét. A kormányzó Smer saját sikereként adta el a közvéleménynek Pellegrini látogatását és külön nyilatkozatban gúnyolódott Andrej Kiska szlovák köztársasági elnökön, aki a szlovák elnökök közül egyedüliként nem kapott öt éves hivatali ideje alatt meghívót a Fehér Házba.
A Smer szerint azért, mert Kiska – aki a fősodratú szlovák sajtó kedvence – rendszeresen befeketíti hazáját külföldön, és ezt az amerikaiak valószínűleg látták.
A legkülönösebb jelenséget Magyarországon lehetett megfigyelni: a térségben egyedülálló módon a totalitárius diktatúrákra is jellemző személyi kultusz formájában születtek beszámolók a magyar kormányzati szélsőjobboldali propagandában Orbán Viktor útjáról. Ugyanakkor a visegrádi térségben Tamás Gáspár Miklós filozófus fogalmazott meg következetes, éles baloldali kritikát az Egyesült Államok és az európai szélsőjobb találkozásáról a Fehér Házban.
Hasonló szellemben nyilatkoztak a Washington Postnak a megkérdezett elemzők is. „A közép-európai vezetők látogatásának célja az autokrata vezetők összeterelése és felemelése az európai parlamenti választások (május 26.) előtt” – írta emailben a WP-nak Christopher Maroshegyi, az Albright Stonebridge Group vezető igazgatója.
Maroshegyi szerint egyértelmű, hogy a Pompeo által az év elején megkezdett amerikai-visegrádi kapcsolatok megerősítésére irányuló törekvések nem működtek, a magyarok és a csehek tovább folytatják kapcsolatok kiépítését Moszkvával és Pekinggel.
A kritika megfontolandó része alapján kijelenthető: a közép-európai országok progresszív, liberális erői örülhetnek, hogy az USA és a „nyugati világ” újra megpróbálja erősíteni befolyását a térségben.
A kérdés most ez: vajon a liberálisok tudatosítják-e, hogy a közeledést egy olyan amerikai elnök kezdeményezi, aki kifejezetten jól érzi magát a világ bármelyik autokratájának társaságában?
Írta: Bőtös Botond
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök. Forrás: Alex Edelman/Pool/Getty
Nincs egységes visegrádi álláspont az európai költségvetés vitájában. Miközben a Fidesz EP-képviselője szerint az EU-s intézmények össztűz alá vették a...
Lengyelországban az Orbán-féle „puha” autoriter berendezkedés végét, és a széles ellenzéki összefogás jelentőségét hangsúlyozzák. Szlovákiában a kormányzati propaganda virtuális valóságának...
