Oroszország és Kína mindent elkövet, hogy részt vehessen a csehországi atomerőmű felújításban. A Moszkva-barát cseh politikai lobbi komoly nyomást gyakorol a cseh miniszterelnökre ennek érdekében, ám a titkosszolgálat ellenáll. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy Magyarországra érkezik Miloš Zeman cseh köztársasági elnök, és Paksot is útba ejti május közepén – értesült az Átlátszó cseh forrásból. A cseh elnök így szeretne nyomást gyakorolni Andrej Babiš cseh miniszterelnökre, hogy a csehországi atomerőművet az orosz Roszatom újítsa fel.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
A május közepén esedékes látogatás egyik legérdekesebb eleme, hogy Zeman meglátogatja a paksi atomerőművet is. A cseh elnököt egy népes cseh vállalkozói delegáció is elkíséri. A delegáció résztvevőit a cseh kereskedelmi kamara állítja össze. Az Átlátszó cseh forrásból úgy értesült, hogy a cseh elnök stábja Pakson egy kerekasztal-beszélgetést is szervez.
Rudolf Jindrák, a cseh köztársasági elnök külügyi tanácsadója, és Csehország korábbi magyarországi nagykövete szerint „a látogatás elsődleges célja nem a cseh cégek részvétele Paks2 megépítésében, de természetesen nem lehet kizárni, hogy a tárgyalások során erről is fognak beszélni.”
Zeman cseh elnök május 14-én kezdi meg budapesti útját egy üzleti fórum megnyitásával, május 15-én találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és május 16-án látogat el Paksra.
Atomerőmű a csehországi Temelín mellett. A kép forrása: ČEZ.
Csehországnak két atomerőműve van. A Dukovany melletti erőműben a paksi blokkokhoz hasonló, négy darab VVER típusú reaktor működik. Temelinben a rendszerváltás miatt félbemaradt munkát az amerikai Westinghouse fejezte be: 1994-ben két, összesen 2000 MW-os blokk készült el.
Az eredeti tervek szerint a temelini atomerőművet még két blokkal szerették volna a csehek bővíteni. A 2014-ben öt éve futó tenderen az amerikaiak álltak nyerésre, de végül leállították, mert úgy ítélték meg, hogy nem lesz gazdaságos a fejlesztés.
A temelini atomerőmű fűtőanyagellátását 2009-ig az amerikai Westinghouse biztosította, 2020-ig az orosz Roszatom szállítja a fűtőelemeket.
A cseh ipar érdeke egy pillanatig nem kétséges. Ha a Roszatom a világon atomerőmű építésébe kezd, akkor a beruházásban jó eséllyel cseh cégek is részt vesznek. A Roszatom beszállítói listáján 31 olyan cseh cég található, amely az elmúlt tíz évben szerződésben állt az orosz atomerőmű-gyártóval vagy jelenleg is aláírt szerződésük van az orosz féllel.
Ugyanezen a listán a ma már orosz tulajdonban álló, egykori magyar cég található. A Ganz cég nagyteljesítményű szivattyúkat gyárt.
Mindkét cseh atomerőmű a Cseh Villamos Művek (ČEZ) tulajdona. A kétharmadban állami tulajdonban lévő vállalat szeretné a 2020-as évek végére kiöregedő Dukovany atomerőmű két blokkját felújítani, hogy elkerülje az energiakiesést az országban. A bővítési munkálatokhoz már csak megfelelő beruházót kellene találni.
A cseh kormány ezért 2016 végén megkeresett kilenc céget, amely képes lehet egy atomerőmű felújítására. Hat cég adott pozitív választ, az amerikai-japán Westinghouse, a francia EDF, a dél-koreai KHNP, a kínai China General Nuclear Power Group, a francia-japán Atmea és az orosz Roszatom.
Az első tárgyalásokat 2017 elején kezdték meg. A beruházás elnyerésére előzetesen két legesélyesebbnek számító cég jelenleg gyenge garanciával rendelkezik: a Westinghouse anyagi problémákkal küzd, a Roszatom mögött álló orosz állam külpolitikai agresszivitása miatt kiszámíthatatlan partner.
A fordulatot az oroszbarát politikát folytató Miloš Zeman köztársasági elnök hozta el 2017 júniusában, amikor meglátogatta a dukovany-i atomerőművet. Az elnök nyíltan szembement a cseh kormány akkori elképzelésével, amikor kijelentette: a 2014-es magyar és az orosz kormányközi megállapodást jó megoldásnak tartotta és egy hasonló szerződést javasolt Csehország számára is.
A magyar és az orosz fél között a Paks2-beruházás megvalósításáról szóló közvetlen megállapodását Csehországban „magyar modellként” emlegetik.
A 2018 nyarán alakult meg az a tizenegy tagú bizottság, amelyben a cseh titkosszolgálat képviselői, a miniszterelnöki Kormányhivatal és több minisztérium képviselői kaptak helyet. A csoport azt a feladatot kapta, hogy biztonságpolitikai szempontok alapján próbálják kiszűrni a problémásnak tűnő pályázókat.
A bizottság eredetileg októberben zárta volna le a vizsgálatokat, de nem jutottak közös nevezőre arról, hogy mi jelent Csehország számára nemzetbiztonsági kockázatot.
A titkosszolgálat és néhány további képviselő úgy látta, hogy az a legnagyobb veszély, hogy Oroszország és Kína gazdasági eszközökkel növelik a kelet-európai régióban politikai hatalmukat.
Magyarul: növekedne Csehország orosz energiafüggősége, az erőmű bővítéséhez felhasznált pénz egy része pedig elveszhet a korrupicó miatt.
A bizottság másik része szerint nagyobb veszély ennél, hogy leáll az ország energiaellátása. Szerintük nagyobb kockázat, hogy a széntüzelésű erőművek egyre keveseb energiát termelnek, illetve hogy az a veszély, hogy a kiöregedő Dukovany atomerőmű blokkjai esetleg idő előtt leállhatnak.
A bizottság így érvelő tagjai szerint minél előbb meg kell egyezni az oroszokkal az atomerőmű bővítéséről, mivel nekik van a világon a legtöbb hasonló projektjük.
Végül a bizottságban a politikai kockázat mellett érvelők győztek, mivel nem tudtak megegyezni, hogy az energiaellátás elmaradásának kockázata mikortól várható.
Babiš miniszterelnök és ipari minisztere 2018 novemberben olvashatta el először a Dukovany atomerőmű esetleges kibővítésének nemzetbiztonsági kockázatáról szóló harminc oldalas tanulmányt.
A dokumentumban a Respekt politikai hetilap információi szerint konkrétan nem írják, hogy Oroszország és Kína nem vehet részt a pályázaton. Ugyanakkor létezik egy öt pontos kritériumrendszer, amelynek ha az adott pályázó nem felel meg, akkor az nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Az egyik ilyen pont – a Respekt információi szerint – ha pályázó cégek országai hivatalos kormányzati dokumentumokban a munkát kínáló országot ellenségként határozza meg, akkor ez a tény kizárja a gazdasági együttműködés lehetőségét.
Ez a kritérium az orosz álllami tulajdonban lévő Roszatomot zárná ki ki a tenderből, mivel az orosz kormány a NATO-t, tehát a Csehországot is, hivatalosan ellenségének tartja.
A jelentés nem kötelező jellegű a cseh miniszterelnökre nézve.
A cseh Denník N hírportál egy magát megnevezni nem kívánó, magas rangú cseh kormányzati forrása szerint 2019 április közepén a csehországi atomerőmű-felújítás előkészítését végző bizottság tagjaira magas pozíciókban ülő emberek kezdtek el nyomást gyakorolni. Mindezt azért, hogy változtassák meg a Kína és Oroszország kizárását indítványozó végső határozatukat.
Április végén Andrej Babiš cseh miniszterelnök kérte meg a bizottságot, hogy vizsgálja felül jelenlegi álláspontját, amely alapján Csehország kizárta az atomerőművek felújítására kiírt tenderből az orosz és kínai cégeket, valamint egy közvetlen kormányzati megállapodás lehetőségét.
A cseh miniszterelnök kérését a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott dubrovniki tárgyalásai után fogalmazta meg. Amikor a cseh sajtó rákérdezett erre az egybeesésre, Babiš azt válaszolta, hogy nem tudja, miről beszélnek. „A kínai miniszterelnökkel az atomenergiáról nem beszéltünk” – tette hozzá.
Karel Havlíček, a nemrég kinevezett ipari és kereskedelmi miniszter (ANO) a cseh atomerőművek felújításával kapcsolatos nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy „a pályázati kiírást nem fogja ideológiai előítélet befolyásolni.” Hozzátette: Oroszországot nem lehet kizárni a tenderből.
Havlíček szerint ha valakit előre kizárnak agresszivitása miatt, az Csehország tárgyalási pozícióit gyengíti.
Csehországban a politikusok többsége a nyilvános eljárást részesíti előnyben. „Az átlátható közbeszerzési eljárás mellett vagyunk, más utat egyszerűen elképzelni sem tudok” – nyilatkozta Jaroslav Míl, a ČEZ egykori igazgatója, és jelenleg Andrej Babiš atomenergetikai tanácsadója, a szakértői csoport vezetője.
A nyilvános közbeszerzési pályázat kiírása azért előnyösebb, mint a „magyar modell”, mert garantálja a nyilvánosságot – és a pályázó cégek nyilvánosan tesznek ajánlatot.
A cseh sajtó Zeman magyarországi útját úgy vezette fel, hogy egy olyan beruházást fog meglátogatni a cseh köztársasági elnök, ahol a meglévő blokkokon kívül nem fog látni semmit, csak a beígért új blokkok üres helyét. A beruházásnak tavaly januárban kellett volna megkezdődnie, és még egy kapavágást sem tettek meg, ezért kizárt, hogy az eredeti ütemtervet tartani lehessen.
A cseh riport címe: „Magyar emlékeztető. Az új paksi blokkokról az oroszokkal kötött titkos szerződés lecke Csehország számára is.”
A 2014-es magyar-orosz kormányközi nem nyilvános megállapodás valósággal sokkolta a szakértőket. Ismert továbbá: Magyarország úgy kötelezte el magát több évtizedre előre Oroszország mellett, hogy a megállapodás előnyei a magyar államra nézve kétségesek.
„Amikor kiderült, hogy az oroszok nem viccelnek a beszállítói oldal összeállításával, és csak olyan cégekkel fognak szerződést kötni, amelyek megfelelő minősítéssel rendelkeznek, az egyik cseh cég magyarországi leányvállalatát azonnal megvásárolta Mészáros Lőrinc” – mondta Holoda Attila, az Aurora Energy energiaügyi tanácsadó cég igazgatója az Átlátszónak. Holoda 2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára volt.
Hasonló sorsban részesülhet bármelyik magyar vállalat, amelynek a neve a Paks2 beruházásban felmerülhet, mint potenciális beszállító. „Ez egy jól látható és bevett gyakorlat. Amelyik cégben potenciál van, azt valamelyik kormányközeli oligarcha felvásárolja” – tette hozzá Holoda.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hosszú tárgyalások után kényszerítette ki a magyar kormánytól, hogy hozzák nyilvánosságra a Paks2-beruházás szerződését. Annak ellenére, hogy a szerződés szövegéből több részletet – köztük a teljesítési határidőket és a fizetési feltételeket – kitakartak üzleti titokra hivatkozva, megerősödni látszik a gyanú, hogy a megállapodás előnyösebb az orosz fél számára.
Az EP-képviselő szerint a szerződés a magyar joggal is ellentétes. A dokumentumnak nincs magyar nyelvű példánya, holott a nemzeti vagyonról kapcsolatos szerződések esetében a nemzeti szintű jogszabály az irányadó. A furcsa helyzet úgy alakult ki, hogy a magyar fél elfogadta, hogy a magyar-orosz megállapodást a svájci törvények alapján kössék meg.
További hátrány lehet, hogy a szerződésben foglalt feltételek be nem tartásáért a magyar felet súlyosabb szankciókkal büntethetik.
Az eredeti menetrend alapján a paksi atomerőmű blokkjaiban azért nem kezdődtek meg a munkálatok, mert még több szükséges engedély beszerzése hiányzik.
Érdekes körülmény, hogy Miloš Zeman magyarországi látogatása előtt néhány nappal Orbán Viktor miniszterelnök az Egyesült Államokba utazik, ahol találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.
Orbán Viktort május közepén fogadja az amerikai elnök a Fehér Házban
Orbán Viktor május közepén a Fehér Házba látogat, ahol Donald Trump amerikai elnök fogadja – értesült az Átlátszó két, egymástól független tengerentúli forrásból. Orbán volt az egyik első kormányfő, aki a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban támogatásáról biztosította Trumpot még republikánus jelöltként. A támogatás több mint két és fél évvel Trump megválasztása után nyitotta meg Orbán előtt a Fehér Ház ajtaját – annak ellenére, hogy az amerikai-magyar viszonyt számos feszültség terheli.
A régóta várt találkozón az amerikai elnök várhatóan kritizálni fogja a magyar miniszterelnököt a Kínához való közeledés miatt, ahogy az idén februárban már egyszer megtörtént Mike Pompeo amerikai külügyminiszter látogatása idején.
Civil szervezetek vezetőivel is találkozik hétfőn Budapesten az amerikai külügyminiszter
A február 11-én hazánkba látogató Mike Pompeo amerikai külügyminiszter civil szervezetek vezetőivel is találkozik majd – derül ki az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményéből. Lapunknak a Transparency International megerősítette, hogy hivatalosak egy találkozóra Pompeóval. A 444-nek pedig a Helsinki Bizottság és a TASZ erősítette meg, hogy hétfőn találkoznak az amerikai külügyminiszterrel.
Az amerikaiakat szintén aggasztja, hogy Orbán szoros kapcsolatban áll Oroszországgal, a NATO keretén belül pedig akadályozza az Ukrajnának nyújtott támogatásokat és ezzel párhuzamosan lehetővé tették az orosz Nemzetközi Befektetési Bank budapesti letelepedését is. Az amerikaiak szerint a bank kapcsolatban áll az orosz titkosszolgálattal.
Vezető képünkön a csehországi Dukovany atomerőművet látják. Fotó: Jiří Sedláček, Wikimedia Commons
Írta: Bőtös Botond
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
