Bezárás
Franciaország

Bíróság elé állítják François Fillon ex-miniszterelnököt fiktív foglalkoztatás miatt

A 2017 januárjában robbant Penelopegate a közelmúlt legnagyobb hatású korrupciós ügye Franciaországban, amely bizonyosan hozzájárult a konzervatív elnökjelölt, az exkormányfő François Fillon kudarcához a két évvel ezelőtti köztársasági elnökválasztás hajrájában. A sokáig a győzelemre legesélyesebbnek tartott Fillon kampányának egyik aduja épp az volt, hogy makulátlanságát reklámozta, az érdemek elismerésén alapuló értékrend mellett. Mindez hirtelen a cinizmus és álszentség csúcsteljesítményévé változott, amikor kiderült, hogy felesége fiktív parlamenti asszisztensi állásai révén több évtizeden át összesen több mint egymillió euró közpénz vándorolt a család bankszámláira.

Támogató buli


Átlátszó támogató buli – adj 1 százalékot a független sajtónak!

Bő két évvel az eljárás megindítása után, a François Fillon és felesége, Penelope ügyét instruáló 3 vizsgálóbíró úgy döntött, helyt ad a pénzügyi ügyészség kérésének, és bíróság elé állítja a házaspárt, adta hírül kedden a Le Monde napilap. A konzervatív Republikánusok (Les Républicains, LR) élvonalbeli politikusa 1981 óta számtalan választott funkciót töltött be, több alkalommal volt miniszter, és végül 2007 és 2012 között, Nicolas Sarkozy köztársasági elnöksége alatt miniszterelnök, majd 2017-ben pártjának köztársasági elnök jelöltje.

Ekkor, a kampány derekán, 2017 januárjában robbantotta a Penelopegate néven elhíresült ügyet a híres francia szatirikus hetilap, a Canard enchaîné, amely nem először csinált történelmet a politikai elit piszkos ügyeinek megszellőztetésével. Az újság azt állította, hogy Penelope Fillon gyanúsan fiktív asszisztensi állásokat töltött be az 1981 és 2013 közötti időszakban, férje, majd a választókörzetben őt helyettesítő képviselő mellett. A cikk megjelenése nyomán még aznap előzetes nyomozást indított az ügyészség.

Ezúttal nagy eséllyel a „Canard” volt Emmanuel Macron győzelmének egyik kovácsa: ha a Madame Fillon révén begyűjtött mellékesről szóló bizonyítékok nem is akadályozták meg abban a konzervatív elnökjelöltet, hogy elinduljon a választáson, de a sajtó munkája és az igazságszolgáltatás gyors fellépése kifogták a szelet vitorlájából. Februárban eljárás indult, majd március 14-én vádat emeltek a volt kormányfő ellen. Alig másfél hónappal később, április 23-án az elnökválasztás sokáig legesélyesebbnek gondolt befutója 20,01 százalékkal kiesett az első fordulóban – a szélsőjobboldali Marine Le Pen és Macron párbajának átengedve a terepet.

A kedden az AFP hírügynökség által is megerősített információk szerint a bírák közpénz hűtlen kezelésével és közjavakkal való visszaéléssel, illetve a közélet átláthatóságára felügyelő hatóság megtévesztésével vádolják a politikust, aki a választási bukta után visszavonult a közélettől. Feleségét e bűntényekben való cinkossággal, az említett képviselőt, Marc Joulaud-t szintén közpénz sikkasztásával vádolják. A gyanú szerint Joulaud azért alkalmazta papíron Fillon nejét, hogy ezzel hálálja meg, hogy ő léphetett a miniszterelnökké avanzsált politikus helyébe.

A Le Monde szerint 2019 végén várható pert előkészítő bírák meggyőző bizonyítékokkal vélik alátámasztani, hogy nem történt semmilyen munkavégzés az összesen több mint egymillió euróra rugó javadalmazás ellenértékeként. Ennek kisebb részét, 408 400 eurót férje asszisztenseként, 645 600 eurót pedig az őt helyettesítő képviselő fiktív alkalmazottjaként tett volna zsebre Penelope Fillon.

A bruttó javadalmazás az Alternatives Economiques gazdasági hetilap 2017-es kalkulációja szerint mai értéken számolva, összesen 1 554 000 euróra rúgott (azaz több mint 460 millió forintra). Bár a politikus szerint ez a bérezés teljesen korrekt, ha felesége 2 diplomáját is figyelembe vesszük, valójában Penelope inflációval korrigált átlagbére jóval a diplomás átlag felett, a legjobban fizetett 10%, illetve a nőket tekintve a legjobban fizetett 5% között volt ezekben az években.

A házaspár ügyvédei ugyan számos dokumentummal próbálták igazolni, hogy a nő valóban effektív munkát végzett a vonatkozó időszakban, 1981 és 2013 között – egy hosszabb, csaknem évtizedes megszakítással –, de a bírák szerint ezek csak munkának próbálták beállítani Penelope legártatlanabb tevékenységeit, mint pl. a férjének szóló levelek kezelését, vagy a választókerület híreinek közvetítését a férfi felé.

Miközben a bírák számos tanúvallomást rögzítettek arról, hogy Penelope Fillon nem vett részt sem a parlamenti, sem a választókerületi találkozókon, gyűléseken és általában véve az ott folyó munkában – sem a levelezésben, azaz virtuálisan, sem személyesen –, a pár ügyvédei, úgy tűnik, egyetlen tanúval sem tudták ennek ellenkezőjét igazolni.

A bírák az ügyben szintén érintett Fillon-gyermekek – Charles és Marie – kisebb összegre rugó tevékenységével kapcsolatban arra jutottak, hogy bár ennek valóban van nyoma, csak éppen nem sok köze az elvileg általuk is betöltött parlamenti asszisztensi munkakörhöz. Ha a csemetéket nem is, de a szülőket, akik a feltevés szerint anyagi hasznot húztak ezekből a részben fiktív, illetve túlfizetett állásokból, e címen is felelősségre vonják majd.

A kamuállások azonban még itt sem érnek véget, ugyanis Penelopét a Forbes idei milliárdos listáján 476-os sorszámú Marc Ladreit de Lacharrière is alkalmazta, saját magazinjánál. Fillonék védekezését meglehetősen gyengíti, hogy a nemesi származású cégvezető, a Fitch csoport korábbi igazgatója elismerte, semmilyen valódi munka nem állt a 2012 májusa és decembere, illetve 2015 januárja és decembere között a folyóirat által Penelope Fillonnak „irodalmi tanácsadóként” fizetett bér mögött.

A bírák úgy látják, a milliárdos csak szívességet tett befolyásos politikus barátjának, teljesítve annak kérését, hogy kiegészítse a pár ekkortájt épp megcsappant jövedelmét. (Igaz, Fillonék egy kastélyban élnek, ahol a rezsi költségek nyilván meghaladják az átlagot…) De Lacharrière a per elkerülése érdekében ismerte el bűnösségét, és alávetette magát a kimért szankcióknak: tavaly decemberben 8 hónap felfüggesztett börtönt és 375 ezer euró bírságot szabtak ki rá.

A Fillon-házaspár ráadásul még a parlamentben is csalást követett el, és a folyóiratnál betöltött állást kevesebb órával jelentette be, hogy a hölgy mindkét forrásból felvehesse járandóságát – ennek büntethetősége azonban a bírák szerint már elévült.

Végezetül, a Fillon-botrány utolsó eleme, amely a politikus magáncége és politikai tevékenysége közti összeférhetetlenségi problémákat vetett fel, a bírák szerint, bár sokat elárul „Fillon pénzhez és a közszolgálathoz való viszonyáról”, nem minősül bűncselekménynek.

2017-ben részletes cikkben számoltunk be a botrányról, és ahogy akkor írtuk, a Penelopegate a francia politika, közelebbről a konzervatív gyűjtőpárt mélypontját hozta el. Fillon mindent tagadott, hiába állt számos, meggyőzőnek tűnő bizonyíték a sajtó munkája nyomán rendelkezésre arról, hogy Penelope Fillon – ahogy egyébként egy 2007-es interjúban maga is elismerte – soha nem volt “férje asszisztense vagy ilyesmi”, és a kommunikációjával sem foglalkozott, sőt, szomorú volt amiatt, hogy gyermekeik születése óta nem tért vissza dolgozni…

Nagy bajban van a francia jobboldal, ha korrupt jelöltekkel már nem lehet választást nyerni

Dániában vagy Németországban már rég lemondott volna, Magyarországról nézve pedig akár pitiáner tételnek is tűnhet az a jó másfél millió euró, amit az utóbbi 15 évben közpénzből fizetett családtagjainak az ex-kormányfő François Fillon, a feltételezések szerint többé-kevésbé fiktív munkájukért.


Az elnökjelölt az egész ügyet ellene szőtt politikai összeesküvésként próbálta beállítani, és a vádemelés dacára sem volt hajlandó visszalépni. Ez, a sajtót és a bírák „államcsínyét” ostorozó stratégia, az addig elsősorban a szélsőjobb által használt módszereket vetette be a francia politikai legfontosabb politikai küzdelmében, az elnökválasztás kampányában. Mindez, ha nem is volt előzmények nélküli – Sarkozy és hívei már pedzegettek ilyen húrokat –, elég riasztó precedenst jelentett a demokratikus intézményrendszerre nézve.

Erről a mélypontról egyébként azóta sem igazán sikerült kikecmeregnie az Emmanuel Macron jobb- és baloldalról egyaránt halászó stratégiáját is megsínylő Republikánusoknak, akik mintha beszorultak volna, a jobboldali gazdaságpolitikát űző és egyre autoriterebb kormány és a szélsőjobboldal közé.

Nicolas Sarkozy és Fillon a 2017-es kampány során. Forrás: Facebook.

A közvélemény-kutatások folyamatosan 15% alatt mérik a pártot a május végén esedékes európai parlamenti választásra, csaknem 10 ponttal lemaradva a Macron formációja vezette, szerényen „Reneszánsz” névre keresztelt kormánypárti koalíciós lista és a nyomában loholó Marine Le Pen-féle Nemzeti tömörülés (Rassemblement National, RN) mögött. Ráadásul nemcsak Fillonnak gyűlt meg a baja az igazságszolgáltatással, egykori főnöke, Nicolas Sarkozy a Le Monde összesítése szerint ugyan 3 korrupciós ügyet már megúszott, de még 6 olyan dosszié van, ahol megütheti a bokáját.

De Fillon öröksége más szempontból is érzékelhető a pártban: a korábban nem túl karizmatikusnak tartott politikus elnökjelöltté válásában kulcsszerepe volt az elmúlt években megerősödött konzervatív keresztény mozgalmaknak. A 2013-ban a szocialista kormány alatt megszavazott „melegházasság”-törvény, amely a házasság és örökbefogadás jogát kiterjesztése a homoszexuális párokra is, óriási felhajtó erőt gyakorolt a legtradicionálisabb keresztény csoportok politikai aktivizmusára, és ez máig a jobboldali politika egyik legerősebb és legbefolyásosabb trendje.

Ön kire szavazna a francia elnökválasztáson? Bemutatjuk a legesélyesebb jelölteket!

Ma reggel nyolckor megnyíltak a szavazóhelyiségek Franciaországban, ahol az urnákhoz járuló polgárok majd 30%-a még néhány napja sem tudta, kire fog voksolni. Az épp ezért elég bizonytalan közvélemény-kutatások szerint immár 4 jelölt is esélyes rá, hogy a két hét múlva esedékes második fordulóba jusson, őket mutatjuk be alább. [sharedcontent slug=

A Fillon előválasztási győzelmében meghatározó szerepet játszó, a francia katolicizmuson belül egyébként kisebbségben lévő, de rendkívül aktív mozgalom érte el azt is, részben a párt ellenében, hogy a jelölt a Penelopegate ellenére, a vádemelés után is versenyben maradjon. A mozgalom meghatározó szervezeteihez kötődik a Republikánusok jelenlegi uniós listavezetője, François-Xavier Bellamy is, aki korábban többször részt vett az abortuszszabályozást szigorítani kívánó « Élet menetein », bár most a kampányban többször megerősítette, hogy nem kívánja módosítani a jelenleg érvényben lévő törvényt.

A franca politikai paletta legszélsőségesebb elemivel kacérkodó mozgalom egyes szereplői nyíltan is szorgalmazzák a szélsőjobbal való összefogást. Ha ez egyelőre nincs is terítéken a pártban, kétségtelen, hogy Fillon bukása és Macron győzelme nyomán a Republikánusok új vezetése jobbszélen próbál érvényesülni, azaz nagyjából azon az ösvényen folytatja, amelyet a thatcherizmus és a tradicionális « értékek », illetve klisék ötvözését ajánló Fillon taposott ki 2 évvel ezelőtt.

Dobsi Viktória

Kiemelt kép forrása: Twitter.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom