Bezárás
Ukrajna

Oligarchatévében befutott komikus vezet az ukrán elnökválasztás első fordulója után

A vezető képen Julia Vologyimirivnya Tyimosenko volt ukrán miniszterelnök, Petro Porosenko Ukrajna jelenlegi elnöke, és Vologyimir Zelenszkij színész, komédiás és producer a jelenlegi elnökválasztás fő esélyese láthtó. Kollázs, rozhlas.cz.

Ukrajna a 2014-es forradalommal és Petro Porosenko elnökké választásával szakított a putyinizmussal és az orosz bábállami léttel. A 2019-es, második demokratikus elnökválasztás már nem az ország keleti vagy nyugati orientációjáról szól, hanem a reformok és az ország nyugati integrációjának tempójáról. A magyar szemmel elképzelhetetlenül szabad ukrán közéletben három jelölt közül kerülhet ki a legnagyobb európai állam új elnöke.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

2019 a választásokról szól Ukrajnában. Az őszi parlamenti választásokat a március-április elnökválasztás előzi meg, amelynek első fordulóját március 31-én, vasárnap tartották. A szavazatok kétharmadának összesítése után (hétfő délelőtti állapot) több mint 30 százalékát Vologyimir Zelenszkij színész, az ukrán politika új arca kapta. A második helyen a jelenlegi elnök, Petro Porosenko áll a szavazatok 16,38 százalékával. Julia Tyimosenko egykori miniszterelnök 13,08 százalékkal a harmadik helyen végzett.

A 45 milliós Ukrajnában a szavazáson több mint 26 millió ember vehetett részt és 39 jelölt közül választhatott. Az urnákat vasárnap este hétkor zárták. Az első eredményeket este tíz után kezdték nyilvánosságra hozni. A részvétel 63,92 százalékos volt, ami magasabb, mint négy évvel ezelőtt.

Az első körös eredmények tehát megerősítették az előrejelzéseket, miszerint az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg az elnöki poszthoz szükséges szavazatmennyiséget. Az ukrán elnök személyéről tehát a második választási forduló dönt, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt – Zelenszkij és Porosenko – áll szemben egymással. A második fordulót három hét múlva, április 21-én, vasárnap tartják.

A cseh közrádió által készített diragrammon az ukrán elnökválasztás első fordulójában a három legesélyesebbnek tartott jelöltek eredményeit látják. Piros – A hétfő (április 1.) délelőttig összeszámolt szavazatok alapján mért eremény, sárga – országos exit poll adat, világoskék – a 112 exit poll adata, sötétkék – az 1+1 tv-csatorna exit poll adata, sötétlila – a Socis cég exit poll adata, világoslila – a Demokratikus Kezdeményezés Alapítvány exit poll adata. Forrás: iRozhlas.

Az Ukrajnában „Euromajdan” néven emlegetett, 2014-es forradalom óta ez a második elnökválasztás keleti szomszédunknál. A 2014 májusi elnökválasztást Pero Porosenko nyerte a szavazatok 55 százalékával. Az Ukrajna sorsát gyökeresen megváltoztató véres eseménysorozat jelei még most is érzékelhetőek: míg Ukrajna nyugati országrészében a választás egy demokratikus ünnep, addig a Kelet-Ukrajnában a fronton szolgálók katonai ruhában adják le szavazatukat.

A kijevi Majdan (Függetlenség tere) ma is az elégedetlen állampolgárok tere, de most nem a függetlenségért tüntetnek. A kijeviek egy része rendszeresen az ország közéletét meghatározó korrupciós esetek ellen tüntet ugyanazon a téren, ahol néhány éve még emberek ölték egymást.

Változnak az idők. Ukrajnában 2014 után a polgárok már nem félnek nyilvánosan hangot adni a véleményüknek vagy kritizálni a hivatalok működését. A szabad véleménynyilvánítástól való félelem általános élmény volt a Moszkva által bábállami státusban tartott, oroszbarát kijevi kormányok idején.

Megszületik az ukrán politikai nemzet

Ám a 2014-es ukrán forradalomról és az első elnökválaszás utáni időszakról nem lehet anélkül beszélni, hogy ne említsük meg: az ország területének 7,2 százalékát megszállta Oroszország, az ukránok és az oroszok pedig jelenleg is háborúban állnak egymással.

Az ukrán-orosz háború egyik nagy paradoxona, hogy Putyin háborújának köszönhetően kezdett el Ukrajna teljes értékű államként működni.

Másik fontos politikai momentum, hogy az ország 2014-es függetlenségének kivívásával egyidőben alakult ki az ukrán politikai nemzet is. Ukrajnában ma óriási kulturális-politikai változások történnek, amelynek nagyságrendjét a magyar olvasó akkor érti meg, ha az 1848-as magyar szabadságharcra és a Habsburgok elleni függetlenségi háborúra gondol. Ahogyan a 19. században itt minden magyarrá változott, ma úgy borul minden sárgába és kékbe Ukrajnában.

Ma Ukrajnában tömve vannak a csarnokok, ha ukrán művészek lépnek fel. Ukrán szórakoztató műsorok és ukrán mozik jöttek létre. Az orosz nyelvi és kulturális gyarmatosítás, illetve az orosz jelenlét örökségével egy-két generáción keresztül még biztosan szembesül az ukrán társadalom, de történelmi példák alapján nyugvópontra kerülhet a nyelvi kérdés is. Az ukrán nyelv is az ukrán állam ugyanolyan szerves része lesz, mint Magyarországon a magyar.

Az ukrán nyelvtörvényt is ebben a kontextusban kell értelmezni, amely nem a magyar nyelv és kultúra ellen irányul, hanem az ukrán nemzeti tudat és kulturális függetlenség védelmében jött létre. Ezt nem értette meg a mai magyar diplomácia, és ezáltal súlyos károkat okozott a két ország kapcsolatában.

Állítsuk meg a hisztériát! – Nem esznek magyar gyereket az ukránok

Az oktatási reform segítségével szeretnék az államnyelv pozícióját megerősíteni Ukrajnában, amely az orosz nemzeti kisebbség lehetőségeit korlátozza, ugyanakkor a többi ukrajnai nemzetiség anyanyelvi oktatási struktúráját – így a magyarét – nem változtatja meg érdemben. Ma ez a kérdés: hátrébb csúszhat-e az emberi jogok figyelembevétele egy háborús félnek tekintett néppel szemben? A törvény életbe lépése már csak az ukrán államfő aláírásától függ.

Ha az elnökjelöltek programjainak közös pontjait keressük, akkor két dolog tűnik fel: bárki is lesz az új elnök, a kelet-ukrajnai véres konfliktust be kell tudnia fejezni és egymillió, otthonából elüldözött állampolgárt kell integrálnia a kiürült keleti régiókban.

A mostani elnökválasztás három fő esélyese Julia Vologyimirivnya Tyimosenko, egykori miniszterelnök, Petro Porosenko jelenlegi ukrán elnök és Vologyimir Zelenszkij színész, komédiás és producer. Ismerjük meg őket közelebbről.

Kap-e második esélyt a csokoládékirály?

Petro Porosenko, Ukrajna jelenlegi elnöke Odesszában született 1965-ben, és korábban kakaóbabbal kereskedett. A sikeres vállalkozásból számos cukrászati céget vásárolt, amelyeket 1995-ben Roshen nevű csokoládégyárban egyesített. A vállalkozó vagyonát a Forbes 2014-ben 1,3 milliárd dollárra becsülte.

Porosenko az egyik leggazdagabb ukránnak számít, de vagyona meg sem közelíti a legnagyobb helyi oligarchák vagyonát.

A 2004-es narancsos forradalom idején ő is Tyimosenko és Viktor Juscsenko oldalára állt. Úgy nézett ki, hogy Juscsenko elnök Porosenkót miniszterelnökké nevezi ki, de a posztot végül Tyimosenko kapta meg, Porosenkonak az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBOU) titkári posztjával kellett megelégednie.

Korrupciós vádak miatt egy évvel később lemondott és visszavonult a politika első vonalából. A második Tyimosenko-kormányban tért vissza külügyminiszterként vissza, támogatta az Európai Unióval tervezett társulási megállapodás aláírását is.

Porosenko elnöki mandátumának értékelésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg munkáját az ország élén. Az ukrán gazdaság szétesett, a korrupció az államapparátust minden szinten megfertőzte, az ország keleti területére betört az orosz hadsereg, amit katonailag gyakorlatilag képtelenség volt visszaverni.

A jelenlegi elnök a külpolitikában érte el a legnagyobb sikereit. Porosenko talán legfontosabb sikere az volt, hogy Ukrajna nem esett darabjaira, megmentette az ország viszonylagos egységét. A gyakran kritizált minszki megállapodásban elérte, hogy a fegyveres konfliktus nem eszkalálódott tovább Ukrajna területén, és lehetőséget teremtett egy ütőképesebb ukrán hadsereg létrehozására.

Porosenko mostani kampányát arra építette, hogy ő kapcsolta össze Ukrajnát Európával. Csakhogy ez az ígéret ma már kevés lehet az ukránok többségének, akik csalódtak a Majdan utáni politikai fejleményekben.

Porosenko ellen a másik leggyakoribb kritika, hogy nem tartotta be ígéretét, miszerint ha 2014-ben elnöknek választják, eladja vagyonát. Az elnök egyik ilyen jelentős vagyontárgya a Kanal 5 nevű kereskedelmi tv-csatorna. Összeférhetetlenségi okokból az ukrán médiafelügyeleti szervek is kritizálták. Porosenko azonban állítja, hogy a csatorna fontos az emberek tájékoztatása miatt, és a működésébe pedig soha nem avatkozott bele. „Néha az 5-ös csatorna keményebben kritizál engem, mint másokat” – nyilatkozta a Time Magazinnak.

A jelenlegi elnök választási kampányában a Majdan örököseit, a nyugdíjasokat, a városokban élőket, a baloldali-hazafias szavazókat próbálta megszólítani. Választási programjának legfontosabb pontja Ukrajna NATO tagsága.

Porosenko az ellene megfogalmazott kritikák ellenére nem félt kimenni az emberek közé, annak ellenére, hogy többször szembesült csökkenő népszerűségével. A kijevi szociológiai intézet felmérése szerint a második legnépszerűbb jelölt volt Tyimosenko előtt és Zelenszkij után.

„Osztom önökkel együtt a változás iránti igényt” – üzente a fiataloknak Porosenko jelenlegi elnök, akit a felmérések szerint Nyugat-Ukrajna idősebb lakossága támogatott, míg legnagyobb riválisa, Zelenszkij országosan egyenletesen kapott szavazatokat, és szavazótáborának kétötödét 35 év alatti voksolók alkotják. „Össze kell fognunk, és nem vesztegethetjük az időt. Hallgatok önökre, kérem önök is hallgassanak rám. Az elmúlt öt évben tett minden erősfeszítésünk a fiatalok érdekében történt” – tette hozzá az elnök, aki szerint soha ilyen éles verseny nem alakult még ki Ukrajnában egy választáson. „Ez még nem a győzelem, de óriási lépést tettünk felé” – értékelte az exit poll eredményeket.

A Komédiás

Az ukrán televíziós csatornák szilveszterkor hagyományosan megszakítják ünnepi műsorfolyamukat, hogy a hivatalban lévő elnök ünnepi, újévi beszédét közvetítsék. Hasonlóan tett az 1+1 magánkézben lévő kereskedelmi csatorna is, csakhogy Porosenko elnök helyett a képernyőn Zelenszkij showman jelent meg és bejelentette, hogy elindul Ukrajna elnöki posztjáért.

Mire megy az ukrán elnökválasztáson egy oligarcha bohóca? Megismétlődhet-e Donald Trump diadalmenete Ukrajnában is? Vologyimir Zelenszkij színész, komédiás és producer politikai karrierjének felemelkedése részben hasonlít Donald Trump amerikai elnök választási sikeréhez. A jelenlegi amerikai elnök egyik fő érve saját maga mellett az volt, hogy az amerikai politikai eliten kívüli világból érkezett.

Zelenszkij okosan felépített imidzsét: Ihor Kolomojszkij kelet-ukajnai oligarcha 1+1 TV-csatornán futó, „A Nép Szolgája” című showműsorában egy Holoborodko nevű, naiv elnököt játszik, aki felveszi a harcot a korrupció és az igazságtalanságok ellen. A szerep az ukrán elnökválasztás fő esélyesévé léptette elő.

Az 1+1 TV-csatornán 2015-től futó showműsor producere egyébként Zelenszkij, aki 2019 március 31-én egy hasonló nevű pártot is bejegyzett Ukrajnában.

Zelenszkij elitellenességének hangsúlyozása nem a véletlen műve. Így tudja legjobban megkülönböztetni magát az elnökválasztás két másik fő esélyesétől.

Amíg Tyimosenko és Porosenko választási sikerét korábbi korrupciógyanús ügyeik akadályozhatják meg, Zelenszkij esetében sem politikai múltról, sem korrupciós botrányokról nem beszélhetünk. Mindeközben Zelenszkij az egyik leggazdagabb ukrajnai oligarcha, Ihor Kolomojszkij embere.

Kolomojszkij nevével még az ukrán-orosz háború kitörése idején találkozhattunk, amikor a kelet-ukrajnai területekre betörő orosz hadsereg és az ukrajnai szeparatisták ellenében a központi kijevi vezetés oldalára állt, amely azt is jelentette, hogy az egykori dnyepropetrovszki régióban esélyük sem volt a szeparatista erőknek hatalomra jutni. Ugyanakkor a hatalmi pozícióban lévő Porosenko elnökkel több konfliktusa is volt.

Csakhogy egy dolog biztosnak látszik: Zelenszkij hiába hangsúlyozza, hogy szereti országát és képes megoldani az ukrán nép aktuális problémáit,

jó eséllyel ő sem lesz képes az egymással versengő ukrajnai oligarchákkal szemben fellépni, akik az állami vagyon elrablására és egy bohócsapkás, hátulról irányítható, gyengekezű elnökre várnak.

Egyszerűen azért, mert Zelenszkij is egy oligarcha embere. Amikor Zelenszkijt a Kolomojszkijhoz fűzdő kapcsolatáról faggatják, a jelölt a kérdéseket figyelmen kívül hagyja, utcai megjelenése minimális.

Zelenszkij igazi otthona az internet és a televízió. A Komédiás azért is kerülheti a választókkal a közvetlen kapcsolatot, nehogy kiderüljön: nem elég vicceseket mondani az ukrán emberek aktuális problémáiról. Zelenszkij szavazóbázisának magját a Kelet-, és Dél-Ukrajnában élő, 18 és 30 év közötti fiatal generáció adja.

Zelenszkij ígéri: ha nyer, lezárja az orosz-ukrán háborút. Nem katonai, hanem tárgyalásos megoldásban bízik. Egy esetleges kompromisszumos megoldást – a Krím elengedését a donyecki és luhanszki területekért cserébe – népszavazással erősítené meg.

Igaz, Zelenszkij elmondása szerint a Krím-félsziget Ukrajnához tartozik, de arról soha nem beszél, hogyan szerezné vissza. Televíziós showműsorában a kelet-ukrajnai háború tabutéma.

Zelenszkij az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatban a másik két jelölthez képest nem jelentette ki egyértelműen, hogy Ukrajna jövője az euroatlanti közösségben van. Mint fogalmazott, nem szívesen megy oda, ahova nem hívják.

A kijevi nemzetközi szociológiai intézet felmérése szerint az ukrán választók 28 százaléka támogatja Zelenszkij elnök-jelöltet.

“Az első nagy lépés a győzelem felé vezető úton” – így értékelte Zelenszkij az ukrán elnökválasztás első fordulójának előzetes eredményét. Hozzátette: sok felmérést lát, de csak egy győztes lesz. A jelenleg vezető jelölt stábja időközben aggodalmát fejezte ki, hogy Tyimosenko vissza akarja hívni embereit a választási bizottságokból, hogy szabotálják a szavazatok összeszámolását. Zelenszkij elmondta még, hogy amennyiben az elnökválasztást nem nyeri meg, nem történt semmi rossz dolog, és az őszi parlamenti választásra fog összpontosítani.

Lady Ju

Kilenc politikai élete van, mondták róla korábban – ám úgy tűnik, ebben a választási fordulóban is elveszített közülük egyet, mert nem jutott be a második körbe.

Ám Julia Vologyimirivnya Tyimosenko, az ukrajnai belpolitika matuzsáleme, minden korábbi kétes ügylete ellenére hosszú ideig a 2019 márciusi elnökválasztás fő esélyesének számított. Pedig Tyimosenko esetében már az is nagy szónak számít, hogy számára újra eljött a lehetőség, hogy a független Ukrajna első női elnöke legyen és visszatérjen a helyi nagypolitika élvonalába.

Petro Porosenko jelenlegi ukrán elnök sokáig egyes számú kihívójának tartott Julia (vagy Lady Ju, ahogy Ukrajában sokan nevezik) politikai múltja meglehetősen változatos: két alkalommal megjárta a börtöncellát, többször állt bíróság előtt.

Magánélete gyakorlatilag ismeretlen, politikai kapcsolatai meglehetősen ellentmondásosak, több alkalommal segítette másik politikusok, köztük volt elnökök, ambícióit.

A Szovjetunió széthullása idején az orosz oligarchákhoz hasonlóan Tyimosenko és férje is kihasználta a laza jogi szabályozást, gyorsan meggazdagodtak. A kilencvenes évek kétes ügyletei miatt személye ellentmondásos megítélésű. Gyorsan felvelé ívelő politikai karrierjében törvénytelen úton szerzett pénzek és azóta börtönbüntetésre ítélt személy – Lazarenko ex ukrán elnök – is szerepet játszott.

Karrierje csúcsán hatékonyan tárgyalt a Gazprom elnökével és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami az orosz-ukrán gázvita lezárását is elhozta. A 2014-es ukrán forradalom és szabadságharc egyik fő követelési pontja Tyimosenko szabadon bocsátása volt. A Majdanon kitört forradalom viszont már nem róla szólt, és ezt láthatóan rosszul viselte.

Tyimosenko politikai karrierje elmesélhető frizurájának és külsejének alakulásával is. A világ nagy részén neve hallatán nem politikai programja, hanem a fejét körbeölelő, copfos frizura jut sokak eszébe. Saját elmondása szerint a politikusnő tudatosan vetette be például a Grazprommal vagy Putyin elnökkel folytatott tárgyalásai során külső megjelenését.

A mostani megváltozott külső egy olyan nőt akar mutatni, akinek komoly tervei vannak az ukrán politikában. Most sokan úgy gondolják, hogy a két másik jelölttel szemben Julia lehet az, aki az ukrajnai korrupciós praktikákkal határozottan szembeszáll.

Tyimosenko elnökválasztási programja az “Ukrajna új iránya” címet viseli. Az elnöki ígéretek közé tartozik az alkotmány megváltoztatása, új gazdasági irány kijelölése, új társadalmi szerződés, új békestratégia és egy erős környezetvédelmi program.

Hiába szeretné Tyimosenko hatodjára is megszerezni az ukrán elnöki tisztséget, a legutolsó felmérések alapján az látszik, hogy az elnökválasztás második fordulója két férfi összecsapása lesz Zelenszkij és Porosenko között.

„Belső információk és az előzetes felmérések alapján a második helyen kellene állnom” – jelentette ki Tyimosenko a szavazás első fordulója után, hétfő délelőtt. Stábja szerint az ukrán elnökválasztás első körös eredményeit manipulálták. Véleményüket azokra a Tyimosenko pártja által készített belső felmérésekre alapozzák, amelyek szerint a jelöltjüknek országosan legalább 21 százalékot kellett volna kapnia.

Gyorsabb átalakulás vagy nagyobb biztonság?

„Az ukrán történelem ismétli önmagát. Sem Viktor Juscsenko, sem Petro Porosenko nem volt képes a narancsos forradalom és az Euromajdan forradalmárainak elvárásait beteljesíteni. A legszégyenteljesebb az, hogy egyik forradalom után sem került börtönbe a korrupció miatt, így a kleptokrata berendezkedés Ukrajnában változatlan maradt” – írja a New Eastern Europe.

Alekszij Garan, a Kijev-Mohyla Akadémia politológia professzora és a Demokratikus Kezdeményezés Alapítvány igazgatója nem olyan szigorú Porosenkoval szemben. Garan szerint Porosenko egyik fő jellemzője a kiszámíthatósága, annak minden előnyével és hátrányával.

A negatívumok közé tartozik az ukrajnai reformok lassú tempója, amelynek viszont pozitívuma, hogy megpróbálta elkerülni a nagyobb társadalmi megpróbáltatásokat. „Porosenko reformjai nem radikálisak, hanem evolúciósak voltak. De Ukrajnának gyorsabb változásokra van szüksége.”

Egy biztos: bárki is nyerje az ukrajnai elnökválasztást az ország Európa-barát orientációját egyik jelölt sem tudná, nem is akarja, visszafordítani.

Az elmúlt években több olyan biztosíték épült ki az ukrán politikában és társadalomban, ami ezt az újabb fordulatot már nem engedné meg.

Paradox módon egy oroszbarát fordulat legerősebb akadálya Putyin elnök és az Ukrajna ellen indított háborúja, amelynek köszönhetően ma már Ukrajnában senki nem akar Moszkva ölelő karjaiba visszatérni. Másodszor, az ukrán alkotmányban is rögzítették az ország nyugati irányultságát – ez nem jelenti azt, hogy az ország rögtön az Eu és a NATO tagja lesz néhány éven belül, de az irányt kijelölte magának a politikai elit.

Harmadik biztosíték az IMF, azaz a Nemzetközi Valutaalap részéről érkező elképesztő méretű ukrajnai befektetések, amelyekkel az Ukrajnában indított reformokat támogatják. Az ukrán parlamentben olyan pártok vannak alkotmányos többségben, amelyek nem kérdőjelezik meg az ország nyugati orientációját.

Végül a legfontosabb biztosítékot a Majdan társadalmi kanonizációja jelentette, amely ma az ukrán szólásszabadságot jelenti és amely meghatározó élmény az ukrán emberek számára.

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom