Bezárás
Európai Unió

Elakadtak az európai főügyész kinevezéséről szóló tárgyalások, Romániában hatósági felügyelet alá helyezték Kövesit

Nem tudtak megegyezni az Európai Parlament és az Európai Tanács küldöttségei az EPPO vezetőjének a személyéről, és a jelenlegi állás szerint egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Parlament jelöltje, Laura Codruţa Kövesi lesz a befutó. Április 10. az utolsó alkalom a megegyezésre.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Márciusban ugyan az Európai Parlament a romániai Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) volt vezetőjét választotta az EP hivatalos jelöltjévé, azonban korábban az Európai Tanács a francia Jean-Francois Bohnert-re szavazott.

Az Európai Ügyészség (EPPO) vezetőjéről az EP és a Tanács kell egyetértésre jusson, azonban egyelőre a megbízott küldöttségek egyelőre nem tudtak dűlőre jutni a tekintetben, hogy Kövesi vagy Bohnert töltse be ezt a posztot.

Az első tárgyalási fordulóra március 20.-án került sor, azonban itt úgy az EP, mind a Tanács megbízott küldöttségei ragaszkodtak saját jelöltjükhöz, és nem körvonalazódott kompromisszum – tudósított a Szabad Európa Rádió.

Románia folyton keresztbetesz Kövesinek

A tárgyalásokon részt vevő források szerint az EP küldöttsége azzal érvelt, hogy Kövesit egy független szakértői testület választotta ki, az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában (CONT), majd az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) is Kövesi kapta a legtöbb szavazatot, megelőzve a szűkített listán szereplő másik két jelöltet, Jean-Francois Bohnert-t és a német Andres Rittert. Március 7-én az Elnökök Értekezlete az EP hivatalos jelöltjének választotta Kövesit.

Az Európai Tanács képviselői a Coreper II, vagyis az Állandó Képviselők Bizottsága február 25-i voksára hivatkoztak, ahol Bohnert lett az első helyezett 50 ponttal, Kövesi és Ritter 29-29 pontot értek el. Itt egyébként Franciaország erősen lobbizott saját jelöltje érdekében, míg Románia Kövesi ellen szavazott.

Ki nem fél a farkastól? A romániai korrupcióellenes harc sztárja lehet az európai főügyész

Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Villámgyors karriert követően lett DNA főügyésze, vitathatatlan szakmai eredménye i t azonban helyenként vitatható módszerekkel érte el : bemutatjuk Laura Codruţa Kövesi szakmai pály afutását .

Miközben nemzetközi szinten mindent megtesz a román kormány annak érdekében hogy Kövesi esélyeit rontsa, hazai színtéren is áll a bál: tegnap hatósági felügyelet alá helyezte a volt korrupcióellenes főügyészt a nemrég létrehozott, igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló bukaresti ügyészség (SIIJ), miután hét órán keresztül kihallgatta Kövesit, írja az Agerpresre és Mediafaxra hivatkozva a Krónika.

A volt főügyész ellen annak a bűnvádi eljárásnak a keretében foganatosítottak kényszerintézkedést, amelyben hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják. Kövesi ellen az eljárás Sebastian Ghiță volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján indult el.

A korábban korrupcióval vádolt, és Szerbiába menekült Sebastian Ghiță azt állítja, Kövesi felkérésére 2011-ben ő fizette ki a nemzetközi körözés alatt álló, Indonézia által Romániának kiadott Nicolae Popa hazaszállításának 200 ezer eurós költségeit. Ghiță szerint Kövesinek, aki 2011-ben Románia legfőbb ügyésze volt, „senki sem mert nemet mondani”.

A nyomozó hatóság székhelyéről való távozásakor Kövesi elmondta, az ügyészek megtiltották neki, hogy nyilatkozzon a sajtónak az ellene zajló eljárásról, és az országot sem hagyhatja el.

„Ezzel az intézkedéssel véleményem szerint be akarják tömni a számat, tovább akarnak zaklatni bennünket, akik az igazságszolgáltatás terén tettük a dolgunkat. A jelek szerint egyeseknél magasra hágott az amiatti kétségbeesés, hogy európai főügyész lehetek” – jelentette ki az őt faggató újságíróknak Kövesi, megalapozatlan lejáratási kísérletnek nevezve az ellene indított eljárásokat, amelyekkel szerinte meg akarják akadályozni európai főügyészi kinevezését.

Videokonferencián biztosan nincsen előrelépés

Tegnap, március 28.-án újabb tárgyalási fordulóra került sor, azonban ez is eredménytelenül zárult. Ez egyébként nem meglepő: a felek videokonferencián beszéltek, mivel az EP-képviselők épp a strasbourgi plenáris ülésszakon voltak, míg a Tanács képviselői Brüsszelben tartózkodtak.

“Mivel a Parlament úgy tűnik nem fog engedni, a Tanácsnak kellene egy kompromisszumos megoldással jönnie. Nem hinném, hogy egy videokonferencián fognak kapitulálni” – értékelt Siegfried Mureşan EP-képviselő a Szabad Európa Rádiónak.

A Tanács megbízott küldöttsége azért van nehéz helyzetben, mert a képviselők nem személyes véleményüket, hanem a kormányok utasításait követik a tárgyalások során, ebben az esetben pedig a mandátum világos, magyarázta a Szabad Európa Rádiónak egy neve elhallgatását kérő illetékes.

Április 4.-én, majd április 10.-én kerül sor újabb tárgyalási fordulóra a Parlament és a Tanács között – utóbbi dátum az utolsó alkalom a megegyezésre.

Mi is az Európai Ügyészség?

A tagországok évente mintegy 50 milliárd euró héabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt, 2015-ben pedig mintegy 638 millió euró került nem megfelelő felhasználásra, az Európai Tanács tájékoztatása szerint.

Mivel a jelenleg rendelkezésre álló struktúrák nem alkalmasak határokon átnyúló, nagyléptékű pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemre, ezért 2017 áprilisában 16 tagállam létrehozta az Európai Ügyészséget – jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben.

Miután 2020-ban megkezdi működését, az Európai Ügyészségnek hatásköre lesz arra, hogy csalás, korrupció, pénzmosás, valamint határokon átnyúló héacsalás ügyekben nyomozzon és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja.

Az elképzelések szerint az Európai Ügyészség az európai delegált ügyészekre épülne, és decentralizáltan működne a tagállamokban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozó állomány munkáját.

Az Európai Ügyészség a megfelelő nemzeti hatóságokkal egyeztetve kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását, azonban az ítélkezés továbbra is a tagállami bíróságok hatáskörében marad. Ha egy országban az ügyészség és a bíróság politikai befolyás alatt áll, akkor az Európai Ügyészség önmagában semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy a vádlottakat el is ítélik, azonban jóval nehezebb lesz nyomozás során eltussolni a helyi hatalom számára kényes ügyeket.

Magyarország nem is tervez csatlakozni

Az Európai Ügyészség azért lenne előrelépés, mert eddig a fenti bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti ügyészségek nyomozhattak, és a hatáskörök nem léphették át az adott ország határát. Az EPPO-hoz önkéntesen csatlakoznak a tagállamok: míg Románia, Szlovákia és Bulgária például tagszervezet, Magyarország azonban nem, és egyelőre nem is tervez csatlakozni.

Címlapfotó: Laura Codruţa Kövesi újságírók gyűrőjében. Fotó: Euractiv.com

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom