Bezárás
Dezinformáció

Putyinizmus a Putyin utáni időkre: a Kreml főideológusa leírta az orosz rendszert, hogy fennmaradjon és exportálható legyen

Stilizált fénykép Vladiszlav Szurkovról, háttérben Vörös tér

A jelenlegi orosz politikai rendszer egyik fő ideológusa, Vladiszlav Szurkov februárban egy olyan esszét közölt a sajtóban, amelyben arról biztosította az embereket, hogy Vlagyimir Putyin állama az elnök távozása után is fent fog maradni. A „szuverén demokrácia” és a „nem lineáris háború” kitalálója most megalkotta az elméleti hátteret a „putyinizmusnak” – azaz leírta, hogyan is működik a rendszer, függetlenül jelenlegi vezetőjétől. Ezzel eggyel magasabb szintre helyezte a kelet-nyugati ideológiai versengést. 

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Csupán néhány hónappal az európai parlamenti választások előtt Vladiszlav Szurkov írásában egy új világot kínál Európának, a felvilágosult monarchiák világát. Esszéjében engedélyt ad és lehetőséget teremt egy olyan világról való elmélkedésre, amelyben Putyin már nem Oroszország mindenható elnöke.

Az írás apropója a felszínen egyszerű: Putyin esetleges leköszönése még messze van, hiszen 2024-ben jár le a mandátuma, ám már most biztosítani kell a népet és az elitet, hogy a politikai gépezet az elnök személye nélkül is az általa kijelölt úton fog tovább haladni. Persze az is kérdéses, hogy Putyin valaha el fogja-e tudni engedni a pozícióját, de elméletben, az orosz alkotmány szerint harmadszorra nem választható újra az elnök. Igaz, ezt legutóbb Dmitrij Medvegyev jelölésével és megválasztásával játszották ki.

„Fel kell ismernünk, meg kell értenünk, és definiálnunk kell a putyini berendezkedést, mint a jövő ideológiáját” írja Szurkov.

Szerinte a nyugati életmódnak, sőt leginkább a nyugati demokráciáknak a legfontosabb illúziója a választás lehetősége. Ezzel szemben az oroszok, az eleve elrendeltség ideológiájával elutasították ezt az illúziót, így lehetőséget teremtve egy saját, történelmi folyamatokon nyugvó szuverén orosz állam létrejöttére.

Ez a modell Szurkov szerint mostanra elérkezett abba a pozícióba, hogy hatékonyan tudja biztosítani az orosz nemzet túlélését és felemelkedését – nem csupán az elkövetkezendő évekre, hanem a következő évszázadra is.

Egy ideológus naplója

Vladiszlav Szurkov befolyásos ideológusa a putyini államnak. Bár úgy tűnhet, hogy Szurkov csupán egy kicsit okosabb G. Fodor Gábor vagy ifj. Lomnici Zoltán, valójában sokkal fontosabb szerepe van náluk.

Hivatalosan Putyin egyik tanácsadójaként dolgozik és Oroszország ukrajnai beavatkozásának témáján dolgozik, de korábban volt már Oroszország miniszterelnök-helyettese is. 1999 és 2011 között pedig ő volt az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője.

Életéről viszonylag ellentmondásos információk vannak. Hivatalos életrajza szerint 1983 és 1985 között Magyarországon szolgált a szovjet tüzérségi ezrednél, majd miután lejárt a katonai szolgálata, a moszkvai Kulturális Egyetem ötéves színházrendezői szakjára járt három évig, aztán közgazdaságból diplomázott a kilencvenes évek végén. A magyarországi szolgálatnak ellentmond, hogy 2006-ban az orosz hadügyminiszter egy tévés interjúban azt állította, hogy Szurkov a Felderítő Főcsoportügynökségnél (GRU) dolgozott, ami jobban illik a profiljához.

Szurkov elkötelezett a művészet iránt. Politikai és azon túli tevékenységeihez az avantgárdból, színházi tapasztalatából és a konceptuális művészeti elméletekből merít ihletet. Szabadidejében esszéket és könyveket ír, ezekben konceptuális művekkel és rockzenekarok dalszövegeivel foglalkozik. Állítólag vonzza az amerikai rap, íróasztalán egy Tupac-portré díszeleg.

Szurkov alkotta meg a „szuverén demokrácia” és a „nem lineáris háború” fogalmát. Az előbbi arra vonatkozik, amikor az állam úgy tart fent demokratikus intézményeket, hogy azok nem rendelkeznek valójában demokratikus szabadságjogokkal.

A „nem lineáris háború” pedig egy álnéven publikált regényben tűnt fel a 2014-es ukrajnai konfliktus idején, amiben egy olyan helyzetet vázol fel, amiben sose tudni, hogy pontosan mire készül az ellenség, vagy hogy pontosan kicsoda is az ellenség valójában.

Adam Curtis dokumentumfilmes 2014-ben BBC-nek készített videóban mutatja be, hogy pontosan mit jelent a „nem lineáris háború” fogalma. A videóban elmondja:

Szurkov háborújának nem a győzelem a célja, hanem olyan helyzetet teremteni, amiben sose tudni, hogy valójában mi történik, hogy a zűrzavart kihasználva irányítani lehessen az embereket.

Putyini gépezet

Szurkov írásáát „Putyin tartós állama” címmel közölte a Nezavisimaya Gazeta. A cikk legfontosabb eleme a jelenlegi berendezkedés kialakulásának a történetén. Szurkov szerint amikor még mindenki a globalizáció és egy határok nélküli világról álmodozott, Moszkva emlékeztetett mindenkit, hogy a függetlenség és a nemzeti érdekek is fontosak. Amikor mindenki biztatta őket, hogy hagyják abba a naiv ragaszkodást a 19. századi értékekhez, és merjenek bátran lépni a 21. századba, helyesen tették, hogy ragaszkodtak az értékeikhez.

Szurkov szerint lassan a nyugat is megérti az ő álláspontjukat, amikor szépen lassan nem olyannak látják a jövőt, mint amilyennek elképzelték. Erre szerinte ékes bizonyítékként szolgál az angolok brexitje, Donald Trump #MAGA  (Make America Great Again) szlogenje, és az unió menekültellenes bezárkózása. Ám Szurkov szerint ezek csupán az első, korai manifesztálódásai a globalizációellenességnek, a nemzeti függetlenségnek, és a nacionalizmusnak.

Az írás elég borús képet fest a nyugati demokráciák világáról. Szurkov szerint mára már senki nem hisz a politikusok jóakaratában. Miközben irigykednek rájuk, mindenki azt gondolja róluk, hogy korruptak és gazemberek. Ennek példájaként felhozza az amerikai House of Cards (Kártyavár) című sorozatot, amely egy kegyetlen gazember útját kíséri végig a Fehér Házig, sötét képet festve az Egyesült Államok politikai berendezkedéséről. Putyin egyébként állítólag látta, sőt ajánlotta is minisztereinek a sorozatot, hogy jobban megértsék az amerikai politikát.

Szurkov szerint a nyugati demokráciák bonyolult szabályaikkal a gazemberek túltengését próbálják valahogy egyensúlyban tartani. Szurkov szerint ez a fékek és ellensúlyok híres rendszere, amit ő úgy ír le, hogy a „pitiség dinamikus egyensúlya, a kiegyensúlyozott kapzsiság és a megtévesztés harmóniája.” Amennyiben valaki túlságosan messzire merészkedne, a nyugati „mélyállam” (deep state) visszarántja. A lakosságban pedig a nyugati államok berendezkedése miatt egyre nő a bizalmatlanság és a gyűlölet.

Szurkov szerint Oroszországban ez nem így működik. Ott nincsen mélyállam, csupán „mélynemzet”, amelyben az emberek megértik és elfogadják, hogy az elit irányítja az országot. Az elit cserébe figyelembe veszi az emberek igényeit, és aszerint alakítja az államot.

Szurkov szerint a putyini berendezkedés legnagyobb erénye, hogy alkalmazkodik az emberekhez, akik cserébe bizalommal tekintenek az orosz vezetésre, ellentétben a nyugati politikával, amelyet bizalmatlanság és kritika fogad.

 Kereslet – kínálat

A szöveg fenyegető realitás is lehet a nyugati világ számára. Miközben külföldi politikusok azzal vádolják Oroszországot, hogy beavatkozik más államok választásaiba, Szurkov szerint az Oroszországban Putyin által felépített rendszer sokkal több énnél. Miután a kilencvenes években az orosz lakosság elfordult a nyugati, kölcsönvett ideológiáktól, és kialakult a saját, orosz ideológia, azóta folyamatos a harc a két világnézet között. Mostanra jutott el odáig a helyzet, hogy az emberek elkezdtek érdeklődni a putyini állam iránt, amivel a szakértők egyelőre nem tudnak mihez kezdeni, és tévesen populista járvány kitöréséről beszélnek.

Szurkov szerint egyre növekszik az igény az oroszországihoz hasonló rendszer kialakítására, és tapasztalataik szerint átültethető ez más országok működésébe is.

Azt állítja, már most több ország kormányzó pártja és ellenzéke is érdeklődik a működés adaptálása iránt.

Mit jelent a szöveg?

Szurkov írását komolyan kell venni. Bár több újság úgy gondolja, hogy Szurkov az esszéjével csupán megpróbálja elterelni a figyelmet a jelenlegi problémákról, és ideológiailag megindokolni, hogy miért infrastrukturális fejlesztésekre költenek, ahelyett, hogy segítenének az embereken.

Mások úgy gondolják, hogy Szurkov megpróbál újra relevánsnak tűnni, miután a 2010-es évek elején hátrébb került a hatalomban, és ezzel az írással valójában Putyint próbálja biztosítani arról, hogy a rendszer, amelyet kialakított, fenn fog maradni.

Az elnök szóvivője azt mondta az esszérő: Putyin még nem olvasta a szöveget, de ő maga komplexnek, érdekesnek és mélynek találta. Majd hangsúlyozta, hogy az eddigi tapasztalata és munkássága miatt nehéz túlbecsülni Szurkov jelentőségét, és ezek a tapasztalatok feljogosítják őt arra, hogy ilyen szövegeket fogalmazzon meg a rendszer működéséről. Szurkov egyébként a marketing mestere, emiatt nehéz lenne pontosan meghatározni, hogy mi volt a célja a szöveg megírásával.

Nem lehet megállni, hogy párhuzamokat vonjunk az orbáni, illetve a Szurkov által leírt rendszer között.

Az orbáni rendszert már többször nevezték a putyini berendezkedés másolatának, nem indokolatlanul. Ahogyan Oroszországban, úgy itthon is folyamatosan dolgozik az állam egy mesterséges, nyugati értékeknek ellentmondó, a valós állapotokat elferdítő narratíva létrehozásán. A kormányzó párt tévedhetetlenségének illúziója pedig a hivatalos magyar kormánykommunikációban is alapvetés.

A kép, miszerint a Fidesz valójában az emberért van, és mindenben a magyar nemzet érdekében cselekszik, folyamatosan ömlik a köztévé képernyőjéből és a különböző kormánypárti médiumok oldalairól.

Szurkov szövege egyszerre szólt az orosz embereknek, mutatván, hogy a rendszer stabilan működik, és szólt Putyinnak, hogy biztos lehet a rendszerének a maradandóságában. Emellett szólt az orosz elitnek is, azt sugallva: tovább maradnak a jelenlegi játékszabályok.

És fenyegetően üzent a nyugatnak is, hogy a putyini állam már kifejlődött, és kész a terjeszkedésre. Aligha lenne meglepetés a jövőben, hogy a széles körben bírált amerikai demokráciaexport orosz megfelelőjéről hamarosan egyre több hírt hallanánk.

Tremmel Márk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom