Bezárás
Civil kurázsi

Áttörés a whistleblower-direktíva terén: EU-szintű védelem a közérdekű bejelentők számára

Megvan a politikai megállapodás, így akár már áprilisban elfogadhatja az Európai Parlament a direktívát, ami rendezi a közérdekű bejelentők helyzetét.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Hónapok óta húzódó vita után március 12.-én egy olyan politikai megállapodás született a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló új direktíva ügyében, melyet a szólásszabadságért és döntéshozatal átláthatóságáért küzdő civil szervezetek is üdvözölnek.

A megállapodásban az eredeti javaslathoz képest az az újdonság, hogy a közérdekű bejelentőknek nem kötelező első körben a munkaadójukhoz fordulni az észlelt törvénytelenséggel, hanem egyenesen az illetékes hatóságokhoz is fordulhatnak.

A politikai megállapodással lezárult a háromoldalú egyeztetés (trilógus) fázis, amikor a Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek zárt ajtók mögött egy mindenki számára elfogadható verzióról.

Áprilisban következik az Európai Parlamentben a plenáris szavazás a direktíváról, és várhatóan még a május végi EP-választások előtt elfogadják a tervezetet, így a jövőben az EU-tagállamoknak ehhez a direktívához kell igazítaniuk saját belső törvényeiket.

Miért fontos győzelem ez?

Közérdekű bejelentők nélkül a Panama-iratokhoz, a Luxleaks-kiszivárogtatásokhoz, a Dieselgate-botrányhoz, vagy a Cambridge Analytica titkos adatgyűjtésével kapcsolatos információkhoz hasonló botrány nem kerülhetett volna napvilágra.

A probléma az, hogy EU-szinten a visszaélést bejelentő személyek védelmének szabályozása csak meghatározott ágazatokban és változó mértékkel valósul meg. Tagállamok szintjén a visszaélést bejelentő személyek védelmének a jogi háttere meglehetősen vegyes képet mutat: míg például Írországban megfelelő törvények vannak érvényben, addig hat EU-tagállamban egyáltalán nincs ilyen törvény. Magyarországon a 2013. évi CLXV. törvény vonatkozik a visszaélést bejelentő személyekre.

Az, hogy tagállamok szintjén különféleképpen védik a közérdekű bejelentőket, azt eredményezi, hogy „számos helyzetben nem megfelelő a visszaélést bejelentő személyek megtorlással szembeni védelme. A visszaélést bejelentő személyek nem érzik biztonságosnak, hogy a birtokukba jutott információval előhozakodjanak, ami a bejelentések elmaradását és ezáltal elmulasztott lehetőségeket eredményez az uniós jogsértések megelőzése és felderítése során, ez pedig súlyos károkat okozhat a közérdek számára” – áll a direkítva indoklásában.

A közérdekű bejelentők helyzetének rendezését a Greens/EFA-frakció kezeményezte két éve. A Bizottság tervezete egy három pillérből álló bejelentési rendszert ír elő: az eredeti javaslat úgy szólt, hogy a bejelentőnek első körben feletteseit kell értesítenie, amennyiben a belső bejelentési csatorna nem működik, vagy észszerűen nem várható, hogy működjön, bejelentheti a tapasztalt rendellenességet vagy jogsértést az illetékes hatóságoknak, végül pedig a bejelentő a nyilvánossághoz fordulhat, amennyiben a más csatornákon tett bejelentést követően az illetékesek nem léptek semmit.

Bőven lett volna idő eltussolni az ügyet

A javaslat legtöbbet kritizált eleme az volt, hogy a visszaélést vagy jogsértést bejelentő személyt első körben arra kötelezték volna, hogy először a belső bejelentési csatornát használja, tehát a munkáltatója tudomására hozza a tapasztalt rendellenességet. A tervezet szerint a bejelentőnek legfeljebb három hónapon belül kellett volna a munkáltatónak valamilyen választ adnia.

„Ez a rendelkezés az igazságszolgáltatás akadályoztatására is alkalmas lehet, hiszen egy szervezet arra használhatja ezt a három hónapos periódust, hogy akár eltussolja, akár megoldja a problémát. A visszaélést bejelentő személy ezalatt az idő alatt nem fordulhat külső hatóságokhoz anélkül, hogy megsértené a direktívát, és így azt kockáztatná, hogy elveszíti a jogi védelmet” – állt abban a közleményben, amit az ENSZ szólásszabadságért felelős raportőre és az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője küldött el az uniós intézményeknek.

A közlemény szerint emiatt a rendelkezés miatt a visszaélést bejelentő személyek visszariadhatnak attól, hogy a jogsértésekről beszámoljanak. „A bejelentők sokszor nem bíznak a belső bejelentési csatornákban, és attól félnek, hogy olyan, nehezen megfogható megtorlás érheti őket, ami ellen jogi eszközökkel nehéz fellépni.

A bejelentők nehéz döntés előtt állnak majd: vagy eleve külső hatóságokat vagy sajtót keresik meg, elveszítve a védelmet, vagy pedig egyáltalán nem tesznek jelentést a tapasztalt jogsértésről.”

Sikerült meggyőzni a németeket és a franciákat

Ehhez a verzióhoz a trilógusok során az utolsó pillanatig ragaszkodott Németország és Franciaország. A március 12.-i vita során azonban sikerült jobb belátásra bírni őket, így a tervezetnek egy olyan szövegváltozatáról született politikai megállapodás, mely szerint a közérdekű bejelentő belátására van bízva, hogy először a belső csatornát használja-e, vagy pedig az illetékes hatóságokhoz fordul.

A bejelentő a nyilvánossághoz is fordulhat, amennyiben belső csatornán három, az illetékes hatóságnál pedig hat hónapig nem történt érdemi változás a bejelentés nyomán. A direktíva akkor is védelmezi a bejelentőt, ha az első két csatornát megkerülve egyenesen a nyilvánossághoz fordul, amennyiben észszerű oka van azt feltételezni, hogy az információ visszatartása a köz számára veszélyt jelent, vagy visszafordíthatatlan károsodást eredményez.

Az illetékes intézményeket akkor is meg lehet kerülni, ha fennáll a megtorlás veszélye, vagy ha nincsen remény arra hogy érdemi intézkedés történik.

Kit véd majd ez a direktíva?

Akkor számít visszaélést bejelentő személynek valaki, ha jó alapja van azt hinni, hogy a bejelentés pillanatában a bejelentett információ igaz volt, és az információ a direkítva hatálya alá esik.

Visszaélést bejelentő személy bárki lehet, függetlenül attól, hogy a magán- vagy közszférában dolgozik, közhivatalnoki státusza van, szabadúszó, egy magánvállalkozás tulajdonosa, menedzsmentben, adminisztratív vagy ellenőrző testületekben van alkalmazva.

Visszaélést bejelenthetnek továbbá önkéntesek, gyakornokok, alvállalkozók vagy volt munkatársak. A direktíva a büntetésnek kitett harmadik személyeket illetve a bejelentővel kapcsolatban álló jogi személyiségeket (cégeket, egyesületeket) is védelmezi.

Miről lehet majd jelenteni?

A direktíva főleg azokat védi, akik közbeszerzések, pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és terrorizmus finanszírozása, termékek és szállítás biztonsága, környezetvédelem, nukleáris biztonság, élelmiszerbiztonság, közegészségügy, állategészségügy, fogyasztóvédelem, személyes adatok biztonsága az EU pénzügyi érdekeinek védelme, a közös piac szabályainak a megsértése (tiltott állami támogatás) valamint adóelkerülés témakörben rendelkeznek törvénytelenségekre vonatkozó információkkal.

Címlapfotó: a Cambridge Analytica botrány kirobbantója, Christopher Wylie. Fotó: YouTube.com

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom