Közép-Európa kereszténydemokrata, jobboldali-liberális pártjainak többsége besokallt Orbán Viktor politikájától. A magyar miniszterelnök olyanokat is magára haragított a régióban, akik eddig tolerálták politikáját. Szinte mindegyik régiós párt képviselője azt hangsúlyozta: Orbán saját maga lavírozta bele ebbe a helyzetbe. De milyen lehetőségei vannak a magyar miniszterelnöknek?
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat egyszeri adománnyal vagy havi előfizetéssel!
Útelágazáshoz érkezett Orbán Viktor az európai politikában. Az Európai Néppárt (EPP) március 20-án fogja tárgyalni, hogy kizárják-e a magyar kormánypártot soraiból, esetleg megelégszenek a tagságuk felfüggesztésével. Az európai kereszténydemokraták türelme akkor fogyott el, amikor a magyar kormány közpénzből teleplakátolta az országot Soros György és a néppárt által delegált Jean-Claude Juncker EB-elnök arcképével.
A személyeskedő támadásnak most politikai következményei is lehetnek a Fidesz számára. A tét nagy, és ezt Orbán is tudja.
Kilenc országból tizenkét párt kezdeményezte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. Orbán szerint a Fidesz kizárását kezdeményzők a “baloldal hasznos idiótái.” Joseph Daul, az EPP elnöke szerint a magyar miniszterenök átlépte a vörös vonalat. Mások azt állítják, ezúttal sem történik más, mint korábban. Ami feltűnő: az Orbánt bíráló hangok szinte kivétel nélkül Európa nyugati részéről érkeztek. Eddig.
Mi a helyzet Kelet-Európában? A magyar miniszterelnök szereti hátországának mutatni nemcsak a V4-csoportot, de a tágabb kelet-európai régiót is. De valóban ez a helyzet?
Az Európai Néppárt lengyelországi pártjai megosztottak a Fidesz kizárásának kérdésében. A hezitálás egyik oka, hogy sok lengyel emlékszik még Orbán kiállására a korábban a Polgári Platform színeiben miniszterelnökké választott Donald Tusk mellett.
A magyar miniszterelnök támogatta Tusk újraválasztását az Európa Tanács élére, annak ellenére, hogy korábban a PiS-kormány melletti kiállásról és szolidaritásról beszélt. Kaczyńskinak akkor csalódást jelentett a magyar miniszterelnök magatartása.
Másrészt, a Fideszt sok olyan politikai tette (autoriter állam kiépítése, a jogállamiság és a demokrácia leépítése) miatt vádolják Európában, amiért Lengyelországban a Polgári Platform támadja a PiS-t. A WP.pl hírportál megszólított néhány lengyel EP-képviselőt, akik elmondásuk szerint nehéz döntés előtt állnak. A portál cikkének címe: Orbán sorsa a PO kezében.
Janusz Lewandowski egykori EP-képviselő szerint amikor Donald Tusk Európa Tanács-elnöki pozíciójáról szavaztak, „Orbán úgy tett, ahogy azt várták.” Hozzátette: azóta Orbán megváltozott. Akkor képes volt okosan viselkedni, okosabb volt Kaczyńskinél is: a közösségen belül EU-ellenesnek látszott, de nemzetközi szinten képes volt együtt szavazni. „Most mintha úgy nézne ki, maga kereste a bajt, mintha ki akarná rugatni magát a Néppártból” – tette hozzá a képviselő.
Mindazonáltal több olyan PO politikus is van, aki már szabadulna a magyar miniszterelnöktől. Michał Szczerba, a Polgári Platform képviselője erősebben fogalmazott a twitteren. „Esély nyílt arra, hogy végre Orbán átüljön oda, ahová tartozik. Az EU-ellenes, bevándorlás-ellenes, gyűlölködő, széthúzó és oroszbarát politikusok közé, mint Kaczyński, Salvini és Le Pen. Putyin barátainak európai frakciójába.”
Zbigniew Kuźmiuk, a PiS képviselője szerint az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciója tárt karokkal várná Orbánt. Mint mondta, a pártok között elnöki szinten már voltak tárgyalások, igaz Orbán és Salvini esetleges szövetségkötéséhez a május 20-i választást biztosan meg kell várni.
Ismert: januárban a PiS Nowogrodzka utcai székházában találkozott Jarosław Kaczyński, a PiS pártelnöke és Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes. Utóbbi a találkozót követően azt mondta, hogy „Európa jövőjéről” és a kontinenst megvédő szövetség létrehozásáról beszélgetett lengyel vendéglátójával.
Orbán Viktor az olasz-lengyel tárgyalásokat jó hírnek tartotta Európa és az Európai Néppárt jövője szempontjából. Orbán szerint az EPP eddig csak a bevándorláspárti erőkkel kereste a kapcsolatot. A magyar miniszterelnök januárban úgy fogalmazott, hogy szeretné a migrációellenes európai erőket egyesíteni.
A nyilatkozatok és a személyes találkozó ellenére egyáltalán nem biztos, hogy a lengyel konzervatív párt a Fidesszel fog tartani. „Elképzelhető, hogy a lengyel PiS is gondolkodik a Fidesszel való együttműködésen, de a nyilvános megszólalásaikkal szemben a lengyel konzervatív párt már nagyon óvatos a Fidesszel, mivel korábban a PiS-nek volt már rossz tapasztalata Orbánnal” – ezt Martin Ehl, a cseh Hospodárské noviny vezető külpolitikai elemzője nyilatkozta az Átlátszónak.
Az Európai Néppárt szlovákiai tagjai egyelőre nem beszélnek nyíltan a Fidesz eltávolításáról. Nagy József, a Most-Híd szlovák-magyar párt EP-képviselő jelöltje szerint a kérdést a májusi EP-választás után kellene megoldani. Nagy szerint pártja a kérdésben semleges marad, vagy inkább tartózkodik, még annak ellenére is, hogy a képviselő személyesen kritikus véleményt fogalmazott meg Orbán viselkedésével szemben a Sme.sk napilapnak.
„Amit a Fidesz művel, az szembemegy az európai értékekkel. Egy vitás kérdést nem lehet óriásplakátokkal megoldani” – mondta a Sme.sk hírportálnak a képviselő. Szerinte Orbán már nem Magyarország polgárainak érdekében politizál, hanem az európai politikai színtéren szeretne minél nagyobb játékteret kialakítani magának.
Nagy József szerint ott dőlhet el a kérdés, hogy a nagyobb pártok milyen visszajelzést kapnak az Orbán-féle kampányról választóiktól. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy például Szlovákiában a Fidesz kizárása olyan képet is mutathat a választóknak, hogy már megint a nagyobb játékosok döntöttek a kisebb országok kárára, és ez a Néppárt imidzsét rombolná.
Ivan Štefanec, a szlovákiai kereszténydemokraták (KDH) EP-képviselője sem volt elragadtatva a Fidesz kizárásának ötletétől. A képviselő a Sme.sk napilapnak elmondta: „A Fidesz az EP-választási kampány során átlépte a tisztességes viselkedés határait. Ennek ellenére nem támogatom kizárásukat, inkább tartózkodnék.” A képviselő álláspontját azzal indokolta, hogy egy Néppárton belüli Fideszt könnyebb kezelni.
A Fidesz cseh néppárti partnerei, némi távolságtartással, de eddig mindig kiálltak Orbán mellett. Ez a passzív-támogató viszony mintha megváltozott volna.
„Orbán lassan átlépi a vörös vonalat, és szükségtelenül elszigetelődik. Úgy gondolom, ha ezt a retorikát folytatja, ő maga károsítja a Fidesz és Magyarország helyzetét” – ezt az a Tomáš Zdechovský (KDU-ČSL) cseh EP-képviselő nyilatkozta a cseh közrádiónak, aki egyébként elmondása szerint korábban mindig kiállt Magyarország mellett a szerinte indokolatlan kritikákkal szemben.
Valóban: a cseh képviselő 2018 szeptemberében még így szólalt fel a Sargentini-jelentésről szóló EP-vitában: „Magyarország bármiféle megbüntetése ellen fogok szavazni. Sargentini kolléganőm jelentését lényegében A-tól Z-ig értelmetlenségnek tartom.” Zdechovský a cseh közrádiónak most viszont azt nyilatkozta, hogy már nem fogja Magyarországot megvédeni és nem is lenne rá képes.
„Egy olyan témáról van szó, ami még az elviselhetőség határán van” – kommentálta Orbán nyilatkozatát Michaela Šojdrová, a KDU-ČSL másik EP-képviselője. Ő is úgy látta, hogy a magyar miniszterelnök saját magát zárta ki a Néppártból a magyarországi kampányával, ami alapján a Néppárt dönt majd sorsáról.
Hozzátette: „amennyiben Orbán továbbra is hasonló üzemmenetben politizál tovább, különösen ami a személyes támadásokat illeti, saját maga távolodik el az EPP politikájától.”
Pavel Svoboda, a KDU-ČSL EP-képviselője pragmatikus politikusnak látja Orbánt, de az ő figyelmét sem kerülte el az Orbán európai politikájában megfigyelhető váltás. „Nekem úgy tűnik, mintha Orbán úrnak problémái lennének az értékelvű politika megértésével. A Néppárt az EP legerősebb pártja, és Orbánnak, akit pragmatikus politikusnak tartrok, ez a helyzet megfelelne.”
Hasonló véleményt fogalmazott meg Stanislav Polčák, a Polgármesterek Pártja (STAN) EP képviselője is: „egy parlamenti frakció belső együttműködésének elve alapján Orbán úr kampánya nehezen védhető” – mondta, majd jelezte, hogy a a STAN nem tagja a néppárti frakciónak, ezért a döntést koalíciós partnerünkre bízzák.
A politikus korábban más véleménnyel volt Orbánról, mint fogalmazott, „a Sargentini-jelentés alapján Magyarország jogállamiságáról szóló EP-vitában véleményem tartózkodással fejeztem ki.”
Jiří Pospíšil, a TOP09 elnöke szerint a „gazdag menyasszony” gyakorlata a politika része. A képviselő itt arra célzott, hogy Orbán vélhetően többet megengedhet magának a néppárti frakcióban, mert pártja több képviselői helyet „szállított”. Ugyanakkor szerinte a politika inkább kéne, hogy szóljon bizonyos értékek képviseletéről, és a tisztességes tárgyalásról. „Orbán kampánya súlyos, és számomra meghaladja az elfogadható mozgásteret, mert a Néppárt tagjaként nem vehetünk részt az EB elnöke ellen irányuló nyilvános kampányban.”
„Nem látom, hogy Orbán kampánya hol lépte volna át a vörös vonalat, de érzek némi feszültséget az Európai Néppárt frakcióján belül” – reagált a Daul Néppárt elnök vörös fonalas kijelentésére Jaromír Štětina, akit még a TOP09 színeiben választottak EP-képviselővé, de most az „Európa közösen” nevű, általa elindított és a cseh jobbközép-liberális térfél további feldarabolását jelentő, új mozgalom színében jelöltette magát.
A cseh képviselő aki egyébként 2018 szeptemberében megszavazta a Sargentini-jelentést még elárulta, hogy „néhány magyar kollégánk, legyen az a frakció része vagy a Fidesz külső támogatója, sokkal radikálisabb és nacionalistább, mint maga a néppárti frakció.”
De milyen lehetőségek állnak a Fidesz előtt, ha kiteszik a Néppártból?
Vít Dostál, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Társulásának (AMO) igazgatója az Átlátszónak elmondta, hogy Orbán számára csak visegrádi csoportban gondolkodni értelmetlen, mivel a magyar miniszterelnök már más csoportosulások számára is jellegzetes karakter. „Itt elsősorban Salvinire és társaira gondolok” – tette hozzá az intézetvezető.
A Fidesznek a választások után több lehetősége is van. Alakíthat saját frakciót (ehhez szövetségeseket kell megnyerni), vagy átülhetnek az euroszkeptikus, antiföderalista Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) vagy a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Nemzet és Szabadság Európája (ENF) frakciójába.
Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciója a szlovákiai Egyszerű Emberek és Független Személyiségek és a Szabadság és Szolidaritás pártok, az angol Konzervatív Párt , a lengyel Jog és Igazságosság, az olasz Direzione Italia, a Finnek Pártja és a cseh Polgári Demokrata Párt delegáltjait fogja össze.
Nemzet és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióban találjuk a Osztrák Szabadságpártot, a belga Flamand Érdek pártját, a francia Nemzeti Gyűlést, a holland Szabadságpártot, a lengyel Új Jobboldali Kongresszust, az olasz Északi Ligát és a német Alternatíva Németországért pártot.
Még 2017 tavaszán az Echo TV egyik műsorában beszélt először Bayer Zsolt Fidesz-közeli véleményvezér arról, hogyha kizárják a Fideszt az EPP-ből, akkor a Visegárdi Négyekkel alapíthatnának közös frakciót. Azóta két év eltelt, és a visegrádi országok pártjai között nem érzékelhető szorosabb politikai együttműködés.
Az Átlátszó kérdésére, miszerint Prágából nézve mekkora esélye van egy ilyen felállásnak, Martin Ehl külpolitikai újságíró így válaszolt.
„Nagyon kis esélyét látom egy visegrádi EP-frakció kialakításának, már csak azért is, mert az EP-frakciók politikai pártok mentén és nem regionális alapon szerveződnek. Csehországból és Szlovákiából biztos, hogy senki nem állna össze a Fidesszel, esetleg a Tomio Okamura-féle bevándorlásellenes SPD. Az Európai Parlamenti közös frakció belépő az európai politikába, ezért minden párt inkább kétszer átgondolja, hogy csatlakozik-e Orbánhoz” – mondta Ehl.
Nem zárhatjuk ki ezt a forgatókönyvet sem. Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón azt mondta: a Fidesz továbbra is a Néppárt tagja akar maradni, a pártcsalád színeiben indulnak az EP-választásokon is 2019 májusában.
Ennek némileg ellentmond a kormány hivatalos szócsövében megjelent csütörtöki szerkesztőségi cikk, amelyben új szövetséget követelnek és a Fidesz távozását a Néppártból. Ez az új szövetség állítólag a Salvini és a lengyel PiS pártjából, valamint az Osztrák Szabadságpártból állna.
Ez a szerkesztőségi követelés nem légből kapott ötlet.
Hiába állítják ugyanis a fideszes politikusok, hogy nem tárgyaltak más európai frakciókkal, ennek ellentmond a brüsszeli Politico.eu információja, miszerint „folytattak tárgyalásokat” a Fidesszel. Amennyiben ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a Fidesz Salvini Ligájával, Le Pen Nemzeti Frontjával és az osztrák Szabadság Párttal kerülne egy frakcióba.
E pártokban az a közös, hogy jó kapcsolatban állnak Putyin Oroszországával, ráadásul Moszkva befolyással is rendelkezik e pártokban.
Ezen kívül e pártok mindegyikére erős euroszkepticizmus jellemző és ellenzik az EU jelenlegi döntési folyamatát.
A migráció kérdése azonban eltválasztja ezeket a pártokat. Orbán teljesen elutasítja a menekültek befogadásának lehetséges megoldásait, és ellenzi Salvini kérését, amely az EU területére 2015 és 2016-ban bejutott menekültek szétosztására vonatkozik. A francia Nemzeti Front ráadásul nem szeretné, ha a következő költségvetési időszakban a kelet-európai országokba több pénz áramlana.
Érdekesség: egy EP-választási siker esetén Csehországból a Tomio Okamura-féle SPD is ebbe a frakcióba kötne ki. A japán-morva származású szélsőjobboldali, bevándorlás-ellenes politikus Orbán Viktort több alkalommal politikai példaképének nevezte.
Ha a Fidesz végül az európai euroszkeptikus konzervatívok között kötne ki, abban biztosan nagy szerepet játszana a lengyel kormánypárt tagsága. Ráadásul Orbánék egyelőre még a lengyel ellenzéki párttal a jobboldali-liberális PO-val ülnek egy frakcióban, ami szintén ellentmond az európai politikai logikának.
Az ECR frakcióvezetője Ján Zahradil, a cseh ODS politikusa. A polgári demokrata cseh párt odahaza többször kijátszotta a menekültkártyát a szélsőjobb szavazók megnyerésére.
Az ECR frakció jelentősen meggyengülhet a választások után a brit konzervatívok távozásával, akik egyébként még 2009-ben hagyták el az Európai Néppártot és ültek át az ECR-frakcióba. Akkor Cameron, brit miniszterelnök az EPP túlzott proeurópaisága miatt lépett ki a kereszténydemokrata-néppárti frakcióból.
A jelenlegi ECR-frakciótagok és a Fidesz között ez utóbbi Oroszországhoz fűződő folyamatosan mélyülő kapcsolat lehet a probléma.
Bár Lengyelország és Magyarország hasonló politikát folytat a migráció és a Brüsszel elleni fellépések területén, a lengyelek az oroszokra a mai napig ősellenségként tekintenek, míg az Orbán-kormány a magyar jobboldal hagyományos oroszellenességét feladta.
Az ECR frakció összetételét színesíti, hogy 2019 február végén egy olasz szélsőjobboldali pártot is befogadtak maguk közé. A néhány százalékos támogatottsággal parlamenti tagságot szerző Olasz Testvérek elnevezésű szervezet élén az a Giorgia Meloni áll, akit 2018 februárjában Orbán Viktor személyesen fogadott a magyar Parlamentben. A kormányzati propaganda 2019 március 6-án interjút készített az olasz politikussal.
Így reagált Orbán Viktor miniszterelnök a kormányzó párt szócsövében megjelent írásra, amely a Fidesz kilépését szorgalmazta a Néppártból.
Amennyiben a Néppárt végül nem zárja ki a Fideszt, a magyar miniszterelnök nyugodtan megvárhatja a 2019 májusi Európa Parlamenti választás végeredményét. A magyar kormánypárt jövőjéről az eredmények ismeretében is döntés születhet. Egy biztos: amennyiben a Fidesz elhagyja az EPP frakcióját, kevesebb anyagi támogatást fognak kapni.
Írta: Bőtös Botond
Orbán Viktor pártja mentálisan, érzelmileg és tevékenysége alapján már régóta nem tartozik az Európai Parlament antikommunista, jobbközép és kereszténydemokrata pártokat...
Elfogyott a türelem Orbán Viktorral szemben, de Manfred Weber mindent megpróbál és az utolsó pillanatig igyekszik meggyőzni Orbán Viktort, hogy...
