Hogyan támogatja Lengyelország a családokat? Ismerje meg a lengyel „Család 500+” programot!

Több embert érint és magasabb összegű Lengyelországban a „Család 500+”  elnevezésű családtámogatási program, mint magyar változata. Igaz, ennek ellenére sem születik több gyerek Lengyelországban, ám program sok érdekes és tanulságos politikai és gazdasági következménnyel járt már rövid távon is.

Nincs könnyű helyzetben a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) konzervatív kormánypárt. Jarosław Kaczyński pártja vereséggel felérő győzelmet szenvedett a tavaly őszi helyhatósági választásokon. Újabban lehallgatási botrány is nehezíti a lengyel jobboldal első emberének életét. A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint ha most lennének a választások, a PiS ellenzékbe kerülne. Eközben a lengyel liberális ellenzék erősödött és széles választási koalícióban készül a májusi európai parlamenti (EP) választásokra. Ősszel pedig Lengyelországban országgyűlési választásokat tartanak.

Ezek után senkit nem ért váratlanul, hogy Jarosław Kaczyński elérkezettnek látta az időt a PiS-kormány talán eddigi legkomolyabb és legsikeresebb programjának kiszélesítésére. Február végén jelentették be, hogy július elsejétől minden gyerekre kiterjesztik a családtámogatási programot. A döntés értelmében hamarosan Lengyelországban minden család, hitelképességtúl és munkaerőpiaci pozíciótól függetlenül a gyerekek után állami támogatásban részesül.

Ez a cikk a Család 500+ (Rodzina 500+) családtámogatási program előzményeiről, kritikájáról és a lengyel társadalomra gyakorolt hatásairól szól.

Ferge Zsuzsa szociológus felemás jóslata. A gyermeküket egyedül nevelő szülő kedvezményeinek csökkenése, a felső- és középosztály kiemelt támogatása, a szociális létminimum és az álláskeresési támogatási rendszer gyengítése, valamint a magyarországi romák további szegregációja lehet a harmincas-negyvenes éveket idéző, konzervatív családtámogatási modellt képviselő politika hatalomra jutásának következménye – jósolta 2006-ban Ferge Zsuzsa szociológus Mindig más történik című írásában.

A szociológus azt nem tartotta valószínűnek, hogy a jóléti államok esetében dominánssá válna a konzervatív alternatíva. Ugyanakkor azt pontosan látta, hogy Lengyelországban és Magyarországon a szociálpolitika a kormányzó politikai párt “konzervatív” ideológiájának megnyilvánulása, amely egyelőre messze van a modern, európai szociális államtól, például Németországtól. A legújabb lengyelországi szociálpolitikai intézkedések részben ezt a megállapítást cáfolják, de a magyarországi 7 pontos, kirekesztő jellegű, családtámogatási intézkedések Ferge megállapítását erősítik.

A Család 500+ program

A demokratikus rendszerváltás (1990) után Lengyelország (és Magyarország is) a gyorsabb és a sokkterápiás gazdasági átalakítási modellt választotta. A lengyel állam fokozatosan vonult vissza a családtámogatás területéről. A gyermeknevelés területén az állam helyett a családok és a helyi önkormányzatok fontosságát hangsúlyozták, a családpolitikai támogatások csökkentek. Az ezredforduló a jobb- és baloldali családpolitikai folyamatos változása a lengyel családok számára kiszámíthatatlanságot jelentett. A demográfiai mélypontra 2004-ben reagált először a lengyel vezetés a családtámogatások növelésével.

Az első átfogóbb családpolitikai tervet 2007-ben a Jog és Igazságosság (PiS) terjesztette be a lengyel parlamentben. A program a gyermekgondozási rendszeren és a férőhelyek számán próbált javítani. A 2011-ben hatalomra kerülő Polgári Platform (PO) folytatta a PiS családpolitikáját, de a fizetett anyasági szabadságot 20 hétre csökkentette. A második és harmadik gyerek után járó havi ötszáz złoty fizetésének lehetősége a PiS programjában 2014-ben jelent meg először. Ez a családtámogatási elképzelés lett a PiS 2015-ös általános választási programja, illetve Andrzej Duda köztársaságielnök-jelölt fő ígérete is.

A PiS megnyerte a 2015 novemberi választásokat. A Beata Szydło miniszterelnök vezetésével felálló új kormány kiemelten kezelte a Család 500+ programot. A gyermekvállalást ösztönző programot rögtön a következő év februárjában tárgyalta és el is fogadta a parlament.

A törvénnyé emelkedett Család 500+ értelmében minden második és harmadik gyerek után havi ötszáz złotyt utal az állam a szülőknek. Ez mai árfolyamon számolva valamivel több mint havi 37 ezer forintot jelent.

A Család 500+ program 2,7 millió családot és 3,7 millió gyermeket érint és évente 6000 złoty közvetlen anyagi támogatást jelent egy gyermek után. Az összeg után nem kell adózni és az összegre mindenki jogosult függetlenül családi státuszától és egyéni bevételétől. A legszegényebb emberek számára kivételt vezettek be: az ő esetükben már az első gyerek után is utaltak. Az 500+ támogatást a bevándorlók is kérhetik, ámm az EU más tagállamaiba költözött lengyeleknek nem jár, ha új lakhelyükön már igénybe veszik a másik állam szociális rendszerét.

Lengyelország lakossága a 2017-es adatok szerint 37,9 millió. A 2011-es népszámlálás szerint még 38,5 millióan éltek az országban. Az intézkedés nyilvánvaló politikai szándékán kívül demográfiai és szociális célokkal is rendelkezik.

A program szakított a korábbi baloldali kormányok prioritásával: nem a legszegényebbeket támogatják segély formájában, hanem a konzervatív elképzelések alapján, a törvény által meghatározott társadalmi csoportba született gyerekek után járt a támogatás. Összességében a térségben még így is az egyik legjobb intézkedéscsomagnak tűnt.

„Ha átviszik (a Család 500+ programot), akkor a szociális legitimitásuk olyan nagy lesz, hogy a baloldal helyzete egészen siralmassá válik” – mutatta be a baloldal számára lehetséges politikai kockázatot a Kettős Mércének a baloldali Krytyka Polityczna szerkesztője még 2015-ben.

A lengyel családi-, munkaügyi- és szociális miniszter ismertetője szerint a lengyel minmálbérrel számolva az egy- és kétgyerekes családok jövedelmén 37 százalékkal, a három gyermekes családok éves bevételén 55 százalékkal javít az intézkedés.

A lengyel kormány 278 ezer új gyermek születését várja 2026-ig, ami a 2016-os 1,3-as születési rátát 1,6-ra emelné meg.

A Család 500+ társadalmi támogatottsága

A Család 500+ programot 2016 decemberében a lengyel választók 41 százaléka támogatta. Ez a szám a választási kampány idején elérte a 75 százalékot. A kiemelkedő támogatottság annak is köszönhető, hogy az ellenzék politikai csapdába került, és nem kritizálta látványosan a programot. Az új vezetést választott ellenzéki PO ráadásul a program elfogadása után azt javasolta, hogy a programot terjesszék ki minden gyerekre, tehát az első gyermek támogatására is.

Ismert: a Család 500+ programban az egy gyermek után járó anyagi támogatás csak a 181 euró alatti bevétellel rendelkező szegényebb családok esetében jár. A magasabb bevétellel rendelkező családok kimaradtak a programból. Ez 3 millió gyereket és 1,8 millió családot jelent. A PO szerint az első gyermek a kulcs, amelyet mindenképp támogatni kell. A párt 2016-ban benyújtott egy javaslatot, hogy minden gyermek után járjon az 500 złoty családtámogatási díj. Leszavazták.

A program kibővítését, ahogy ezt a cikk elején jeleztük, a PiS fogja végrehajtani még ebben a kormányzati ciklusban. Ezt idén február végén jelentette be Jarosław Kaczyński pártelnök. Ennek értelmében az állam júliustól minden elsőszülött gyerek után is utal 500 złoty családi támogatást. A pályakezdő fiatalok számára pedig megszüntetik a jövedelemadót. Az idősebbeket is segítik év egyszeri, a minimálnyugdíj értékének megfelelő, nagyjából 81 ezer forint értékű 1100 złoty támogatással.

A program így összesen már 30-40 milliárd złoty (2,2-2,9 ezer milliárd forint) költséggel járna a lengyel költségvetés számára.

Az ígéretek szerint az EP-választás után újabb programpontokat jelentenek be. Az elképzelések között van, hogy duplájára fogják emelni az adóalapból levonható költségek összegét.

A Család 500+ kritikája

A program 2014-es megjelenésével egyidőben megjelentek az első kritikai észrevételek is. Ezek közül a legfontosabbak: drága és demográfiailag nem hatékony.

A 22 milliárd złoty kiadást jelentő program 2016-ban a lengyel GDP 1,2 százalékát jelentette. Mindeközben Lengyelország állami költségvetésének 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. A money.pl gazdasági hírportál kiszámolta, hogy a családtámogatási programra tíz év alatt fordított összegből a portugáliai Lisszabontól a kazahsztáni Asztanáig épülhetne autópálya vagy 300 ezer lengyelt lehetne négy éven keresztül a Harvardon taníttatni.

Mások a program inflációs hatásra figyelmeztettek, illetve arra, hogy egy ilyen program csak rövid távon fejti ki hatását. A program radikálisabb bírálói egyenesen egy „második Görögországról” beszéltek. Elżbieta Rafalska, a PiS-kormány család-, munkaügyi- és szociális minisztere a nagy kiadásokkal járó program kritikájára így reagált. „Ha az előző kormány hasonló összegekből drága autópályákat épített, akkor nekünk is lehetőségünk van a családok támogatására” – magyarázta.

A programot azért is kritizálták, mert a tehetős családok is részesülnek a támogatásból. „Ez nem szociális segély, hanem családtámogatás. A lengyelországi születési szám emelkedését szeretnénk elérni, és reméljük, hogy a befektetett pénz egyszer visszatér a gazdaságba” – indokolta a mostanában Budapesten is gyakran elhangzó érvvel a családpolitikai program bevezetését 2016-ban Małgorzatę Wassermann PiS képviselője, a lengyel parlament igazságügyi- és emberi jogi bizottságának alelnöke.

A program parlamenti vitája során felmerült, hogy a juttatásokat utalják a 18 éven felüli, még tanuló gyerekek után is, de ezt a PiS-kormány elvetette, mondván, drága lenne. Egy másik javaslat szerint a családoknak nem pénzt, hanem speciális bankkártyát kellene adni, amellyel csak előre meghatározott árukért – például: gyermekruhák, pelenkák – lehetne vásárolni. A PiS-kormány igazságügyi minisztere elvi alapon utasította el ezt az elképzelést.

A Család 500+ demográfiai kritikája szerint léteznek hatékonyabb eszközök a gyermekek támogatására. Ilyen például a bölcsődék, anyaotthonok, iskolai centrumok létrehozása, az anya számára nagyobb biztonságot adó rugalmasabb munkaidő, amely lehetőséget ad a munka és az otthoni teendők hatékonyabb kombinálására, illetve olcsóbb lakások építése. Mások azt állítják, hogy Németországban hiába támogatják nagyobb összegekkel közvetlenül a családokat, ez nem változtatott a gyermekvállalási hajlandóságon.

A Család 500+ gazdasági és társadalmi következményei

A PiS szociális intézkedéscsomagja egyelőre nem döntötte be a lengyel gazdaságot. Ellenkezőleg: a lengyel gazdaság remekül teljesít. Igaz, ez az állítás önmagában féligazság, mivel a lengyel gazdaság is az európai gazdaság része, így azt félrevezető a globalizálódó európai piactól függetlenül jellemezni. A lengyelországi pozitív gazdasági trend az általános európai gazdasági konjunktúra része is.

Az első időszakban (2016-2017) a projekt inkább megcáfolta az előzetesen elhangzott pesszimista jóslatokat. Az Eurostat adatai alapján 2017-ben 24,2 százaléktól 17,9 százalékra csökkent a szegénységtől fenyegetett és a szociálisan hátrányos gyermekek száma. Több családnak a Család 500+ program tette lehetővé, hogy bekapcsolódjanak a kulturális életbe vagy szabadságra menjenek.

Sőt: a program bizonyos demográfiai változásokat is eredményezett. Lengyelországban 2016-ban 382 000 gyerek született. Ez 13 ezerrel több, mint 2015-ben. A 2017-ben született gyerekek száma – 402000 fő – átlépte a négyszázezres határt. Ez messze nem elegendő ahhoz, hogy a program eredeti célját beteljesítse és megfordítsa a lengyelországi demográfiai trendet, a lakosság csökkenését.

A kormánypárt azonnal sikert emlegetett. De a Szydlo-kormány által bevezetett intézkedés nem hozott egyértelmű pozitív változásokat a társadalomban.

Rögtön a program harmadik évének elején a született gyermekek száma régóta nem tapasztalt mélységbe zuhant. Úgy tűnik: a program kifulladt. Lengyelországban 2018 első felében az újszülöttek száma a 2014-2015-ös szintre esett vissza, ami ráadásul alacsonyabb, mint a 2012-es adat. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy beigazolódtak várakozásaik: az 500+ program önmagában képtelen változtatni Lengyelország negatív demográfiai trendjén.

A program másik kellemetlen fejleménye, hogy a családtámogatási összeg utalása óta legkevesebb 100 000 nő lépett ki a lengyel munkaerőpiacról vagy adták fel a munkakeresést, amennyiben nem is volt munkájuk. Csupán 2016 márciusa és szeptembere között 146 ezer ember, többségében nő, hagyta el a lengyel munkaerőpiacot.

„A munkahely elhagyásának jelensége a Család 500+ program hatása” – erősítette meg Iga Magda, a lengyel Strukturális Kutatóintézet elnökhelyettese. Mivel a lengyel foglalkoztatási arány az európai átlag alatt van, ez nyugtalanító fejlemény, másrészt a gazdaságilag aktív lengyelek összlétszámát tekintve nem hatalmas tömeg.

A Család 500+ politikai következményei

A program bevezetésének legfontosabb politikai indoka a PiS-kormány támogatásának tartóssá tétele. A terv éveken át működött.

A PiS megnyerte a 2015-ös választásokat és sokáig úgy tűnt, hogy a következő választás sem fog különösebb izgalmakat okozni a lengyel ultrakonzervatív pártban. Az elmúlt évek közvélemény-kutatási eredményei a PiS-kormány töretlen népszerűségét mutatták. Erősítette a kormánypárt szavahihetőségét az is, hogy a 2015-ös kampányban megígért Család 500+ programot gyakorlatilag azonnal bevezették.

Éveken keresztül nehéz volt felvenni a lengyel ellenzéknek absztrakt és elvont alkotmánybírósági és külpolitikai jellegű témákkal a választók előtt a politikai versenyt, mivel a választók bankszámlájára érezhető mértékű anyagi támogatás érkezik minden hónapban. A 2019-es országgyűlési választások évében azonban az ellenzék népszerűsége beérte a kormánypártét. A PiS ezért a Család 500+ program bővítésére tett javaslatot.

A PO korábbi hezitálása a projekt bevezetésekor nem emelte a párt népszerűségét. Az ellenzék nem tudott értelmezhető választ adni a kormány családpolitikájára: egyszer bejelentették, hogy kormányra kerülése esetén eltörölnék az intézkedést, máskor a jelenlegi változat bővítésére tettek javaslatot. A legutóbbi beazonosítható álláspont a párt részéről leginkább az, hogy a témában a májusi EP-választási kampányban hallgatni fog.

A lengyel baloldal kudarca

Ha a politológus szemével közelítjük meg a jelenséget, szintén levonhatunk érdekes következetéseket.

A demokratikus rendszerváltás óta eltelt közel harminc évben a lengyel baloldal nem vezetett be és még csak meg sem próbált bevezetni hasonló redisztributív (visszaosztó) politikai programot. Talán ezzel is magyarázható, miért nincs a lengyel parlamentben olyan párt, amely magát baloldalinak tartja. Ez az akcióképtelenség nagyjából a lengyel baloldal jövőjét is beárazza.

Ráadásul, a Család 500+ program eredeti céljától eltérően – a lengyel demográfiai trend megváltoztatása –  egy tipikusan baloldali programot teljesít: képes volt a gyermekszegénység és a lengyel munkásosztály helyzetén, életszínvonalán érezhetően javítani.

Az már egy kelet-európai specialitás, hogy a lengyel ultrakonzervatív kormánypárt egy baloldali intézkedéssel tartja országos népszerűségét vezető pozícióban.

A jobboldali PiS szemszögéből az intézkedés nem baloldali jellegű. Úgy magyarázzák, hogy csak a nemzetközi trendeknek megfelelően hajtanak végre egy olyan széles tömegeket is érintő szociális jellegű programot, amely egyúttal széles társadalmi és politikai támogatást is biztosít számukra.

A PiS irányítása alatt álló lengyel közszolgálati hírtelevízió politikai kommentárja szerint „a harmadik köztársaság legnagyobb drámája, hogy a PiS mutatta meg a lengyeleknek: az állami költségvetés nemcsak a Varsó-központú elit számára hozzáférhető, de viszonylag egyszerű módszerrel a pénz eljuthat a hétköznapi emberekhez is.”

A jelenleg parlamenten kívüli baloldali Razem programja jó lépésnek tartja a Család 500+ programot, de minden gyerekre kiterjesztették volna, legalábbis ez volt a párt hivatalos álláspontja 2016-ban. Hasonlóan vélekedett a liberális Nowoczesna párt is: ők két éve politikai és gazdasági öngyilkosságnak nevezték a programot. Ők is kiterjesztették volna a támogatást minden gyerekre, de csak havonta 250 złotyt fizettek volna ki. Ma már tudjuk: a konzervatív kormánypárt balról előzi baloldali és liberális ellenzékét az 500+ program további bővítésével.

Család 500+ program: hasznos, de nem elégséges

Ha eltekintünk a pártpolitikától, a Család 500+ projekt az állam akcióképességéről is szól, amely szociálpolitikája segítségével fontos változások elősegítője volt. Ha azt nézzük, hogy Lengyelországban is milyen alacsony a közszolgáltatások szintje, akkor a program bevezetése mindenképp fontos lépés volt. Ez nem jelentéktelen dolog a lengyelországi közszolgáltatások relatív alacsony minősége szempontjából.

A program társadalmi sikere azt is jelentette, hogy jelenleg nem létezik Lengyelországban olyan politikai párt, amely megkérdőjelezi a családok helyzetére összpontosító politika létjogosultságát. A pártok közötti vita a családok támogatásának módszereiről szól.

Összességében a Család 500+ program szükséges és fontos, de nem elegendő intézkedés a (lengyel) demográfiai trend megváltoztatására. Ugyanakkor a szegénység ellen hatékony eszköznek bizonyulhat, és emeli a lengyel állampolgárok életminőségét.

Cikkünk második részében azt mutatjuk majd be, hol és milyen feltételek között valósulhat meg Orbán Viktor álma, a 2,1-es születési ráta. Kövessen be.

A vezető képen a Rodzina 500+ projekt népszerűsítő kampányanyaga látható. Forrás: Facebook.

Írta: Bőtös Botond