Fehéroroszország

Uniós pénzből erősítette meg a határvédelmet a belorusz diktátor, aki saját ellenzékét is figyelteti az új eszközökkel

Fehéroroszország uniós embargó alatt áll: Európa utolsó diktatúrájának tilos eladni olyan eszközöket, amelyek segíthetik a politikai elnyomást. Sőt, ilyenre pénzt adni is tilos. Az EU viszont az elmúlt években a migránsválság nyomán épp ilyen eszközöket finanszírozott Belaruszban. A határvédelemre adott uniós pénzből pedig Aljakszandr Lukasenka eszközöket vásárolt, amelyeket jogvédők szerint a menedékkérők és a politikai ellenfelek megfigyelésére is felhasználnak a túlkapásokkal és erőszakkal vádolt egyenruhások.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Az a fehérorosz határőrség, amely drasztikus, jogi visszaélések gyanúját felvető módszerekkel operál, a közelmúltban kétmillió euró (kb. 635 millió forint) értékű, megfigyelésre és határmenti járőrözésre alkalmas felszerelést kapott. A kommunikációs berendezéseket, szeizmikus érzékelőket, járőrkocsikat és csónakokat EU-s pénzből finanszírozták – derítette ki az uniós közbeszerzési pályázatok anyagát áttekintő Danwatch és az OCCRP.

Fehéroroszországot közel negyed évszázada irányítja vasmarokkal Aljakszandr Lukasenka elnök, aki diktatórikus módszerekkel korlátozza a demokratikus ellenzéket, a szólásszabadságot és a kormánykritikus médiát. Fehéroroszország az egyetlen ország Európában, amely még mindig alkalmazza a halálbüntetést.

Az EU 2011-ben embargót alá vonta Fehéroroszországot: tilos a politikai elnyomást elősegítő eszközök értékesítése, szállítása, valamint finanszírozása.

Ám a migráció megfékezésére irányuló erőfeszítések részeként az EU felszereléssel és kiképzéssel támogatta az unió keleti határán fekvő országok hatóságait. Fehéroroszország volt az egyike azoknak az országoknak, amelyek 2015 és 2017 között járműveket és egyéb felszerelést kaptak az EU-tól, hogy hatékonyabban figyelhessék meg az országba ki- és beutazó embereket.

„Önkényuralmi infrastruktúra”

A felszerelés egy SURCAP II nevű uniós program keretében került Fehéroroszországba. A program célja az volt, hogy a helyi hatóságok megerősítésével, különösen a fehérorosz-ukrán határon, megakadályozzák a migránsok eljutását az EU területére.

Az EU a projekt kivitelezésével az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetét bízta meg; ez a szervezet szerezte be fehérorosz és orosz őrző-védő cégektől a megfigyelésre és határmenti járőrözésre alkalmas felszerelést.

Az EU felelőssége biztosítani, hogy az uniós határvédelemre fordított erőfeszítések ne könnyítsék meg az emberjogi visszaéléseket, véli Joshua Franco, az Amnesty International technológiai és emberjogi kérdésekkel foglalkozó kutatója. „Ha a felszerelést a határokhoz szállítják, fennáll a veszélye, hogy azt a menedékkérők ellen fogják bevetni” – nyilatkozta Franco.

Az EU-s pénzből vásárolt, megfigyelésre alkalmas berendezéseket a belorusz határőrség kapta meg.

A fehérorosz határőröket viszont azzal vádolják, hogy – a nemzetközi jogot nyilvánvalóan megsértve – menedékkérőket küldtek vissza olyan országokba, ahonnan az elnyomás miatt elmenekültek.

Martin Lemberg-Pedersen, a dán Aalborg Egyetem professzora szerint az EU által a Fehérorosz Nemzeti Határőrség rendelkezésére bocsátott felszerelés olyan „önkényuralmi infrastruktúra, amely lehetővé teszi a Fehéroroszországhoz hasonló rezsimek számára, hogy mindenkit megfigyeljenek – beleértve a saját állampolgáraikat is.”

A Fehérorosz Nemzeti Határőrséget azzal vádolják, hogy zaklatja a határon átkelni próbáló emberjogi és munkaügyi aktivistákat, és ezzel  hozzájárul a Lukasenka-rezsim kritikusainak elnyomásához.

Aggályos, ahogy a menedékkérőkkel bánnak

Fehéroroszország határos egy uniós tagországgal (Lengyelországgal), és éveken keresztül tranzitországként szolgált az Európába utazó menekültek számára.

2018 májusában a fehérorosz határőrség a saját YouTube-csatornáján megosztott egy videót arról, ahogyan határőreik őrizetbe vették afgán és indiai bevándorlók egy csoportját, akik az EU-ba igyekeztek, és illegálisan léptek be Oroszországból Fehéroroszország területére. A felvételen csuklyás határőrök agresszívan viselkedve, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) embereivel együttműködve veszik őrizetbe a migránsokat.

Egy másik videóban, amelyet 2018 áprilisában tettek közzé, egy fehérorosz határőr egy Minszkhez közeli útszakaszon rohan egy személygépkocsi felé. Az autóban – a videót kísérő felirat szerint – migránsok ülnek. Úgy tűnik, nincsen náluk fegyver. Az egyik határőr felemelt fegyverrel kiabál a bevándorlóknak, hogy emeljék fel a kezüket, aztán fegyverével betöri a kocsi ablakát. A határőrök kirángatják a migránsokat a kocsiból, akiket aztán megbilincselnek és az út szélére fektetnek.

„Félelmetesek ezek a felvételek” – nyilatkozta Lemberg-Pedersen, aki szerint a videóknak „aggodalmat kellene okozniuk” az uniós vezetők körében.

A belorusz határőrségtől Anton Bicskovszkij nyilatkozott az OCCRP-nek; szerinte a határőrök viselkedése jogszerű volt. Bicskovszkij hozzátette, hogy az egyenruhások azt hitték: az autóban emberkereskedelem áldozatait szállítják.

Vissza az elnyomásba

Az Amnesty International szerint Fehéroroszországban nincs „működőképes menekültügyi rendszer, és az ország már többször adott át nemzetközi védelmet kérvényező személyeket olyan országok hatóságainak, ahol a menedékkérőket ténylegesen fenyegette a kínzás vagy egyéb, ártalmas bánásmód veszélye.”

Az OCCRP és a Danwatch két olyan esetről is beszámolt, amelyekben fehérorosz határőrök figyelmen kívül hagyták csecsen menekültek menedékkérelmét, és visszaküldték őket Oroszországba. Az Európai Menekült- és Száműzöttügyi Tanácsnak dolgozó Josephine Liebl szerint ez a gyakorlat sérti a nemzetközi menekültjogot, amely előírja, hogy az országoknak lehetővé kell tenniük, hogy határaikon belül a védelmet kérő személyek menedékkérelmet nyújtsanak be.

A csecsenek visszaküldése az orosz hatóságokhoz egyúttal a visszaküldés tilalmának elvét is sérti, nyilatkozta Liebl. Ez az elv tiltja a menedékkérők visszaküldését olyan országba, ahol feltételezhető, hogy üldöztetés vagy kínzás veszélyének lesznek kitéve.

Határvédelem kontra embargó

A SURCAP II nevű uniós program (amelynek keretében a fehérorosz határőrség a felszerelést és kiképzést kapta) az emberkereskedelem és a csempészet, valamint a migráció megállítását célozta, írta az OCCRP-nek emailben Alceo Smerilli uniós szóvivő.

Smerilli, aki az európai szomszédságpolitikával, a bővítésről szóló tárgyalásokkal, valamint az EU külügyi és biztonságpolitikai ügyeivel kapcsolatos kérdések szóvivője, hangsúlyozta, hogy a programnak része volt egy emberi jogi képzést is, pontosan annak érdekében, hogy a felszerelést használó határőrök tisztában legyenek a migránsok jogaival, és tiszteletben tartsák azokat.

Lemberg-Pedersen szerint ellentmondás van a között, amit az EU hangoztat – nevezetesen, hogy támogatja az emberi jogokat – és amit az európai országok csinálnak. „Az európai országok az elmúlt évtizedben egyre több támogatást biztosítottak olyan problámás rezsimeknek, mint például Egyiptom, Líbia, Algéria, Marokkó, Törökország vagy Szaúd-Arábia.”

Az EU a saját embargóját is megsérthette azzal, hogy megfigyelésre és határmenti járőrözésre alkalmas felszerelést bocsátott a fehérorosz rezsim rendelkezésére.

A Fehéroroszországra vonatkozó EU-embargó, amelyet legutóbb 2018-ban újítottak meg, tiltja az olyan berendezések szállítását Fehéroroszországba, amelyek alkalmasak „éjjellátásra és hőérzékelésen alapuló képalkotásra.”

Írta: Emilie Ekeberg

A cikk elkészítésében közreműködött: Johanne Rübner Hansen

Fordította: Orosz Kata. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.

Kiemelt grafika: OCCRP

Ez a cikk az IJ4EU támogatásával jött létre.

Megosztás