Bezárás
Lengyelország

NATO-hadgyakorlatokra is beengedi és pénzzel támogatja a paramilitáris szervezeteket a lengyel kormány

Lengyelországban gyorsan növekszik a paramilitáris szervezetek száma. A lengyel kormány pénzzel támogatja ezeket a honvédelmi, félkatonai egyesületeket és alapítványokat, amelyek tagjai még NATO- hadgyakorlatokban is részt vehetnek. Utóbbi az amerikaiakat is aggasztja, hiszen biztonsági kockázatot jelentenek a civilek. Mi áll ennek a szoros kapcsolatnak a hátterében?

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Egy definíció szerint a honvédelmi szervezetek olyan „egyesületek és klubok, amelyek programjában szerepel a hazafias és állampolgári nevelés, valamint az úgynevezett honvédelmi kiképzés, azaz a szervezet tagjainak felkészítése a polgárőrség és a területvédelmi erők különböző feladataira, valamint a fiatalok felkészítése a lengyel katonaságban való hivatásos szolgálatra.”

1989-ben, a kommunizmus bukása után Lengyelországban a honvédelmi mozgalom a lövészszövetségek (Strzelec) formájában éledt újjá; ezek a félkatonai szervezetek a két világháború között félmillió tagot számláltak. Az elképzelés az volt, hogy a lövészszövetségek gyakorlatain az emberek megtanulják, hogyan tudják fegyverrel megvédeni a frissen megszerzett függetlenséget.

Iskolásokat öltöztet egyenruhába és tanít fegyverhasználatra a lengyel kormánypárt, hogy engedelmes polgárokat neveljen

2015-ben a Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte a lengyel parlamenti választásokat. Azóta a kormánypárt tudatosan kisajátította a hazafiság fogalmát. Senki sem számított rá, hogy ez ennyire egyszerű lesz: elég csupán azt hirdetni, hogy a „valódi hazafi” nem más, mint egy zöld színű, katonai és nemzeti jelképekkel borított pulóvert viselő fiatalember.

1989 után a Strzelec-mozgalmat Leszek Moczulski ellenzéki aktivista, később a Független Lengyelország Konföderáció nevű jobboldali párt politikusa élesztette újjá. A sajtónak adott nyilatkozatai alapján Moczulskinak nem titkolt szándéka volt, hogy a lövészszövetségek pártja egyfajta paramilitáris szárnyává váljanak.

A lövészszövetségek azonban nem játszották sokáig a Moczulski által nekik szánt szerepet. Néhány év alatt a mozgalom kisebb szervezetekre szakadt, amelyek a hivatalos vezetéstől függetlenül működtek. A szervezetek tagdíjakból tartották fenn magukat, de a tagok száma meglehetősen alacsony volt.

Megújult érdeklődés a hazafiság – és a fegyverek – iránt

Ukrajna 2014-es orosz megszállása mindent megváltozott. A lengyeleket soha nem látott mértékben foglalkoztatni kezdte a nemzetbiztonság kérdése.

Közvéleménykutatások azt mutatták, hogy a lengyelek 1989 óta először aggódni kezdtek, hogy háború törhet ki országuk területén. Ennek a félelemnek, meg a kötelező sorkatonai szolgálat megszűntetésének kombinációja vezetett a honvédelmi szervezetek iránti érdeklődés megújulásához.

A lengyel hadügyminisztérium gyorsan reagált a kibontakozó mozgalomra. 2015 márciusában a minisztérium a varsói konferenciaközpontban rendezte meg a lengyel honvédelmi szervezetek kongresszusát. Ezen a rendezvényen gyűltek össze először a Lengyelországban működő összes paramilitáris szervezet tagjai.

Az együttműködés kezdetén a minisztérium és a félkatonai szervezetek óvatosan közeledtek egymáshoz. A hadsereg nem bízott a félkatonai szervezetekben, és a szervezetek tagjaira részben eszelősökként tekintettek, akik második világháborús egyenruhákban rohangálnak az erdőben – részben meg szélhámosoknak tekintették őket, akik próbálják kikaparni maguknak a gesztenyét.

A honvédelmi egyesületek vezetői sem hittek benne, hogy a minisztérium szándékai tisztességesek. Attól tartottak, hogy ha alávetik magukat a minisztériumnak, abból csak az sülhet ki, hogy elvesztik a függetlenségüket.

Ám a paramilitáris szervezetek hosszú időn át megzabolázták ambícióikat, mert szükségük volt a minisztériumi támogatására.

Csak így szerezhettek hozzáférést katonai felszerelésekhez, a hadseregnek gyártott egyenruhák fölösleges készleteihez, és a katonai lőterekhez.

A paramilitáris szervezetek tagsága egy lobbicsoport, amely támogatja, hogy törvényi úton tegyék szélesebb körben elérhetővé a fegyvereket.

„Körülbelül hét vagy nyolc évvel ezelőtt kezdődött, hogy rohamszerűen fegyvereket kezdtek vásárolni maguknak az emberek” – mesélte Paweł, az egyik honvédelmi szervezet egykori aktivistája.

„Ezek az emberek elsősorban a fegyverek szerelmesei voltak, akik aztán megpróbálták a hobbijukat megideologizálni. És ezt találták ki: azért viselünk fegyvert, mert hazafiak vagyunk.”

A hagyományőrzőket is keblére ölelte a kormány

2016 december 3-án több idős férfi létrehozott egy Strzelcy Rzeczypospolitej (kb. a Köztársaság Lövészei) nevű egyesületet a Varsó közelében található Pruszków városában. Az ülésen részt vett Anita Czerwińska, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) országgyűlési képviselője, valamint Maciej Jarosiński, a Honi Hadseregek Világszervezetének (ŚZŻAK) pénztárnoka. A Honi Hadseregek Világszervezete a második világháborús földalatti ellenállási mozgalmak veteránjainak szövetsége.

A Köztársaság Lövészei nevű egyesület alapítónak „nagyon fontos a Honi Hadsereg és az elátkozott katonák hagyománya.” Az egyesület szegényes honlapján az áll, hogy az ország védelmének erősítésére törekszenek. „Szeretett hazánk történelme és földrajzi elhelyezkedése nagy kihívás elé állít minket, amellyel mi úgy kívánunk szembenézni, hogy a fiatal nemzedékeket a hazafias hagyományok tiszteletének szellemében neveljük.”

„Ezek már nem veteránszövetségek, amelyek időseket egyesítenek, hanem olyan szervezetek, amelyek a veteránok hagyományaira utalnak, de fiatalok vezetik őket” – nyilatkozta egy kormányzati tisztviselő.

„Az a helyzet, hogy ezeket a szervezetek azért hozzák létre, hogy különböző kormányzati támogatásokhoz hozzáférjenek.”

Az egyesületek honvédelmi szervezetként szerződést kötnek a hadügyminisztériummal, a kulturális minisztériumtól pedig történelmi hagyományőrzés címén igényelnek támogatást.

Habár a Köztársaság Lövészei egy kevés tagot számláló, fiatal szervezet, tagjai mégis meghívást kaptak a hadügyminisztériumi Honvédelmi Szervezetek Hivatalától, hogy részt vegyenek a honvédelmi szervezetek és a lengyel hadsereg együttműködési programjában.

Az együttműködési program egyfajta hosszútávú teszt a paramilitáris szervezetek tagjai számára, különféle gyakorlatokkal és kiképzésekkel.

A program végén a paramilitáris szervezetek tagjai egy valódi, NATO-csapatok részvételével megtartott hadgyakrolatban vesznek részt.

NATO-hadgyakorlatra is beengedik a civileket

Az Anakonda hadgyakorlatot kétévente rendezik meg; a hadgyakorlathoz a csapatok nagy részét az amerikai hadsereg biztosítja. A 2018-as Anakonda hadgyakorlaton több mint tizenhétezer katona vett részt különböző NATO-országokból.

A NATO-csapatok mellett huszonnégy lengyel honvédelmi szervezet összesen 327 tagja is részt vett a 2018-as Anakondában.

A lengyel hadseregben nem mindenki van odáig tőle, hogy félkatonai szervezetek tagjai is részt vehetnek a lengyel hadsereg legnagyobb hadgyakorlatában. Először is: mi a hivatalos és jogi alapja a paramilitáris szervezetek részvételének a hadgyakorlatban?

A lengyel hadügyminisztérium még nem dolgozta ki a szabályrendszert, ami alapján a civilszervezetek a nemzetvédelmi rendszerben működhetnek.

Nem ismert, hogy milyen alapon használhatnak civilek katonai létesítményeket vagy felszereléseket.

„Mi van, ha valami történik a civilekkel a gyakorlatok során? Ha baleset történik? Kik lesznek felelősek?” – tette fel a kérdést Waldemar Skrzypczak tábornok, a szárazföldi erők korábbi parancsnoka és egykori hadügyminiszter.

A Rzeczpospolita lengyel lap szerint nemrégiben kiderült, hogy az amerikaiaknak is aggályai voltak azzal kapcsolatban, hogy paramilitáris szervezetek is részt vettek a 2018-as Anakonda hadgyakorlatban.

„Az amerikaiak tisztában vannak vele, hogy a civilek bevonása, akiket senki sem ellenőrzött vagy világított át, hírszerzési kockázatot jelent” – nyilatkozta a kémelhárítás egykori tisztje.

Piotr Waltek, a hadgyakorlatot szervező műveleti parancsnokság szóvivője azt nyilatkozta: „A [honvédelmi szervezetek és a lengyel hadsereg együttműködési programjában] való részvételre jogosultak mindegyikét jelentettük átvilágításra a katonai kémelhárítási szolgálatnál.”

A hadsereg egy magasrangú tisztje azt mondta a Vsquarenek, hogy ismer olyanokat, akik nem mentek át a katonai pszichológiai alkalmassági teszteken, aztán katonai egyesületekben kötöttek ki, hogy ott tengerészgyalogost játsszanak.

„Az, hogy a minisztériumban a Honvédelmi Szervezetek Hivatala gyakorlatokat szervezett nekik [az együttműködési program keretében], és a kémelhárítás beírta a nevüket valamilyen keresőmotorba, még nem jelenti azt, hogy ezeket az embereket megbízhatóan ellenőrizték.”

Írta: Edyta Żemła

Fordította: Orosz Kata

Az eredeti, angol nyelvű cikket a Vsquare.org oldalán itt olvashatja

A cikksorozat további része:

Kötelező a honvédelmi oktatás a cseh általános iskolákban, a katonaság és a fegyverlobbi örömére

Gyerekek esőkabátban masíroznak, fejükön gázálarccal. Sokaknak ismerős lehet ez a kép, akik 1989 előtt jártak iskolába Csehországban. A Szovjetunió felbomlása után a kötelező orosz órákkal együtt a honvédelmi oktatás is eltűnt az iskolákból – egészen 2012-ig, amikor a cseh hadügyminisztérium új ötletet rukkolt elő.

Kiemelt fotó: A lengyel honvédelmi miniszter egy paramilitáris szervezet tagjaival. Fotó: Robert Suchy

Ez a cikk az IJ4EU támogatásával jött létre. Az IJ4EU alap nem felelős a cikk tartalmáért, sem annak bármilyen nemű felhasználásért.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom