Visegrádi Négyek

Erőszakos Orbán-rezsimről és kétségbeesett magyarokról ír a visegrádi országok sajtója

Lengyelországban az Orbán-féle „puha” autoriter berendezkedés végét, és a széles ellenzéki összefogás jelentőségét hangsúlyozzák. Szlovákiában a kormányzati propaganda virtuális valóságának hatékonyságát és a „bátortalan magyar ellenzéket” emlegetik. Csehországban „a magyar reménytelenségről” írnak a résztvevők alacsony száma kapcsán, amely aligha fogja a magyar miniszterelnököt meghátrálásra kényszeríteni.

Év végi támogatási kampány

Vigyázó szemetek Budapestre vessétek! Így lehetne parafrazálni Batsányi János A franciaországi változásokra című epigrammájának zárósorát, ha a legújabb magyarországi tiltakozáshullám közép-európai visszhangjáról kérdeznek. Az Orbán Viktor-féle hatalomkoncentráció és autoriter uralkodói stílus különböző mértékben, de a térség minden országában kimutatható. A nyugat-európai típusú liberális demokrácia válsága régiónkban budapesti mintára terjed. Éppen ezért követik élénk figyelemmel a lengyel, szlovák és cseh polgári demokrácia hívei a magyar ellenzék legújabb akcióit.

A cseh Hospodářské noviny kétségbeesett magyarokról ír

Az első reakciók vegyesek. Martin Ehl, a liberális Hospodářské noviny vezető külpolitikai elemzője „magyar kétségbeesésről” írt. „Budapesten ezrek tiltakoztak, de ahhoz, hogy Orbán teljesítse követeléseiket ez szánalmasan kevés”, mutat rá a tekintélyes cseh gazdasági napilap, hogy a főváros méretéhez és a tiltakozók széles köréhez képest kevesen mentek ki az utcára. A fő probléma Ehl szerint az, hogy a Fidesz által uralt médiák elhallgatták a fővárosi demonstrációt. A cseh elemző ezt a Median legfrissebb közvélemény-kutatási eredményével támasztja alá, amely „teljesen más képet mutat, mint a vasárnapi budapesti felvételek.

A szerző Hadházy Ákos politikai karrierjének részletezésével mutatta be a magyar ellenzék történetét, amelyet eddig állandó konfliktusok, egymás elleni áskálódás, és a közös fellépés inkompetenciája jellemzett. Mostanáig. A „rabszolgatörvény” bevezetése ellen képesek voltak együtt tiltakozni, de Ehl megjegyzi: a kormányzó párt felügyelete alatt álló párhuzamos bírósági rendszer hasonló tiltakozást nem váltott ki. Miközben éppen a magyar bíróság Magyarországon az utolsó olyan független intézmény, amely még képes volt az orbáni rendszer manipulációinak ellenállni.

A cseh gazdasági napilap elemzője rámutatott, hogy az idei országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok együttes fellépése elmaradt, miközben a magyarok többsége minden mögött Soros György amerikai üzletember tevékenységét kereste. Ehl szerint a nemzetközi médiában mutatott felvételek félrevezetőek, mert a megmozdulások, noha az eddigiekhez képest valamivel agresszívebbek, nem erőteljesek. Az elemző hozzáteszi: a szociálisan motivált tiltakozások nagyobb erőt képviselnek még egy kisebb létszámú demonstráción is, mintha a szólásszabadságért, vagy a jogállam fennmaradásáért mentek volna ki a tiltakozók.

Ahogy Orbán és a magyar kormányzati propaganda reagált a tüntetésekre, azt sugallja, hogy Orbán ezúttal nem fog meghátrálni” – utalt a cseh elemző azokra az esetekre, amikor a magyar kormányfő visszakozott a társadalmi ellenállás hatására (olimpia, netadó). Csehországban úgy látják, hogy Orbán tüntetésekkel kapcsolatos reakcióját a múlt vasárnap délutáni programja előrejelezte: akkor a Népszava fotósa örökítette meg a magyar miniszterelnököt az új Vidi stadion lelátóján, aki leginkább azért aggódhatott, vajon kedvenc klubja a Vidi megmarad-e a magyar labdarúgó bajnokság második helyén a Ferencváros legyőzése után.

A lengyel Krytyka Polityczna az ellenzéki együttműködést hangsúlyozza

Magyarország modern történelmében precedens nélküli ellenzéki összefogásról írt a Krytyka Polityczna baloldali politikai és kulturális magazin. A lengyel olvasók számára a cikk a szélsőjobboldali Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) és az újbaloldali Együtt (Razem) Lengyelországban elképzelhetetlen együttműködésével próbálja érzékeltetni a magyarországi fejleményeket. Ugyanakkor a lengyel magazin azt is hangsúlyozta, hogy „viszonylag kevesen voltak” – mindössze néhány ezer ember vett részt a demonstrációkon, szemben a tavaszi áprilisi választások után még százezres létszámú, spontán tüntetésekkel szemben.

A tömeg korosztályos összetétele – idősek és fiatalok egyaránt jelen voltak a megmozdulásokon – a lengyel kommentátor szerint egyáltalán nem meglepő. A magyar fiatalok meglehetősen csalódottak a lengyel újság szerint. Egyrészt az Orbán-kormány a helyén maradt április 8. után is, másrészt az ellenzéki pártok képtelenek voltak együttműködni. Éppen e rossz tapasztalatok alapján az elmúlt napok magyarországi eseményei példanélküliek, írta a Krytyka Polityczna. A lengyel magazin szerint az ellenzéki pártok rájöttek, egyedül semmit nem érhetnek el, ezért valóban együtt léptek fel, amely megváltoztathatja a magyar politikát.

Mit jelent ez a gyakorlatban, tette fel a kérdést a Krytyka Polityczna, amely azt is elmagyarázza olvasóinak, hogy a jelenlegi magyar ellenzéki pártok széles összefogása rendkívül eltérő identitású pártok együttműködésén alapul. A baloldali pártok szemében a Jobbik egy „nacionalista” párt, míg a jobbikosok „komcsiknak” tartják az 1989-1990-es rendszerváltásban részt vett és a korábbi kommunista rendszerben nem  teljesen érintett pártok elitjeit. A lengyel elemzés szerint e két politikai világ közötti határnak kell eltűnnie, hogy a magyar ellenzéki pártok megtalálják „a legkisebb közös többszöröst.”

Mik az eredményei a formálódó együttműködésnek a gyakorlatban? A lengyel felület szerint eddig az együttműködés több baloldaliságot hozott, mint „jobbikosságot”, de azt sem szabad elfelejteni – figyelmeztet a lap – hogy 2014 novembere óta a magyar belpolitikában a centrum jobbra tolódott és az utóbbi években a jobboldali rivalizálás dominál a magyar politikában. Ez az új megállapodás, a szerző szerint, a politikai vetélkedést jobbról eltolhatja a centrum felé. A jelenlegi ellenzéki együttműködés struktúrája gyenge, és jelenleg teljesen új, hosszútávú stratégiát kell megfogalmazni. Ezt hosszútávon egyik szereplő sem tudja kikerülni, írta a KP.

Ez már nem puha autoritarizmus

A Krytyka Polityczna magazin részletesen beszámolt a december 16-án történt eseményekről, amikor a fenti „széles koalíció” néhány tagja meglátogatta a magyar köztévé épületét, hogy beolvassák ötpontos követelésüket. Hétfőn a reggeli órákban a köztévé épületének biztonsági őrei erőszakkal dobták ki Szél Bernadett és Hadházy Ákos képviselőket, miközben a rendőrség nem avatkozott be. A két képviselő által tartott nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzott: amennyiben bebizonyosodik az Index hírportál értesülése, miszerint a biztonsági szolgálat a Belügyminisztérium beleegyezésével cselekedett, annak nagyon komoly következményei is lehetnek.

A lengyel magazin hangsúlyozta: ez az eset is precedensértékű, mivel az ország modern történelme során még soha nem fordult elő, hogy a mentelmi joga miatt védelmet élvező politikust erőszakot alkalmaztak volna. A köztévé épületének elfoglalása jelzésértékű: így kell a képviselőnek akaratukat érvényesíteni. A parlamenti képviselők elleni erőszak alkalmazása döntő momentum a rezsim számára. A budapesti kormány megítélésében bekövetkező fejleménynek komoly következménye, hogy megszűnt a „puha” autoritarizmus, amikor országgyűlési képviselők fizikai épségét és védelmét állami szervek fenyegetik.

A szlovák Denník N az ügyes ellenzék világos és egyszerű céljait dicséri

A szlovák újságok követik a magyarországi eseményeket, markánsabb véleményt egyelőre a helyi liberális sajtó fogalmazott meg. Peter Morvay arról írt, hogy az embereket a „rabszolgatörvény”, és a független bíróság és média elleni támadások vitték ki az utcára, míg ellenzéki képviselőket erőszakkal dobták ki a köztévé épületéből. A Dennik N híroldal kommentárjában leszögezte: a mostani demonstráció-sorozat közel sem az elmúlt néhány év legnépesebb megmozdulása volt, ugyanakkor hozott újdonságokat is.

Először tiltakoztak együtt a fennálló hatalom ellen a különböző ellenzéki pártok, civil aktivisták és a szakszervezetek képviselői. Hosszú idők óta először ellenzéki politikusok jelentős szerepet játszottak egy demonstráción. Sikerült érthetően megfogalmazni követeléseiket, miközben az események az Orbán-rezsim konkrét szimbólumait is érintették.  Nem véletlen, hogy vasárnap este több ezren tüntettek a magyar köztévé előtt, amely a kormányzati propaganda, hazugságok és manipulációk legfontosabb szimbóluma. 

Ami a magyarországi olvasó számára hétköznapi valóság, az a szlovák (de a lengyel vagy a cseh) átlagolvasónak valójában sci-fi. A Denník N portál egy másik, „Orbán virtuális valósága: Soros-ügynökök akarják egy nyugodt ország kormányát megbuktatni” című jegyzetében részletesen ismertette Kovács Zoltán kormányszóvívő a CNN hírtévében elmondott “érveit”. A szlovák lap megjegyzte: a tüntetésekről a “közmédia” nem számolt be, majd amikor az eseményeket már nem lehetett elhallgatni, akkor egyoldalúan tájékoztattak az eseményről. A szlovák hírportál megjegyezte: a magyar kormányzati propagandának sikerült az elmúlt napok tüntetéseit összekötni az EU-val és a menekült-kérdéssel is.

A Dennik N a magyar kormányzati propagandával magyarázta Orbán Viktor rezsimjének masszív támogatottságát. Még annak ellenére is, hogy egyre több magyar él egyre alacsonyabb szinten, az egészségügy és az oktatás színvonala süllyedt, a korrupció mindent áthatol. A Dennik N szerint a vidéken, falvakban élő idős lakosság tájékozódik elsősorban az állami médiából és az utcákon ingyenesen hozzáférhető lapokból. Csakhogy – írja a szlovák lap – az összes ilyen média a Fidesz kezében van és  közpénzből finanszírozzák. Éppen a vidéki lakosság nagyarányú mobilizációja segítette 2018 áprilisában győzelemhez a Fideszt.

A szlovák Sme főszerkesztője több bátorságot vár a magyar ellenzéktől

A Sme.sk főszerkesztői jegyzetében arról írt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vélhetően türelmetlenül várja az karácsonyi ünnepnapokat, amely feloszlathatná az ellene kibontakozó tüntetéshullámot. A lap kiemelte, hogy a tüntetők között ott vonulnak a Fidesz szavazói is, akik először jelezték elégedetlenségüket a kormány ellen a túlórák számának megemelése kapcsán.

A tüntetések eljelentéktelenednek, ha az ellenzék nem lesz képes kiszélesíteni a tiltakozások témáját. “Ha a szervezők nem győzik meg a magyarokat, hogy a „rabszolgatörvény” nem csak szimptóma, hanem egy betegség, amelyre Orbán kényszeríti saját nemzetét” – írja Balog főszerkesztő. 

A lap főszerkesztője szerint említésre méltó, hogy az ellenzéki pártok között megjelent az együttműködési hajlandóság, noha egyelőre nem volt elég bátorságuk a „rabszolgatörvény” és a migrációs politika lehetséges összefüggéseivel szembesíteni a magyarokat.

Hogy itt pontosan mire is gondolt a szlovák liberális napilap magyar származású főszerkesztője, azt a Magyarországot jól ismerő lengyel think tank intézet igazgatója, Wojciech Przybylski fejtette ki a Polityca.pl felületén.

A lengyel Polityca.pl szerint Orbán ezúttal elszámolta magát

A  Visegrad Insight vezetője és a Res Publica Nowa főszerkesztője napi eseményektől ellépve értékelte a legújabb magyarországi fejleményeket. A közép-európai ügyekkel foglalkozó intézmény vezetője szerint az elmúlt hetek eseményei még nem jelentenek áttörést a magyar belpolitikában, de az eddig hatékonyan működő új politikai rendszer laboratóriumában valami eltört. „Orbán Viktor számára egyre nehezebb lesz eljátszani a demokrata politikus szerepét”, írja a lengyel elemző, aki rámutatott: a december 12-től kezdődő elégedetlenségi hullám egyesítette az értelmiséget, a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat.

Przybylski szerint a demonstrációk okait a magyar gazdaság szerkezetében kell keresni.

Az elemző felidézi a magyar gazdaság legutolsó teljesítményét, amely 5 százalékos GDP növekedést mutatott, esélyt adva a magyaroknak, hogy nemcsak a Nyugathoz, de a visegrádi országok teljesítményéhez is felzárkózzanak. A visegrádi országok gazdasága az elmúlt években folyamatosan nőtt, de az egy főre eső magyar GDP nem emelkedett, amely már alacsonyabb, mint a lengyel és a szlovák számok. Magyarország számára tehát a legfontosabb kihívás a jelenlegi életszínvonal fenntartása úgy, hogy közben a hagyományos migrációs – román és ukrán – útvonalak is befagyni látszanak, miközben évről évre nő a Nyugatra távozó magyarok száma is.

Ha Magyarország nem talál módot azonnal a termelékenység növekedésére, akkor csökkenteniük kell a termelést. Ezzel párhuzamosan ez a helyzet bérfeszültséget is okoz, ami a magyarok infláció feletti reálbérnövekedését okozza. Ez pedig a befektetők döntéseit is befolyásolhatja, így előállhat egy olyan helyzet is, hogy ha Orbán védi a külföldi tőkét a délről érkező migránsok elől Magyarországon, előfordulhat, hogy a tőke hamarosan eltűnik. Ironikus, de nem elképzelhetetlen, hogy pont azokra a területekre teszik át székhelyüket a cégek, ahonnan most a migránsok érkeznek„ írja a lengyel politikai elemző.

A Polityka.pl elemzése ezután az elhagyott magyar középosztályt veszi górcső alá. A szerző emlékeztette a lengyel olvasót, hogy Orbán a magyar középosztály megerősítésének és az alacsonyabb rétegek felzárkóztatásának ígéretével került 2010-ben hatalomra. Másfelől Orbán levonta 2010 előtti politikai vereségeinek tanulságait, miszerint csak az alacsonyabb néprétegek megnyerésével tud tartósan hatalmon maradni.

A középosztály megerősítése csak mítosz maradt, az alacsony adók nem teszik lehetővé a jelentősebb beruházási projektek finanszírozását, miközben a vidéken szegénységben élő lakosságot menekültellenes retorikával táplálják, ami Orbánék szerint orvosolja elvesztett méltóságukat. Ennek a fejleménynek a következménye, hogy Orbán hatalmának legfontosabb tartópillére a magyar felsőosztály – befektetők és oligarchák – lett,” állítja a Visegrad Insight vezetője.

Przybylski szerint Orbán ezúttal elszámította magát. Köztudott, hogy egy karácsonyi időszak előtt bevezetett ellentmondásos intézkedés nem a demokratikus módszerekkel irányító hatalom sajátja. Orbán arra számított, hogy a téli időszak hatékonyan korlátozza a tiltakozások mértékét, és hogy a kormányzati lépések kritikusainak az elő-karácsonyi időszakkal is versenyezniük kell a médiában. Ráadásul, Orbán számos korábbi keleti útja szintén azt a benyomást erősíthette, hogy Magyarország felvállal egyféle ázsiai identitását is, amely köztudottan nem demokratikus.

A Polityca.pl elemzése szerint Orbán csapdába került, amelyet legjobban a kormányzati propagandagyár narratívája mutat meg. Ez alapján Orbán ellen olyanok tüntetnek, akik migránsokat vinnének be Magyarországra. Csakhogy, a magyarországi befektetőknek valószínűleg semmi gondja nem lenne a migránsokkal, ha azok növelik a termelékenységet. Orbán viszont tudja: hatalma és népszerűsége egy olyan kampányra épül, amely a fél országgal elhitette, hogy szinte minden afrikai a Magyarországra való letelepedésről álmodik. Csakhogy a valóság nem is lehetne rosszabb: a szociális biztonság eltűnése, és az alacsony bérek miatt a migránsok Magyarországot egy olyan országnak tartják, amely megakadályozza, hogy az emberek Nyugatra érkezzenek.

Felhasznált cikkek:

Wojciech Przybylski: Orbán kontra węgierska klasa średnia

Dominik Hejj: WĘGRY: POLITYCZNA (R)EWOLUCJA OPOZYCJI

Střed Evropy Martina Ehla: O maďarské beznaději. V Budapešti protestovaly tisíce lidí, k účinnému tlaku na Orbána je to žalostně málo

Peter Morvay: Otrockými nadčasmi a útokmi na súdy aj médiá vyhnal Orbán ľudí do ulíc

Beata Balogová: Orbán čaká na Vianoce a dúfa, že masu rozoženie zima

A vezető képen cseh, szlovák és lengyel hírportálok Magyarországgal foglalkozó cikkeit láthatják. Montázs. 

Írta: Bőtös Botond

Megosztás