Az Európai Parlament szerdán fogja tárgyalni Andrej Babiš cseh miniszterelnök lehetséges összeférhetetlenségi ügyét az EU-s támogatások vélhetően jogosulatlan megítélése miatt. Az elmúlt hetekben kirobbant újabb botrányok és tüntetések ellenére azonban Babiš pártjának támogatottsága novemberben nőtt. A cseh miniszterelnök Prágában találkozott barátjával, Orbán Viktorral.
A kritikus média lejáratása és élesebb EU-ellenes retorika – egyelőre ezek a látható következményei Orbán Viktor november végén tett csehországi látogatásának. A magyar miniszterelnök személyesen sietett a szorult helyzetben lévő cseh kollégája segítségére. Andrej Babiš sebezhető és gyengülő pozíciója elsősorban annak köszönhető, hogy nem tud választani a politika és az üzlet, a miniszterelnöki hivatás és az Agrofert mezőgazdasági vállalat vezetése között. A cseh ellenzék egyelőre nem tudta kihasználni a helyzetet. A cseh kormány bukása elmaradt, ráadásul több kellemetlen következménnyel is jár: Babiš radikalizálódik, népszerűsége nő.
Novemberben felpörgött a cseh belpolitika: a seznam.cz hírportál riporterei rejtett kamerás interjút készítettek a cseh miniszterelnök fiával. Ifjabb Babiš elmondta: akarata ellenére vitték el a Krímre, hogy ne tudjon a gyanú szerint az EU-támogatásokkal visszaélő apja ügyében vallomást tenni. Másnap, idősebb Babiš visszautasította, hogy fiát elrabolták volna. A cseh ellenzék rendkívüli parlamenti ülést hívott össze. A Babiš-kormány elleni bizalmatlansági szavazás azonban elbukott. Csehország több városában demonstrációkat tartottak, a tiltakozók Babiš miniszterelnök lemondását követelték.
November 30-án az Európai Bizottság jogászai a cseh miniszterelnököt összeférhetetlenséggel és az EU-s jogszabályok megsértésével gyanúsították meg. Az európai jogi szakbizotttságból kiszivárgott hírt a The Guardian, a Le Monde és a Süddeutsche Zeitung írta meg. Az európai vizsgálat tárgya az Agrofert cseh mezőgazdasági vállalatnak nyújtott Eu-s támogatás volt. Megállapították: tekintettel Babiš magas politikai funkciójára, és az Agrofert vállalatban korábban betöltött pozíciójára, a cseh miniszterelnök nem lett volna jogosult az EU-s támogatás felvételére.
„Mint de facto tulajdonos Babiš érdekelt az Agrofert vállalati sikerében. Ez a gazdasági érdekeltség megfelel az új Pénzügyi Szabályzat 61. cikkely megállapításának, miszerint a miniszterelnök pártatlan és objektív működése került veszélybe,” – áll az EB jogi elemzésében, amelyben, többek között, rámutattak Babiš családi kapcsolataiból származó összeférhetetlenségre is. A jogi elemzést az EB egyelőre nem erősítette meg hivatalosan, de a The Guardian szerint előfordulhat, hogy Csehországnak vissza kell fizetni a tavaly az Agrofert vállalatnak utalt 82 millió euró egy részét.
Mi ez az összeférhetetlenség elve? Ez az etikai fogalom természetesen az elmúlt évtizedekben formálódott a nyugat-európai demokráciákban, Németországban, Nagy-Britanniában, a Benelux államokban és Skandináviában. A kelet-európai országokat, így a V4-eket, és Magyarországot is magába foglaló Európai Unió aztán átvette ezt a politikai elvet, és beépítette jogrendszerébe. Az összeférhetetlenség elvének betartása komoly erkölcsi, jogi és politikai tudatosságot igényel. Babiš tagadja e nyugati etikai elvet, ami új fejlemény Csehországban az 1989-1990-es rendszerváltások óta.
Az Európai Parlament szerdán (december 12.) fogja megvitatni a cseh miniszterelnök esetleges összeférhetetlenségéről szóló EB-jelentést. Az EP a cseh Zöldek javaslatára és az Európai Néppárt támogatásával vette fel napirendi pontjai közé a kérdést. A belga Bart Staes zöldpárti EP-képviselő, és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagja szerint, ha Babiš nem akar megszabadulni teljesen az Agroferttől, akkor le kéne mondania miniszterelnöki pozíciójáról. Babiš az EU-s vizsgálat elemzését hazugságnak minősítette. „Nem állok semmilyen érdekellentétben, pontosan a cseh parlament által elfogadott törvény szerint cselekedtem, ahogy azt a cseh jogrendszer tőlem elvárja a „Lex Babiš” alapján.
Mi ez a „Lex Babiš”? Az előző Sobotka-kormány alatt elfogadott törvény kimondta: médiatulajdonosok nem lehetnek a jövőben a cseh kormány tagjai, a tulajdonukban lévő cégek pedig nem kaphatnak állami támogatást, és nem vehetnek részt pályázatokon. A törvény Babiš ellen irányult, aki Csehország második leggazdagabb embere, és többek közöt 35 ezer embert foglalkoztató Agrofert Holding volt. Babiš az Agrofert-részvényeket egy alapban helyezte el, tehát eleget tette a törvényi kötelezettségeknek, nem ő a tulajdonos, de döntő befolyása a holingban megmaradt.
Az EB jogi testülete a Babiš elleni vizsgálatot a cseh Transparency International (TI) javaslatára kezdeményezte. „Ez egy sakk-matt helyzet Babiš miniszterelnök számára,” állítja a cseh Transparency International weboldalán a nemzetközi szervezet cseh elnöke. David Ondráčka szerint teljesen jogosan fordultak az EB felé panasszal Babiš miniszterelnök ügyében, akinek meg kell oldani az összeférhetetlenségi helyzetet, illetve a jogosulatlanul felvett pénzt vissza kell fizetni. A TI szerint egyszerűen arról van szó, hogy Babiš politikai pozíciójából védi saját üzleti érdekeltségeit, ami viszont az EU és Csehország érdekeivel ellentétes.
Orbán Viktor és Andrej Babis sajtótájékoztatót tart Prágában, 2018 november 30-án. Foto: Deník / Martin Divíšek
November 30-án, a nyugati napilapok által kiszivárogtatott jelentés napján, Orbán Viktor magyar miniszterelnök Csehországba látogatott. A látogatás időpontjának kiválasztása valószínűleg nem a véletlen műve, prágai találkozójuk pedig Babiš és Orbán újkeletű barátságának demonstrációja is volt. Együtt üzentek Brüsszelnek közös sajtótájékoztatójukon: mindketten egy politikamentes Európai Bizottságot, és egy megváltozott Európai Unióban a tagállamok nagyobb beleszólását szeretnék elérni. Adja magát, hogy a két politikai jóbarát helyzetét most összehasonlítsuk.
Andrej Babiš legnagyobb problémája, hogy nincs alkotmányos többsége a cseh parlamentben, nem képes hatalmát növelni, állandóan védekeznie kell. Emlékezetes az is, hogy korábban Babiš gyakran hangsúlyozta, sok felesleges szócséplést megúszhatna a parlamentben és a koalíciós egyeztetésen, ha egyszínű és abszolút többséggel rendelkező kormány élén dolgozhatna. A legutóbbi önkormányzati választások során politikailag meggyengült: elvesztette többségét a Szenátusban és pártja több jelentős cseh nagyvárosban – többek között Prágában – is kiszorult a hatalomból.
Andrej Babiš pártja elvesztette Prágát, de megnyerte a cseh önkormányzati választásokat”
Ellenzéki részsikerek, nem túl boldog kormánypártok, folytatódó baloldali összeomlás – így lehetne összefoglalni a hétvégi cseh önkormányzati választások legfontosabb tanulságait. Az Orbán Viktor politikáját nyíltan mintának tekintő cseh szélsőjobboldali SPD leszerepelt.
A két miniszterelnök közös nyelven beszélt a menekült-kérdésben: együtt utasították el a migrációs kvótát és az ENSZ migrációs csomagját is. Babiš ráadásul szóban támogatta a magyar miniszterelnököt, amikor az Európai Parlament szavazott a Magyarország ellen indított 7-es eljárás megindításáról az EU-s alapértékek védelme érdekében. Ismerünk azonban két olyan területet is, ahol Babiš és Orbán véleménye nem egyezik minden részletre kiterjedően. Az egyik az Oroszország-politika, a másik az eltérő európai pártcsaládi tagság. Kezdjük a könnyebbik témával.
Babiš ANO nevű mozgalma az ALDE liberális EP-frakcióban található, amelynek élén az a Guy Verhofstadt áll, aki Magyarországon a Momentum természetes szövetségese. A belga politikus nem is olyan régen kampányt is indított Orbán meggazdagodása ellen, amire a magyar kormányfő szintén egy személyes jellegű támadással válaszolt. Vajon marad-e Babiš pártja 2019 május után is az ALDE-frakcióban? Ismert: az ANO még Pavel Telička, Csehország EU-s csatlakozási tárgyalását vezető egykori politikus ajánlására érkezett az európai liberálisokhoz. Csakhogy Telička szakított Andrej Babišsal, a Sargentini-jelentést is megszavazta.
Még több kérdést felvet Babiš Oroszország politikája. A cseh miniszterelnök nemzetközi megítélése romolhat, mivel a legutolsó belpolitikai botrány idején nem tudta hitelt érdemlően elmagyarázni a közvéleménynek, hogyan került fia a Krím-félszigetre. Ráadásul, Babiš még azt sem ismeri el, hogy ez a helyzet súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet. Ma még nem világos, hogy a kírmi út Babiš fiának vagy valaki másnak az ötlete volt. Egy biztos: az autót az Agrofert vállalat sofőrjeként dolgozó, orosz származású Petr Protopov vezette, akinek felesége Babiš fiának orvosa, és az ANO politikusa. De mi ebben a probléma, kérdezhetik.
Magyarországhoz hasonlóan Csehországban is építeni kellene egy atomerőművet. Ismert: Magyarország közbeszerzési eljárás kiírása nélkül, titokban állapodott meg a Roszatom nevű orosz céggel a paksi atomerőmű bővítéséről, illetve Vlagyimir Putyinnal a projektre fordítható hitelről. Babiš elutasította ezt a „magyar utat” Orbán látogatása idején, de nyilvánvalóan régóta nyomást gyakorolhatnak rá az oroszbarát lobbisták. Babiš politikai súlya befolyásolhatja a jövőben, hogyan alakul a csehországi atomerőmű sorsa. Kérdés most az, hogy Babiš politikája miért kezdett el közelíteni a Moszkva-barát magyar miniszterelnök politikájához?
A cseh miniszterelnök eddig inkább Európa-barát politikusnak mutatta magát. Ez az alapállás most megváltozhat, és a brüsszeli politikai elitből hirtelen ellenség lehet. Ismerünk példát a térségből, amikor egy választott politikus korrupciógyanús ügyeit kezdték el az európai hatóságok vizsgálni, és erre a reakció Európa-ellenes rétorika és politika volt. Ráadásul Babiš a cseh belpolitikába úgy lépett be, hogy mindenki ellen – ti. a régi elit lop, és ő, a politikán kívülről érkező az egyetlen tiszta politikus, mondta – kijelölte magát. Elég lenne csak egy kicsit bővíteni a retorikában: a hazai korrupt elit helyett vagy mellett megnevezni a brüsszeli elitet is.
Ez a típusú kommunikáció politikai sikereket hozott Magyarországon is. Igaz, Orbán régebb óta dolgozik az EU hitelességének aláásásán. Orbán annyit tesz, hogy a magyar választók egy részének frusztrációjára és nacionalizmusára alapozva, propagandagépezetének segítségével elhiteti szavazóival, hogy az ellene indított vizsgálódás nem a büntetőjogi kategóriába tartozó lopás következménye, minden magyar ellen indított politikai indíttatású bosszúhadjárat. Orbánék a magyar történelem jól ismert topasztait is bevetik. Nemzeti szuverenitási kérdést csinálnak egy köztörvényes bűncselekmény-gyanúból.
A magyar olvasó számára azért lehet nagyon érdekes a cseh miniszterelnök körüli EU-s vizsgálódás, mert megmutatja, hogy mennyire rosszabb a jogi-, politikai helyzet Magyarországon, mint Csehországban. Csehországban a miniszterelnök ellen az állami ügyész indította el a rendőrségi vizsgálatot. Magyarországon ez a veszély nem fenyegeti Orbán Viktort. Csehország kormánya és intézményei együttműködnek az OLAF, korrupciós ügyeket vizsgáló európai szervezettel. Magyarország teljesen szabotál mindenféle együttműködést az OLAF-fal.
Csehország esetében 54 millió korona (nagyjából 650 millió forint) támogatás jogosulatlan odaítéléséről beszélünk. Magyarország esetében az elmúlt években 9,3 milliárd forint uniós forrást költöttek el csak az Elios Zrt.-nél közvilágítás-korszerűsítései projektekre. Ez tizennégyszer nagyobb összeg. Csehországban a helyi közvélemény tisztában van Babiš miniszterelnök összeférhetetlenség-gyanújával, és ennek politikai következméményei is vannak. A magyar miniszterelnöknek, aki vélhetően az ország leggazdagabb embere és strómanjain keresztül több vállalatot és egy médiabirodalmat is birtokol, semmilyen politikai következménnyel nem néz szembe.
Jó eséllyel tehát nem a cseh miniszterelnök az egyetlen az EU-ban, aki az uniós támogatásokkal kapcsolatban állandó összeférhetetlenségben áll. Ez a bűncselekmény-gyanú azonban nehezen bizonyítható olyan egyértelműen Orbánra, mint cseh kollégájára. Csehországban a helyi rendőrség és média rengeteget dolgozott azon, hogy az országban a választópolgárok tudjanak Babiš korrupciós praktikáiról. Magyarországon az oknyomozó újságírás és a jogi környezet sokkal rosszabb helyzetben van. A rendőrség még csak nem is foglalkozik a kérdéssel.
1-es ábra: A cseh média tulajdonviszonyai. Forrás: twitter.
A cseh médiapiac olyan, mintha Orbán (Babiš) Magyarországon csak a legnézettebb kereskedelmi csatornát (Nova TV) és a két legolvasottabb napilapot (Mladá Fronta DNES és a Lidové), és néhány kisebb médiumot (Impuls rádió, és az Óčko tv) birtokolna (1-es ábra). A cseh közmédia egésze, a második legnagyobb kereskedelmi csatorna (Prima TV), több hetilap és internetes hírportál mögött Babiš-ellenes oligarchák, médiatulajdonosok állnak. A dezinformációs weboldalak hálózata búvópatakszerűen húzódik meg a fősodratú sajtó alatt, bizonyos felületeken keresztül érintkezik vele, de nem rendelkezik az országos közvéleményt uraló befolyással.
Az összehasonlításból látszik, hogy Magyarországon a független média helyzete sokkal rosszabb, mint Csehországban. A két ország miniszterelnöke hasonló eszközrendszert használ, hogy a személyüket érintő botrányok ellenére képesek megtartani szavazóikat médiájukkal. Ami egyértelmű, hogy ebben a meccsben Orbán sokkal előrébb jár, mint Babiš. Ezt bizonyítja, hogy a napokban Orbán strómanjai tömegesen mondtak le “önként” a névleg tulajdonukban lévő médiákról és kerültek Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába.
Eddig a cseh média nem élt meg ilyen, a kommunizmus óta nem látott hatalomkoncentrációt vagy olyan traumatikus élményt, mint a szlovákiai Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása. Számukra az eddigi legsokkolóbb élmény az volt, ha a Moszkva-barát Zeman elnök mondott egy újságíró-ellenes bonmotot, illetve aggódva figyelték Babiš miniszterelnök médiatulajdonosi ambícióit. Ugyanakkor tény: a cseh médiavilág tulajdonosi viszonyainak megváltozása, tehát, hogy a nagy kiadóházak oligarchák tulajdonjába került, a cseh újságírás általános színvonalán rontott.
A november közepén kitört belpolitikai botrány után, amikor a seznam.cz internetes hírportál rejtett felvételt készített a cseh miniszterelnök fiáról, a Babiš tulajdonában lévő Mladá Fronta Dnes a cseh médiában eddig nem tapasztalt személyeskedő szöveggel és ábrával támadta meg Ivo Lukačovič, a seznam.cz tulajdonosát. Ez a stílus eddig a cseh médiában eddig csak az alternatív weboldalak stílusa volt. A személyeskedő, mocskolódó stílusú, szerző nélküli glossza megjelenése az országos cseh médiában az itteni demokratikus közéletben mindenképp egy határátlépésnek minősül.
Orbán csehországi látogatása után a szélsőjobboldali, populista SPD megtámadta a cseh köztelevíziót. Az Andrej Babiš korrupciógyanús ügyeiről rendszeresen beszámoló cseh közmédia interjút kért a magyar miniszterelnöktől. Orbán Viktor a cseh köztévének adott válaszáról és a Barrandov TV-ben elhangzott kijelentéseiről a Dotoho blogon írunk részletesen.
Orbán Prágából üzent: “Mi nem mondhatjuk azt, hogy fogjátok be a szátokat. Egy demokráciában ez nem lehetséges.”
Interjút szeretett volna készíteni a cseh köztévé Orbán Viktorral, aki a lehetőséget elutasította. A magyar miniszterelnök végül egy nacionalista, illiberális politikusokat futtató csatornának adott interjút, ahol sorosozott, beszélt család és politika kapcsolatáról, és az általa meghonosított új politikai stílusról is.
De minden botrány ellenére a cseh ellenzéki pártok arra nem számítottak, hogy Babiš nem gyengül, de megerősödik pozíciójában. Legalábbis a cseh közmédia felkérésére rendszeresen a politikai pártok népszerűségét megmérő Kantar Intézet ilyen következtetésre jutott. Babiš fiának nyilatkozatairól, illetve a jogosulatlan EU-s támogatást felhasználó Babiš elleni legújabb bizonyítékokról már egy hete beszéltek amikor a felmérő készült. Ez alapján a cseh kormánypárt novemberben 5,5 százalékot erősödött, noha az új szavazók a szélsőséges pártoktól érkeztek. Babiš tehát politikailag továbbra is nagyon sebezhető, de a cseh választók harmada stabilan támogatja.
A vezető képen Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és kollégáját, Andrej Babiš miniszterelnököt látják a vendéglátó prágai dolgozószobájában. Forrás: Andrej Babiš Facebook hivatalos oldala.
Írta: Bőtös Botond
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
