Korrupció, gyilkosság és titkok: újabb részletek derültek ki Viktorija Marinova halála előtti utolsó riportjának hátteréről

Elfogták a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakolta és brutálisan meggyilkolta Viktorija Marinova bolgár újságírónőt. Ám továbbra is kérdéses, vajon a gyilkosság valódi oka nem az volt-e, hogy a halála előtt egy tévériportban beszámolt egy uniós pénzekkel kapcsolatos közbeszerzési botrányról. Viktorija Marinova utolsó műsora ugyanis az úgynevezett GP-botránnyal foglalkozott: Bulgáriában több száz millió eurónyi összeget loptak el EU-s finanszírozású projektekből.

A műsorban, amely mindössze hat nappal az újságírónő meggyilkolása előtt került adásba, Marinova az OCCRP bolgár partnerszervezetének, a Bivolnak és román partnerének, a RISE Projectnek dolgozó újságírókkal készített interjút.

A rendőrség szerint az újságírónő ellen elkövetett bűncselekmény véletlenszerű volt, és a letartóztatott elkövető beismerő vallomást tett.

Atanasz Csobanov veterán bolgár újságíró, a Bivol főszerkesztője azonban kétli, hogy a bűncselekmény véletlenszerű volt.

„Meggyőződésem, hogy a gyilkosság és a közbeszerzési botrány kapcsolódnak egymáshoz. A gyilkosság indítékai nem egyértelműek. A rendőrség közleményei nem voltak konzisztensek és meggyőzőek, és a jegyzőkönyvekhez nem férünk hozzá” mondta.

Csalók hálózata

A GP-gate 2018. szeptember 10-én pattant ki, amikor a Bivol megjelentette az első cikket arról a bonyolult csalásról, amelyben a szófiai GP Group JSC cégcsoport és a hozzá köthető gyártók, valamint építőipari és kőolajipari cégek érintettek. A Bivol cikke 70 gigabájtnyi kiszivárgott dokumentumon alapult, amelyek között számlák, bankszámlakivonatok és Excel-táblázatok is szerepeltek.

A dokumentumok azt mutatták, hogy a bolgár kormány olyan, nagyrészt EU-s forrásokból finanszírozott közbeszerzéseket ítélt meg a GP csoporthoz tartozó vagy ahhoz köthető cégeknek, amelyeket akár harminc százalékkal is túláraztak. Csobanov szerint a résztvevők kettős könyveléssel kendőzték a csalást.

A kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy a közbeszerzési projektekben gyanús költségek szerepeltek. Egy négymillió dollárnyi (több mint egymilliárd forintnyi) összértékű közbeszerzés keretében a cégek több mint 2,3 millió dollárt (kb. 650 millió forintot) fizettek ki „jutalékként” – polgármestereknek, miniszterhelyetteseknek, és az építőipari és mezőgazdasági közbeszerzéseket felügyelő ügynökségek magas beosztású tisztviselőinek. És ez csupán néhány projekt alapján dokumentált összeg; az ügyben több száz közbeszerzési projekt érintett.

A csalás a dokumentumok alapján két szakaszból állt. Az első szakasz a projekttervezést, a hatástanulmányokat és az EU által megkövetelt egyéb tervezési munkákat foglalta magába.

Az első szakaszban „a pályázatokról döntő bizottságokba delegálták alkalmazottjaikat [a csalásban résztvevő cégek]. Ezek az egyének szakértőknek tűntették fel magukat, de nem voltak függetlenek. A cégeknek dolgoztak, és azon ügyködtek, hogy a cégek számára kedvező döntések szülessenek” – magyarázza Csobanov.

Az eredmény? A GP-csoport lett Bulgáriában az építőipari közbeszerzések legnagyobb nyertese: legalább egymilliárd bolgár leva (kb. 168 milliárd forint) összértékben nyertek közbeszerzéseket.

Felkavarták az állóvizet

Szeptember 12-én, két nappal az első cikk megjelenése után kapták a Bivol újságírói a fülest, hogy a GP alkalmazottai, valamint a cégcsoporthoz köthető tanácsadó cégek alkalmazottai (akik ugyanabban az épületben dolgoztak) bizonyítékokat semmisítenek meg.

„Riasztottuk az ügyészeket és a miniszterelnöki hivatalt, hogy [a GP-nél] pánikba estek és számítógépeket és dokumentumokat semmisítenek meg” – nyilatkozta Csobanov. Szerinte a hivatalos szervek két napig „semmit nem csináltak”.

A miniszterelnök végül utasította a rendőrséget, hogy vizsgálja ki az ügyet, a rendőrség azonban nem vonult ki. A harmadik napon a Bivol újabb fülest kapott: valaki Szófiától mintegy 50 kilométerre, az Egalnica nevű falu határában dokumentumokat éget.

A Bivol jelentette az értesülést a rendőrség maffiaellenes részlegének, és két újságírót küldött a helyszínre: saját munkatársukat, Dimitar Sztojanovot, és Bíró Attilát, a romániai RISE Project munkatársát, aki a Bivollal együttműködve egy uniós finanszírozási csalással foglalkozó anyagon dolgozott.

Már leszállt az éj, mire a két újságíró megérkezett Egalnicába, de még ekkor is találtak bizonyítékokat.

Miközben Sztojanov és Bíró mobiltelefonjaik fényénél a szemeteszsákok tartalmát vizsgálták – néhány dokumentumot sikerült megmenteni, és miután később alaposan megvizsgálták őket, kiderült, hogy kapcsolatban állnak a megbundázott GP-projektekkel – megjelent két rendőr, és egymáshoz bilincselte az újságírókat.

Bár Sztojanov és Bíró jelezték, hogy újságírók, mégis hat órán át fogva tartották őket a helyszínen. „Ezalatt persze égették tovább a dokumentumokat” – mondja Csobanov. Az egalnicai incidens hatására a Bivol nyomozása a címlapokra került.

A második felvonás

Időközben a Bivol újabb fülest kapott, hogy újságírói veszélyben vannak, ezért sietve befejezték a következő cikket, amelyben még több nevet hoztak nyilvánosságra, egyúttal a hatóságokat is értesítették.

2018. szeptember 18-án jelent meg a Bivol második cikke, amely azt mutatta be, hogy a pénzeket a tanácsadó cégeken keresztül juttatták el két, az Egyesült Királyságban bejegyzett offshore cégnek. A GP és a tanácsadó cégek üzleti és ingatlanügyleteken keresztül köthetők alvilági figurákhoz, orosz milliárdosokhoz, valamint az orosz olajtársaság, a Lukoil bulgáriai vezérigazgatójához, Valentin Zlatevhez. Kiszivárgott amerikai diplomáciai jelentések szerint Zlatev nagyon közeli kapcsolatban áll Bulgária miniszterelnökével, Bojko Boriszovval.

„Számlákat és bankszámlakivonatokat hoztunk nyilvánosságra, amelyek illusztrálják, hogyan érkezett pénz az egyik céghez, majd közvetlenül utána hogyan utaltak egy ugyanakkora összeget az offshore cég számlájára” – mondja Csobanov.

„Találtunk egy listát az alkalmazottakról, példaként bemutattunk néhány kisebb projekteket, hogy hogyan vásároltak autókat … építettek házakat és hoteleket … uniós forrásokból, és hogyan használták ezeket személyes célokra.”

„Azonosítottunk néhány embert, akik kenőpénzt fogadtak el, és néhányat azok közül, akik a kenőpénzeket osztották. Több kötődést is találtunk politikai pártokhoz.” „Mindezeket szeptember 19-én jelentettük meg, de csak egyetlen üzleti hetilap [a Capital.bg] írt róla” – mondja Csobanov.

„Utána semmi sem történt mindaddig, amíg [szeptember 30-án] Viktorija és csapata interjút készített Attilával és Dmitrijjel”. Hat nappal később Viktorija már nem élt.

„Annyira sajnálom”

A 21 éves Szeverin Kraszimirovot október 9-én Németországban tartóztatták le Marinova gyilkosságával összefüggésben. Kraszimirov Ruszéban, egy Szófiától északkeleti irányban 300 kilométerre található, Duna-parti városban élt.

Szintén Ruszéban élt és dolgozott Viktorija Marinova, és itt ment el egy folyóparti parkba futni október 6-án dél körül. A rendőrség szerint Kraszimirov megtámadta, fejbe vágta, végül megfojtotta a nőt. A rendőrség azt is közölte, hogy Kraszimirov DNS-ét találták meg Marinova testén, a nő néhány holmiját pedig a férfi ruszei otthonában találták meg.

Kraszimirov azt mondta a rendőrségnek, hogy kábítószer és alkohol hatása alatt állt a támadás idején, és nem emlékszik pontosan, mi történt. „Annyira sajnálom. Nem tudom elhinni, hogy ez tettem” – mondta a férfi, mielőtt ügyvédei hallgatásra intették.

Csobanov azt mondta, hogy a Bivol képviselői „már találkoztak az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) vezetőjével és munkatársaival, és bizonyítékokat szolgáltattak [a GP-gate-tal kapcsolatban]. A miniszterelnök pedig felfüggesztette a közbeszerzéseket.”

Csobanov szerint a történetnek ezzel még közel sincs vége. „Ez a hálózat közel egy évtizeden át épült, és még mindig létezik. Még most is vannak folyamatban lévő projektek. A bizonyítékaink 2015-ig terjednek – mi történt azóta?”

A Bivol már írja és hamarosan meg is jelenteti harmadik cikkét a GP-botrányról.

Írták: az OCCRP munkatársai

Fordította: Orosz Kata. Az eredeti, angol nyelvű cikket itt olvashatja.

Kiemelt kép: Viktoria Marinova Forrás: OCCRP / Facebook